| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Az elátkozott család IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Rész
4019 20| nem találkoztak e pogány hajsza alatt, mert az tökéletesen 4020 8 | prókátor, akinek minden hajszála a corpus jurisért esett 4021 23| erek, egész hálózatát a hajszálereknek látni lehete e pillanatban 4022 20| s részeg gazdasszonyok hajszolták részeg tyúkjaikat az udvaron; 4023 7 | aki gazdag előfogattal hajtat be az udvarra; otthon uradalmakkal 4024 6 | Eudemia látható zavarban hajtja arcára a szelet széttárt 4025 25| az élet ugyanazt ezerfelé hajtogatja, idomítja, és az mindig 4026 12| Malárdy-kastély előtt úgy hajtogatják előtte fejeiket, mintha 4027 14| udvaroncok s falusi kliensek hajtogatták derekaikat előtte, grófok, 4028 20| legnagyobb biztonsággal hajtott tüskön-bokron keresztül; 4029 12| kétségbeesett vonagló evickéléssel hajtották őt fel a magasba, néhány 4030 8 | Viktor kedvéért. Egyik nap hajtóvadászat volt, másnap hangverseny; 4031 19| utcán, megálljon és térdet hajtson.~Az utcán nem volt más, 4032 22| komédiás, hogy akik nézték, a hajuk szála is az ég felé meredezett, 4033 6 | színéről, szabásáról, arcukról, hajukról, ki micsoda. Ez a karassia 4034 12| odatekint, egy sikoltás hal el ajkán: az ablakban egy 4035 8 | mélyen a víz alatt s az ezüst halacskák útját, mik rajonként gyűlnek 4036 20| kellett volna eltöltenem; háládatlan holt könyvek szavait hallgatám 4037 8 | hajlama, oly ösvényre, mely háladatosabb és díszesebb. A zene mindig 4038 2 | segítségére leend. Csupán annyi haladékot kért, amíg hazamegy és kardját 4039 19| Ki vagy? Megállj! Őrjárat haladj!” Mint valami álmodott hangok, 4040 25| ami felé azok egyenesen haladni tartoznak; ad neki vért, 4041 11| hosszú fehér vonalig, mely a haladó csónak után maradt.~Olyan 4042 18| bele, s azzal diadalmasan haladt ki a sikátorból, otthagyva 4043 10| gyalog néhány száz lépésnyit haladva a Duna-part mentében, a 4044 11| A hálaima~A pap kinyitá a kunyhó ajtaját, 4045 9 | Kadarkuthy életében, bolond a halálában is, bolond az apja is, a 4046 9 | Viktorral atyja közelgő halálát ne is sejtesse, még csak 4047 7 | Csak egy arc sápadt el halálfehérre. Gondoljátok-e, hogy kié? 4048 5 | bizonyos volt az emberhalál. A halálhírekben különösen gyönyörködött 4049 21| elrejtette a fickót, ön halálhírét terjesztette, hogy megszabadítsa 4050 1 | kiket útjában elkapott.~Egy halálkiáltás hangzott a meglátogatott 4051 21| Kadarkuthynak arra, hogy megmentőjét hálálkodásaival halmozza el: nem kívánt 4052 6 | ellenében.~Azonban átestünk a hálálkodáson; az alispán vendégei asztalhoz 4053 21| helyzetéből kiszabadult, s e hálálkodást szerette volna kikerülni 4054 22| tekintetes vicispán úr életnek és halálnak ura, s aki hozzá közeledik, 4055 23| megsiratlak, megtisztelem halálodat, azt mondom, méltó fiam 4056 10| és leszek. Ez bűnöm, ez halálom.~– És az is te beléd?~– 4057 10| beléd?~– Még erősebben, még halálosabban, mint én.~A pap felemelé 4058 13| fekvő beteget, akik szintén halálrováson állnak, amitől Bajcsy uramat 4059 21| együtt könyörögve gyarló halandókkal nem is ismert bűnök kegyelmes 4060 19| akit nem neveznek többé halandónak, hanem halottnak.~– Mindennek 4061 6 | egész hajfürtözet a két halánték körüli bodorulatokkal együtt 4062 20| kereste őt a vizekben az öreg halásszal együtt, megsiratá, és megbocsátott 4063 1 | és a kikötőbeli hajók, a halászbárkák, a malmok, a repülőhíd mind 4064 8 | gyönyörű dallamú szicíliai halászdalra, melyet midőn a családi 4065 8 | szélzúgás közepette az ismerős halászdalt~Hajlong sajkám~Verdesi a 4066 8 | volt, másnap hangverseny; halászebédek, lófuttatások válták fel 4067 10| Duna-part mentében, a kis halászlakig jutott Thádé, fiát folyvást 4068 8 | imitt-amott siránkozott egy-egy halászmadár, alig lebbentve szárnyát 4069 1 | a hajótömő műhelyek, a halászok bárkái.~A menekülést kereső 4070 8 | Ott már előre elkészített halászvacsora vár reájuk; a szabadban, 4071 20| nem találtam reá; és akkor hálát adtam az Istennek, hogy 4072 24| de a nyíl talált. Hűtlen, hálátlan a szerelmes leány azokhoz, 4073 19| amelyen feküdt egy néma és halavány ember: akit nem neveznek 4074 24| hogy az a halál.~Ha ilyen a haldoklás, ha ilyen a halál: ki félne 4075 24| nemigen nagy szónok volt; a haldoklóra nem látszott hatni dialektikájával. 4076 1 | bűnbánat igazi keservével. Nem halhattak volna meg üdvösebb pillanatban.~ 4077 24| szentséges hajlékodnak?…” Mindig halkabb, mindig lankadtabb hangon 4078 1 | saját szavaikon keresztül hallák azt, átjárta a szívet, a 4079 6 | szeme, füle; őáltala látnak, hallanak és beszélnek. Tisztújításon 4080 10| verset, amit elolvasott, első hallásra megtanultam könyv nélkül, 4081 7 | Titán-utód mind ekkorig nem hallatá szavát, hanem e diadalra 4082 17| közemberek is odatódultak a hír hallatára, s oly tolongás volt a Megyercsi 4083 5 | miért volt Bajcsy uram oly hallatlanul goromba Mákosné asszonyomhoz, 4084 7 | kapitány nagyon fennhangon hallatott egy kikerített teremtettét.