Rész

 1 6 |      gyönyörű fiatal gavallér ül, akit ő még sohasem látott;
 2 8 |       reszket a leányka, mint ül sápadtan vele szemközt a
 3 10|   vármegyének, az most is ott ül a tömlöcben, és várja a
 4 10|       fölött.~– Ő a tömlöcben ül, te pedig szabadon járkálsz!~
 5 10|       Az igazi báró tömlöcben ül, s az álorcás vigad!~Azután
 6 12|    tovább? A tűzhelyen kisfiú ül és dúdolgat, szép kisgyermek,
 7 20|      mint ezen. Milyen szépen ül most az igazi Viktor nemes
 8 20|   Thaddeus úr belépett.~– Ott ül ő kegyelme; – szól a kis
 9 20|       És aki most méltatlanul ül gyalázatos börtönben.~–
10 20|      ez már az én dolgom. Nem ül ott méltatlanul. Higgye
11 21| Kadarkuthy Viktor igaztalanul ül ott, ahol az ember nem mondhatja
12 23|    hogy ezúttal a hűvösön nem ül, csak annak köszönheti,