Rész

 1 3 |          hallható volt pedig egy különös kiadás, mondván: „Egy aranyos
 2 5 |          semmit.~– Ejnye, milyen különös tréfás ma, Bajcsy komámuram.
 3 5 |      hogy tetszik”-et játszanak, különös gyönyörűséggel hallgatta
 4 5 |     bosszúsan dörmögé magában:~– Különös, hogy még sincs itthon az
 5 6 |        mert most az alispán arca különös ünnepélyes komolyságot mutatott,
 6 7 |      aztán meg ismeretes is az a különös egymásután a természetben,
 7 7 |     kritikus szemöldökét.~Viktor különös zavarban látszott lenni,
 8 10|         szeretettel!~– A bárónak különös mulatsága telt abban, hogy
 9 14| keresztyén világban, amidőn igen különös idők kezdtek járni itt minálunk.~
10 20| vadaskert mellett elhaladna, egy különös társasággal találkozék,
11 20|          éjszaki homlokzat olyan különös bejárattal volt ellátva,
12 21|      ölte-e meg nevelőatyját ama különös idegen. Amint azután első
13 24|      gyönyöreiből.~Jól mondá ama különös ember: olyan kincset fog
14 24|         megdicsőült arcra, olyan különös gondolata támadt.~Azt mondta
15 25|    felemészteni hivatott. Csak e különös erők tusája adhatta meg