~– 4085 6 | pillanatban új kocsidörgés hallatszék az udvaron, egy patvarista 4086 4 | Egymásnak beszélik, amit hallattak, s úgy borzadnak tőle. Egy 4087 22| amire rá sem merek gondolni. Hallgassa csak meg, tekintetes komámuram, 4088 21| előre figyelmeztetett, hogy hallgassak el, mert ha ön kiszabadul, 4089 2 | többieknek, hogy várjanak és hallgassanak: azzal kilépett a középre.~ 4090 20| tanúbizonyságot, hanem csak azt, hogy hallgasson el egy olyan titkot, mely 4091 4 | nézte végig az egészet, és hallgatá az ének sorait:~„Boldog, 4092 6 | lélegzetüket visszafojtva hallgaták, lelkükbe szívták a hangokat, 4093 20| háládatlan holt könyvek szavait hallgatám ahelyett, hogy az ő beszédére 4094 2 | elhallgatott mind a kettő.~E hallgatás alatt pedig mind a két csoportozat 4095 21| szégyenét fedezte fel, hogy sem hallgatása által egy ártatlan embert 4096 3 | fognak imádkozni. Ha meg nem hallgatja kérésüket az alispán úr, 4097 3 | e haragos föld gyomrában hallgatják az alvilági fellegek moraját, 4098 13| a legényeken, hogy vajon hallgatják-e mind.~– Hát amit mondtam 4099 18| valaki segélykiáltására hallgatna, s otthagyják a testét, 4100 20| szenvedő fiamnak gyilkosa: nem hallgatnám el azt, hanem kimondanám.~ 4101 22| hogy mit cselekedjem. Ha hallgatok, abból is veszedelem támad, 4102 4 | tehozzád, mert te meg nem hallgatsz bennünket, és meg nem őrized 4103 16| a kettő jó ránézve: nem hallhatja, mint riad fel egy perc 4104 8 | jobban reszketett. Alig hallhatón susogá:~– Vigyen ön ki a 4105 19| Ennél ijesztőbb mondást nem hallhatott volna ez éjszakán Malárdy.~ 4106 7 | Viktor Hermina felé. Nem hallhatta azt senki más, csak a leány. 4107 3 | hogy ők is lássanak és halljanak, hogy ők is énekelhessék 4108 22| akarnak még csak összeveszni; hallom, hogy az a galiba ember 4109 17| meggyógyul még.~– Hallgass! Nem hallotok valami lármát? Valaki közelít?~– 4110 5 | ölébe téve, elkezdé:~– Hát hallotta-e már kedves komámuram, hogy 4111 10| jártam, amióta nem láttak. Hallották, hogy mindig külföldön utazom, 4112 13| cselédeimnek: amit most hallottatok, azt tovább ne merjétek 4113 3 | miként a föld és az ő gyarló halmai…~Pedig ha leírnám ide az 4114 4 | terítve volt itatós papirosok halmazaival, mikben különféle múmiákká 4115 14| folyót, magas hó a három halmot, az ember azt gondolhatta, 4116 23| lábon álló gazdaságot, a halmozott tartozást, a közpénztárak 4117 21| megmentőjét hálálkodásaival halmozza el: nem kívánt tőle semmi 4118 21| miatt aztán meg kellett halnia.~Az ég akarta így. Az ég 4119 12| vallom, akár élek, akár halok.~És tudom is, hogy ellenségem; 4120 2 | tetszik odafenn.~Egy óra múlva halommal állt az ezüst a kiterített 4121 12| a család tagjai elbújtak hálószobáikba, kiki félre, külön kamarájába, 4122 12| halk kocogtatást a leány hálószobájának ablakán, a háztetőről leszórt 4123 3 | rabok félnek; a föld még a halottakat is ki akarja hányni, úgy 4124 24| atyaságodnak, hogy még a halottaknak se higgyen, mert a jámbor 4125 24| hogy a fiatal leányka a halottas háznál maradjon; hanem azt 4126 12| alvó arcát, vagy talán egy halottét, miért ne. És újra megcsókolja, 4127 12| Hermina ágya előtt egy sápadt, halotthalvány rém, testéhez tapadó fekete 4128 22| deli ifjú; két megsiratott halottja…~Hiszen nem peng már Bajcsy 4129 25| jobban elfelejti a régi halottjait, mint gazdag örökösök eltemetett 4130 19| többé halandónak, hanem halottnak.~– Mindennek vége – szólt 4131 23| dagadtak az erek, egész hálózatát a hajszálereknek látni lehete 4132 12| mondja: „Élj tovább, nem haltál meg!”~Másoknak elég volna, 4133 9 | szorítá annak kezét, s oly halványan nézett annak szemeibe, mintha 4134 4 | élvezé, egy hosszú csészéjű halványsárga virágot tartván kezében, 4135 9 | földre, mert jaj neked, ha hamisan esküszöd, hogy szeretsz – 4136 6 | keresni; mondhatnók őket hamisnak, kacérnak, ha az ajkak büszkesége 4137 15| pislogott az utolsó szikra a hamu alatt, a mi kis városunkban 4138 5 | kereskedői osztály lesz a hangadó, ez tart hintókat, lovakat, 4139 6 | volt, s Viktor egy remek hangcifrázattal befejezé az orgonajátékot, 4140 6 | megpróbálni az orgonát. Az első hangfutam elárulá, hogy mester kezeli 4141 5 | ő beszél; legfeljebb egy hanggal feljebb kezdi a mondást.~– 4142 1 | az öregeket vékony csengő hangjaikkal, a vén Szent András öreg 4143 6 | zúgni a pedálsípok elhaló hangjait, s azután lejött ő is a 4144 16| hogy a közepére teszik a hangnyomatot, így Ma-LÁrdy. A középső 4145 6 | hallgaták, lelkükbe szívták a hangokat, s önkéntelenül borultak 4146 17| mert a közeledő zűrzavaros hangokból csakugyan ki lehetett venni 4147 15| egész gyűlés jó kedvre lett hangolva a klasszikus szóváltás által, 4148 6 | És az éneket hozzá?