Rész

 1 2 |    polgári céhünk gyűlésében az a szó, hogy ím e gyászos napokat
 2 2 |     miként mi szenvedünk.~Ez nagy szó volt: igen nagy mondás…
 3 3 |          A templomba! Óh, mi édes szó volt ez akkor! Mai emberek
 4 3 |   lovardáról, bálteremről volna a szó, ha vasútkérdés volna, talán
 5 4 |       azon napra, melyben e nehéz szó kimondatott, és reszkessenek
 6 4 |          szónak, gondolva, hogy a szó csak levegő? – Hiszen őneki
 7 5 |       zokogással vegyült egyetlen szó.~A lelkész íróasztalán egyrakáson
 8 7 |    hangzott ekkor egy felcsattanó szó a nézők közül.~Viktor szava
 9 11|            mindig eszébe jut az a szó, pedig mindennap átmegy
10 13|           tudja, hogy álomról van szó, ez pedig nagyon jó álomnak,
11 20|     komolyodni, s elhalt száján a szó bámulatában, amidőn az még
12 20| Jeruzsálem felépüléséről volna is szó, és az nem kerülne egyébbe,
13 21|           csengő hang az egyedüli szó, mely előtte arról beszélt,
14 22|          de mikor Mákosnéról volt szó, mindig az jutott eszébe,