| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Az elátkozott család IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Rész
10553 15| jubentium (itt az ellenpárt szónokait vágta meg mutatóujjával) 10554 7 | hanem e diadalra valami szónoki szellem szállotta meg nyelvét; 10555 3 | ítéleteinek mindegyike is a szónoklat és irály remekének tartatik. 10556 2 | szemöldökei igazgatják a szónoklatokat a megyegyűlésen; az ő „favora” 10557 15| Bajcsy uramra, s a heves szónokok egyszerre azt vevék észre, 10558 15| bosszantá az ingerlő fitymálás a szónokokat, oly kevéssé verte le Bajcsy 10559 9 | illik lakodalma napján kissé szontyolodott képet mutatni. Egyébiránt 10560 7 | elővigyázatosságból egypár szőnyeget teríteni a színpadra, hogy 10561 6 | sötétzöld lombozatával, lián szőnyegzetével, mikről százszínű virág 10562 13| minden éjszaka bejárt egy szoptatós asszonyhoz, s annak a tejét 10563 4 | elhanyagolt viseletével, a szórakozott, bágyadt tekintetű bölcs, 10564 5 | volna beszélni róla.~Thádé szórakozottan ment a házba. Előbb lelkésztársa 10565 4 | hívják a semmirekellőt.~Ezt a szórakozottságot egy ízben annyira vitte, 10566 10| Az ősz tudós, ki nehéz szorgalommal, sanyarú takarékossággal 10567 25| tanulmányozása által háttérbe szorítják az eszményvilágot.~Minthogy 10568 7 | üdvözölték, Malárdy kezet szorított vele, Durday megcsókolta 10569 7 | dolga? Mintha vaskapcsok szorították volna át karjait, oly erővel 10570 23| férjét e percben még jobban szorítsa szívéhez; az atya félelme 10571 5 | amely eddig Bajcsy uram szorongó indulatainak dongáit összetartotta; 10572 9 | hogy a tisztelt vővel igen szoros kötést csináljon móring 10573 7 | akarta a gyűrűt húzni, az oly szorosan volt az ujján, hogy le nem 10574 7 | idegen, bűbájos szavakat szórt feléje, s midőn háromszor 10575 7 | által elmondott versezet szórul szóra az övé volt.~A társaság 10576 23| elsápadását, látta, mint szorulnak össze görcsösen öklei, s 10577 23| visszaváltogatjuk jószágainkat, s nem szorulunk az Isten kegyelmén kívül 10578 13| nélkül.~Bajcsy uram meg volt szorulva, elhányta kezéből fegyvereit: 10579 10| azt kibontá; egy fekete szőrzubbony volt az, a tanoncok akkori 10580 16| így Ma-LÁrdy. A középső szótagnál felemelt fővel s még az 10581 24| már egyéb ajkán, mint egy szótagolt sóhajtás:~„Az ilyen ember 10582 8 | beleolvadt; eggyé vált vele. Szótárírók úgy nevezik azt, hogy „harmónia”.~ 10583 23| gyermeke életét.~Malárdyné szótlan érzelemmel szorítá meg Bajcsy 10584 15| lett hangolva a klasszikus szóváltás által, s a derült hangulat 10585 17| már nekem több borbélyra szükségem. Megtettem a testamentumot, 10586 25| merész képzelet és alkotó erő szükséges.~Azt felelem, hogy az élet 10587 23| mint ez az egy.~Malárdyné szükségét látta, hogy férjét e percben 10588 8 | gondoskodott, hogy a szellemi szükségnek új tért nyisson, s megőrizze 10589 24| engedett magán eret vágatni.~– Szükségtelen ez – mondá. – Egy óráig 10590 4 | adódott engedély, immár szükségtelenné válván, lehordassék, és 10591 23| egy Malárdy-fiú van, kit szülei nagyon szeretnek, és még 10592 8 | Hiszen jól tudta azt, hogy szüléik már elvégezték azt egymás 10593 23| s Kálmán belépett.