Rész

 1 2|    Nem olyan igaz emberek-e a kegyelmetek hívei is, mint a mieink?~–
 2 2|      szenvedjük-e mi is, amit kegyelmetek?~– Bizony igaz, hogy azt.~–
 3 2| járnak-e a mi koldusaink is a kegyelmetek ajtajára? Nem esik-e az
 4 2| ajtajára? Nem esik-e az eső a kegyelmetek földjére is úgy, mint a
 5 2|   közbeszólóra.~– Ne zavarják kegyelmetek az atyamester urat az ő
 6 2|       mely szerint építenének kegyelmetek is egy sátort a mieink hasonlatosságára,
 7 2|      bizony annyit szenvednek kegyelmetek is, miként mi szenvedünk.~
 8 2|     mondá~– Az Úr parancsolá, kegyelmetek tudtunkra adák, mi pedig
 9 2|     én is, legyen több. Adják kegyelmetek a fa, csinálom a munka ingyen.
10 2|       nekem Isten. Tartja meg kegyelmetek az ezüst, jó lesz fizetni
11 2|     Sion hegyét ide építhetik kegyelmetek; hanem még hátravan a tekintetes
12 2|     édes atyámfiai, küldjenek kegyelmetek valakit mást, mert oda ember
13 3|       nem mehetek. Nem látják kegyelmetek, hogy strázsa vagyok?~–
14 3|     az alispán úr!~– Keressék kegyelmetek! Itt van a vármegyeházában.~–
15 4|        és azonkívül egyedül a kegyelmetek városának szigetében található.~–
16 4|       holnap le nem hordatják kegyelmetek az épületüket, holnapután
17 4|       lelkész.~– Miért jönnek kegyelmetek e házba fejszékkel és feszítővasakkal? –