Rész

  1 1 |             akik azon évben születtek is, rég a sírokban feküsznek
  2 1 |          kinek ott alant a föld alatt is van birodalma, onnan szólal
  3 1 |         magának, hogy az éjféli órára is el merte mondani a verset;
  4 1 |        óraütésre vártak. Talán mondák is magukban, milyen sokáig
  5 1 |           ütés után még a harang. Nem is akar elmúlni ez a zúgás,
  6 1 |             rémülve!~De az énekhangon is keresztül tört a föld alatti
  7 1 |            vele együtt a föld rengése is: csak néha koronkint, egy
  8 1 |          mitől összeborzadt; végre az is elmúlt. Az éj szürkülni
  9 1 |           teremben, megtért a bizalom is a szívekbe, az a jótékony
 10 1 |          segélyül. Maga az Isten háza is romban feküdt.~Futottak
 11 1 |                s a belvárosi kutakból is valami forró párázat kezd
 12 2 |             közé egy-egy nagy kunyhót is, azt a nagy kunyhót elnevezték
 13 2 |          érdemes szűrszabó cég tagjai is zöldben járnak, és kevés
 14 2 |            föld reszket alattunk.~Nem is perlekedni jött össze a
 15 2 |           hanem azonfelül nemes ember is volt, és diákul is tudott,
 16 2 |              ember is volt, és diákul is tudott, sőt még szakállat
 17 2 |             tudott, sőt még szakállat is mert viselni az álla alatt
 18 2 |               keserűséggel.~– A mienk is csordultig vagyon.~– Avagy
 19 2 |         emberek-e a kegyelmetek hívei is, mint a mieink?~– Valóban
 20 2 |              az istent tisztelik-e ők is, akit mi?~– Valóban ugyanazt.~–
 21 2 |               csapást szenvedjük-e mi is, amit kegyelmetek?~– Bizony
 22 2 |              járnak-e a mi koldusaink is a kegyelmetek ajtajára?
 23 2 |            eső a kegyelmetek földjére is úgy, mint a mieinkre? Nem
 24 2 |        szerint építenének kegyelmetek is egy sátort a mieink hasonlatosságára,
 25 2 |         annyit szenvednek kegyelmetek is, miként mi szenvedünk.~Ez
 26 2 |             valamit mondani, amit meg is tett, amint szóhoz juthatott,
 27 2 |             azt másképp elmondani nem is lehetne, mint nekigyürkőzve,
 28 2 |              álljon a templom; torony is legyen rajta, csengettyű
 29 2 |              legyen rajta, csengettyű is legyen benne!~A derék férfiú
 30 2 |        szívétől minden harag ez ideig is, s mint fogják ők ezentúl
 31 2 |              s mint fogják ők ezentúl is szeretni és becsülni egymást,
 32 2 |           furcsa előkészületeket tesz is, de mindig okosat és nyomatékosat
 33 2 |             egy-egy koldusnő fillérje is kézről kézre adatott, míg
 34 2 |             ért, hogy csendülésével ő is beleszóljon abba a zenébe,
 35 2 |   kegyelmeteké ezüst; teszem hozzá én is, legyen több. Adják kegyelmetek
 36 2 |          minden emberre, amit anélkül is tudott, érzett és mondott
 37 2 |              azt mondaná vele, hogy ő is jelen volt… és hallotta
 38 2 |               aki céhmester és diákul is beszél? Tud őkegyelme úgy
 39 2 |            nagyon jó lesz, jobbat nem is lehetne küldeni.” S most
 40 2 |              már az elébb megkínáltak is mindnyájan ajánlkoztak,
 41 2 |       mindnyájan ajánlkoztak, hogy ők is vele mennek, nem fájt senkinek
 42 2 |            beszélni tanítá, majd neki is segítségére leend. Csupán
 43 2 |               küldöttség többi tagjai is elkísérték, biztatván ügyfeleiket,
 44 2 |               közt; azt a hegyet most is Dárdahegynek nevezik: –
 45 2 |            zöld élőfa. Valamint arról is meg kell győződve lenni
 46 2 |             nagyatyja nádorispánságra is volt kandidálva. Arról a
 47 2 |              hogy az törvénycikkelybe is volt iktatva, mindaddig,
 48 2 |            lehetnének bárók és grófok is, régen viselhetnének hét
 49 2 |              ott. Hol az őrmester? Az is elfutott. Egyetlen hajdú
 50 2 |           maradt. Még a földrengésnél is jobban félt az ő haragjától.~
 51 3 |      észrevette, hogy az a bolthajtás is ketté nyílt a tetején, s
 52 3 |               féltek hozzá szólni, az is lehet, hogy nem bánták volna…~
 53 3 |               egy Malárdyt!~És azután is ott maradt, és többször
 54 3 |              szemek és az a hallgatva is parancsoló száj, mely ahhoz
 55 3 |             Végre az utolsó percsomag is el volt takarítva, mindenki
 56 3 |           családnak. Annak a gerendái is egyre ropogtak, recsegtek;
 57 3 |              lakásául, annak a falain is látszottak vékony repedések,
 58 3 |                És ezen börtönben most is lánccsörgés volt hallható.~
 59 3 |               a föld még a halottakat is ki akarja hányni, úgy háborog,
