Rész

1 8 |         azt kérdené valaki tőled – suttogá az ifjú a lánykának, – hol
2 10|        semmi más?~– Még rosszabb – suttogá fejét lehajtva az ifjú.~
3 12|           s ott e szomorú alak azt suttogá hozzá: „Én vagyok, ne kiálts!”~
4 12|            tudod, hogy ki vagyok – suttogá hozzá az ifjú. Most már
5 23| rátekintett.~– Mindent hallottam – suttogá Malárdy a nyitott szobaajtóra
6 23|        férje homlokát, s csendesen suttogá fülébe:~– Szelídebben szólj.
7 23|           Igazad van. Igazad van – suttogá Malárdy, magához térve első
8 23|   támaszkodik.~– Kálmán, Kálmán! – suttogá a mostoha.~A fiú odalépett
9 24|            arcát kezével, s halkan suttogá:~– Nekem is volt egy fiam…~–