Rész

 1 2 |          megfontolással gondolkozék magában, akkor fölveté szemeit az
 2 3 |         attól, amit egyszer feltett magában, az első akadálynál visszarettenjen.~
 3 3 |         testi-lelki erejét, föltevé magában, hogy nem fog elszédülni,
 4 5 |             mindezeket gondolta bár magában, de védelmére soha sem hozta
 5 5 |           előtte, bosszúsan dörmögé magában:~– Különös, hogy még sincs
 6 6 | belebolondulva az egész társaság, s magában érezte mindenki, hogy ez
 7 7 |         nevelteté gyermekét, érezve magában, hogy őhozzá közel elromlanék;
 8 7 |     magyarázott erősen, s azt hitte magában, hogy ez most abból ért
 9 10|      kezekkel, és többször suttogta magában~– Az igazi báró tömlöcben
10 10|       elcsüggedten hallgatott el, s magában folytatta azon kíneszmék
11 11|       imádkozásban volt.~És mondott magában ilyen imádságot:~„Óh, én
12 12|          jeleneteiket; hiába mondja magában: „Én aludni akarok, én nem
13 14|          rajta a napvilág, mormogta magában: „Maria purificante, sole
14 14|         nagyot nőttek? Tán jegyezte magában valaki, miket vétett a végzetes
15 16|            nagyon az elején járnak. Magában reménylette is, hogy majd
16 17|        kétszer-háromszor felsóhajta magában:~– Legyen meg, uram, a te
17 20|         jámbor pecér lehet, gondolá magában Gutai Thaddeus uram, de
18 20|          meglát bennünket – gondolá magában rettegve Thadeus úr –, az
19 20|           különben el volt készülve magában, hogy legelső dolga az lesz
20 20|            rajta; ez a levél foglal magában valamit, ami tisztelendőségedre
21 21|      hallotta a kérdést, s gondolta magában: ejnye, goromba pimasz,
22 22|         alispánjuknak, s mondogatja magában, hogy ez mégis egy kissé
23 22|     szerencsétlenség! – sóhajta fel magában Bajcsy alispán. – Kit öltek
24 22|     elereszti azt a fiatal leányzót magában: „De hát nem fél itt járni?” „
25 22|             nem ereszthetem egyedül magában, gondoltam, még valami baj
26 23|      Kisvárosi lateinerhad gondolja magában.~Malárdyné pedig éppen olyan
27 24|             néze Malárdyra. Gondolá magában: „Mi ketten fölöslegesek