 60 3 |           mint ítéleteinek mindegyike is a szónoklat és irály remekének
 61 3 |               remekének tartatik. Nem is lehetett másformát várni
 62 3 |        kötelességem láncol; a bűnösök is megmaradhatnak ott, ahova
 63 3 |            éppen fölöttük lakom, s én is húsból és vérből vagyok,
 64 3 |         ezúttal széles rezes pallosát is felköté oldalára, s átlépkedve
 65 3 |       mégpedig olyan, amelyiknek haja is van.~– De olyan nincs ugye,
 66 3 |          nincs ugye, amelyik a szemét is kinyitja, meg lecsukj a?~–
 67 3 |         Láttam bizony. Azután még sír is, mikor megszorítják.~– Hol
 68 3 |        elszédülni, bármennyire nézzen is a szeme közé ez a félelmetes
 69 3 |           kérelem nem lázadás. Amiért is én vissza nem vonom azt,
 70 3 |               cselekszem, kiállom azt is, és nem tartom nyomorult
 71 3 |              uram bölcs ember volt. Ő is megcserélte fegyverét.~–
 72 3 |         egykor a mi utódaink: íme, ez is azon Malárdy utóda, aki
 73 3 |        változatlan maradt, mintha nem is értené azt a nyelvet, amelyen
 74 3 |              látott, hogy egy holtnál is halaványabb férfi áll vele
 75 3 |             ellátszik a csillag.~Most is látszik még a csillag; még
 76 3 |       gyermekeiket karjaikra, hogy ők is lássanak és halljanak, hogy
 77 3 |        lássanak és halljanak, hogy ők is énekelhessék a verset:~„
 78 3 |            templomból eltávoztuk után is arról beszéltek, az öregek
 79 3 |          tisztes hivatalt ő menten el is vállalá, s számadást tőn
 80 4 |            keresi fel templomait most is: ez mindenkinek egyformán
 81 4 |             tudja azt, hogy háza most is ezen sírokra van építve,
 82 4 |              van építve, és hogy most is él az, akinek szavára a
 83 4 |               kezdtek beszélni másról is; a mindennapi imádság kezdett
 84 4 |              komoly embereknek dolguk is van. Ki-ki lát munkája után,
 85 4 |         semmiféle faházra: a jó Isten is kibékült városunkkal, talán
 86 4 |       kibékült városunkkal, talán nem is kellene annyit alkalmatlankodni
 87 4 |              belátni.~Sőt még iskolát is állítottak fel, és abba
 88 4 |             közül, és azokat továbbra is megtartották, pedig hiszen
 89 4 |     reszketett a papiros, mintha maga is félne tudtára adni azt,
 90 4 |          borult András úr nyakába, ki is, amint első fellobbanásából
 91 4 |           maga tudta, hogy miért.~Nem is mondta meg nekik, hogy mi
 92 4 |          avult papirosok színét vette is fel, s e szemek ellankadtak,
 93 4 |           elmélkedéséből, s még akkor is, ahelyett, hogy „Tessék
 94 4 |          nagytiszteletű úr az ő nevét is el nem feledte, mint azét
 95 4 |             magyar nevét elfelejtette is, a latin mindjárt eszébe
 96 4 |              az érdemes kurátor –, én is kaptam egy virágot, amely
 97 4 |               férfiúból, ki önmagával is tehetetlen volt, egy hős
 98 4 |            menni még a halál országán is.~A két nevezetes férfiú
 99 4 |               patvaristák, még hajdúk is. Ezek mind előkelő vendégek
100 4 |              mellett menni, hallgatta is, nem is, hogy mit beszélnek.
101 4 |              menni, hallgatta is, nem is, hogy mit beszélnek. A megyegyűlés
102 4 |               vége szakadt az ebédnek is; nagyokat ásítottak odabenn;
103 4 |            mondá mind a kettő:~– Mink is ott leszünk.~Másnap déltájon
104 4 |              tőle Bajcsy, pedig magán is elfért volna a vigasztalás.~
105 4 |           nekem Győrbe. Mesterség ott is van. Aztán más világ van.~–
106 4 |              szükség mindég.~Utoljára is csak annyit vallott meg
107 4 |          Győrben, mert ott a zsidónak is szabad imádkozni, meg a
108 4 |            polgártársait, ha most nem is, de időjártával.~Néhány
109 4 |           délig: már a déli harangszó is elmúlt, és az ének és imádkozás
110 4 |            még a születendő gyermeket is megrontsa; oly átokkal,
111 4 |               lakóit még száz év után is. Vondd vissza e szókat!~
112 4 |               Malárdy arca olyan most is, mint volt. Semmivel sem
113 4 |               egy hivatalnoka áll; az is lesüté szemeit, s kezeit
114 4 |      zsoltárnak, vége volt a sátornak is; hazamehetett mindenki.~
115 4 |             megparancsolt, azt véghez is tudta vitetni.~
116 5 |              A kimondott átkot rég el is feledte mindenki; nyomai,
117 5 | Nagytiszteletű Gutai Thaddeus uramnak is külön háza van most éppen
118 5 |           mellett; tart segédlelkészt is kettőt, és a tanárok odaát