~– Hangom az igaz, hogy nem valami 4149 16| azon jogukat, miszerint hangos hahotára fakadtanak legyen, 4150 20| nyilatkoztatva Thaddeus.~A kis gnóm hangosan nevetett.~– Vigye ördög 4151 9 | szimfóniáival, most tánczenéket hangoztat; az illem és jószokás szerint 4152 6 | elárulá, hogy mester kezeli a hangszert. Úgy játszott rajta, mint 4153 15| szóváltás által, s a derült hangulat el látszott mosni az ingerültséget, 4154 1 | föld alatti zúgás, az a hangváltozás nélküli pokolbeli zenekíséret, 4155 8 | hajtóvadászat volt, másnap hangverseny; halászebédek, lófuttatások 4156 8 | evezőlubickolás s távolból hangzó barcarola elhaló hangja…~… 4157 4 | él az, akinek szavára a hant megelevenül.~Azért ez ünnepnapot 4158 21| alakját, minek következtében hanyagul előrehajlott, s mikor fel-felütötte 4159 7 | mouliné) tenni: hát te hányat tudsz?~– Én talán egyet 4160 14| zajos beszédektől, tűzbe hányattak szomorú írások, divatból 4161 9 | mellőlem, vesd el jegygyűrűmet, hányd le menyasszonykoszorúdat 4162 12| Isten nem haragszik azért. A hánykódottak megnyugvást találnak az 4163 11| csónak oldaláig, az evezőtől hányt habokig, a hosszú fehér 4164 7 | kezével, lábával, fogaival, s hányt-vetett ágyúgolyókat a levegőbe, 4165 24| én szerelmet támasztok a haragból, és ez vezet az üdvösségre”.~– 4166 3 | figyelmeztetésül mondá:~– János, meg ne haragítson, azt mondom, mert tudja 4167 2 | megengesztelni az Úristennek az ő haragját, mely alatt bizony annyit 4168 2 | földrengésnél is jobban félt az ő haragjától.~A legveszélyesebb órákban 4169 14| hallgattak, és eltagadták haragjukat. S a bámulat és a félelem 4170 24| Ne szálljon le a nap a te haragoddal – hörgé elérzékenyült hangon.~ 4171 1 | erős a te ostorod, midőn haragodnak dicsőségét megmutatod a 4172 3 | alispán arca minden szavánál haragosabb vonásokat vett föl; kemény, 4173 13| pörlekedem, senkire sem haragszom.~– Jaj, de nem tudhatja 4174 2 | ellenzünk ám az! Mi nem haragszunk rá egymásnak. Mi jó embereket 4175 21| azon keresztül. Epétlen, haragtalan, önzés nélküli mindenki 4176 7 | költeményeiből!~Az alispán haragtól villámló szemekkel tekintgetett 4177 2 | kegyelmed ezüstre; no, csak ne haragudja magát nekem: meglehet, hogy 4178 24| sértett soha senkit, kitért a haragvók útjából; sokról le tudott 4179 13| bolondokat!~– De ha úgy van. Mint haramiavezér kirabolt egy Kadarkuthy 4180 1 | sokáig zúg az ütés után még a harang. Nem is akar elmúlni ez 4181 4 | tornyocskákban, a hevenyészett haranglábakon; mindennap háromszor látogatta 4182 2 | maradt, annak csináltak kis haranglábat, és ismét harangszó hívá 4183 20| tisztelendő uram lelkész; még új harangot is öntetnék az eklézsiának.~ 4184 20| helyen, amíg engem ki nem harangoznak a világból, azután is elég 4185 19| felelt: „Akár egy kálvinista harangozóéhoz.” Malárdy e legérzékenyebb 4186 2 | szemközt találkozókat: „Harangoztak már, mehetünk”.~Ilyenkor 4187 1 | apró csengettyűket.~A rémes harangszóra hirtelen egy kétségbeesett 4188 21| kerékvágásból kiugrik, s rúg és harap, akit elöl-utol talál, akkor 4189 7 | el művelni, krajcárokat harapdált ketté fogai közt, kardcsapásokkal 4190 7 | zavarban látszott lenni, ajkait harapdálta, homlokát dörzsölé, s minden 4191 6 | az „r”-et gyöngédebben harapja el beszéd közben; észrevételei 4192 18| rohantak rá, meg akarták harapni; szerencsére egy eltört 4193 10| van miből.~Lőrinc keserűen harapott ajkába e célzásra. Az ősz 4194 16| küzdelem volt az: egy néma harc, hol sem fegyver, sem ész, 4195 23| küzdjön meg, kivel álljon harcba.~– Ki bánt engem? Ki hozza 4196 24| fény azt mutatá neki: „Ti harcban éltetek egymással, haragot 4197 4 | van-e odalent vagy csak harci szünet?~Azután hetek, havak 4198 23| olyankor egy gentleman, ha egy harcias asszonyság találja megtámadni 4199 24| hogy mily átkozott tusa harcoltatott annyi éven át vérrel, könnyel 4200 7 | hőskölteményt Belgrád alatti harcról, amiben elég csinos alexandrinusokban 4201 5 | most is a fontos talpat, harcsaszájúra a parasztnak, kecsegeorrúra 4202 24| visszaszorítá azt.~– A mi harcunk be vagyon fejezve: ne vigyük 4203 2 | bizonyos, hogy a népesség egy harmadának nem volt szabad templomot 4204 6 | madársereg virított elő, harmadikban ismét keleti táj tűnik elő 4205 15| Keresztúri István mellé harmadiknak egy kálvinistát tűz ki; 4206 8 | alakoskodott.~Viktor evezett a harmadikon; ez karcsú hattyú jelképét 4207 7 | járt a másik is.~Most a harmadikra került a sor, ez is híres 4208 7 | sorba vereti őket.~A másik hármat az erős Marci esete után 4209 14| sütni, mikor sugarait ilyen harmatban fürösztheti!~Csak két új 4210 11| kérdezetlenül elbeszélte, hogy ott harminc éve egy igen kedves leánytestvére 4211 8 | Szótárírók úgy nevezik azt, hogy „harmónia”.