Rész

 1 1 |        éjnek éjszakáján énekelték tovább a bűnbánó éneket:~„Uram,
 2 1 |   rejtelmes erőszak, s ismét ment tovább hömpölyögve, zuhogva, az
 3 2 |     érdemes atyamester nem tudott tovább szónokolni az elérzékenyülés
 4 7 |        bűvészek nagymesterének, s tovább beszélt Eudemiával.~– Voici
 5 7 |           Az alispán nem tűrhette tovább. Felkelt székéről.~– Mi
 6 7 |          monda Kálmán, s forgatta tovább a buzogányt, mialatt Hugó
 7 10|          az ifjú.~Az apa folytatá tovább, kezeit összetéve mellén.~–
 8 12| következetes, ez azt mondja: „Élj tovább, nem haltál meg!”~Másoknak
 9 12|     megtudni, hogy mi lesz belőle tovább? A tűzhelyen kisfiú ül és
10 12|      feljön, ott egy percig előbb tovább libeg, azután szétpattan –
11 12|      nehogy észrevegyék.~Lábaival tovább lökte magát, hogy még messzebb
12 12|       magához vont kézre.~Az ifjú tovább suttogott.~– Meg vagyok
13 13|        amit most hallottatok, azt tovább ne merjétek adni, akkor
14 13|        nevetést, megint folytatta tovább.~– Iszonytató vakmerőség
15 13|         míg abbahagyják, s mondta tovább.~– Azalatt ez alig három
16 18|          S azután csak ismét ment tovább, és merengett tovább.~Egyszer
17 18|         ment tovább, és merengett tovább.~Egyszer egy ily ismeretlen
18 18|            szívén, lelkén, mentől tovább ment előre; a föld ingadozni
19 19|       előlük; a tambura cincogott tovább; amely ablak előtt elhaladt,
20 20|     között.~Thaddeus nem feleselt tovább a báróval; felvette a székről
21 20|      kegyelmesen. Nem tartóztatom tovább.~Thaddeus meghajtá magát,
22 20|           percig sem gondolkozott tovább a mondottakon. Bolondság
23 21|           Franciaországba; ott is tovább üldöztetve, ismét más fölvett
24 21|         által egy ártatlan embert tovább is szenvedni hagyjon.~Thaddeus
25 21|        akarná látni, hogyan adják tovább ez imahangokat az ég angyalai,
26 21|      Istenhez, hogy ne teljesítse tovább az átkot.~      ~– Itthon
27 23|           fia is győzni fogja azt tovább. A Malárdy név nagysága,
28 23|      rokkája mellé, és eresztette tovább az elszalasztott szálat;
29 24|   szünetet kellett tartania, hogy tovább folytathassa.~– Volt egy
30 24|         óráig fogok még élni, nem tovább, azt ne töltsük haszontalan
31 24|          lankadtabb hangon éneklé tovább a zsoltárt; a végső sor
32 24|          Szabad vagy. Nem őrizlek tovább. Megbocsátok, és szeretni