| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Az elátkozott család IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Rész
8040 25| van fejezve.~Pedig még sok mondanivaló maradt a túlélt ivadék sorsáról; 8041 3 | Van önnek még valami mondanivalója?~– Nekem nincs, de van az 8042 10| keresték, akiknek annyi mondanivalójuk van.~Mint például Gutai 8043 21| Kadarkuthy, mintha a pap mondásának ez volna a logikai menetrendje. – 8044 15| megint kénytelen elhalasztani mondását.~Malárdy igen jó taktikát 8045 5 | Bajcsy uram nekieredt a mondásnak, olyan volt az, mint a Niagara-zuhatag, 8046 3 | kor bölcsei egyebet avult mondásoknál s ódon nyelvtani hibáknál.~ 8047 18| ember hangján az üvöltő mondat:~„Boldog, ki neked e dolgot~ 8048 4 | asztalhoz, az ünnepélyes mondatokat köznapi zajgás váltotta 8049 22| Már most siethetek haza, mondék, s úgy is tettem. Tetszik 8050 3 | dicső hivatalainál, hogy mondhassák egykor a mi utódaink: íme, 8051 21| ül ott, ahol az ember nem mondhatja a „Tessék leülni” kínálásra 8052 20| volt a furcsa válasz.~– Nem mondhatná meg nekem, kedves atyámfia 8053 6 | legkényesebb rejteket keresni; mondhatnók őket hamisnak, kacérnak, 8054 2 | tudatlan volna a felelet. Annyi mondható, hogy még akkor a kis urak 8055 23| tehetsz az egész világ előtt, mondhatod ellenfelemnek, hogy gyáva 8056 23| átölelte férje vállát. Mit mondhatott volna neki, ha már úgyis 8057 3 | esztendőt álmodott keresztül.~Mondhatták azután Bajcsy uramnak, hogy 8058 7 | legkedvesebb üdvözlet, többet mondó minden szónál.~Minden szögletben, 8059 22| csizmadiacéhmestert alispánjuknak, s mondogatja magában, hogy ez mégis egy 8060 11| dobogó önfeledt szív, és mondogatták egymásnak: „Hol kívánsz 8061 5 | nagyasszony.~Mákosné nagyasszony e mondóka alatt csendesen forgatta 8062 20| sem gondolkozott tovább a mondottakon. Bolondság ez is, hasonló 8063 20| alássan, én illetlen szavakat mondottam nagyságodnak…~– Köszönöm 8064 20| tolvajokat, rablókat; mit mondunk neki? De minek is bíztam 8065 7 | donnez-moi une pièce de monnaie!~– Szívesen!~– Un écu, par 8066 6 | menüett zu engagieren?~– Wenn monsieur das findet agréable: ich 8067 7 | szétvonták, s ott volt látható Monsignore de Cairo a sötét vörössel 8068 25| Pest, 1858. jún. 29.~Jókai Mór~ ~ 8069 3 | hallgatják az alvilági fellegek moraját, a bosszúálló föld mennydörgését; 8070 8 | lesz; a vihar fenyegető mordulását már közelebb és sűrűbben 8071 20| ajtót.~Mackó úr valamait mordult közbe.~– Micsoda? Még visszafelelgetünk? 8072 9 | szoros kötést csináljon móring dolgában, nehogy leánya 8073 9 | hűtlenség bizonyulván be rá, a móringot elvesztette; hasonló eventualitásokat 8074 23| aujourd’hui.~– J’y suis – mormogá vissza az üldözött lovag, 8075 14| besütött rajta a napvilág, mormogta magában: „Maria purificante, 8076 15| derült hangulat el látszott mosni az ingerültséget, mit az 8077 14| egész népet.~Csak egy meleg mosolyába került a „napnak”, hogy 8078 8 | mosolygott; hidegen, amilyen mosolygás megveri az embert.~– Kisasszony, 8079 15| helyeslést inte.~Azután leküzdve mosolygását, komoly, hosszú arcot csinált; 8080 20| tisztelendő úr dacára a rátekintő mosolygásnak bátor volt a furcsa férfit 8081 16| fakadtanak legyen, s szánó mosolygással tekintgettek a megszomorított 8082 7 | elmosolyodott. Az örömtől mosolygott-e vagy az ifjú eredeti nyíltszívűségén?~ 8083 12| arc piros lesz, az ajkak mosolyra nyílnak, végre megszólalnak: „ 8084 6 | a ház asszonyának, kacér mosolyt vetett Eudemia felé, komoly 8085 23| volt a konyhán, maga volt a mosóteknőnél; ő vasalt, ő gyomlált a 8086 22| oda már nem szállítanak mostan rabokat?~– Az én alispánságom 8087 25| ügyeiért küzdöttek, mint a mostaniak, kik nem is tudják, hogy 8088 2 | hogy azon a téren, mely mostanság szép kúpozatos kápolnával, 8089 6 | hogy nekem oly jó, derék mostohaanyát adhatott volna, aminőt én 8090 7 | okoz. Jobban ragaszkodik mostohaanyjához, mint hozzám, édesapjához. 8091 7 | az, hogy munkáját, melyet mostohaanyján kívül nem hallott senki, 8092 9 | szólt neki semmi szót, hanem mostohaleányát átölelve, elkezdett keservesen 8093 7 | buzogánnyal száz malomvágást (mouliné) tenni: hát te hányat tudsz?~– 8094 7 | már most revenons à nos moutons, signore nobili. Tartsa 8095 6 | képekkel rakva, mint egy mozaik. Az épület közepét foglalta 8096 6 | melyből őt soha senki ki nem mozdította.~A környék előkelő nemesei 8097 4 | éneklők pedig odabenn meg nem mozdulának helyeikről, hanem ott maradtak, 8098 6 | mintaképét utolérheti, kit minden mozdulatában törekszik utánozni.~A kecses 8099 6 | sudár és hajlékony; szabad mozdulatai, könnyűded főhordozása első 8100 7 | kísérték az atléta hatalmas mozdulatait, néha egy nagyot sóhajtott 8101 7 | Viktor a szerénység tiltakozó mozdulatával vonult vissza.