Rész

 1 1 |       túlsó Dunaág medrét emelte föl, s ismét a keskenyebbet
 2 2 | gyülekezetet, hogy ő nemrég kelt föl negyednapos váltólázból;
 3 3 |        haragosabb vonásokat vett föl; kemény, égető szemeivel
 4 5 |       hitte volna már azt? Ember föl nem tette volna. Ha én nekem
 5 7 |       mostohaanyja szavai rázták föl Kálmánt. A derék asszonyság
 6 7 |       így nézett, így emelkedett föl. Mekkorát zuhant a legyőzött
 7 10|       láncszeme egy halállal ért föl nála.~– Tudod-e – kérdezé
 8 12|     Lőrinc felvillanyozva emelte föl erre fejét, s hevesen monda
 9 15|      sújtott, egymás után keltek föl előtte, s elmondák, hogy
10 20|         Meghalt fiáról! – kiálta föl a báró, és kiáltása hasonlított
11 23|  bántottak senkit.~Malárdyné már föl akart kelni, hogy kinézzen