~Amint szüleit meglátta, arca egyszerre 10594 4 | körül egy házat, mely még a születendő gyermeket is megrontsa; 10595 6 | elmulasztása.~Az alispán születése napján különösen nagy ünnepély 10596 4 | valahányszor egy új élő születik annak ivadékaiból, és meg 10597 1 | látták, még akik azon évben születtek is, rég a sírokban feküsznek 10598 20| gyermekkorától fogva távol volt szülőföldjétől, iskolákat járva, nem tarthatott 10599 2 | mi hazánk, nem az-e a mi szülőföldünk, ami kegyelmeteké? Nem egy 10600 23| asszonyt, hogy elővévén szülői tekintélyét, beszélje le 10601 10| kérdésre felelj. Vannak-e szülőid?~Az ifjú alig bírta kimondani 10602 5 | leveleket tud írni édes szülőinek, mintha csupa versben volna 10603 8 | Hiszen mi jegyesek vagyunk.~– Szülőink úgy akarták.~– Talán mi 10604 9 | sebbel-lobbal összeadni tisztességes szülők gyermekeit, s egyszerre 10605 13| alázatosan, olyan közel tulajdon szülővárosához merészkedni; amíg a szegény 10606 24| szokatlanul reszketni kezdett: szünetet kellett tartania, hogy tovább 10607 6 | dolmány, az aljából kezdé el szürcsölni a kávét, míg egyszer azután 10608 13| drága jó főzetet, s egyet szürcsölt belőle.~– Jaj, de jó; óh, 10609 1 | végre az is elmúlt. Az éj szürkülni kezdett, az ég világosodott; 10610 4 | napjainak emléke mindig jobban szürkült; az emberek kezdtek beszélni 10611 20| szegénységben, erősek a szűkölködésben, s dicsekedjenek ne a gazdagsággal, 10612 7 | északi Herkules, a török szultán első falramászója, a soha 10613 24| Ferenc neje egy födél alatt szunnyadt a napok végéig Gutai Thaddeussal.~ 10614 22| miszerint jelen állásomban sem szűntem meg jóakarója lenni, s ha 10615 10| ismeretségbe ez úrral?~– Egyszer szuplikáció alkalmával faluja előtt 10616 6 | adják csak fel a villára szúrhatókat, s aki nem akarja magát 10617 5 | lábszíjat, ha az rosszul szurkolta meg a dratvát, in ipsa persona 10618 12| csillagokig, a csillagok olyan szúró szemeket meresztenek rájuk 10619 7 | aprított el, s két ujjával szuronyos puskákat emelgetett fel 10620 2 | katolikusok; az érdemes szűrszabó cég tagjai is zöldben járnak, 10621 2 | nemes város takácsmesterei, szűrszabói és molnármesterei, kiket 10622 2 | ellenvetés. A jámbor takácsok és szűrszabók azokban a zöld dolmányokban 10623 4 | virágot hegyes bonckésére szúrva.~– Ez azon Oenothera biennis, 10624 2 | volt, pirult arcú nők és szűzek rimánkodtak az előttük álló 10625 22| rövidségű ítéletet a királyi tábla is helybenhagyta ilyenforma 10626 16| csizmadiát.~Azzal odaállt a táblabírák háta mögé, s nem hagyta 10627 16| mondani, kérve ellenőrző táblabíróját, hogyha el talál aludni, 10628 12| kapaszkodva, másikkal bezörgetve a táblákon s halkan suttogva a felébredőnek:~– 10629 4 | mondani, hogy valami paréj; de Tádé úr nem engedte felelethez 10630 13| mellett égő fáklyák voltak tafotára nyomtatott címerekkel.~– 10631 20| ugyebár azt akarja?~– Nem tagadom.~– De lássa, azt ne cselekedje! 10632 3 | többit, mind sorban: egy sem tagadta el nevét, nem rettentek 10633 18| a sikátorból kiérve, egy tágasabb utcában találta magát. Valami 10634 2 | ezért egyházat, díszeset és tágasat, ahogy tudtára adatott.