~A két csónak messze előrehaladt 4212 4 | kisleány, aki legfeljebb hároméves lehetett akkor, annyit tudott 4213 16| jelenteni: már kettővel, már hárommal több a Malárdy szavazata, 4214 5 | japonikába volt burkolva, fején háromszegletű kalap; oly meghajtva viselte 4215 9 | jó szokás ellenére van; háromszori előleges kihirdetés nélkül, 4216 5 | nagyasszony; mégpedig a háromtarajos főkötő volt a fején.~– Ahol 4217 5 | jönni; kivált volt annak egy háromtarajú fejkötője; ha az volt a 4218 2 | lehetne, mint nekigyürkőzve, harsogó hangon bocsátá közre jámbor 4219 4 | kezdtek; ezer és ezer ajk harsogta azt a búbánatos dallamot, 4220 9 | nem ölel senkit, mert a hasa annyira meg van dagadva, 4221 12| zárnám ablakomon, hogy valami hasadékon bejöhetne, kitépné a tollat 4222 12| ablakra nézett, és látta, mint hasít egy félkört az üvegen ama 4223 6 | mademoiselle Eudemie arcát hasonlatossá tenni egyikéhez azon gipszszobroknak, 4224 2 | kegyelmetek is egy sátort a mieink hasonlatosságára, ahol ott az Istent imádhatnák, 4225 10| a személyleírás valahogy hasonlíthatott az ifjú báró külsejéhez; 4226 10| hogy megnőttem, mennyire hasonlítok az öreg báróhoz; idézgették 4227 4 | amik e napokban egészen hasonlítottak egymáshoz; leginkább azáltal, 4228 20| akinek a pofája az enyimhez hasonlítva, még mostani állapotomban 4229 6 | találhatta fel, és mire használ az embernek?~Az alispán 4230 22| hajdani szomszédság előjogait használatba veszi, alkalmatlankodik; 4231 2 | hogy ím e gyászos napokat használnák fel mindnyájan azon üdvös 4232 5 | hagyjon neki békét.~Mind nem használt; Mákosné asszonyom semmit 4233 21| készakarva tréfálkozásra használta fel; Thaddeus úrnak pedig 4234 15| pedig nyomatékos akciókra használva megszólala, modván:~– Justum 4235 23| legnagyobb részére, a többit haszonbérbe adta, s mire férjének a 4236 5 | csizmadiaműhelyt, hanem hátához verte az inasnak a lábszíjat, 4237 18| nyílna ide; a házak mind hátaikkal vannak erre fordulva, az 4238 6 | elefántokkal, tornyok a hátaikon.~Az ilyen termekben természetesen 4239 24| műve volt. Tehát csakugyan hatalmában állott annak az embernek 4240 23| tartom, s ha van fölötte hatalmam, bezárom, és vigyázok rá, 4241 1 | hogy itt az emberi kéz hatalmának vége.~Megküzd az ember a 4242 2 | apostolait, és ott azok, akik hatalmasabbak voltak, azt mondák a gyöngébbeknek:~„ 4243 25| sokáig fenntartá magát egyes hatalmasak akaratában. Erről a mai 4244 23| mindig folytatni fogja azt a hatalmaskodást, melynek örökös birtokában 4245 14| elég arra, hogy egy oly hatalmat, mely csaknem korlátlan 4246 6 | önkéntelenül parancsoló hatalomérzet.~Öltözete az akkori idők 4247 18| alispán pártfogása.~De most! A hatalomnak vége van… Malárdy testét-lelkét 4248 1 | nyerget vet a hullámzó tenger hátára, csatába száll minden elemmel, 4249 14| boldog akart lenni annak határain belül, az csak az ő akaratával 4250 9 | ismerősök, kiket az előbbre tett határidőről tudósítani lehetett, még 4251 9 | engedve, a véletlen ezt a határidőt is megrövidíté. A harmadik 4252 8 | ünnepély hőse, s egy ünnepélyes határjárásnál még azt is bebizonyítá, 4253 5 | homlokáról a pártférfi szilárd határozatai, a szelíd férj, a jó ember 4254 7 | rajta, miért áll oly sokáig határozatlanul a vasgyúró, mintha nem tudná, 4255 7 | alispánné ízlésének kellett határozni; az ami őneki úgy tetszett, 4256 2 | a szekeres gazdáknál, s határozott a hajóslegények osztályánál.~ 4257 2 | öltönyük azért egyszínű. Határozottan kék azonban az érdemes csizmadiák 4258 14| azt a jótékony mágneses hatását a közelgő tavasznak; a nap 4259 15| folytán kihatott a társulat hatásköre vidéki ismerősökre, írástudókra; 4260 16| veszedelmes ember eltávozása mégis hatással látszott lenni a szavazásra; 4261 6 | strucctollak tűzködve. Növeli a hatást az akkori legújabb divat 4262 7 | az egész komédia alatt hátat fordítva neki, fecsegett 4263 2 | szólalt meg egy hajóslegény hatgalléros köpönyegben. – A szekeres 4264 22| a tekintetes vicispán úr hathatós erejével meg nem akadályozza 4265 15| jobb helyeket a teremben, s hathatósan támogatták vezérük indítványát; 4266 9 | ünnepélynek, de megszorítólag hatna az alsóbb rangú Malárdy 4267 24| haldoklóra nem látszott hatni dialektikájával. Thaddeus 4268 5 | érdemes kereskedő uraknál, hatos kamaton. Mindebből ő nem 4269 2 | ellentmondani; az egyházi hatóságok részéről sem történt semmi 4270 24| segítene semmit a veszélyt a hatóságoknak feljelenteni; mert Kálmán 4271 6 | lilaszín bársonydolmányon a hátracsapott szabás, a széles hímzetek 4272 13| szobájába, azt mondva a hátrahagyott várőrségnek, hogy hazudjanak 4273 7 | felnyitá a markát… és maga is hátrahökkent, mert a gyűrű nem volt ott.~– 4274 6 | pufándli, mely elöl felcsípetve hátrálni látszik a féltesten alól 4275 16| elérte, s Malárdy messze hátramaradt; akik most jönnek az udvarról, 4276 8 | idomokhoz tapad.