~– Óh, nem „ 8102 16| ablakban oly merev, oly mozdulatlan, mint egy ijesztő szobor, 8103 9 | nemes tartás, mily finom mozdulatok, mily csábos tekintet: sohasem 8104 9 | elragadtatással, táncol vakmerő mozdulatokkal, mindenbe beleszól, lovait 8105 5 | keze öt ujjával olyanforma mozdulatot tehetett Bajcsy uram felé, 8106 7 | előrefeszíté, s mintha acélrugók mozdulnának azokban, egy egész rejtett 8107 23| arca, melynek szemei nem mozdultak, de ajka reszketett, megdöbbenté 8108 20| felfedezései, nem a közélet mozgalma; ami itt belül marad, az 8109 5 | elfonnyadtak; semmi önkéntes mozgást sem tudott többé tenni, 8110 5 | szüntelen, akaratlan erőtől mozgatva; mint egy vergődő küzdelem 8111 6 | onnan felül; még sokkal mozgékonyabb is; mint vetélytársa, az 8112 15| csizmadiamester, örökké mozgó arcával, mely egyik percben 8113 7 | karnak, csak a kézcsukló mozoghat. Így ni – szólt Kálmán, 8114 7 | hókuszpókuszt, megtörte a gyűrűt mozsárban, beletömte a pisztolyba, 8115 2 | maguk között, hogy ki légyen Mózses, és ki légyen Áron. S nagy 8116 6 | koromból van eléje festve, elég műértéssel készült, s tökéletesen sikerült 8117 7 | száz versszakra terjedt.~A műfelolvasása után mindenki Viktorra nézett. 8118 4 | belépett, éppen a legnagyobb műgyönyört élvezé, egy hosszú csészéjű 8119 5 | utasításuk volt, hogy a műhelyből minden fölösleges széket 8120 1 | a repülőhíd, a hajótömő műhelyek, a halászok bárkái.~A menekülést 8121 4 | s szava eldöntő volt a műkifejezésekre nézve.~Bejárta a két haza 8122 7 | egy egész rejtett gépezet működését lehetne látni a gyöngéd 8123 3 | mögött, onnan intézte a működést.~Valaki észrevette, hogy 8124 20| melyben kötelességemet tenni mulasztanám.~– Hátha lovai ki vannak 8125 5 | piszkáljanak. Vagy leckéket mulasztott, úgy-e? Könnyű neki azt 8126 5 | udvari környezetét. Hogyan mulatnak ott? Mit csinálnak, mit 8127 8 | fáklyavilágnál késő éjjelig fognak mulatni, akkor a parton várakozó 8128 6 | feltalálja alvó-, öltöző- és mulatószobáját, ami nem szép ugyan, de 8129 10| Az öreg báró rendkívül mulatott e tréfán, mint ahogy ő nevezé; 8130 8 | találják, hogy a vihar az ő mulatságaikról magát értesíttetni tartozik.~ 8131 7 | készítve az ünnepélyt fűszerező mulatságok számára. A terem egyharmada 8132 5 | cím alatt még nem szokás mulatságokat tartani), az mutatja be 8133 8 | költészet rejlett, azt férfias mulatságokkal, komoly munkával eltemetni 8134 13| is találna benne valami mulatságost, s amint elhagyták a nevetést, 8135 7 | többi ott maradt a tudós mulatságra.~Kálmán természetesen nem 8136 22| kimondani: erről a rossz mulatságról még életében leszokott.~ 8137 9 | ebéd alatt a rejtett karban mulattatá a vendégeket ábrándos szimfóniáival, 8138 7 | akrobatikus látványosságok mulattatának válogatott vendégsereget. 8139 16| lesz; amire Bajcsy jegyzője múlhatlannak találta hasonló tréfát mondani, 8140 13| mind.~– Hát amit mondtam a múltkor, ugye? Mondtam ugye, hogy 8141 5 | ekkor jutott eszébe, hogy a múltkori sütemények még most is ott 8142 4 | halmazaival, mikben különféle múmiákká leendő növények száradtak 8143 7 | emelkedettség tűnt ki a munkából, mely mintegy száz versszakra 8144 7 | rábeszélésnek, s kiment, hogy munkái közt keresgéljen.~Az alispán 8145 4 | dolguk is van. Ki-ki lát munkája után, s amint egy év elmúlik 8146 12| jött haza fáradságos napi munkájából, s odamegy nejéhez, és azt 8147 25| megtanítja a költőt az alvó ember munkájára, aki álmokat teremt; az 8148 15| felolvasásokat tartottak nevezetesebb munkákból; a fiatalság verseket olvasott 8149 4 | utána. Azzal visszafordult a munkásokhoz~– Most folytathatjátok a 8150 12| dúdolását, elmegy a kedvem a munkától, az élettől és az egész 8151 6 | das findet agréable: ich muss mit plaisir accordieren.~ 8152 9 | bőrébe, s úgy kenik savanyú mustárral, mintha előre bifszteket 8153 24| kezde látni.~Ez új fény azt mutatá neki: „Ti harcban éltetek 8154 2 | aggodalom kezdett arcaikon mutatkozni. Ez valóban nehéz kő volt, 8155 6 | akiknek ellenében erőt kell mutatnia.~Látszik, hogy ez egy tökéletes 8156 15| ellenpárt szónokait vágta meg mutatóujjával) nec vultus instantis tyranni ( 8157 7 | páholyokat is.~Titanides Sámson mutatványait mindenki megtapsolá, aki 8158 7 | nobili, hogy e rendkívüli műtéthez némi kis előkészületet tegyek? 8159 20| az apja valakit mint fiát mutogat be, sietett haza, és felkereste 8160 13| Mákosné asszonyom pantomimice mutogatá négy ujjával és szemöldökrángatással, 8161 14| nagy sürgés-forgással, mutogatják magukat lakott szobákban; 8162 22| tudta gondolni, hogy mit mutogatnak neki azon.