119 5 |        egyenlő igazságszeretettel meg is csapják, s a kölcsönös elégtételről
120 5 |        falvakban lakik, s ha összejön is törvénytevő napokon a városban,
121 5 |      Malárdy-család gyakorol még most is némi elszigetelt Olimpot
122 5 |              nem tudnak semmit, nincs is rá gondja senkinek; az egy
123 5 |             remekül tud játszani, ezt is csak onnan tudják, mert
124 5 |          Bajcsy András uram háza most is ott áll a Megyercsi utcán,
125 5 |               a Megyercsi utcán, most is azon állapotban, melyben
126 5 |               az Isten; van háza több is: a Tolnai utcában, a Csapó
127 5 |           Rozmaring utcában és másutt is; van kertje és szántóföldjei,
128 5 |               és szántóföldjei, pénze is szép kerek összegben érdemes
129 5 |              kamaton. Mindebből ő nem is csinál titkot. Hála Istennek,
130 5 |               Hanem azért ő maga most is ott lakik a kis, alacsony
131 5 |           választának ő maguknak.~Nem is igen üldögélt Bajcsy uram
132 5 |           karjairól, maga szabta most is a fontos talpat, harcsaszájúra
133 5 |               voltak, még Bajcsy uram is beszélt velök. Hazamentek,
134 5 |            azután tíz-húsz esztendeig is eléltek, másokat ellenben
135 5 |            ellenben kétszer-háromszor is megölt, elsiratott és eltemetett,
136 5 |               az ég felé. Még éjszaka is azzal a fohásszal szokott
137 5 |              rosszhírmondás mellé azt is meg kelle tudni a derék
138 5 |   elhallgatott. Nem mondta, hogy kell is neki ilyen hosszú képű delnő,
139 5 |             esze; hogy egypárszor meg is verték már a hamis hírmondásért;
140 5 |               a kutyák rohantak; azok is haragudtak már Mákosné asszonyomra;
141 5 |      macskáknak; ott volt Bajcsy uram is, annak három jó reggelt
142 5 |                annak három jó reggelt is kívánt; a mester úr a tőke
143 5 |               komámuram.~– Bizony nem is érek ám én rá a szomszédba
144 5 |             még?~– Nem hallottam. Nem is akarom hallani; előre is
145 5 |              is akarom hallani; előre is azt mondom, hogy nem hiszem;
146 5 |            beletömött, mikor aztán ez is megvolt, akkor odaszólt
147 5 |            velem mindig; bizony magam is nevetnék rajta, ha olyan
148 5 |             mindenből, még a zsidóból is; az írása meg olyan, mint
149 5 |         szabad kézzel; nekem a szemem is majd kifutott, mikor el
150 5 |          olvasni; a tulajdon képmását is lerajzolta mindenféle színű
151 5 |              színű plajbászokkal; azt is láttam; ott van ráma alatt
152 5 |              el hagytak olvasni nekem is; én pedig nem vagyok gyerek,
153 5 |          úgy-e? Most van az ideje, én is bolond voltam, mikor a bajuszom
154 5 |                tudom, tudom. Nekem ez is tetszik. Én sem szerettem
155 5 |              Tudom. Régi história. El is van már egyenlítve. Abból
156 5 |            ahelyett járjanak a diákok is, mint más közönséges ember
157 5 |          vitézkötéses kalapban. Igaza is volt. Én sem találok benne
158 5 |       gézengúz volt már gyerekkorában is; egyszer az én házamat is
159 5 |             is; egyszer az én házamat is majd felgyújtotta rakétával,
160 5 |          szegény pedig éppenséggel el is kényeztette. Már most ők
161 5 |     mindenfelé; meg a professzor urak is. Nem találják. Azt beszélik
162 5 |              beállt…~– Katonának! Ott is jó lesz, ott is ember lesz
163 5 |        Katonának! Ott is jó lesz, ott is ember lesz belőle; még generális
164 5 |            lesz belőle; még generális is lehet.~– De nem katonának
165 5 |             csakhogy most már az arca is fehér lett hozzá: az idők
166 5 |         elnézett mellette, mintha nem is látná; alig felelt neki
167 5 |               virágok nyelvén; felelt is rá.~– Nem találtam őt sehol,
168 5 |               arcát; mert az ő szemei is nedvesek voltak.~– Nem érkeztek
169 5 |        gyöngéden megveregette a hátát is.~– No, de ne sírj érte!… –
170 5 |             levél volt még hátra; azt is felszakítá; valamelyik Bodrog-parti
171 5 |          múltkori sütemények még most is ott vannak a kocsizsebben
172 5 |       beszédben elbúcsúztassák fiától is, s megemlítsék, hogy térítse
173 6 |           szoba van, és azok a szobák is tágas termekből, akkori
174 6 |    tájképekkel telefestve, ami sokkal is kedvesebb gondolat volt
175 6 |       tartotta neveiket, s évek múlva is ráemlékezett, ha egyszer
176 6 |         hímzett csíkok vonulnak hátul is a két vállról a derékig.
