Rész

 1 7|    sieurs et m’dames – szólt a bűvész összefogott marokkal gesztikulálva
 2 7|       Még mindig mosolygott.~A bűvész felvette tenyerére a nagy
 3 7|     Spiriti miei ubbedite! – A bűvész eltátotta a száját, s a
 4 7|   Tartsa ön magát nyugodtan!~A bűvész egy szabómértéket vett elő,
 5 7|       kékült, zöldült, amint a bűvész idegen, bűbájos szavakat
 6 7|    hosszú lett a képe.~Végre a bűvész mindennel készen lévén,
 7 7|        van az – kiálta utána a bűvész, s egy szökéssel utolérve,
 8 7|       hogy kiránthatja magát a bűvész kezéből, hanem amint azután
 9 7| koronás tallért, s odanyomta a bűvész markába.~A bűvész azon percben
10 7|  odanyomta a bűvész markába.~A bűvész azon percben kiejté azt
11 7|        elrejtve e tallérban?~A bűvész még egyszer fel akarta azt
12 7|       költő pedig a legnagyobb bűvész a világon. Ez odafenn csak
13 7|       előadás az emelvényen. A bűvész társa, az északi Herkules,
14 7|   hiába mondá, hogy ön nagyobb bűvész mint ő, „ez” csakugyan a