~A hajdú onnan 8163 20| körmeit meri kend nekem mutogatni? Kend vén szamár. Nem százszor 8164 5 | kövecset; a nagyasszony hiába mutogatta kézzel, hogy ez mind igaz, 8165 24| ez a haldokló pap utolsó műve volt. Tehát csakugyan hatalmában 8166 7 | szegénynek, mint ha költő, és műveiért szemközt dicsérik. Kálmán 8167 25| legélvezetesebbek mindig azok a művek, mik az írónak saját élményeivel 8168 20| mutatva be őt, egy olyan művel, amit ő sajátjának hisz 8169 22| hozzá, hogy szörnyűségeket műveljenek; ha csak a tekintetes vicispán 8170 7 | nagyobb csodákat kezdett el művelni, krajcárokat harapdált ketté 8171 13| kocamalacokkal, s rettentő dolgot művelt egy nagy óriási kígyóval, 8172 8 | szemtelenség volt a neve: műveltsége idegen korcstulajdon, ügyessége 8173 25| élet megtanítja őt az Isten művére, aki élőket alkot.~Azért 8174 7 | bennünket azon sokkal magasabb művészet élveiben, amikhez mi együgyű 8175 6 | szép arcaikban, szabójuk művészetében s jólhangzó nevükben elbízva 8176 6 | vegyíteni rajta, hogy a művészetnek nem volt mit adni hozzá, 8177 14| amidőn egész élete fáradságos művét egy óhajtásnak feláldozá.~ 8178 20| nevezetes tárgyak fizikum múzeum számára.~– Nagyságos uram, 8179 23| mehetek, édesanyám: a fizikum múzeumba új villanygép érkezett, 8180 5 | városban, hanem annál többet muzsikáltak minden háznál az úri kisasszonyok 8181 7 | sieu le baron donnez-moi’n bague! Egy gyűrűt, s’il 8182 20| közepébe, fölriasztva a nád közül tömérdek rucát és 8183 8 | kíséri a nyargaló kocsikat, a nádasok berke hullámzani kezd, mint 8184 8 | bennünket, ott legalább kapunk nádkunyhókat, s felségesen lakunk bennük. 8185 6 | íze is nagyon furcsa, sőt nádméz nélkül szinte alkalmatlan 8186 2 | mostani alispán nagyatyja nádorispánságra is volt kandidálva. Arról 8187 2 | egyéniség, fölemelt rezes nádpálcájával inte a többieknek, hogy 8188 21| kifényesítetlen, a fehér szarvasbőr nadrág zsírfoltokkal tele, a bársonyzubbony 8189 2 | mentéket viselnek, zöld nadrágot zöld zsinórral kihánytatva, 8190 13| azt jelentik, hogy valami nagy-nagy dicsőség vár kedves komámuramra; 8191 2 | disznópiacnak hívogattak, az én nagyapám gyermekkorában pedig régi 8192 5 | uram nem annyira Mákosné nagyasszonyomnak látszott mondani, mint inkább 8193 2 | viseltek, sőt a mostani alispán nagyatyja nádorispánságra is volt 8194 5 | magából a városból. Vidéki nagybirtokosok, rangbeli hivatalnokok, 8195 7 | sieurs et m’dames – szólt a nagyhatalmú boszorkánymester, amint 8196 9 | voltak kicsinytől kezdve nagyig, vagy azt, hogy úgy szöktette 8197 3 | családjának kicsinyét és nagyját és azokat, kiket leghívebben 8198 7 | mindig meg szokta nyerni a nagyközönség tetszését; abban bizonyos 8199 7 | az ilyen szemfényvesztő nagymesterek munkáját valaki ügyesen 8200 18| észrevétlenül kijutott az utcára.~A Nagymihály utca csendes, nesztelen 8201 6 | minden ember éppen olyan nagynak tartja magát, mint más.~ 8202 21| fejét, mindig egy fejjel nagyobbat látszott nőni.~Az ember 8203 2 | ősi eredetükre, és annál nagyobbra vágyódással őseiket meg 8204 9 | találta szépnek, szemei olyan nagyok, mint egy bagolyé, s úgy 8205 24| ujjával keresztülmutatott a nagyratörő férfi útján, és az elbukott 8206 9 | tudósítani lehetett, még nagyrészt meg is érkeztek az esküvőre; 8207 23| azt tovább. A Malárdy név nagysága, a fényes birtok, a korlátlan 8208 20| jöttem panaszokkal terhelni nagyságodat – szólt Thaddeus –, nekem 8209 20| illetlen szavakat mondottam nagyságodnak…~– Köszönöm alássan; rászolgáltam, 8210 20| ki nem fejezhető, mesés nagyságú kincs – a Dárius kincse. 8211 6 | hozzá, Szemeit nem annyira nagyságuk, mint azon élénk tűz teszi 8212 24| hogy az átvett irat valami nagyszerű adományról szóló levél lehet. 8213 4 | házat adtak állandó lakásul nagytisztelendő Gutai Thaddeus uramnak, 8214 16| jobban rettegve kicsinytől és nagytól, mint maga az első úr az 8215 4 | száradtak az árnyékban, mikkel a nagytudományú férfiú füvészeti gyűjteményét 8216 3 | mesterember az, aki a tekintélyes nagyúr haragos szavától elsápad, 8217 9 | figyelme mindazon fő- és nagyurakra, kik vele bármi összeköttetésben 8218 6 | tekintetre elárulták benne a nagyurat, ki az emberi gyülevészt 8219 10| bizonyosan nem beszélnek soha a nagyvilág hiú dolgairól, alacsony 8220 24| szíved tanácsolja. Jobb vagy nálamnál.