~ 10635 3 | kövekkel?~Családja számos tagból állt. Szép delnő neje volt; 10636 5 | reszketett a hangja, de nem tágított.~– Majd megkerül. Majd visszahozza 10637 9 | vőlegénnyel, ki ekként a család tagjává lőn felavatva, s a családfán 10638 2 | ezüstgombokkal volt megáldva, miként tagtársai, hanem azonfelül nemes ember 10639 6 | harmadikban ismét keleti táj tűnik elő bókoló pálmákkal, 10640 14| derült fel utána, egész tájak más színt váltottak egyszerre, 10641 7 | tőle, de mélyebben a szív táján, ott, ott igézett még erősebb 10642 22| ment többet a vármegyeház tájékára még véletlenből sem, hanem 10643 6 | vannak borítva, oldalaik tájképekkel telefestve, ami sokkal is 10644 11| keresztülhányta rajta a tajtékot, s talált egy rongyos zászlódarabot 10645 1 | gátjaiban megütődött, felemelte tajtékzó gerincét, mintha el akarná 10646 2 | Ezek pedig a nemes város takácsmesterei, szűrszabói és molnármesterei, 10647 2 | apró gyermekek elhozták takarék márjásaikat, egy-egy koldusnő 10648 10| nehéz szorgalommal, sanyarú takarékossággal gyűjtögette filléreit, azt 10649 3 | utolsó percsomag is el volt takarítva, mindenki sietett ki a veszélyes 10650 12| hullámok völgyébe; egy köpeny takarja mind a kettőt, szíveik úgy 10651 12| hideg kezet, odavonta azt a takaró alá, s leheletével elkezdé 10652 17| legyetek akkor jelen. Menjetek, takarodjatok innen!~A két megrémült leány 10653 20| legnagyobb zavarba hozta.~– Takarodnak kendtek haza! – kiálta ekkor 10654 12| kinyújtá fehér gyönge kezét takarója alól, s megfogva azt a hideg 10655 12| mert amaz oly hideg volt? S takarójába burkolta magát erősebben. 10656 12| leány ijedten rántá keblére takaróját, s ágya szegletébe húzódott 10657 7 | A delnők szörnyűlködve takarták el szemeiket legyezőikkel 10658 24| Malárdy könnyezett, és ölébe takarva tartá Gutai Thaddeus árváját.~ 10659 15| mondását.~Malárdy igen jó taktikát vélt akkor követni, amidőn 10660 13| pedig Miska inas a sutban, taktusra nevettek mesterük buzdítására; 10661 24| fognak apjuk sírján, és nem találandnak az egész világon egy pártfogóra, 10662 10| a legmegbocsáthatlanabb? Találd ki, válogass belőle: mérlegeld 10663 23| fiam! – kiálta fel ösztönös találékonysággal a nő.~– Igenis, a fia.~– 10664 3 | szokva, hogy szavait előbb találgassák, mint azok ki vannak mondva.~ 10665 5 | gyönyörűséggel hallgatta Bajcsy uram találgatásait, megelégedve azzal, hogy 10666 4 | kegyelmetek városának szigetében található.~– Jaj, édes nagytiszteletű 10667 23| Magyarországot felkereste légyen, sem találhatott volna emberére.~A derék 10668 6 | azt, hogy KÁVÉ. Vajon ki találhatta fel, és mire használ az 10669 2 | látszik, hogy szántszándékos találkát rendezett itt egymás számára.~ 10670 2 | elé sietett, a tér közepén találkozának, ott Kanál Ignác uram előre 10671 23| tébolyodott embernek valami dühös találkozása volt tegnap Kálmán úrfival. 10672 7 | állítani, hogy hasonló véletlen találkozások gyakran megtörténnek a költőknél.~ 10673 20| összeszedte testi-lelki erejét a találkozásra; amidőn a kis ragyás újra 10674 21| belőle, azok nagyon régi találkozást emlegettek szappannal és 10675 7 | művet is megismerni, ha nem találkoznak-e felfogásaik némi részben?