Rész

 1 1 |         a föld rengése is: csak néha koronkint, egy percre rázkódott
 2 3 |    recsegtek; a kemény szarufák néha úgy pattogtak magukban,
 3 3 |        ez a szoba be nem omlik. Néha ugyan a magasabbról aláhulló
 4 4 | várakozott folyvást a tornácon. Néha a nyitott ajtón jókedvű
 5 6 |   kifestettek, s mikor az a kép néha még el is neveti magát,
 6 6 |     rokonok üdvözletét; szíves, néha leereszkedő volt a kerek,
 7 7 |       ült karosszékében, s csak néha pillantott lopva az ifjú
 8 7 |    atléta hatalmas mozdulatait, néha egy nagyot sóhajtott rá,
 9 12|        sem tud aludni a háznál, néha egy egész városban. – Ez
10 12|  galvánütéstől érintett halott.~Néha azt képzeli, hogy mindez
11 12|    látszott a künn zúgó szelet, néha egészen elfulladt világa,
12 14|         fel ablakáig a hó, s ha néha besütött rajta a napvilág,
13 16|    ideszavazott, a másik amoda, néha kettő, három is jött Bajcsynak,
14 18|         siető gondolatai. Midőn néha feltekintett, azt sem tudta,
15 18|         utcán, nagyokat botlott néha a kiálló kövekben, mint
16 20|         másikkal pillogatni fel néha igézőjére.~– Kend szemtelen