~Kálmán nem tudott szólni 8221 7 | abban az időben nem volt nálunk kimondva az a vakmerő eszme, 8222 9 | amelyben a vőlegény azt mondja napának „édesanyám”, s az örömanya 8223 1 | eltemetve, álltak ijesztőleg a napfény csodájának kitéve; a meder 8224 14| örült, mindenki sietett ki a napfényre; régi poros öltözetek előkerültek, 8225 2 | áldozatra készülő táltos a régi napimádó magyarok közül, kezében 8226 4 | egy év elmúlik a rettegés napjai után, alig emlékezteti az 8227 21| férfiút öregsége keserű napjaiért ebben az angyaljóságú gyermekben, 8228 11| amiért elvevéd tőlem az én napjaimnak világát és életemnek örömeit, 8229 4 | havak múltak; a borzalom napjainak emléke mindig jobban szürkült; 8230 17| velem a látogatások hajdani napjait, vedd ezt is az Úr megpróbáló 8231 5 | kegyetlen plágája, mely élte napját gyakorta megkeserítette, 8232 20| fiamat, egy haszontalan, naplopó, ostoba fickót, aki soha 8233 2 | a szó, hogy ím e gyászos napokat használnák fel mindnyájan 8234 9 | hát, itt tartóztassa-e még napokig a vőlegényt, s kockáztassa 8235 11| Lőrincnek eszébe jutott, hogy napokkal ezelőtt éppen így hányta, 8236 5 | összejön is törvénytevő napokon a városban, éppen nem szorítja 8237 7 | Meg van keseredve az a napom, melyben reá gondolok. Mert 8238 4 | Az első fejszecsapás~Naponként háromszor szóltak a kis 8239 20| velem konfidenskedjék? Kend napról napra ostobább lesz.~Mackó 8240 8 | ilyen jelenet tetszett: napsugártól ragyogó víz, evezőlubickolás 8241 4 | falukról rendelt be ácsokat és napszámosokat robotban, akik akaratát 8242 4 | egyformán ünnepe; ami ó és új naptárban egy napra esik.~E nap általános 8243 4 | összevissza válagatott a naptárból: „Te Sándor, László, Vince, 8244 8 | kalábriai köpeny~Viktor e naptól fogva kedvence maradt az 8245 9 | bejegyezzék a helyettesített két násznagy nevei elé, kiket e sietségben 8246 9 | szertartásra. Pedig Viktor násznagyául Lánghy gróf volt meghívva, 8247 14| nyájasabbak, nem panaszkodnak nátháról, hurutról, egy jótékony 8248 2 | tudatlanok, aminők közül a názáreti király válogatá az ő apostolait, 8249 5 | arcát; mert az ő szemei is nedvesek voltak.~– Nem érkeztek leveleim? – 8250 6 | tele levén öntve ez idegen nedvvel, a becsületes férfiú ki 8251 4 | szörnyű keservesen nagy nefelejcskék szemeivel; Thaddeus úr felvevé 8252 20| bajuszából itt-amott állt elő négy-öt hegyes szál, azután megint 8253 5 | beszélnek hozzá, csak a negyedik jó reggelre vette észre, 8254 16| bajosan fogja megkapni a negyediket. A harmadik jelölt pedig 8255 2 | hogy ő nemrég kelt föl negyednapos váltólázból; ha az alispán 8256 22| mutassa meg neki a numero négyet, azután ismét kísérje fel 8257 16| elkészültek a szavazáshoz. A négyezer főre terjedő nemesség az 8258 21| Svájcba, úgyhogy tárcájában négyféle nevű és leírású útlevelet 8259 12| a gondolkozás. Kimászott négykézláb a rekettyebokrok közül, 8260 22| fogadom hitemre, hogy a numero négynek támadni fog állandó lakója, 8261 20| többet is tudok. Egyébiránt négyszem között mondva, én tisztelendő 8262 12| jut eszébe, azt elmondja négyszer, ötször. Az Isten nem haragszik 8263 3 | leányának feje fölött, egy egész négyszögölnyi térről; a kemény ember nem 8264 20| sárospataki kollégiumnak negyvenezer forintot?~– Micsoda? – szólt 8265 3 | mindezekért – egy rénes forint és negyvenkét vastag krajcár kongó pénzben:… 8266 8 | között valami zavar támadt; néhányan a part felé igyekeznek, 8267 9 | mindkét részről, hogy milyen nehezére esik most ennek a másiknak 8268 21| Elismerem, uram, hogy ön méltán neheztel reá, hogy sokat vétett ön 8269 20| boldog általa; de mármost neheztelek kegyelmedre, és nem fogja 8270 19| habár az egy sátoros cigány nejeképpen jönne is valaha vissza; 8271 5 | vakmerőt, aki őt „lábtyűművész”-nek merte volna csúfolni; mit 8272 16| olyan ítélőbírája fog lenni néki ottan, mint volt ezideig 8273 20| szépen; ehelyett kegyelmed nekiáll Nagy Sándor kardjával, s 8274 5 | de ha egyszer Bajcsy uram nekieredt a mondásnak, olyan volt 8275 7 | fennakad.~Az öreg atyafi nekifeszíté az egyik lába hegyét a másik 8276 12| végighajigálja csörömpölve, s nekifeszíti üvöltő száját az ablakok 8277 2 | nemes Bajcsy András uram nekifogta a bicskát, lekanyarítá válláról 8278 20| tisztelendő uram, a lőcsbe.~Azzal nekihajtott a víznek, bele a közepébe, 8279 12| minden ház kéményén, és nekikerült a Dunának, két embert talált 8280 22| kívül-belül történik, azután nekiment a kapuban álló strázsának, 8281 21| a képét az ifjú óriás, s nekimeresztett szemekkel kérdezé másodszor:~– 8282 3 | azonban fenyegető pici ujját nekimérve a vén bajnok fejének, komoly 8283 21| minden helyes ok nélkül nekirohan mindenkinek, s keresztül-kasul 8284 18| első ijedtség után, hogy nekirohant a szemközt jövő hajóslegénynek, 8285 11| felkuszálta a szép sima habokat, nekivetette a vállát a csónaknak, s 8286 24| vénségemben tanulom ismerni, mi a nélkülözés. Házaimban idegenek laknak, 8287 8 | talán nyomorba, szégyenbe, nélkülözésbe; eljönnél-e. Velem maradnál-e?