~– 10676 23| felkeressem, akivel ma kellene találkoznom, és nem fogom neki megbocsátni 10677 2 | Hogy szólítá meg a szemközt találkozókat: „Harangoztak már, mehetünk”.~ 10678 20| semmi emberi alakkal nem találkoztak e pogány hajsza alatt, mert 10679 7 | is hallotta már Galvani találmányának hírét?~(Ezt még akkor csak 10680 4 | Thaddeus úr felvevé e botanikus találmányt kezébe, és hazavivé őt feleségéhez, 10681 3 | az egész beszédet, alig találnának abban az előrehaladt kor 10682 7 | bizonyíták azon ragyogó ötletek, találó szójátékok, mikkel tósztjait 10683 20| térképet, kedves olvasóm, nem találod meg rajta, nem igazi neve 10684 5 | megelégedve azzal, hogy mindegyik találomra bal keze öt ujjával olyanforma 10685 23| odaült az asztalhoz, ha tálaltak, nem kérdezte, mi az ebéd, 10686 24| Malárdy Ferencet, az elöl-utól találtaktól kérdezgetve: hol lakik itt 10687 18| dobogott a szíve, midőn nem találva sehol a kis Herminát, ismét 10688 7 | bevont színpad közepén mágusi talárjában, hatalmas hegyes süveggel 10689 6 | melynek mind teteje, mind alsó tálcája akkori divat szerint tele 10690 10| hízelegtél, ragyogtattad nagy talentumaidat, miket benned a természet 10691 7 | villanygép van elrejtve e tallérban?~A bűvész még egyszer fel 10692 2 | ami benne volt: lázsiás tallérok és jó vert körmöci aranyak.~– 10693 7 | kisasszony, legyen tanúm, hogy tallérom ártalmatlan – szólt ekkor 10694 6 | fordulást kellett tenni talpa hegyével, ami bizonyos lejtelmet 10695 20| Thaddeus, kinek a vér fejéből talpába, s onnan meg visszaszökött 10696 17| tiszteletadó csoszogás, talpak súrlódása hallatszott; azután 10697 5 | szabta most is a fontos talpat, harcsaszájúra a parasztnak, 10698 7 | esett térdre, hogy állt talpra, hogy taszította meg jobb 10699 2 | mint egy áldozatra készülő táltos a régi napimádó magyarok 10700 23| megrettent e veszedelmes támadástól, hogy egy hátrafelé lépéssel 10701 22| hitemre, hogy a numero négynek támadni fog állandó lakója, és az 10702 15| és leült: váratlan szünet támadván, Malárdy gúnyos tréfával 10703 23| kezd lenni, mely vállára támaszkodik.~– Kálmán, Kálmán! – suttogá 10704 22| nagy aranyhüvelyes kardra támaszkodott a ballal.~Mákosné asszonyom 10705 3 | valami szédítő kábulást támaszta agyában. Csak annyit látott, 10706 24| miatt; íme, én szerelmet támasztok a haragból, és ez vezet 10707 12| zajában elvész a falhoz támasztott hágcsó zörrenése.~Lőrinc 10708 15| mit az elébbi heves viták támasztottak. Bajcsy uram mégis nagyon 10709 24| éltetek egymással, haragot támasztottatok az égbe vezető út miatt; 10710 19| csatornán átmenni előlük; a tambura cincogott tovább; amely 10711 19| közül az egyik valami rác tamburát vert vékony tollhegyével; 10712 7 | nézett reá. Egyik keze a szék támlájára volt nyugtatva; egy pillanatra 10713 17| bőrkanapén fekve, aminek az egyik támláját le lehetett kapcsolni, mikor 10714 15| protestáns nemes indítványát támogatni; mindazok; kiket valaha 10715 3 | boltozat itt-ott keresztbe támogatott gerendákkal volt megerősítve, 10716 15| a teremben, s hathatósan támogatták vezérük indítványát; ki 10717 22| dolgot, tegyen benne saját tanácsa szerint, ahogy legjobbnak 10718 2 | váltá fel; az okosabbak tanácsadása kezdett kihallatszani a 10719 4 | tanácsbeliek?