~Viktor hátranézett Kálmán után: az messze tőle 4277 20| stóláját, görbe fésűjével hátrasimította gazdag ősz haját, s összeszedte 4278 22| a leányzót, mert egészen hátratántorodott az erős taszítás miatt, 4279 7 | egyszerre, hogy az atléta szinte hátratántorult a taszítástól, s egész erejébe 4280 10| a kis kunyhó szobájában hátratett kezekkel, és többször suttogta 4281 22| selyemstólája, midőn két kezét hátratéve, végigsétál szobájában, 4282 2 | építhetik kegyelmetek; hanem még hátravan a tekintetes alispán úr. 4283 6 | szemérmes ifjú kezét, ki azután hátravonult szerényen a patvaristák 4284 16| Bajcsy Andrásé alatt pedig hatszázat.~Néhány percig volt ott, 4285 6 | bámultatni gömbölyű nyakát, hattyúkeblét és a gyémántnyakéket rajta, 4286 9 | bogláros öv köríté, fehér hattyúnyakát három sor igaz keleti gyöngy 4287 9 | bársony panyóka kacagány hattyúprémmel; egész öltözete tiszta fehérből 4288 20| volt, s amint becsukódott hátuk mögött, a tisztelendő úr 4289 13| híres debreceni professzor Hatvani mit szokott mondani az álmokra?~ 4290 6 | vége: a legény túljár a hatvanon vagy húsz évvel, de azért 4291 2 | szerzett a türelmi kérdésnek a „hatvanszemélyek” gyűlésében; a tanács nem 4292 4 | harci szünet?~Azután hetek, havak múltak; a borzalom napjainak 4293 4 | csak Erdély kiválasztott havasaiban élnek, mik válogatnak a 4294 20| hanem takarodjék haza a házába, s ki ne merje nyitni az 4295 23| bezárhatsz, börtönt csinálhatsz házadból számomra, csúffá tehetsz 4296 5 | örül valaki azon, hogy ő hazaérkezett; azután kérdezték tőle, 4297 6 | csészékbe, amiről még a hazafiak nagy része azt sem tudja, 4298 6 | már nagyon belejöttünk a hazafiúi dicsekedésbe; reggelizésre 4299 18| az utcán, a gazdagabbak házai előtt veres márványból; 4300 1 | felszöktek: hogy feledték házaik ajtait nyitva, és rohantak 4301 1 | hogy rohantak ki csöndes házaikból az emberek! Öltözetlen, 4302 24| ismerni, mi a nélkülözés. Házaimban idegenek laknak, kertjeim 4303 1 | A nép egy része hazatért házait meglátni, családját összekeresni, 4304 23| apa –, ontották vérüket hazájukért, hitükért, fejedelmükért, 4305 22| hát hogy rövidebb úton hazajussak, egyenesen átvágtam az anglius 4306 24| gazdagságban, úri jólétben; házakat építék, kerteket ültettem, 4307 7 | összemérkőzzenek a vasgyúróval; hazakérezkedtek, elég volt nekik a más példája.~ 4308 4 | bátorságot a romokat újra házakká alakítani; a város lassanként 4309 3 | csillaggal tetején, az omladozott házakon keresztül messzire ellátszik 4310 23| megélünk; van még egy szép házam Komáromban, azt kicsinosítjuk, 4311 5 | gyerekkorában is; egyszer az én házamat is majd felgyújtotta rakétával, 4312 23| hogy kitakarodjék innen a házamból ebben a pillanatban, mert 4313 2 | annyi haladékot kért, amíg hazamegy és kardját felköti, mert 4314 4 | vége volt a sátornak is; hazamehetett mindenki.~Amit Malárdy megparancsolt, 4315 21| nézve e találkozás kedves.~Hazament szépen; elővette szárított 4316 5 | Bajcsy uram is beszélt velök. Hazamentek, lefeküdtek és meghaltak. 4317 21| Ha meg nem unja magát a házamnál nagyságod.~Azzal ő is leült 4318 2 | mieinkre? Nem az-e a mi hazánk, nem az-e a mi szülőföldünk, 4319 2 | urak igen nagy urak voltak hazánkban, s amit helybenhagyának 4320 19| fiúgyermeke, ha apja akarata ellen házasodnék valaha; Malárdynak pedig 4321 9 | kedve támad, hogy még a házasság fölötti bánata sem lesz 4322 10| űzni a legszentebbel, a házassággal, a szeretettel!~– A bárónak 4323 9 | ügyvédek fúrtak-faragtak a házassági szerződményen, úgy megkötözve 4324 9 | ellen való vétek, s az ilyen házasságon nem lehet áldás, hogy ezért 4325 4 | fogadja, mivelhogy az ő házasságuk úgysem vala gyümölcsöző, 4326 5 | kevesebb kedve telt jámbor házastársak belső viszontagságainak 4327 4 | szívtelenség.~E napon nem esketnek házasulandó párokat össze.~E napon nem 4328 14| szívek is meghűlnek, és a hazaszeretet csak fagyott állapotban 4329 18| építtetett, mintha saját házát építtetné bennük, mik az 4330 5 | helyen jár; azután valahogy hazatalálván, elkezdett saját ajtaján 4331 13| elszökött az alispán úr házától: semmit sem vitt magával, 4332 10| nem bírták venni, sietve hazautazott Magyarországra, s egy este 4333 7 | mint egy rothadt körte, s hazaviheted Macedóniába, hogy mit kaptál 4334 18| otthon is van; míg ő odajárt, hazavitték; s mily öröme volt, mikor 4335 22| elmentek a part felé. Azután hazavittem a kis Lilát, szegényke inkább 4336 4 | botanikus találmányt kezébe, és hazavivé őt feleségéhez, azt mondván 4337 12| levegőben! A kis, alacsony házikók kéményein ágbogas fészkében 4338 12| mint előbb. Kis, alacsony házikót lát, melynek ablakán besüt 4339 20| De vajon őnagysága, a háziúr nem fog-e megharagudni, 4340 20| Tán az ördögöt vagy a háziurat?~Thaddeus megnémulva mutatott 4341 10| hiú dolgairól, alacsony háznak kicsinyek a gondjai.