Rész

 1 3 |          legutolsó szegletébe, ott leült, kisleányát ölébe vette,
 2 6 |      vállán, amint báró Kadarkuthy leült mellé, s félhátat fordított
 3 7 |            volt egy üres szék; oda leült.~A leány nem nézett reá.
 4 10| holdvilágra, hogy láthassa, ő maga leült egy faragott székre a sötétben;
 5 12| rekettyebokrok közé jutott ki, ott leült, és elbújt pihenni.~Nagyon
 6 13|     megvárja, míg hazajön.~S azzal leült szépen, s beszélgetni kezdett
 7 15|        hogy nem ér az semmit; s ha leült valaki, akkor egyet köhintett,
 8 15|          félbeszakasztá a szót, és leült: váratlan szünet támadván,
 9 20|  barlangomat.~Thaddeus kénytelenül leült; a báró az ajtó felé ment,
10 21|         nem megyek innen!~E szóval leült egy nagy, spanyolnáddal
11 21|     házamnál nagyságod.~Azzal ő is leült íróasztala mellé, s elkezde
12 23|         nem beszélt hozzá; őrizte. Leült ismét kerekes rokkája mellé,