177 6 |              a kifent bajusz, melyért is azt a finomabb ízlésűek
178 6 |               ahogy azt akkor Bécsben is szokás volt beszélni.~–
179 6 |            beszélnek diákul.~Magyarul is szokás szólni – a kocsisokhoz
180 6 |             józanságra való-e, az íze is nagyon furcsa, sőt nádméz
181 6 |             nélkül szinte alkalmatlan is a megivásra; de csak issza
182 6 |             csak issza azért, mert az is módi, úri asztaloknál megkínálják
183 6 |               még sokkal mozgékonyabb is; mint vetélytársa, az ifjabb
184 6 |             selypíteni sokkal szebben is tud, az „r”-et gyöngédebben
185 6 |        ízléstelen figurinók színekkel is kifestettek, s mikor az
186 6 |            mikor az a kép néha még el is neveti magát, azzal az öntudatos
187 6 |       számlálni. Óh, a franciák ebben is udvariasak.~Durdaynak a
188 6 |                Nagy erőltetéssel most is tudja még egyenesen tartani
189 6 |            Amellett a kapitány úr nem is valami mulatságos társalkodó;
190 6 |        mostani. Az embereket kívülről is meg lehetett ismerni. Meg
191 6 |              itten gyanús ember; haja is összevissza van kavarítva,
192 6 |         emlékeken jártatja eszét most is; az a másik már emelkedett
193 6 |               érteni, hogy az alispán is, midőn vendégei közt megjelent,
194 6 |               dűlt az orrára. Végtére is olcsóbb az orr, mint a dolmány,
195 6 |            valóban az első tekintetre is volt miért megcsodálni.~
196 6 |           ennél idősebbnek.~Járásában is felismerhető volt az akkori
197 6 |               két alak egymás mellett is szép volna.~Legalább Malárdy
198 6 |             arca még komorabb lett, ő is az ifjúra nézett, és Eudemia
199 6 |             ifjúra nézett, és Eudemia is elővevé lornyonját, és szemügyre
200 6 |              diadala volt.~Vasady nem is szólt az asztalnál egy szót
201 6 |           azokat ő több példányban le is íratta, s ismerőseinek kiosztá. –
202 6 |                csak lőpor, de azáltal is képtelenné van téve az ember
203 6 |                Az orgonához pedig nem is értenek ott a falukon. Az
204 6 |           hangjait, s azután lejött ő is a gyülekezet közé, Malárdy
205 7 |                aki mellett még boldog is lehet a nő; világfi, aki
206 7 |              nevelt ifjú.~Ezt könnyen is ki lehetett magyarázni.
207 7 |       elromlanék; aztán meg ismeretes is az a különös egymásután
208 7 |          antik szobor arca még nyájas is tudott lenni.~Behívta őt
209 7 |               kellene lenni.~– És úgy is van.~– Fájdalom, hogy nincs.
210 7 |            néhány évtizeddel későbben is azok az előkelő magyar nemesi
211 7 |             azért haragudni, gyűlölni is fog tán sok ideig; de megteszem
212 7 |           fait accompli-k előtt akkor is divat volt már meghajolni.~
213 7 |             hogy még az érdekelt maga is kénytelen volt azokat kedveseknek
214 7 |     semmirekellő, aki tíz palack után is józan marad: az derék, gavallér
215 7 |         festett függönyök mögött; nem is tartotta volna senki illendőnek,
216 7 |            felnyitá a markát… és maga is hátrahökkent, mert a gyűrű
217 7 |            gyűrű nem volt ott.~– Most is itt van az ujjamon – szól
218 7 |           lenyelte.~– Kérem a másikat is.~Ennek a lehúzása most még
219 7 |           kezdett húzódni, amidőn azt is átadta a boszorkánymesternek.~–
220 7 |          tournez! – Egy perc alatt az is eltűnt.~A becsületes ember
221 7 |           bármilyen szegény és ostoba is, a népség színe előtt így
222 7 |               észrevenni, hogy Viktor is mily megvetéssel nézi e
223 7 |              halkan fülébe súgá:~– Ön is hallotta már Galvani találmányának
224 7 |        elolvastam egyet-egyet tízszer is; s mindig sírtam rajta.
225 7 |          szólt Viktor mohón –, kegyed is óhajtja, kívánja ezt Kálmán
226 7 |              ment hozzá.~Végre többen is kezdték unszolni Kálmánt,
227 7 |             hogy szeretné azt a művet is megismerni, ha nem találkoznak-e
228 7 |               úr ezt már más poétánál is olvasta, az arra mutat,
229 7 |    akrobatikus látványosságok: még te is produkálhatod magadat. Szapperlot,
230 7 |        férfias munkában.~Valami másra is gondolt akkor.~Azonközben
231 7 |       vendégsereget. A cirkusz még ma is népszerűbb a tragédiánál,
232 7 |          karzatot, hanem a páholyokat is.~Titanides Sámson mutatványait
233 7 |              Ott volt maga az alispán is és a derék Vasady úr.~Vasady
234 7 |            ellenfeleivel.~Mikor ezzel is elkészült, akkor Vasady
235 7 |                Éppen úgy járt a másik is.~Most a harmadikra került
236 7 |           harmadikra került a sor, ez is híres zsákemelgető volt.
