Rész

 1 2 |          istent tisztelik-e ők is, akit mi?~– Valóban ugyanazt.~–
 2 3 |           mellett nevelőt tartott, akit régi római arisztokrata
 3 4 |           hogy hiszen van már egy, akit Gáspárnak, Menyhértnek,
 4 5 |            van egy asszonyszemély, akit nem lehet semmi úton-módon
 5 5 |            s úgy távozott el, mint akit nagyon szívesen láttak ott
 6 6 |           pedig éppen olyan ember, akit Malárdy ki nem állhat, egy
 7 6 |       gyönyörű fiatal gavallér ül, akit ő még sohasem látott; búzavirágszín
 8 6 |         azon az említett jövevény, akit valóban az első tekintetre
 9 6 |         kérdés volt Malárdy előtt. Akit azzal vádoltak előtte, hogy
10 7 |   kollégája, egy nevetséges ember, akit csak szánalomból nem kacagnak
11 9 |         kocsira ültetni őket, mint akit égetni visznek; senkinek
12 10|         országszerte hord valakit, akit fiaként mutat be, akiért
13 11|            hangon valakihez szólt, akit Pálnak nevezett; az öreg
14 12|        büszkék voltak mindannyian, akit oly nagyon szerettek.~Vakmerő
15 12|             hogy egyedül van-e az, akit keres. Az éji lámpa is érezni
16 13| kitilthatja, kicsukhatja az ember, akit nem szeret odabenn látni,
17 16|           föllépni oda egy embert, akit gyűlölni szégyell, s aki
18 18|          nemesek között a legelső, akit egy részeg gazember ijesztgetni
19 19|            néma és halavány ember: akit nem neveznek többé halandónak,
20 20|            pogány istenasszonynak, akit bekötött szemmel festenek,
21 20|       pogány istenasszony azonban, akit a poéták neveznek Fortunának,
22 20|           tetszik-e engemet nézni, akit meg lehet vesztegetni világi
23 21|         gázol ártón és ártatlanon; akit, ha megharagított valaki,
24 21|             nekimegy egy másiknak, akit közelebb talál, s azon tölti
25 21|           kiugrik, s rúg és harap, akit elöl-utol talál, akkor nagyon
26 21|         Önvallomása kideríté, hogy akit az öreg báró saját fiaként
27 21|           legjobbat, a legszebbet, akit családja neki szánt, akiben
28 21|           választotta magának azt, akit gyűlölnie, akire soha gondolnia
29 21|        hogy én az az ember vagyok, akit valami által ki lehet engesztelni,
30 23|           gyűlöletben nevelt.~– De akit én szeretek – szólt az ifjú,
31 23|     legdicsőbb védelme volt annak, akit bántottak előtte.~Malárdy
32 23|         azt, amit az ellen vétett, akit én szeretek. Azt pedig szeretni
33 24|             mint egy agg oroszlán, akit még egyszer fölvertek fektéből,
34 24|             Volt egy szép leányom, akit lelkem büszkeségének tartottam;
35 24|            ő szereti azt a leányt, akit bántott a korhely.~Thaddeus
36 25|            hitfélbeli jelölt volt, akit senki sem ismert, úgyhogy