~– Nincs, nincs. Tanácsbeli jó ember.~– Rosszul megy 10720 4 | baja, mester uram? Tán a tanácsbeliek?~– Nincs, nincs. Tanácsbeli 10721 2 | fogja elemelni!~– Voltunk a tanácsbelieknél, voltunk a főtisztelendő 10722 4 | elől.~Odalenn hosszasan tanácskoztak az urak, tartottak beszédeket, 10723 24| úgy, ahogy tiszta szíved tanácsolja. Jobb vagy nálamnál.~Kálmán 10724 24| még furcsább, ha meghalt. Tanácsolom nagytiszteletű atyaságodnak, 10725 4 | ügyekben egyedül ő tudott tanácsot adni.~Egy szerény kis fehérre 10726 5 | elégtételről minden felekezet tanárai sietnek egymást tudósítani, 10727 9 | menüettel nyittatik meg a tánc; azzal a száműzött szép 10728 9 | azzal a száműzött szép tánccal, mely egykor annyi kellem 10729 6 | egyenesen tartani magát, de tánchoz már nagyon köszvényesek 10730 15| a gyermekek nevelését a táncmesterre bízták, s valami üres, sivatag 10731 9 | szemtelen elragadtatással, táncol vakmerő mozdulatokkal, mindenbe 10732 12| a kínzó semmiségig, ott táncolnak, ugrálnak, tolakodnak egymás 10733 18| bírt; a homályos üvegajtón táncolók szilaj árnyékait lehete 10734 8 | kérdésre.~A csónak előre-hátra táncolt a habon.~– És ha azt mondanám 10735 2 | ajtóikon; az asztalok és székek táncoltak előre-hátra, és minden, 10736 6 | kegyence; legjobb lovas, pompás táncos, hírhedett vívó és szerencsés 10737 9 | gyönyörteljes mosollyal bókolt táncosnéja elé; de amint e hideg kéz 10738 9 | és dalidó váltja fel; a táncterem csillárai meggyújtatnak, 10739 9 | ábrándos szimfóniáival, most tánczenéket hangoztat; az illem és jószokás 10740 4 | állítottak fel, és abba tanítókat hozattak Debrecenből, a 10741 18| családostól, ott, abban a kertben tanította járni leánykáját; milyen 10742 8 | mesterfogásokkal. Kálmánt tanították nyelvekre is: olvasott németül, 10743 20| oktatni, ahelyett, hogy tanítottam volna egyetlen gyermekemet. 10744 20| fiát, hogy görög nyelvre taníttatá, a fiú meg azzal bosszantá 10745 3 | egzaminátor, aki előtt félénk tanítvány mondja fel leckéjét.~Pedig 10746 17| publikánusokból válogatá tanítványait, tenéked is adni fog erőt 10747 20| Bécsből, valami kisvárosi tanodában beöltözteté diáknak. Viktor 10748 10| fekete szőrzubbony volt az, a tanoncok akkori egyenruhája, ezt 10749 20| fundációt hagynék három tanszékre, ahová azt tisztelendőséged 10750 24| Nem, uram, lássad, hogy tántorgok előtted, meglehet, hogy 10751 1 | véres fejű ősz emberek tántorogtak erőszakosan kapaszkodva 10752 18| Valami hepehupás kövezet tanúbizonyítá, hogy az a Rác utca: a város 10753 21| Ahol van ni. Szép kis tanúbizonyság. Ön maga bizonyít amellett, 10754 21| köztiszteletben levő férfiú tanúbizonysága rögtön segített az ifjú 10755 24| pecsételve; tartalmát nem kelle a tanúknak ismerni, akik azt kívülről 10756 20| Loyola követője. Feleim tanuljanak boldogok lenni a szegénységben, 10757 25| hogy az életnek nagyon hű tanulmányozása által háttérbe szorítják 10758 25| Költőnek az életet kell tanulmányozni, mert az élet a poézis; 10759 20| Krisztus példájából kívánok tanulni – szólt Thaddeus, kivonva 10760 24| és most késő vénségemben tanulom ismerni, mi a nélkülözés. 