Rész

 1 4 |          mondani, hogy az ő neve Lila, és ennek köszönheti azt
 2 4 |       mivelhogy a füvészkönyvben Lila virágnév; s ha olykor a
 3 5 |       azonban eléje futott a kis Lila. Nem kis Lila többé, hanem
 4 5 |       futott a kis Lila. Nem kis Lila többé, hanem egy karcsú,
 5 5 |         Mit akarsz most mondani? Lila leányom.~Lila értette már
 6 5 |      most mondani? Lila leányom.~Lila értette már e sírást; levette
 7 5 |          a kocsis legyen készen.~Lila útravalót akart neki sütni.
 8 5 |       öregasszony nyugtalan volt Lila elmaradása miatt. Nem tudott
 9 21|     egész hazai flórában; a szép Lila; a szép Syringa vulgaris
10 21| Dolgozószobájában van.~Ez a szép Lila édes hangja volt.~(A neveletlen
11 21|          s egy pillanatra a szép Lila tekintett be a lelkész dolgozószobájába.~
12 22|          leánya volt, a szép kis Lila. Megállítottam: „Ugyan lelkem,
13 22|        hogy álljunk meg, s azzal Lila leánynak megfogta mind a
14 22|        hallgatott, hanem egyre a Lila szemei közé nézett azokkal
15 22|          kell nekik érniük, hogy Lila miatt elvesszen az a derék
16 23|        úrfit nem a vakeset vitte Lila leányasszony közelébe, s
17 24|        melegét. Az a te leányod, Lila…~A lelkész arca fehér lett,
18 24|     mindenki üldözni fogja őket.~Lila szótlanul rogyott le a lelkész
19 24|      anyát – szólt a leánykához.~Lila kétkedve tekinte fel Malárdynéra,