~– 8288 13| Lehet ennél válogatottabb neme az injúriának, mely ellen 8289 5 | kaptak, minélfogva azután némely elkésett régi ház majd az 8290 5 | Számtalanokat megölt ilyen módon. Némelyek még azután tíz-húsz esztendeig 8291 5 | után tett tudakozódásaira.~Némelyik semmi nyomra sem tudta igazítani.~ 8292 20| domború, másik fületlen, némelyiknek csak az egyik kapcsoló zsinórja 8293 2 | Bajcsy András uram, bárha némelykor furcsa előkészületeket tesz 8294 22| tanulság végett az élőknek némelyt kifecsegek.~Hiszen a csendes 8295 6 | mozdította.~A környék előkelő nemesei úgy tekintik őt, mint orákulumukat, 8296 7 | az ilyen huzakodás nem nemesembernek való; igaz ugyan, hogy Commodus 8297 3 | és igaz keresztyén. Mint nemesembert védelmez engem a primae 8298 20| azt a derék életrevaló, nemeslelkű, lángeszű, gyönyörű ifjút 8299 2 | vagyoni része mindjárt a nemesnek maradott atyafiak közt osztassék 8300 9 | Hermina részére pedig a kuruc nemest, Vasady urat.~Az alispánné 8301 10| ama híres Schinderhannes Németországból, itt a nyomtatott személyleírása: 8302 20| tartogatni, nevezvén őt Nemezisnek, és képzelődvén felőle.~ 8303 2 | biztosítá a gyülekezetet, hogy ő nemrég kelt föl negyednapos váltólázból; 8304 1 | egyedül.~Az emberek meg voltak némulva, elveszték a segélykiáltás 8305 16| még az asszonyi ág másnevű nemzedéke is fel szokta hányni, hogy 8306 2 | kő.~Egy hang indítványozá nemzetes Beő Sándor uramat, aki deszkakereskedő, 8307 15| álltunk Európa bármely nyelvű nemzetével irodalmunk kifejlődésében, 8308 2 | akkora sátort, hogy minden nemzetségtek elférjen benne, híjátok 8309 8 | népzenéknek, mik a múlt században népdalaink helyét foglalták el, s érzelgős, 8310 14| án bocsátott ki ő magyar népéhez.~A fejedelem levelének végsorai, 8311 2 | Annyi bizonyos, hogy a népesség egy harmadának nem volt 8312 14| boldoggá tettek egy egész népet.~Csak egy meleg mosolyába 8313 14| tisztviselői.~De hát mer-e a népkegy Malárdy ellenében ingadozni? 8314 14| tette, ez utóbbi ismét a népkegyre bízta annak elintézését, 8315 8 | országfoglaló a legyőzött néppel. Elébb megérezteté vele, 8316 1 | elsüllyed.~A partokra siető népre ott várt a legnagyobb rémület.~ 8317 2 | és ismét harangszó hívá a népséget Isten színe elé, és ismét 8318 7 | tragédiánál, beleértve a „népszerű” fogalmába nemcsak a karzatot, 8319 7 | vendégsereget. A cirkusz még ma is népszerűbb a tragédiánál, beleértve 8320 10| szépségeiről, ritkaságairól, népszokásaikról, amint azt tudományos könyvekből 8321 14| kiment kabátok, s rivalgó népünnepeken sütötték az ökröt, csapra 8322 8 | játszani egyikét azon dallamos népzenéknek, mik a múlt században népdalaink 8323 18| Nagymihály utca csendes, nesztelen hely; mind a két oldalát 8324 16| akarja-e alispánnak; s inkább neutrális szavazatot adott, meg-megijesztve 8325 23| közül; te összekötnéd fényes nevedet egy névtelen, rangtalan, 8326 11| pedig legyen hála a te szent nevednek, hogy megmentéd őt a gyalázattól, 8327 9 | helyettesített két násznagy nevei elé, kiket e sietségben 8328 14| nyertek-e a vele kijelölt nevek csak egy felkiáltó szót 8329 21| illesse őt előttem becstelen nevekkel; én apja vagyok, s amit 8330 7 | bölcs apa gézengúz fiat nevel. Mindkettőre nem messze 8331 6 | emlékezni. Látszik, mily előkelő nevelése van. Azt mindenki tudja, 8332 20| el az órákat, miket fiam nevelésében kellett volna eltöltenem; 8333 15| valahogy írni; a gyermekek nevelését a táncmesterre bízták, s 8334 21| akkor ő nem lesz többé öreg nevelőapjának imádkozó angyalkája, nem 8335 21| támadt: vajon nem ölte-e meg nevelőatyját ama különös idegen. Amint 8336 3 | felnőtt fiai, kik mellett nevelőt tartott, akit régi római 8337 7 | bizonyosan magától távol nevelteté gyermekét, érezve magában, 8338 25| derék ember lett, alacsony neveltetése dacára, azzal nem magyarázni, 8339 5 | iránti türelmetlenségben neveltetik.~Boldogság, jólét szaporodik 8340 20| elküldte őt a báró Bécsbe neveltetni, de nem adott neki zsebpénzt. 8341 4 | meg fogja őt szólítani, és nevén nevezi; s a legkevélyebb 8342 13| integetett Miska inasnak, hogy ne nevessen bele, mert igen nagy dolgot 8343 13| szedtevedte, ha mondom. Nevessetek valamennyien!~Bajcsy uram 8344 16| hátratekintett. Vajon ki nevethetett? Azután végigsimítá hosszú 8345 6 | az a kép néha még el is neveti magát, azzal az öntudatos 8346 15| Malárdy is úgy tett, mintha nevetne. Az egész gyűlés jó kedvre 8347 5 | mindig; bizony magam is nevetnék rajta, ha olyan nagyon meg 8348 6 | hasonlít ez arc azokhoz a nevető szobrokhoz, amiket a figurinók 8349 9 | minden érzelemmel, ez a nevetségessé tétele saját bajainak; ez 8350 16| a folyosót.~A körülállók nevették e patetikus föllépést, s 8351 22| amin jurátus korunkban nevettünk tán egyet, s nem sok gondunk 8352 10| magadat Kadarkuthy fiának nevezd?