~Mécses 4342 17| táblabíró.~– Áldás, békesség a házon – szólt Gutai Thaddeus malaszttal, 4343 1 | keresztben megnyílt, át a házsorokon, egy erős kőépület kapujánál 4344 5 | becsületes ember, s díszes háztartással bír.~Hanem azért ő maga 4345 12| Malárdyak szívét, annak a háztetőkkel volt beszéde, a lombos fákkal, 4346 20| udvarol a delnőknek, s járja a háztűznézést.~Könnyű volt ez alakoskodást 4347 13| hátrahagyott várőrségnek, hogy hazudjanak egyet Mákosné nagyasszonynak, 4348 13| ladikon utazzék valaki; ne hazudtolja meg magát szomszédasszony 4349 6 | ajkak büszkesége meg nem hazudtolná e szót. Malárdy Hermina 4350 5 | válaszával.~– Az nem igaz, az hazugság; semmirevaló gaz, aki mondja; 4351 3 | Engeded-e uram, hogy a mi házunkban beszéljünk az Istennel?” – 4352 4 | és meg nem őrized a mi házunknak elestét. De én zokogva kiáltok 4353 18| volt, abban úgy szólt a hegedű, ahogy csak bírt; a homályos 4354 4 | búnak és bánatnak miatta~Hegedűnket függesztettük fűzfákra.”~ 4355 12| Nem áll eléje goromba hegy, nem dacolnak vele sűrű 4356 12| legelőt, hogy csak a füvek hegyei látszanak ki a porondból. 4357 7 | puskákat emelgetett fel hegyeiknél fogva.~A delnők szörnyűlködve 4358 4 | két haza minden bejárható hegyeit és völgyeit füvek és gombák 4359 2 | vezérnek a róla elnevezett hegyen: innen a dárdai és coborhegyi 4360 3 | elején, bádogcsillaggal a hegyén, húsz sor paddal mind a 4361 12| ugrálnak, tolakodnak egymás hegyén-hátán, százféle alakot váltanak, 4362 2 | a honkeresők közt; azt a hegyet most is Dárdahegynek nevezik: – 4363 6 | fordulást kellett tenni talpa hegyével, ami bizonyos lejtelmet 4364 2 | s a bajusza előre volt hegyezve, mint egy villa.~E két derék 4365 1 | mederbe, mint egy átlátszó hegylánc, a közbeesett szigetet el 4366 6 | hogy mikor odament, mindig hegynek fel kellett menni. Ha pedig 4367 2 | dárdáját a Beszkidek legelső hegyormára a honkeresők közt; azt a 4368 15| fiatalság verseket olvasott fel hellén és római klasszikusok mintájára, 4369 2 | zöld zsinórral kihánytatva, hellyel-közzel molnárszínű szürke dolmányokat, 4370 20| akkor inasnak adta Viktort a helybeli kovácshoz, hogy tanuljon 4371 2 | voltak hazánkban, s amit helybenhagyának a nagy királyok, a „kis 4372 5 | Igaz, úgy van, mindent helybenhagyok. Jól tanult, szép esze volt; 4373 22| ítéletet a királyi tábla is helybenhagyta ilyenforma záradékkal: „ 4374 12| összeforr, nem is volt ott soha, helye sem látszik. De az arc mégis 4375 23| guzsalynyelet csendesen kicsavargatá helyéből a derék matróna, s még egy 4376 17| erőt és szellemet, hogy helyeden megállhass.~ 4377 2 | végigjárta megnézni, hogy az őrök helyeiken maradtak-e. Nem találta 4378 4 | odabenn meg nem mozdulának helyeikről, hanem ott maradtak, míg 4379 20| ütődjék, néhol oly szűk helyeken vágtatva keresztül, hogy 4380 15| mind elfoglalták a jobb helyeket a teremben, s hathatósan 4381 4 | s egyéb életveszedelmes helyekről be kellett kiáltoznia, összevissza 4382 24| volt?~– Valóban az volt – helyeslé a lelkész.~– Mai nap a szelíd 4383 15| elmosolyogta magát, s a fejével helyeslést inte.~Azután leküzdve mosolygását, 4384 17| alispán úr választásunk helyességét az idők folytával igazolni 4385 9 | anyakönyvbe bejegyezzék a helyettesített két násznagy nevei elé, 4386 6 | fölajánlanom, engedje meg, hadd helyettesítsem én ezúttal a szerencsétlen 4387 20| legfelső pedig igen szépen volt helyettesítve madzaggal, a kabát zsebei 4388 2 | vállalat nehezebb része: a helyhatósági engedély.~Ez időben az sem 4389 2 | emlékezetével, mint amely helyiségből hordták a városba a fazekasok 4390 5 | úgy-e? Könnyű neki azt helyrehozni. Egy nap alatt többet tanul, 4391 20| nagyságod fiáról beszéljek, és helyrehozzam azt, amit az én fiam vétett 4392 5 | valamelyik Bodrog-parti helységből írta azt neki egy lelkésztársa, 4393 2 | minden úrnapján szomszéd helységekbe, hanem segítenének szívük 4394 7 | csak itt maradni, tessék helyt állni, ha kívánta!~A jámbor 4395 2 | e szóra.~– Nekünk nincs helyünk, ahol könyörögjünk.~És azután 4396 2 | gondolkozni védszerekről, mik a helyzet rendkívüliségét elviselhetővé 4397 21| melynek folytán kellemetlen helyzetéből kiszabadult, s e hálálkodást 4398 2 | a jeles férfiú, olyszerű helyzetet véve a kivont késsel, mintha 4399 23| kénytelen volt kétségbeesett helyzetét megvallani neje előtt.~A 4400 7 | legcsípősebb dolgokat úgy be tudta hengergetni jóízű előadása zamatjába, 4401 18| utcában találta magát. Valami hepehupás kövezet tanúbizonyítá, hogy 4402 13| mint fúja a nagyasszony a herbateát, amint azok a kis mókuskák 4403 22| másik meg azt, hogy mameluk herceg; elég az hozzá, hogy valami 4404 2 | úr egy megyében.