Rész

 1 1 |            rosszat jelenthet, mert sohasem láttam színről színre, mi
 2 5 | kisasszonyok, megkezdett válóperek sohasem fogytak ki tárcájából, és
 3 6 |            gavallér ül, akit ő még sohasem látott; búzavirágszín dolmány
 4 6 |        fején, gyémántos kócsaggal. Sohasem láttak olyan szép fiatalembert
 5 7 |       odahaza: eresszen el, bizony sohasem jövök többet ide!~Mentől
 6 7 |          mind igen együgyű dolgok; sohasem voltak arra szánva, hogy
 7 7 |           gyöngyei a költészetnek.~Sohasem érzi magát az ember szavakban
 8 7 |           kezében levő iratokra. – Sohasem fogja őket többé látni senki.~
 9 8 |       nyert érte, aminőt verseivel sohasem bírt elérni. Ezáltal új
10 8 |           az embert.~– Kisasszony, sohasem voltunk a parttól oly messze,
11 9 |          az, hogy Herminát azontúl sohasem találta más, mint mostohaanyja
12 9 |      duellumra hívja … a legfőbbet sohasem említé a derék asszonyság:
13 9 |  mozdulatok, mily csábos tekintet: sohasem lejtett a Malárdyak ősi
14 11|     leánytestvére fulladt a vízbe, sohasem találták meg többet, azt
15 12| megkóstolja, mit főz, cibereleves. Sohasem evett azt úr korában, álmában
16 12|             hogy szerettél-e, vagy sohasem?~Ez kérdés volt: feleltek
17 16|    büszkébben kezde széttekinteni. Sohasem érezheté magát ingatatlanabbnak
18 16|          otthon a hideg, ahogy még sohasem. Látta, hogy milyen irtóztató
19 20|       szerencse is kedvezett neki, sohasem találkozott Lőrinc olyan
20 21|           úgy összezúzná önt, hogy sohasem lenne önből többé ember.~
21 22|        tekintetes alispán urat; én sohasem törődöm a magam bajával.~–
22 22|      lakója; és reménylem is, hogy sohasem lesz; hanem – ha kegyelmed,
23 22|     megrémült ez utóbbi szavaktól: sohasem látta az ő kedves Bajcsy
24 23| adósságokat vett át apjától, miket sohasem fizetett ki; fia is győzni
25 23|   megtakarította szépen, baromfira sohasem költött, azt mind tudta
26 23|    különben olyan jámborok voltak, sohasem bántottak senkit.~Malárdyné