10761 5 | Lőrinc arra biztatta fel tanulótársait, hogy ne viseljék a longát 10762 22| suttogásaikat ellesve, azokból tanulság végett az élőknek némelyt 10763 18| senki parancshangját nem tanulták visszhangzani, miket el 10764 23| egy ügy mellett fáradva tanultuk meg egymást szeretni. Én 10765 7 | Hermina kisasszony, legyen tanúm, hogy tallérom ártalmatlan – 10766 7 | miknek nőiesen gyöngéd bőre tanúsítá, hogy nem sokat törték magukat 10767 3 | kebellel bírt az iránta tanúsított udvariasságokra nézve. Köszönni 10768 8 | más színt vált, a mezőkön tanya felé siető juhnyájak és 10769 20| vaddisznót ugratott fel a tanyáról, mely azután röfögve kergette 10770 24| fehér selyemmel letakart tányért hozva kezében, a szent vacsora 10771 8 | selyem a szép, deli idomokhoz tapad.~Viktor hátranézett Kálmán 10772 12| halotthalvány rém, testéhez tapadó fekete ruhában, fején összecsapzott 10773 8 | repkény a szálfa oldalához, tapadt a lányka hangja az ifjúéhoz, 10774 8 | soha annyi gyöngédséget nem tapasztalt atyja részéről, mint e rövid 10775 3 | olyan emplastrumokkal kell tapasztgatni; nem törődött semmi testi 10776 6 | és bátorságát, a biztos tapintatot, mely szerint egy társaságban, 10777 19| talált senkit. Vaktában tapogatózva megtalálta az előszoba ajtaját, 10778 7 | homlokát, Hugó Oszkár bámulva tapogatta meg karjait, még az alispánné 10779 7 | magához tért ájulatából.~A taps nem ért véget. a küzdőtérről 10780 20| tetszett, az egész világ tapsolt, gratulált hozzá; hát ugyan 10781 8 | az ifjú, olyan valóságos tapsot nyert érte, aminőt verseivel 10782 21| menekült Svájcba, úgyhogy tárcájában négyféle nevű és leírású 10783 5 | válóperek sohasem fogytak ki tárcájából, és ezeket mind meg kellett 10784 6 | acélsarkantyúkat visel pengős taréjjal, s széles zsinórövet kötött 10785 13| szomszédasszony: idejön, taréjos főkötő van a fején, rossz 10786 12| megtapogatja a körüllévő tárgyakat, és meggyőződik felőle, 10787 6 | viseli azt még közmulatság tárgyául.~A társalgási nyelv a hölgyek 10788 19| A hadastyán, akinek e tárgyban nem volt különböztetési 10789 16| akiknek szemei mind egy tárgyon függnek: ez a tárgy az ő 10790 22| azonban, ha valami fontosabb tárgyra vergálna; s elmondaná breviter 10791 13| nekem. Itt van, itt van a tarisznyámban; óh, én mindenfélét hordozok 10792 20| kérdé az, kinek a nevetés tarkává festette orcáját, itt piros 10793 6 | egy nagy karéjos fésűvel tarkóján letűzve.~Ez a jámbor vendég 10794 19| ugyan, de mégis egy parti tarokkra ajánlja magát.~És íme egyszerre 10795 3 | percben úgy állt megrémült társai között, mint egy viador.~– 10796 6 | nem is valami mulatságos társalkodó; alig lehet tárgyat találni, 10797 18| illedelmi rostély alatt társaloghassanak a szemérmes hajadonok imádóikkal; ( 10798 7 | Hová fog ez vezetni? A társas életben mindenütt kikacagják 10799 2 | tekintéllyel járuló személyek társasága nem más, mint az érdemes 10800 20| mellett elhaladna, egy különös társasággal találkozék, mely állt tíz 10801 16| rohant be Hugó, s az egész társasághoz intézte szavait.