Rész

 1 3 |       odalépett hozzá, egészen közel eléje, úgy, hogy kinyújtott ujjahegyével
 2 5 |         itthon mestram! – kiálta ott eléje egy bozontos inasgyerek
 3 5 |       érkezni.~A másik ajtón azonban eléje futott a kis Lila. Nem kis
 4 6 |      míniumból és bécsi koromból van eléje festve, elég műértéssel
 5 6 |      főtartással fogadá az egyenkint eléje járuló rokonok üdvözletét;
 6 6 |           személyén keresztül nyújtá eléje kezét olyan nyájassággal,
 7 6 |        Malárdy, midőn a kávéscsészét eléje tevé, szolgálva neki, oly
 8 7 |         derekához közel jutni, hanem eléje nyújtá két vastag karját,
 9 7 |            Viktor elé, mindkét kezét eléje nyújtva.~– Tudja ön, mi
10 8 | mindkettőnket.~A leányka elfogadá az eléje nyújtott kezet, s odaült
11 12|          csallóközi rónán! – Nem áll eléje goromba hegy, nem dacolnak
12 12|           tűzhelyen ráismernek, amaz eléje fut farkcsóválva, s kezét
13 18|             s mily öröme volt, mikor eléje futottak az ajtóban s kiáltották,
14 19|           lelkész meglátva Malárdyt, eléje jöttek, s odavezették őt
15 20|         Thaddeus úr rémülését, hanem eléje került.~– Nézze meg az ember,
16 23|             nyájas gondossággal ment eléje, elvette pálcáját, kalapját;
17 23|            az anyai szeretet szabott eléje.~Nem iparkodott őt többé
18 23|             kapta a guzsalynyelet, s eléje állva a vándor lovagnak,