Rész

 1 2 |        társasága nem más, mint az érdemes csizmadiacéh, a becsületes
 2 2 |           takács céh atyamestere, érdemes Kanál Ignác uram őkegyelme.~
 3 2 |     Tudnunk kell továbbá, hogy az érdemes takács céh tagjai mind zöldben
 4 2 |         mind igaz katolikusok; az érdemes szűrszabó cég tagjai is
 5 2 |       Határozottan kék azonban az érdemes csizmadiák ruházata, és
 6 2 |     egészen más szándékból.~Amint érdemes Kanál Ignác atyamester uram
 7 2 |         András uram, a csizmadiák érdemes céhmestere, ki nemcsak oly
 8 2 |       Nemes Bajcsy András uram…~– Érdemes Kanál Ignác uram…~– Meglátogatott
 9 2 |           hangot váltva, monda:~– Érdemes lakostársaim, nemes céhmester
10 2 |      Ignác uram – előfordult a mi érdemes polgári céhünk gyűlésében
11 2 |        amelyben imádkozzatok!”~Az érdemes atyamester nem tudott tovább
12 2 |           az égtől, visszafordula érdemes lakostársaihoz és mondá~–
13 2 |        bukovinai posztóköpenyt az érdemes céhmester elé.~Akkor nemes
14 2 |           uram fog szónokolni.~Az érdemes férfiú azon nyugodt komolysággal
15 2 |          kívántak időt engedni az érdemes férfiúnak, hogy beszédre,
16 3 |           kapuja előtt; élükön az érdemes céhmesterrel, ki ezúttal
17 3 |        meg nem látták, engedte az érdemes küldöttséget alá s fel őgyelegni,
18 4 |         ama levélbe írva, hogy az érdemes főkurátor úr, miután a földrengés
19 4 |          szólt nagyot sóhajtva az érdemes kurátor –, én is kaptam
20 5 |           is szép kerek összegben érdemes kereskedő uraknál, hatos
21 5 |       gyakran megtett; ámbátor az érdemes szomszéd gyakran minden
22 5 |       tiszteletes asszony csak az érdemes vendégeit szokta bevezetni;
23 5 |      annyi volna a baj! Amivel az érdemes férfiút tökéletesen kihozta
24 6 |          reggelizésre hívatnak az érdemes vendég urak és asszonyságok;
25 7 |           leülni ide a székre.~Az érdemes atyafi elbizakodott ragyogástól
26 8 |              Az egész Dunátok nem érdemes rá, hogy az ember féljen
27 15|          Bajcsy András uramat, az érdemes csizmadiamestert, ki maga
28 15| félrefordult előle, mint amit nem érdemes már hallgatni; integetett
29 17|       kezét, és megszorítá azt.~– Érdemes barátom, ki együtt viselted