237 7 |            elbánnak.~– De hiszen, nem is – szólt hetykén az erős
238 7 |               a birkózótól, talán nem is úgy értette; de a jelenlevőknek
239 7 |          ugyan, hogy Commodus császár is szerette Paulus secutor
240 7 |          karját, a légben megcsóválva is szeme közé nézett annak,
241 7 |             karjait, még az alispánné is azt mondta neki: „Derék
242 7 |               bólintott fejével.~– Ma is. Éppen neve napján.~Malárdy
243 7 |             megsimogassa vele, de azt is abbahagyta. Az ajtó nyílt,
244 7 |              nagy szobor még tréfálni is tudott:~– Az indus szemfényvesztő
245 8 |     pillanatban.~Egy hét alatt Kálmán is megadta magát e rettenetes
246 8 |          Kálmánt tanították nyelvekre is: olvasott németül, franciául,
247 8 |          tudott menni, hogy beszéljen is. Viktor néhány nap alatt
248 8 |               s ez örömöt Kálmán maga is érezheté; mert soha annyi
249 8 |              rövid idő óta. Ez örömét is Viktornak köszönheté.~Kálmán
250 8 |            nem lehetett; Viktor arról is gondoskodott, hogy a szellemi
251 8 |         dicsérte, magasztalá, ő akkor is azt mondta felőle, hogy
252 8 |               ha az meg egyedül volna is férfi a kerek világon!~És
253 8 |           Kadarkuthy neje legyen.~Azt is jól tudta, hogy az a hölgy
254 8 |          szerelem”.~És talán még mást is tudott? Talán még azt is
255 8 |              is tudott? Talán még azt is tudta, hogy mikor a nő szeret,
256 8 |      ünnepélyes határjárásnál még azt is bebizonyítá, hogy a törvénytudományban
257 8 |             hogy a törvénytudományban is járatos: úgy idézett a tripartiumból
258 8 |          Láttam én már tengeri vihart is, öreg. Az egy kicsit szebb
259 8 |           átvitték még költészetünkre is.~Herminának szép, érccsengésű
260 8 |              lég még itt a víz felett is rekedt és fúlt kezde lenni;
261 8 |            egypár képzelődő ember azt is állítá, hogy valahol a távolból
262 8 |             csak eléri a szél a Dunát is; a szép sima kék tükör rögtön
263 8 |              kérdez és felel; csóknak is nevezik azt… Tíz lépésnyire
264 8 |              fel utána… a mennydörgés is elhangzott, és a csóknak
265 8 |        Viktort, hogy jobb lenne nekik is odatartani, mint a füzes
266 8 |              Egy szót sem szólt egyik is; a köpeny csupa víz volt
267 9 |        kíséretében, sőt egyszer olyat is hallott Malárdytól, hogy
268 9 |            mondá neki: „Önnek magának is gardedámra van még szüksége”.~
269 9 |              azt a becsületet, hogy ő is szerez még hozzá ugyanannyit,
270 9 |               dolgában, nehogy leánya is úgy járjon, mint Viktor
271 9 |               hogy az őtőle senki sem is kívánhatja: a viszontlátásig –
272 9 |          tréfa még a halál eszméjével is, ez a csúfolódás minden
273 9 |         mezítelen legyen, még nyúzott is akar lenni; minden betűben
274 9 |            történetesen e levélben az is rá volt parancsolva, hogy
275 9 |              atyja közelgő halálát ne is sejtesse, még csak erőszakot
276 9 |            úrtól levelet kapott.~– Én is – szólt Viktor nagyon komoly
277 9 |              véletlen ezt a határidőt is megrövidíté. A harmadik
278 9 |           bárói ággal oltatik be; nem is volt valószínű, hogy a meghívottak
279 9 |              tán a közelebbi mágnások is és a hivatalbeli urak, de
280 9 |          életében, bolond a halálában is, bolond az apja is, a fia
281 9 |          halálában is, bolond az apja is, a fia is, bár sohase látott
282 9 |              bolond az apja is, a fia is, bár sohase látott volna
283 9 |               egész familiából annyit is, mint a körme feketéje.
284 9 |           gyöngék voltak, részben nem is voltak igazak, vagy éppen
285 9 |            neki még, nem feleség; nem is találta szépnek, szemei
286 9 |             neki az, hogy Kálmán maga is kiengesztelődik iránta,
287 9 |       kiengesztelődik iránta, hogy őt is bevonta ama bűvkörbe, melyben
288 9 |         mondanák: „mostohaanya”. Késő is volna már.~A menyegzőnek
289 9 |           lehetett, még nagyrészt meg is érkeztek az esküvőre; tehát
290 9 |              félt.~A szerelem esküjét is reszketeg hangon mondá el
291 9 |                Azután a többi rokonok is sorra összecsókolóztak a
292 9 |          legmagasabb hivatalszékeiben is ülhet.~Ezalatt még egy új
293 9 |            Egy idegen vendég, aki nem is volt ide hivatalos: egy
294 10|          fűzfák állnak előtte, nappal is csak a kéményét látja meg,
295 10|             van, annyi világot a hold is ad, amennyinél az emberek
296 10|        felültette a fiát, azután maga is mellé ült: a fiú mindent
297 10|            ejtett többé.~– Legelőször is valld meg nekem – kérdezé
298 10|           jöttek a kastélyba, s engem is ott leptek. Egy közülük
299 10|              tudtam meg. Egyúttal azt is megértettem abból, hogy
300 10|              meg?…~– E találkozás meg is történt. Valahogy a külföldön
301 10|  példabeszéddé kezd válni. Ez elvégre is megdöbbenté az ifjú bárót,
302 10|        átadták a vármegyének, az most is ott ül a tömlöcben, és várja
303 10|              Miért nem játszottad itt is azt az alakot, amit másutt?