~– Méltóságos … 10802 15| magát „Hazai nyelvmívelő társaságnak”.~Nagytiszteletű Gutai Thaddeus 10803 24| kit az egyház fiatalabb társul rendelt Thaddeus mellé, 10804 15| s róla szintúgy az egész társulatot, melyet Malárdy alispán 10805 14| befolyását mindenhatónak tarták; bécsi udvaroncok s falusi 10806 24| kezdett: szünetet kellett tartania, hogy tovább folytathassa.~– 10807 9 | délceg egy pár, milyen nemes tartás, mily finom mozdulatok, 10808 23| az egész dolog titokban tartását. Azonban ezen embernek az 10809 6 | különösen nagy ünnepély szokott tartatni a kastélyban, melyre nem 10810 3 | hogy mindez igen szépnek tartatott: az ifjak és asszonyok még 10811 13| nem szeret odabenn látni, tarthat harapós kutyákat, amiktől 10812 19| kórházé; csak azon egy esetben tarthatván reá igényt Malárdy fiúgyermeke, 10813 6 | azért mégis Eroberungnak tartják, és kapaszkodnak belé. Óh, 10814 17| ezer ajk a hosszú, sokáig tartó éljent, mely messze a város 10815 23| forgatni.~– Holnap ugye? Azt tartod: holnapig nagy idő van. 10816 2 | mondani, s azt a végére tartogatja.~Midőn azután venné észre, 10817 20| restellik az emberek fejükben tartogatni, nevezvén őt Nemezisnek, 10818 2 | véletlenül jön az ár; s készen tartották kádakban a vizet, ha a föld 10819 24| akit lelkem büszkeségének tartottam; most nincs. Ki tudja, hová 10820 23| gazdaságot, a halmozott tartozást, a közpénztárak hiányait.~ 10821 10| történt. Valahogy a külföldön tartózkodó Kadarkuthynak fülébe jutott, 10822 15| elbeszélésem folyamához nem tartoznának.~De éppen ezen fordul meg 10823 23| kocogtatva, mintha a házhoz tartozó volna.~A háziasszony rábámult. 10824 21| kötelessége volt, amit én meg sem tartozom köszönni; ha azt mondták 10825 9 | hogy mit tegyen hát, itt tartóztassa-e még napokig a vőlegényt, 10826 20| élet oszt kegyelmesen. Nem tartóztatom tovább.~Thaddeus meghajtá 10827 7 | moutons, signore nobili. Tartsa ön magát nyugodtan!~A bűvész 10828 17| forintot hozzá, hogy ne tartson felettem prédikációt, ne 10829 4 | csészéjű halványsárga virágot tartván kezében, melynek egypár 10830 23| minden reményem, aki előtt tárva áll a világ, hogy választhass 10831 1 | ért, a futó népek elestek taszítása miatt: aki állva maradt, 10832 1 | reszketés helyett egy irtóztató taszítást kapott alulról, s azon percben 10833 7 | szinte hátratántorult a taszítástól, s egész erejébe került, 10834 12| valami hatalmas erő szinte taszítja valami irányba, s ha visszafelé 10835 11| szél és a hullám nagyot taszított a csónakon. Tajtékos üstökű 10836 7 | hogy állt talpra, hogy taszította meg jobb kézzel az óriást, 10837 15| süllyedtünk vissza, ahol a tatár, a beduin nemzet áll: nem! 10838 8 | össze, együgyű szájacskáikat tátogatva, s fickándva szökellnek 10839 1 | az omladékos utcákba, a tátongó földre a hullámcsapás elől, 10840 8 | annál, mely csónakja elé tátongott.~– És ha azt mondanám neked: 10841 8 | barcarola hangzik.