~– A gondolat a véletlené 8353 3 | az öregek pedig, kiket neveze a nép presbitereknek, ott 8354 10| mulatott e tréfán, mint ahogy ő nevezé; gyakran felkacagott elbeszéléseim 8355 6 | léptetett Eudemie elé; nem azért nevezem kárpótlásnak, mintha Durday 8356 3 | leggonoszabb lázadási kísérletnek nevezendő. Ön pedig – szólt Bajcsyra 8357 3 | rá:~– Lázadó!~E szörnyű nevezésre összerendült a jámbor férfi.~ 8358 25| megyében is megtörtént, nevezetesen Biharban a rendek egy olyan 8359 9 | összeköttetésben voltak, a környék nevezetességei és a nagy atyafisereg mind 8360 2 | földet, tehát e históriai nevezetességű helyen két sajátságos csapat 8361 5 | nem soká fogja anyját úgy nevezhetni. Ő viszi a sírba. Nem halt 8362 5 | léte alig volt már életnek nevezhető. Több ízben megütötte a 8363 4 | fogja őt szólítani, és nevén nevezi; s a legkevélyebb szeparatisták, 8364 15| kis városunk írott lapját nevezték Hyppocrenének, s róla szintúgy 8365 14| akik Magyarország fiainak neveztettek, de akikkel elsőszülött 8366 2 | névvel bír, Rozália térnek neveztetvén, s melyet gyermekkoromban 8367 20| emberek fejükben tartogatni, nevezvén őt Nemezisnek, és képzelődvén 8368 15| főispántól, hogy közülük is nevezzen meg egy jelöltet minden 8369 7 | alispán.~Ez valóban kedves névnapi ajándék.~Egy leánykérő. 8370 5 | az ünnepel legfényesebb névnapokat (más cím alatt még nem szokás 8371 10| meghívtak magukhoz látogatóba, névnapra, vadászatra. „Akár leánynézőbe!” – 8372 23| egy Malárdy, aki ennek a névnek utolsó hordozója vagy, mert 8373 15| férfiút e hitfelekezet közül; névszerint – becsületes, nemes – Bajcsy 8374 23| összekötnéd fényes nevedet egy névtelen, rangtalan, ismeretlen eredetű 8375 6 | művészetében s jólhangzó nevükben elbízva magukat, kérkedő, 8376 5 | csizmadiák nem szégyenlették a nevüket, s Bajcsy András uram alkalmasint 8377 2 | fasorokkal s mind ehhez illő szép névvel bír, Rozália térnek neveztetvén, 8378 12| ágyból: a Duna fenekéről. Nézd, milyen hideg a kezem.~A 8379 1 | trev tőtteknezit. Arósz neze zzágyiv rebme!”, ami nyilván 8380 24| Gutai Thaddeus szomorúan néze Malárdyra. Gondolá magában: „ 8381 7 | csizmáit, miket nagyon gyanúsan nézegetett össze kívül-belül, mielőtt 8382 4 | mellett könnyen nyomoréknak nézhettek, a mohos tudós, a komikumig 8383 7 | Viktor is mily megvetéssel nézi e hisztriói tréfát.~A megszabadult 8384 7 | nagyobb hahotával kacagott a nézősereg. Valami hallatlan komikum 8385 22| táncoló komédiás, hogy akik nézték, a hajuk szála is az ég 8386 3 | elszédülni, bármennyire nézzen is a szeme közé ez a félelmetes 8387 5 | mondásnak, olyan volt az, mint a Niagara-zuhatag, mely visszalöki a beléhajított 8388 14| csak egy felkiáltó szót is, nincs-e ez a név törhetetlen presztízzsel 8389 2 | elkiáltá magát:~– Micsoda? Hát nincsen-e itt nemes Bajcsy András 8390 3 | félelmetes férfi.~– Ego nobilis Bajcsy András, csizmadiárum 8391 10| állapotát, enyelegtem a nőcselédséggel, s így elrontottam mindig 8392 7 | szájából.~Az öreg atyafi egyre növekedő buzgalommal bámulta e rendkívüli 8393 6 | és strucctollak tűzködve. Növeli a hatást az akkori legújabb 8394 24| Thaddeusnak az, hogy az ő növendékei oly közönnyel vannak hitük 8395 4 | különféle múmiákká leendő növények száradtak az árnyékban, 8396 5 | érzékenyülten járult a roskatag nőhöz. A bölcs férfiú arca akkor 8397 3 | védelmez engem a primae nonus, és senki az én vállamra 8398 15| viseljenek közhivatalokat; nosza, tegyünk próbát, hogy a 8399 14| kicsiny emberek azóta nagyot nőttek? Tán jegyezte magában valaki, 8400 10| hóbortjainál. – Ez a jókedve nőttön nőtt, amint egy jámbor öregúr 8401 6 | tömjéne nyújtatik, az alispán nővére, Eudemia; mademoiselle Eudemie; 8402 4 | vénei, a gondnokok és maga a nyáj pásztora, a lelkész.~– Miért 8403 6 | vendégét, s e szókra önkéntelen nyájasság támadt arcán, hirtelen végigtekinte 8404 6 | nyújtá eléje kezét olyan nyájassággal, melyben sokkal több volt 8405 9 | elegyedett Kálmán fiával, s atyai nyájasságot árult el iránta; másik pedig 8406 8 | Hermina, a vékony kis bajadért nyaka körül csavargatva, s keblét 8407 4 | ijedten borult András úr nyakába, ki is, amint első fellobbanásából 8408 4 | öltözve, nyusztprémes mente nyakában, fejébe nyomva aranyvitézkötéses 8409 17| állok. Itt a fejem, itt a nyakam, tegyenek vele, amit akarnak!~ 8410 18| fejkötője s piros korallgyöngy a nyakán. Egyszer a dajka elment 8411 6 | ki nem állhat, egy nyers, nyakas kuruc nemes, aki olyan kacskaringósra 8412 6 | alázatos, válla közé húzott nyakkal; fekete kordován csizmákban, 8413 6 | zsinórzattal, mely egész atlasz nyakkendője csokráig be van gombolva; 8414 23| ez lovagkorbácsa gombját nyakravalójába dugdosva.