304 10|            bűnöm, ez halálom.~– És az is te beléd?~– Még erősebben,
305 11|              aludtak mind a ketten, ő is, a pipa is.~– Átmegyünk
306 11|           mind a ketten, ő is, a pipa is.~– Átmegyünk a túlsó partra –
307 11|               láncokat, pedig anélkül is sötét volt már. A félig
308 11|             világítva, egyenkint azok is kialudtak; a ház is eltűnt,
309 11|              azok is kialudtak; a ház is eltűnt, a parti bokrok eltakartak
310 11|               És azután eltűnt a hold is, az utolsó kis fényhegyecske
311 11|              utolsó kis fényhegyecske is lemerült a vízbe anélkül,
312 11|               akaratod: amen.”~A szél is elhallgatott, a habok is
313 11|              is elhallgatott, a habok is lecsendesültek, a vizek
314 12|              meg apám és anyám, engem is sokszor ágyba fektetett
315 12|            élek, akár halok.~És tudom is, hogy ellenségem; legkedvesebb
316 12|                tán alszanak.~De ő oda is talál bejárást; nyitva feledt
317 12|      megengedi őket halni: az életben is úgy lehetne. Óh, a sors
318 12|                hogy ébren van. A szél is azt mondja odakünn. Az ablaktáblák
319 12|               elmúlik, összeforr, nem is volt ott soha, helye sem
320 12|            álmodott?~A leány még most is hallja a tenger zúgását,
321 12|              tenger zúgását, még most is érzi a hullámhányás szédítő
322 12|           szédítő kábulatát, még most is dobog a szíve hevesen, még
323 12|               szíve hevesen, még most is szorítja vánkosát kebléhez
324 12|               furfangos, hogy még azt is tudja, miszerint az most
325 12|          vagyok, ne kiálts!”~Talán ez is újra egy álom?…~      ~Mint
326 12|         elmúlt lelkéből, a lélek maga is ki tudja hová lett, valami
327 12|         csónak messze volt már, sötét is volt, a habok magasan jártak,
328 12|               az, a rohanó szél; neki is arra kellett rohanni, amerre
329 12|            amerre a szél akarta, neki is sietős dolga volt, mint
330 12|              akit keres. Az éji lámpa is érezni látszott a künn zúgó
331 12|                  Meggyaláztalak téged is, szégyent, bánatot hoztam
332 12|        mindkét kezét a leánynak:~– Te is szerettél engem. Szeretsz
333 12|              engem. Szeretsz még most is, és akármit vétettem ellened,
334 12|         keresnek a víz alatt, azoknak is szemeik közé kacagott: hahaha!
335 13|             még hetven esztendő múlva is megesküsznek rá.~Bajcsy
336 13|              betegnek teszi magát.~Le is feküdt szépen csizmástól,
337 13|            nyöszörgé az árva.~Valóban is lelte egy kicsit a hideg.~–
338 13|               kis pápafű? Talán nincs is a háznál? No, van nekem.
339 13|                Izzadt szegény anélkül is.~– No, csak egy kortyot,
340 13|              mert látszik a szemeiből is, milyen rosszul van: hogy
341 13|               asszonyom saját vérével is megváltana, ha lehetne.
342 13|              a jó tisztelendő asszony is meghalt. Szép temetése volt;
343 13|           volt; hisz Bajcsy uram maga is ott volt, hát jobban tudja.
344 13|              annak a hintaját, lovait is elvitte, s kocsisával, inasával
345 13|           alispán úr jószágába, s ott is elbolondított minden embert.~
346 13|        nevetni. Miska inas, nevess te is! Nevess szedtevedte, ha
347 13|      buzdítására; András úr a szemeit is törölte bele, olyan jól
348 13|            kihozatni. Egy kicsit maga is elmosolyodott a dolgon;
349 13|      elmosolyodott a dolgon; mintha ő is találna benne valami mulatságost,
350 13|               hogy hozzáadták, és meg is eskették vele.~– Brühühühihihi! –
351 13|            mikor már az ifjakat össze is adták, s a tekintetes alispán
352 13|           beleugrott a Dunába, és oda is veszett, mert meg nem találták
353 13|               tudja, hová lett; azóta is keresik, de hírét sem találják…~–
354 13|        műhelybe.~Miska inas még akkor is rendjén találta nevetni,
355 13|            legyen az? Akár a lelkemet is odaadom, ha kéri.~– Tegye
356 13|             már egyszer más valakiről is, ne csak mindig énrólam.~
357 14|             utcákon; az emberek maguk is nyájasabbak, nem panaszkodnak
358 14|          amelyen már az emberi szívek is meghűlnek, és a hazaszeretet
359 14|            megérdemelte koronáját ott is; e két nagy eszme volt:
360 14|              pedig az emberek anélkül is ittasak voltak az örömtől.~
361 14|               csak egy felkiáltó szót is, nincs-e ez a név törhetetlen
362 15|            nemzet áll: nem! még annál is alább, mert az legalább
363 15|               megtartja, de mi azokat is elvetettük; nevetni és megbámulni
364 15|  elvesztésével elveszett a jó erkölcs is; gyáva, esztelen nemzedék
365 15|            legvégsőre jutottál, akkor is felébredsz újra, s megújítod
366 15|          lehetne-e még magyar nyelven is írni.~Holmi kálvinista papok,
367 15|        ismerősökre, írástudókra; azok is meglátogatták hetivásárok
368 15|      vetemedni, hogy írott újságlapot is adott ki, mely házról házra
369 15|             ilyen gyűjteménynek magam is birtokában vagyok, amit
370 15|               ember, akinek senki sem is jegyzette fel a nevét, azt
371 15|        megengedi, hogy a protestánsok is viseljenek közhivatalokat;
372 15|   hivataljelöltek közé egy protestáns is kandidáltassék. Ha megbukik
373 15|           kandidáltassék. Ha megbukik is a szavazáskor, legalább
374 15|              főispántól, hogy közülük is nevezzen meg egy jelöltet
375 15|             csizmadiamestert, ki maga is hallgató és olvasó tagja
376 15|           mikor valaki jót mondott, ő is úgy rakta utána szemmel,
377 15|            alakot, melynek komolysága is tréfásan tűnik fel, a közfigyelembe
378 15|          ülőket, sőt magát a főispánt is figyelmezteté Bajcsy uramra,
379 15|           discit arare minor.~Malárdy is úgy tett, mintha nevetne.
