Rész

 1 2 |      mást, mert oda ember kell, akinek esze és bátorsága vagyon;
 2 3 | másformát várni egy ősnemestől, akinek az arca antik szobormintának
 3 4 |          és hogy most is él az, akinek szavára a hant megelevenül.~
 4 5 |       egyiket egy kereskedőhöz, akinek három tölgyfahajója jár
 5 5 |        ilyen hosszú képű delnő, akinek a sok rosszhírmondásban
 6 5 |  veszedelmes sebesültet szokás, akinek vérét vissza kell tartani
 7 6 |       Beszterczei Hugó Oszkáré, akinek még sokáig kell iskolába
 8 7 |      ily meglett, felnőtt ifjú, akinek már a törvénykezési nyelvben
 9 7 |   sírtam rajta. Nekem tetszett. Akinek nem tetszik, írjon jobbat.
10 7 |           kiálta fel rá Vasady, akinek kezdett a jókedve fogyni,
11 8 |     mint akármely vén prókátor, akinek minden hajszála a corpus
12 8 |         oly zsémbes vénasszony, akinek egyébben sem telik kedve,
13 10|      magadból és azon emberből, akinek álarcát viselted. Nem gondoltál-e
14 15| termében valami obskurus ember, akinek senki sem is jegyzette fel
15 16|        nekik Mákosné asszonyom, akinek bár inkább teljesült volna
16 19|      pap fiához? – A hadastyán, akinek e tárgyban nem volt különböztetési
17 20|      bekötött szemmel festenek, akinek a nevét még mai nap sem
18 20|         elfeledni méltóztatott, akinek igenis nagy kifogása lehetett
19 20|         jót nem tett a világon, akinek a pofája az enyimhez hasonlítva,
20 21|     eleven virágának szobájába; akinek akár magyarul, akár latinul
21 22|   Thaddeusnak hívták-e a papot, akinek keze oly súlyosan esett
22 22|     szájára tette a kezét, mint akinek nyomja valami a szívét,
23 23|         legutolsó alattvalóját, akinek még parancsol, egyetlen