Rész

 1 2 |          mint figyeltek az emberek arra a kis csengettyű szavára!
 2 2 |        egészen másképpen rendelék, arra ismét tudatlan volna a felelet.
 3 2 |            főúr keblébe tévesztett arra a helyre, ahol más emberek
 4 4 |          felőle, hogyha Gutai uram arra megy, meg fogja őt szólítani,
 5 4 |          lehete őket kényszeríteni arra.~Malárdy tehát falukról
 6 5 |    körülbelül annyit, amennyi elég arra, hogy a gyermekből férfi,
 7 5 |         támadtak a piac körül, ami arra mutat, hogy az emberek régen
 8 5 |   megkeserítette, nemegyszer hozta arra a kétségbeesett gondolatra,
 9 5 |       egész revolúció, hogy Lőrinc arra biztatta fel tanulótársait,
10 6 |          kell kerülni; sőt egyszer arra fogadott, hogy Olaszország
11 6 |         divat.~És ha azután néztek arra, aki karján jobb felől lépett
12 6 |        orvosi véleményadások által arra az időre, amikor az történt,
13 7 |        gyermekkori ígéret megérett arra, hogy teljesüljön. Emlékezteté
14 7 |     együgyű dolgok; sohasem voltak arra szánva, hogy mások által
15 7 |            poétánál is olvasta, az arra mutat, hogy az a másik vette
16 7 |          verte őket, nem született arra magyar, hogy őt megszégyenítse,
17 9 |             senkinek sem adni időt arra, hogy magát egy kissé meggondolja,
18 9 |    gondolkozni.~– Ha nem emlékezel arra, amit neked mondtam; ha
19 9 |         falai között: és gondolhat arra, minő gyász, minő bánat
20 10|          kapu előtt álló szekérig, arra előbb felültette a fiát,
21 10|    tivornyák leírását. Mint jöttél arra a gondolatra, hogy magadat
22 10|          viselted. Nem gondoltál-e arra, hogy az igazi Kadarkuthy
23 11|            szél fújni, mintha csak arra várt volna, hogy sötét legyen,
24 12|             a rohanó szél; neki is arra kellett rohanni, amerre
25 13|      Istennek, hogy már tréfál; ez arra mutat, hogy jobban van.
26 14|           Ámde még mindez nem elég arra, hogy egy oly hatalmat,
27 18|            miknek kidűlő vasrácsai arra látszanak alkotva lenni,
28 20|           a kertnek kerül.~– De mi arra nem tudjuk az utat.~– Hát
29 20|           s utasítá, hogy kerüljön arra jobb felé, ott majd megtalálja
30 20|         miképpen megy ő itt ki, ha arra kerül a sor.~Átellenben
31 21|        ember éppen úgy, mint a ló, arra van hivatva, hogy esze által
32 21|        kiszabadított Kadarkuthynak arra, hogy megmentőjét hálálkodásaival
33 21|          jó öregúr olyankor, mikor arra gondolt, hogy ezt a szelíd
34 21|           egy esztendeig mindennap arra gondoltam, hogy mikor kiszabadulok:
35 21|      udvariasságból tenyérrel ütve arra a nagy kutyabőrös fóliánsra,
36 22|         Sokan fognak még emlékezni arra az ódon adomára, amit e
37 22| kiválasztva az én uram teremtőmtől arra a célra, hogy minden szerencsétlenséget
38 22|    emlékezni tekintetes jó uramnak arra a hórihorgas drómó emberre,
39 22|        halott volt, mint élő, csak arra kért, hogy senkinek se szóljak
40 23|         tette.~Malárdy nem gondolt arra, hogy ez valahol végződni
41 23|           nem tudhattam meg. Azért arra kérem a tekintetes asszonyt,
42 23|            megátkozlak? De gondolj arra, hogy egykor gyermekeid
43 24|            ember ura maradt, fiáé, arra maradt minden hatalma –
44 24|          iránt, hogy nem gondolnak arra, milyen rettentő űr van