Rész

 1 3 |            az alispán nem kérdezte tőlük, hogy mit mondanak.~Ő maga
 2 4 |           Egy percre visszadöbbent tőlük, azután magas tekintettel
 3 5 |   asszonyomra; a nagyasszony pedig tőlük sem hagyta magát visszariasztani: „
 4 9 |           tevé kezeiket, s kérdezé tőlük, hogy szeretitek-e egymást?~
 5 11|           róla, hogy aki elveszett tőlük, az nagyon jól el tudott
 6 12|         hogy még messzebb távozzék tőlük.~Kezde gondolkozni.~Nem
 7 16| legbüszkébbike megvetően fordul el tőlük, s keserű kevélységgel utasítja
 8 20|       megfeddé, hogy úgy elmaradoz tőlük, mire Kálmán kivallá, hogy
 9 20|            is leszakadoztak minden tőlük kitelhető irányban, s a
10 24|           rám, nehogy visszakérjem tőlük, amit adtam, s megeshetik
11 24|          nem kérdi, kit szeressen, tőlük, s nem mondja meg nekik,