~Grófok, hercegek, akik ott birtokosok, a 4405 2 | tudniillik grófi, bárói avagy hercegi címeket se el-, se fel-, 4406 17| vitessetek ki szekéren a herkali pusztára vagy az izsai rétre, 4407 7 | bűvész társa, az északi Herkules, a török szultán első falramászója, 4408 13| a szegény tisztelendő úr hetedhét országon messzeföldön lótott-futott 4409 4 | csak harci szünet?~Azután hetek, havak múltak; a borzalom 4410 15| írástudókra; azok is meglátogatták hetivásárok alkalmával a Szombat utcai 4411 13| járt. Jobb volt neki egy héttel hamarább, mint később. Jó 4412 13| kiszopta. Olyan igaz, hogy még hetven esztendő múlva is megesküsznek 4413 6 | évvel, de azért nem számít hetvenet, nyolcvanat, hanem a francia 4414 23| voltál; de a párbajvívót, a hetvenkedőt, a kötények bajnokát megvetem, 4415 7 | De hiszen, nem is – szólt hetykén az erős Marci, s abban a 4416 3 | az egész családnak, halva hever atyja lábainál; e pillanat 4417 11| evezős.~A levetett békjók ott hevertek a csónak fenekén a kötélhez 4418 3 | A föld rángásai mindig hevesebbek lettek, egy poros szekrény 4419 6 | ragyogtatott szeme közé a napsugár hevével és a hajnal titkos ábrándjával.~ 4420 3 | miként más. (Itt nyilván hézag maradt azon gondolat számára: „ 4421 16| mint most; a másik név csak hézagpótló koloncnak volt mellette: 4422 4 | felül jő az égből. Tedd hiábavalókká minden munkáit, veszteséggé 4423 23| tartozást, a közpénztárak hiányait.~A hatalmas úr a közpénztáraknak 4424 9 | hozva, apróbb formasági hiányokat egy Malárdy hatalmas befolyása 4425 3 | mondásoknál s ódon nyelvtani hibáknál.~Hanem akkor az volt a dolgok 4426 20| kimentse, amennyire lehet, a hibát magára vállalja, s a tett 4427 15| válogatott alcaicusok és hibátlan sapphicusokban, senki más, 4428 2 | magyarázva, ahol nyelve hibázott.~– Mi nem ellenzünk ám az! 4429 20| elé értek, amelyen nincs híd. Ez lesz a szép, sem előre, 4430 13| milyen jó orvosságát tudom a hideglelésnek. Hol van egy kis pápafű? 4431 8 | mikor a nő szeret, a férfi hidegsége, közönye azt a szerelmet 4432 4 | semmivel sem érzőbb.~Megvető hidegséggel néz le a gyáva mesteremberek 4433 12| mint reszketnek kezei a hidegtől, és eszébe juthatott akkor, 4434 3 | beszédét, a hatalmas ember hidegvérrel fordula hozzá:~– Van önnek 4435 24| hogy még a halottaknak se higgyen, mert a jámbor embert még 4436 16| miellenünk. Ámde hogy azt ne higgyétek, mintha az én szemöldököm 4437 5 | egymást tudósítani, nehogy azt hihesse valaki, hogy a fiatal nemzedék 4438 3 | róla a vakolat, de az mégis hihető volt, hogy ez a szoba be 4439 21| nem jött felelet; a válasz hihetőleg néma intésből állt.~Azután 4440 2 | nemzetségtek elférjen benne, híjátok ide fiaitokat, feleségeiteket, 4441 8 | emelkedett, a kis csónak himbálózott rajta; a szép leány olyan 4442 20| kis öregúr impertinensül himbálva magát sarkain, s kezeit 4443 4 | azt mondta neki, hogy „Öt hímes és egy anyás”.~A nagytiszteletű 4444 9 | félben kellett hagyni a hímzést, amin négy masamód leány 4445 6 | hátracsapott szabás, a széles hímzetek és az aranyos áttört szövetű 4446 21| még jobban belekeverte a hínárba, s annyira ellene bizonyított, 4447 24| ajtón, és belépett rajta. Ki hinné, ha szemeivel nem látta 4448 20| felemelgetett füllel, mintha azt hinnék, hogy vissza fogják őket 4449 4 | múlva ott termett Malárdy hintaja az ó-temető terén.~Már ekkor 4450 13| nevű öreg bárót, annak a hintaját, lovait is elvitte, s kocsisával, 4451 13| felültették egy pompás aranyos hintóba, úgy vitték végig a városon. 4452 6 | elmulasztották e napot.~E napon hintókkal, kocsikkal tele a hátulsó 4453 8 | akkor a parton várakozó hintókra ülnek, s úgy térnek vissza 4454 14| színnel és melegségével hirdeté, hogy itt a tavasz.~ ~ 4455 18| egy vakkapu alatt a fekete hirdetménytábla, melyen még az ő nevével 4456 18| kiszegezve; egy azok közül azt hirdette, hogy péntek napon sehol 4457 1 | tartozik.~Lámpásnak még híre sincs abban az időben, csupán 4458 6 | énekelni Pergolesinek akkoriban híresülni kezdett „Stabat Mater”-ét, 4459 15| támadt. Vasady pártfelei nem híresztelve el szándékukat, mind elfoglalták 4460 22| mint kegyelmed maga. Isten hírével.~A jámbor nagyasszony maga 4461 4 | volt. Füvészeti búvárlatai hírhedettek voltak egyik kollégiumtól 4462 5 | meg is verték már a hamis hírmondásért; mindezeket gondolta bár 4463 23| kérdésben forgó hajadon hírneve nem ajánlaná az egész dolog 4464 2 | innen a Malárdy név. Ezt a hírneves család minden tisztelőjének 4465 9 | válaszolt Viktor. Hanem a hírnök maga elmondá előttem, hogy 4466 9 | szomorítsa meg Viktort azzal a hírrel, hogy apja haldoklik, mert 4467 20| tisztelendő uram, mire való ez a hirtelenkedés? Minek már ez a harag? Hiszen, 4468 5 | és irtózott minden gonosz hírtől.~Félt amiatt kimondhatatlanul, 4469 6 | Malárdyt választá a zajos hírű főúr helyett.