~– Mondja el nekem; 8415 22| a hosszú lábú szörnyeteg nyakravalóját, mire az egyszerre kénytelen 8416 2 | kezeivel felköté a gonosz nyakravalót Cobor vezérnek a róla elnevezett 8417 20| rúd, tengely és emberi nyaktörés kecsegteté minden pillanatban, 8418 4 | pedig előkerese egy szűk nyakú kalamárist, s miután abból 8419 10| voltam, hányszor lovagoltam a nyakukon, hogy megtéptem a bajuszaikat, 8420 12| fut farkcsóválva, s kezét nyalja, emez kiabálni kezd elé 8421 8 | hosszú porfelleg kíséri a nyargaló kocsikat, a nádasok berke 8422 24| megeshetik rajtam, hogy végső nyavalyámat majd abban a kórházban fekszem 8423 20| manicheus, hogy őrjöngő és nyavalyatörős, bevádolta blaszfémiával, 8424 6 | ismeretlen speciest, s nagyot nyel utána.~Úgy nevezik azt, 8425 7 | tárgyat bámulandó ügyességgel nyeldesni: kések, villák, később egész 8426 4 | kezük úgy reszket a fejsze nyelén, pedig meleg nyár van.~Csak 8427 19| Csendes kopogás és alabárdja nyelének kocintásai hangzottak odább, 8428 19| előtte az egyházszolga a nyeles lámpással s a kis csengettyűvel, 8429 7 | Nagyságos muszka úr, ne nyeljen el! Két gyermekem, feleségem 8430 20| karnyújtásnyira előttem nyelte el a hullám; csak egy perccel 8431 7 | akinek már a törvénykezési nyelvben kellene remekelni. Azt mondják, 8432 2 | kezeivel magyarázva, ahol nyelve hibázott.~– Mi nem ellenzünk 8433 2 | aki az ő küldötteit idegen nyelveken beszélni tanítá, majd neki 8434 8 | mesterfogásokkal. Kálmánt tanították nyelvekre is: olvasott németül, franciául, 8435 22| mondani, de mindig rájár a nyelvem…~– Jól van, jól.~– De bizony 8436 23| csekély okból; azon ügy, mely nyelvemre van bízva, nem végezhető 8437 20| markából egyenkint piros nyelvével, utoljára a tenyerét is 8438 15| amely nevezte magát „Hazai nyelvmívelő társaságnak”.~Nagytiszteletű 8439 20| bosszantotta a fiát, hogy görög nyelvre taníttatá, a fiú meg azzal 8440 3 | avult mondásoknál s ódon nyelvtani hibáknál.~Hanem akkor az 8441 15| fokon álltunk Európa bármely nyelvű nemzetével irodalmunk kifejlődésében, 8442 21| veszett ló~A mi virágos keleti nyelvünk „veszett lónak” szokta az 8443 1 | ember a tűzzel, a viharral, nyerget vet a hullámzó tenger hátára, 8444 14| boldogságban s a jó rendben annyit nyerjen, mint én kívántam neki rendeleteim 8445 7 | rontani, az mindig meg szokta nyerni a nagyközönség tetszését; 8446 6 | akiknek kegyét meg kell nyernie, és ellenkezőleg azok, akiknek 8447 8 | olyan valóságos tapsot nyert érte, aminőt verseivel sohasem 8448 14| egymás után hajdanában, nyertek-e a vele kijelölt nevek csak 8449 2 | tanács előre meg volt már nyerve eziránt; a derék német ácsmester 8450 6 | rajta, aranyzsinórzattal, nyestprémes kalap a fején, gyémántos 8451 20| beszélő lábaihoz, morogva és nyihogva, naiv medveséggel, mint 8452 12| hallotta jól a metszett üveg nyikorgását, azután benyomta kezével 8453 24| semmit; nem sóhajtani; de a nyíl talált. Hűtlen, hálátlan 8454 3 | ketté nyílt a tetején, s e nyílás miatt a zárkő néhány ujjnyival 8455 1 | nyomta ismét össze, hogy a nyílásba szorult gerendák mind az 8456 13| fejét, éppen csak akkora nyílást csinálva rajta, hogy Mákosné 8457 10| tisztelendő úr sokára tudott e nyilatkozat után nyugalmához jönni. 8458 20| amidőn az még vidámabb lett e nyilatkozatra.~– Gutai Lőrinc atyja – 8459 21| s csak végrendeletében nyilatkoztassa ki, hogy az bizony mégis 8460 6 | történt, magát őrültnek nyilatkoztatta.~Ezeknek emléke folyvást 8461 20| végre helyes aggodalmát nyilatkoztatva Thaddeus.~A kis gnóm hangosan 8462 15| irodalompártolás egyetlen nyilatkozványa, hogy minden lelkes olvasó 8463 18| valahonnan ajtó vagy ablak nyílna ide; a házak mind hátaikkal 8464 12| lesz, az ajkak mosolyra nyílnak, végre megszólalnak: „Látod, 8465 8 | láthatatlan fonálon függne ott, s nyílsebesen csapott alá, mikor egy-egy 8466 7 | sem volt szabad kevésbé nyíltszívűnek lennie. Megszorítá Viktor 8467 7 | mosolygott-e vagy az ifjú eredeti nyíltszívűségén?~Neki sem volt szabad kevésbé 8468 2 | egészen keresztbe volt már nyílva, és a szegletfalak elváltak 8469 4 | inkább azt a véleményét nyilvánítá, hogy egykor ez a kis leányka 8470 24| ami ezt okozza. Egy este nyilvános utcán meg akart csókolni 8471 9 | az orvosok, amit a tót a nyírfával, csapot ütnek a bőrébe, 8472 24| egyházfit kérte Thaddeus, hogy nyissa fel szekrényét, és keresse 8473 20| utoljára az úrnak testét: akkor nyissák fel e levelet, adják át 8474 8 | szellemi szükségnek új tért nyisson, s megőrizze a költő lelkét 8475 12| csukja le előlük, hiába nyitja fel rájuk szemeit, ott űzik 8476 18| Hermina!