380 15|              főispán fülébe, amire az is nagyon elmosolyogta magát,
381 15|              tisztválasztásra közülük is jelöltessék ki valaki. Ez
382 15|           valaki. Ez óhajtásnak ő nem is kíván ellenállani, s hogy
383 16|          többet kapott volna, ezúttal is bajosan fogja megkapni a
384 16|            élc volt az, hogy még most is lehet rajta nevetni eleget.~
385 16|               halotti búcsúztatójában is kipapolja, hogy íme, ez
386 16|              jó barátunk, Hugó Oszkár is ott volt, ki ezúttal szolgabírói
387 16|         asszonyi ág másnevű nemzedéke is fel szokta hányni, hogy
388 16|             fel szokta hányni, hogy ő is a MaLÁRdy-családhoz tartozik.
389 16|          magát a hosszú bajszú alakot is loboncos hajával.~Azután
390 16|                hogy ez egy kicsit sok is már a jóból.~Belepillantott
391 16|           járnak. Magában reménylette is, hogy majd megfordul az
392 16|              amoda, néha kettő, három is jött Bajcsynak, míg Malárdynak
393 16|            különben a véletlen játéka is lehetett. Malárdy szavazatai
394 16|             de még a győzelem esetére is megmarad az a szégyen, hogy
395 16|         üdvözlést.~– És ha megnyerném is azt, nem fogadnám el ilyen
396 16|       átküzdeni nem egy óra, egy élet is kevés.~És ő mégis azt mondja: „
397 16|               már az ezerkilencszázat is elérte, s Malárdy messze
398 16|                Elájult – vagy tán meg is halt?~Mind a kettő jó ránézve:
399 17|         mester úr meghal, már a lábai is dagadnak, mert nem bírja
400 17|             ott se bosszantson. El se is temessetek ebben a városban;
401 17|          vágtak már énrajtam, véremet is vették – nyögé a szomorú
402 17|              nevemet soha, mintha nem is lettem volna. Ugye megteszitek
403 17|           asszony pedig most már maga is félni kezdett, mert a közeledő
404 17|           hogy tisztelendő Gutai uram is velük van.~– Idejönnek –
405 17|               választó rendek nevében is gratulálok mind a tekintetes
406 17|       polgárok, hajósok és közemberek is odatódultak a hír hallatára,
407 17|             hajdani napjait, vedd ezt is az Úr megpróbáló látogatásakint.
408 17|                légy az a magas polcon is ezután; bizonyára az a nagy
409 17|        válogatá tanítványait, tenéked is adni fog erőt és szellemet,
410 18|              márványból; mert este ők is ott fogadják el vendégeiket;
411 18|             megyeház udvarán még most is zaj volt; jókedvű nemesek
412 18|            megy; azt üzené, hogy most is rosszul érzi magát.~Azzal
413 18|            magával vitte, hogy másutt is oltalmazhassa magát.~És
414 18|           hogy talán ezóta már otthon is van; míg ő odajárt, hazavitték;
415 18|           alatt; így ingadozott akkor is, amikor a keményszívű férfi
416 18|        gyermeksírást bár hallaná most is!~Intés volt az a sorstól,
417 19|              az éji őr parancsolgatta is utcaszerte:~„Ember vigyázz
418 19|             még ébren volt valaki, az is elaludt rá.~Amint Malárdy
419 19|               A lélekharang másodszor is megcsendült; talán itt-amott
420 19|      megcsendült; talán itt-amott fel is ébredtek hangjára buzgó
421 19|              a harmadik csengettyűszó is elhangzott, sokáig elringatva
422 19|          semmi baj sincs; ha nem báró is a vőlegény, s ha nem hívják
423 19|             vőlegény, s ha nem hívják is Kadarkuthy Viktornak, hanem
424 19|         vitézi tettei; sebhelyei most is minden időváltozást megtudattak
425 19|               cigány nejeképpen jönne is valaha vissza; ha pedig
426 19|            kellett hozzá szólni. Most is azt hitte, hogy ráér elvárni,
427 20|             ráfogták, vagy talán igaz is, hogy miután egyetlenegy
428 20|             és barma, s egy nyáron az is szertelen kiapadt: az öreg
429 20|          hozzáfér, hanem azután vegye is fel, ha visszatréfáltatik.
430 20|               évesnél; a fiú azzal ki is ment külföldre, s soha felé
431 20|               volna az apjára, majd ő is csinál neki egy kis tréfát.