~– Egyébiránt 4470 19| mikor ezt a végrendeletet hírül hozták neki. Ismerte a jó 4471 6 | asszonyok előtt, ott volt nekünk hírünk, lelkemadta, szedtevette, 4472 20| tudja belőle Epimetheus históriáját, meg a Pandora szelencéjét; 4473 25| dacból. Hogy e főnök azután historice igen derék ember lett, alacsony 4474 12| megérdemeltem. Tudod-e ezt? Hiszed-e ezt?~A leány hallgatott, 4475 5 | legényeim előtt mindent: nem hisznek ezek el semmit.~– Ejnye, 4476 25| kik nem is tudják, hogy hisznek-e még valamit? Az akkori szent 4477 7 | mily megvetéssel nézi e hisztriói tréfát.~A megszabadult atyafi 4478 3 | mindnyájan, szabad legyen minden hitbeli felekezetnek e város földjén 4479 25| meg megyéjük főnökéül – hitbuzgalmi dacból. Hogy e főnök azután 4480 22| meddig nyúlik a publikum hite.~Azért rendjén találom meggyónni 4481 10| Amidőn játékot űztél a magad hitéből és a máséból, komédiát játszottál 4482 4 | vallásos ember, aki a maga hitéért meg tudna halni, de a máséhoz 4483 23| eddig senkitől sem sejtett hitelezői; mikor a hír kivitte a piacra 4484 9 | azt sajnálja csak, hogy hitelezőit nem viheti magával a föld 4485 22| állatnak, akkor fogadom hitemre, hogy a numero négynek támadni 4486 20| Hisz nem magáért, de hitének, feleinek előmeneteléért.~ 4487 24| Malárdyt és Gutait, a két hitfél fejét, egymástól elválasztja; 4488 25| alispánul, csupán azért, mert hitfélbeli jelölt volt, akit senki 4489 2 | lelkesülést gerjesztének hitfelei között, hogy azok egymás 4490 16| őrajta bukott keresztül hitfeleinek legfőbb törekvésük, őbenne 4491 2 | érzem jót.~A református hitfelek annál kevésbé kezdték érteni 4492 15| legtekintélyesebb férfiút e hitfelekezet közül; névszerint – becsületes, 4493 2 | ingyen, ami a protestáns hitfelektől ki nem telhetett. A kovácsok, 4494 6 | szívében a rossz példa a hithez ragaszkodást?~Ez pedig első 4495 2 | nyomatékosat mond.~– Szerelmetes hitsorsosaim! – kezdé a jeles férfiú, 4496 3 | és a gyermekek babonákban hittek; mégsem volt szabad a megyeház 4497 24| arcvonásait; legtöbben azt hitték, hogy az átvett irat valami 4498 1 | gyermekkoromban mindig azt hittem, hogy valami közelgő rosszat 4499 24| növendékei oly közönnyel vannak hitük iránt, hogy nem gondolnak 4500 23| ontották vérüket hazájukért, hitükért, fejedelmükért, lelkük meggyőződéséért; 4501 2 | kálvinisták, túlnyomó e szín és hitvallás a szekeres gazdáknál, s 4502 24| E jelvények látása, mik hitvallása ismertető jeleit képezik, 4503 23| meggyőződéséért; de nem egy hitvány asszonyszemélyért! Ha unod 4504 4 | a nagytiszteletű úr hű hitvestársa, sokkal kegyesebb asszonyság 4505 5 | ajkai szegletéről a tudós hiúsága, elsimultak homlokáról a 4506 16| terembe, s Malárdyt külön híva, fülébe súgá a fenyegető 4507 2 | haranglábat, és ismét harangszó hívá a népséget Isten színe elé, 4508 24| más, mert az igen alávaló hivatal; kegyelmedre bizonyosan 4509 2 | helyét el merészli hagyni, hivatalából el van bocsátva.” A reszkető 4510 3 | ér a világ minden dicső hivatalainál, hogy mondhassák egykor 4511 23| teheti azokat.~Amint azután hivatalát s vele az addig gyakorolt 4512 24| mindazon óráig a lelkészi hivatalban legyen letéve, amíg a főtisztelendő 4513 9 | közelebbi mágnások is és a hivatalbeli urak, de a nevezetesebb 4514 15| tegyünk próbát, hogy a hivataljelöltek közé egy protestáns is kandidáltassék. 4515 6 | fekete kordován alázatos hivatalkereső.~Hát még abból mit nem lehetett 4516 10| mesterember, földművelő, hivatalnok, tudós vagy mezei pásztor 4517 7 | becsüli, mint az ország első hivatalnokáét. És ő egyetlen fiam!~Viktor 4518 2 | Malárdy pedig kényszeríté hivatalnokait leülni a reszkető asztalok 4519 22| csizmadiamestert megyéjük első hivatalnokául.~És a fennmaradt szájhagyomány 4520 5 | Bánátra, másikat egy városi hivatalnokhoz, mindkettő derék becsületes 4521 3 | teljes érchangon válaszolt a hivatalnoknak:~– Csak folytassa, esküdt 4522 17| öntudattal emeljük a megyei hivatalok legmagasabb székére, jól 4523 2 | Valamennyien mind magas hivatalokat viseltek, sőt a mostani 4524 7 | Én büszkeségemet találtam hivatalomban mindig; ő megveti a hivataloskodást; 4525 21| bocsátották; az öreg Kadarkuthyt hivatalosan megpirongatták, amiért a 4526 7 | hivatalomban mindig; ő megveti a hivataloskodást; énáltalam magasabb rangkörökbe 4527 9 | még az ország legmagasabb hivatalszékeiben is ülhet.~Ezalatt még egy 4528 15| volt; szilaj léhaságban, hivatalvadászatban töltötte idejét a nemes 4529 17| alispánokat s a nevezetesebb hivatalviselőket.~– Üdvözlöm tekintetes Bajcsy 4530 12| életműködését, a légzési szervek hivatásukat teljesíték, s az önkéntelen 4531 9 | felemelt kézzel az égre hivatkozva: „Jegyet tégy az ő homlokára, 4532 3 | előbb tetőtől-talpig nézte a hívatlan megszólalót, azután nyugodtan 4533 6 | dicsekedésbe; reggelizésre hívatnak az érdemes vendég urak és 4534 25| szenvedélyében egymást felemészteni hivatott. Csak e különös erők tusája 4535 5 | szomszéd házban lakott, s hívatta magát Mákosné nagyasszonynak.~