Rész

 1 3 |         és a szép elkényeztetett gyermek; ki szemefénye volt az egész
 2 4 |          csoport ember, asszony, gyermek kijött az ajtón, helyette
 3 5 |         és az öregemberből ismét gyermek legyen.~Azóta sok minden
 4 5 | liliomszál; fehér, égtiszta arcú gyermek, hallgató pici szájjal,
 5 18|     előle; félénk volt, mint egy gyermek; csak azután jutott eszébe:
 6 18|          leánykáját; milyen szép gyermek volt, nagy, sötét szemei,
 7 18|         felelé: „Nem, nem”, és a gyermek sírása kierőszakolta tőle
 8 20|        mint valami lepirongatott gyermek.~– No, elhiszem – szólt
 9 20|       írni; mi utálunk felelni a gyermek együgyű kérdéseire; mi lenézzük
10 21|           Az egykor utcán talált gyermek most paloták dísze lehetett;
11 21|      dolgozószobájába.~A szegény gyermek hallotta a heves vitatkozás
12 24|      fiam; derék, jószívű, eszes gyermek; most már felnőtt ifjú;