432 20|          megváltozhatnak.~A szerencse is kedvezett neki, sohasem
433 20|           alakoskodást a Csallóközben is folytatni, miután Lőrinc
434 20|              Kálmán kivallá, hogy nem is fog többet odamenni, mert
435 20|           amit ő sajátjának hisz most is, s ha gondolkozik rajta,
436 20|          Kálmán beszélt róla, az alak is csalhatatlanul az övé volt,
437 20|             madzaggal, a kabát zsebei is leszakadoztak minden tőlük
438 20|        árnyéka, akkor emberijesztőnek is elfogadhatta.~A tisztelendő
439 20|             cselekszik.~– Nem ám, nem is jár a kastélyba az utcáról
440 20|            mit mondunk neki? De minek is bíztam magamat erre az emberre?~
441 20|            mint élő, a tisztelendő úr is elveszté felebaráti türelmét.~–
442 20|       tekervényességükön kívül még az is bizonyít, hogy szépen ki
443 20|          furcsa ember szerencsésen el is üttetett a tengellyel úgy,
444 20|               sem találtak egy lelket is. A kastély sajátos alakja
445 20|         nevetve a kis csoda –, gondol is azzal valaki, van annak
446 20|          annak elégszer olyan vendége is, aki se be nem köszöntött,
447 20|        nyelvével, utoljára a tenyerét is kinyalta utána, s végtére
448 20|               a kis embernek; mondott is neki valamit medvenyelven,
449 20|          előszobába.~Az ajtó belülről is egészen sima volt, s amint
450 20|            Thaddeus úr vezetője annak is csinált valamit, amitől
451 20|       félrefordult a sarkából, s azon is bevezette a tisztelendő
452 20|              ajtó; a furcsa ember oda is bevitte a tisztelendő urat.
453 20|               hallani…~– Bizony félek is én tőle; itt van a benyílóban,
454 20|             konfidens cselédje legyen is kegyelmed a nagyságos úrnak,
455 20|           felvenni tőlem. Valamint én is felveszem mindenkitől a
456 20|              de nem nevetek.~– Azt ne is tessék cselekedni – szólt
457 20|            fogja már.~– Óh, én többet is tudok. Egyébiránt négyszem
458 20|          leányzó szerette; az ifjúnak is tetszett, az egész világ
459 20|        harangoznak a világból, azután is elég lesz még neki kiszaladgálni
460 20|              Azt tenném.~– No hát nem is fogja azt tenni – kiálta
461 20|              még mostani állapotomban is dehonesztáció, becsukattam
462 20|           nálam már nem öregbíti, nem is ifjítja a számadást. Aztán
463 20|           Aztán tulajdonképpen én nem is ismerem azt a léhűtőt; mert
464 20|           fiamat; ki tudja, hátha nem is ez az? Legalább az én szívemben
465 20|              felháborítá e jelenet. Ő is képes volt saját fiát tömlöcbe
466 20|     szörnyűlködjék; de egyúttal attól is, hogy vele vitatkozzék.~
467 20|        állatgyűjteményem, bibliotékám is, nevezetes tárgyak fizikum
468 20|              lelkész; még új harangot is öntetnék az eklézsiának.~
469 20|        Jeruzsálem felépüléséről volna is szó, és az nem kerülne egyébbe,
470 20|               elgondolom.~Még odakinn is folyvást nevetett e furcsaságon.~
471 20|              volt az arca; még hangja is más volt, mint eddig, nyugodtan,
472 20|            órát, melyben kegyelmednek is a learatott kévék számát
473 20|             mondottakon. Bolondság ez is, hasonló a többiekhez, mik
474 21|       Belgiumból Franciaországba; ott is tovább üldöztetve, ismét
475 21|             nevű és leírású útlevelet is találtak, ami még jobban
476 21|           élcnek és anekdotonnak, ezt is elrontja komoly közbeszólásával.~
477 21|            egy ártatlan embert tovább is szenvedni hagyjon.~Thaddeus
478 21| szabadonbocsáttatásáról tudósíták, el is hagyta Kassát, s sietett
479 21|               sem akarta Viktort; nem is lett volna rá nézve e találkozás
480 21|         szinte elkényezteté, pedig az is úgy élt, mintha egyedül
481 21|               beszélt, hogy a földnek is van még valami öröme; annyira
482 21|         öregúr, hogy még a templomban is, mikor imádkozott, rajta
483 21|     könyörögve gyarló halandókkal nem is ismert bűnök kegyelmes bocsánatáért.~
484 21|          érzett. Hiszen Thaddeus maga is úgy akarta azt, hogy egykor
485 21|               az átokkal ütő kéz maga is sajogjon az ütés után, mert
486 21|            hogy az iszonyúan verő kéz is ne fájjon azután.~A nagy
487 21|            vezetett.~Thaddeus úr maga is hallotta a kérdést, s gondolta
488 21|              lábak embere szinte maga is látszott restellni termete
489 21|          egypárszor a borotvával bele is metélve, jeléül annak, hogy
490 21|            embernek saját alkatrészei is antipátiában voltak egymással.
491 21|              kölcsönöztek a szavaknak is, amik keresztüljöttek rajtuk.~
492 21|        figyelmet mutatott bárki iránt is. Nem mondott sem jó napot,
493 21|               ifjú úr le sem ült, nem is köszönte meg; ahelyett még
494 21|               percre még vastag ajkai is elkékültek; mikor meg akart
495 21|             ön kiszabadul, legelőször is nekem lesz vele bajom. Látja
496 21|           házamnál nagyságod.~Azzal ő is leült íróasztala mellé,
497 22|          szájhagyomány hozzáteszi azt is: hogy soha buzgóbb és igazságosabb
498 22|             ebadta, punctum”. Még azt is hozzáteszik, hogy a veszedelmes
499 22|              ítéletet a királyi tábla is helybenhagyta ilyenforma
500 22|           hívták-e azt? Vagy ez a név is más volt? Gutai Thaddeusnak