Rész

 1 6 |                ifjabb ifjú, Beszterczei Hugó Oszkár, szemöldökei éppen
 2 6 |        választékosabb, mint Beszterczei Hugó Oszkáré, akinek még sokáig
 3 6 |               asszonynénjének tiszteli. Hugó Oszkár hirtelen kéznél tartotta
 4 6 |             éppen ki volt már osztva, s Hugó Oszkár éppen nagy gyönyörűséggel
 5 7 |                  Eudemia sziszegve súgá Hugó Oszkárnak, hogy ezt Viktor
 6 7 |                jónak látta utánaküldeni Hugó Oszkárt, hogy nézze meg,
 7 7 |              hogy nézze meg, hová megy.~Hugó Oszkár sietett utána, útközben
 8 7 |              csinálsz itt? – kérdé tőle Hugó Oszkár, elbámulva az ifjú
 9 7 |              Válasz helyett azt kérdezé Hugó Oszkártól:~– Én tudok ezzel
10 7 |                már! Assez! – kiabált rá Hugó Oszkár. – Bizony kiszalasztod
11 7 |             tovább a buzogányt, mialatt Hugó Oszkár meghúzta magát egy
12 7 |               egyenesen állva maradjon?~Hugó Oszkár megpróbálta, s szépen
13 7 |               ragyogóbbak, mint máskor. Hugó Oszkár nagy panaszkodva
14 7 |            Durday megcsókolta homlokát, Hugó Oszkár bámulva tapogatta
15 8 |        aranyozott delfin volt az orrán. Hugó volt a kormányos.~Kálmán
16 16|                között a mi jó barátunk, Hugó Oszkár is ott volt, ki ezúttal
17 16| MaLÁRdy-családhoz tartozik. Tehát ezt a Hugó Oszkárt leküldték az urak
18 16|               unalmas időt rövidítendő.~Hugó Oszkár éppen az elejére
19 16|               jegyzé egy szelet papírra Hugó Oszkár, mellé rajzolva komikus
20 16|                 a szavazók egymás után; Hugó Oszkár, amint egyet megkapott,
21 16|                  Ez annyira megrettenté Hugó Oszkárt, hogy ijedten futott
22 16|               kiderült, mosolyogva vert Hugó vállára.~– Ne aggódjál,
23 16|          azonban már ajtóstól rohant be Hugó, s az egész társasághoz