…~Hajh, most hiába nyitna be a sárga házhoz, nincs 8477 24| azok hallgattak, és utat nyitottak előtte. Senki sem magyarázta 8478 9 | szerint egy kecses menüettel nyittatik meg a tánc; azzal a száműzött 8479 5 | füzények, a vizek tükrén a nymphaeák; füvészek gyönyörűsége… 8480 9 | még négy a perc.~Hermina nyögdelve, lihegve simult közelebb 8481 10| mind igen jól tudnak sírni, nyögni, elájulni, magukat a földhöz 8482 13| szerelmeért?~– A hideg lel… – nyöszörgé az árva.~Valóban is lelte 8483 20| abban kellett neki járni; nyolcesztendős korában azzal bosszantotta 8484 20| fia, miután azok Viktort nyolcéves kora óta nem látták; gyermekek 8485 7 | csodálkozni, hogy ezelőtt nyolcvan évvel egy magyar főúr szalonjában 8486 6 | azért nem számít hetvenet, nyolcvanat, hanem a francia számítással 8487 5 | el is feledte mindenki; nyomai, emléke eltűntek a földről; 8488 12| tehetetlenség tartja feszítő nyomás alatt minden idegét, ami 8489 11| tett békjókat. Ujjainak nyomására összehajlottak azok, mintha 8490 8 | kezébe kapva, néhány biztos nyomással megelőzte társát, s könnyelmű 8491 15| kezének mutatóujját pedig nyomatékos akciókra használva megszólala, 8492 9 | de a nevezetesebb rész, a nyomatékosabb főurak, akik nem szoktak 8493 2 | is, de mindig okosat és nyomatékosat mond.~– Szerelmetes hitsorsosaim! – 8494 22| bizony veszedelmes dolgok nyomják az ő szívét.~A hajdú könyörült 8495 20| oldalról ráágaskodni, sáros nyomokat hagyva toppancsaival a fényes 8496 22| volna a leányzót alattomban nyomon, s miért esett volna oly 8497 4 | íróasztala mellett könnyen nyomoréknak nézhettek, a mohos tudós, 8498 24| építék, kerteket ültettem, nyomorultakat segíték fel, kórházakat 8499 18| olyan elhagyottnak, olyan nyomorultnak érezte magát, mint egy iskolásgyermek, 8500 5 | tudakozódásaira.~Némelyik semmi nyomra sem tudta igazítani.~Mások 8501 8 | kapd két kézre az evezőt s nyomulj utánam, s vigyázz, hogy 8502 12| menyasszony özvegy menyegzői nyoszolyáján fekve? Volt-e ébrenlétének 8503 9 | közbejöttek a násznagyok, a nyoszolyók, a vőfélyek, külön vevék 8504 5 | férfiút tökéletesen kihozta a nyugalmából, úgyhogy végtére markolatig 8505 10| tudott e nyilatkozat után nyugalmához jönni. Járt-kelt a kis kunyhó 8506 25| tusája adhatta meg a későbbi nyugalmat a közéletnek, melynek akkor 8507 20| majorsági épületekkel, a nyugati homlokzat vasajtója a pincébe 8508 8 | az alispán, Vasady és a nyugdíjazott testőrtiszt.~A mulatság 8509 6 | apetitusára kívánom az éjszakai nyugodalmat. Fel tetszett-e már ébredni 8510 4 | annak ivadékaiból, és meg ne nyugodjanak a te fundamentumaid mindaddig, 8511 12| boldog asszony, s úgy meg van nyugodva abban, hogy ők most olyan 8512 3 | fölött dobogni, addig ne nyugtalankodjanak, ha pedig erőszakot készülnek 8513 7 | vasgyúró valami alkalmatlan nyugtalanságot mutatott; ő a báró urat 8514 7 | keze a szék támlájára volt nyugtatva; egy pillanatra érzé, mintha 8515 1 | Azonkívül pedig mindenki nyugton alszik a maga kapuin belül, 8516 2 | között, és régi ellenségek nyújták egymásnak kezeiket, és az 8517 17| mikor az ember ki akarta nyújtani a lábát.~Két menyecske-lánya 8518 6 | kinek ezen hódolat tömjéne nyújtatik, az alispán nővére, Eudemia; 8519 2 | valamelyik hiányzik, hidegen nyújtja vissza az átadónak, azt 8520 23| sodródeszka mellett, amint nyújtotta a tésztát; délután rokkájánál 8521 10| szoktak egymáshoz fűzni.~– Nyújtsd kezeidet…!~Lőrinc elszörnyedve 8522 22| akarja kitudni, hogy meddig nyúlik a publikum hite.~Azért rendjén 8523 7 | kiálta rá Eudemia. – Hozzá ne nyúlj, mert rögtön elájulsz. Chère 8524 1 | nyíláson át pedig valami forró, nyúlós, fekete sár önté el messzire 8525 21| copfból, végződvén mint egy nyűtt meszelő; az oldal hajbodrok 8526 9 | hogy mezítelen legyen, még nyúzott is akar lenni; minden betűben 8527 4 | mindenkinek egyformán ünnepe; ami ó és új naptárban egy napra 8528 4 | termett Malárdy hintaja az ó-temető terén.~Már ekkor roppant 8529 16| hitfeleinek legfőbb törekvésük, őbenne lettek mind megcsúfolva; 8530 6 | csipkefalú kioszkokkal s obligát elefántokkal, tornyok a 8531 15| Hyppocrene termében valami obskurus ember, akinek senki sem 8532 13| legyen az? Akár a lelkemet is odaadom, ha kéri.~– Tegye meg kérem 8533 20| semmit.~– Hát én ezt mind odaajándékoznám a k…i nagy gimnázium számára, 8534 10| csak a besütő hold. Thádé odaállítá fiát a holdvilágra, hogy 8535 5 | is kettőt, és a tanárok odaát szintén lelkészjelöltek, 8536 1 | odavagdalta a házak szögleteihez, odacsavargatta köteleiket a közkutak rácsozatához, 8537 6 | voltak selyemmel hímezve, odacsókolt.~– Szerencsés jó reggelt 8538 5 | szekérről, mikor Bajcsy uram odaérkezett a kapujába.~Gutai Thádé 8539 24| eszközeivel a lelkész lakára.~Mire odaért, már akkor eszméleténél