~Gyönyörű tavaszutói délután kedvezett a mulatságnak; 10842 8 | vitte, hogy át tudta úszni a tavat; azután leckéket adott neki 10843 14| S a bámulat és a félelem távolában ott ragyogott a megközelíthetetlen 10844 11| alaktalanná kezde lapulni, a távolban látszott valami nagy ház, 10845 16| Malárdy-atyafiság közül. – El kell őt távolítani.~A főispán rögtön leküldé 10846 5 | feküdtek a levelek, mik távolléte alatt érkeztek hozzá.~Mindannyian 10847 8 | vízmentében leevez a félmérföldnyi távolra eső füzes szigetig. Ott 10848 2 | egymáshoz mintegy húsz lépésnyi távolságra ért, ott megállapodának 10849 23| sejtelemmel látta őt korán reggel távozni hazulról. Most is azon gondolkozott 10850 11| a kormányt tartotta, s a távozó partra bámult; a ködös síkság 10851 10| melyet a fájdalom és öröm tébolyító keveréke alkotott, kiálta 10852 7 | neki mondani: „Meg van ön tébolyodva?” De Viktor sem oda nem 10853 8 | Veled! Veled! – felelt a tébolyult suttogás a kérdésre.~A csónak 10854 15| mintájára, mikben a külső technika kívánt leginkább méltánylatot, 10855 4 | onnan felül jő az égből. Tedd hiábavalókká minden munkáit, 10856 23| számadoltató bizottmány rájuk teendé kezeit. Malárdy kénytelen 10857 8 | nevem, nincs semmim, mint tégedet szerető szívem… Szeretnél-e? 10858 14| egyszerre kezd esni lefelé. Tegnapelőtt büszkeségének minden fénye 10859 7 | műtéthez némi kis előkészületet tegyek? Par exemple: nem lenne 10860 2 | rendkívüliségét elviselhetővé tegyék, építettek fakunyhókat a 10861 11| életemnek örömeit, és soha ne tégyenek az én gondolataim szemrehányást 10862 17| kérlek szépen benneteket: tegyetek még másik ezer forintot 10863 15| viseljenek közhivatalokat; nosza, tegyünk próbát, hogy a hivataljelöltek 10864 13| Mese, mese, meskete, tehén füle fekete.~– De az bizony 10865 8 | felé siető juhnyájak és tehéncsordák futnak, az országúton végig 10866 23| éjfélig elhallgatta volna.~Teheneket is tartott otthon, azoknak 10867 4 | mindennapi imádság kezdett már teherré válni: elég, ha a vénasszonyok 10868 14| fogta, előjogait oltalmazá, teherviseléseit másra rótta; akik pedig 10869 10| patrónusod kívánta?~– Nem tehettem.~– Nem tehetted? Sőt ellenkezőleg 10870 11| vegye, Lőrinc lánca körül tekergette, s végét összecsomózá… a 10871 20| szekerek számára készülni, amit tekervényességükön kívül még az is bizonyít, 10872 2 | tizenhatpróbás ezüstből. És e nagy tekintéllyel járuló személyek társasága 10873 2 | nyomva azt, felsóhajta, tekintélyéhez méltó nyelven:~– Gloria 10874 23| asszonyt, hogy elővévén szülői tekintélyét, beszélje le Kálmán fiát 10875 16| legokosabbnak, legnagyobb tekintélyűnek mindazok között, akikből 10876 24| bokrai közül ismeretlen arcok tekintenek ki rám, a szegények, kikkel 10877 9 | mozdulatok, mily csábos tekintet: sohasem lejtett a Malárdyak 10878 7 | A világ elfordult vele, tekintete előtt összefolytak a tárgyak; 10879 20| szemeit odaszegezte a vad tekintetébe, mire az lassankint félrefordítá 10880 7 | Viktor arcán még csak szín tekintetében sem látszott meg a poharazás; 10881 6 | visszasugározta a delejes tekintetet Hermina felé, mint egy csodálatos 10882 22| piacra ki nem értünk, akkor tekintettem csak vissza; hát már akkor 10883 6 | megszeppent a fenyegető tekintettől, hogy szépen egyenesre ült 10884 4 | a szórakozott, bágyadt tekintetű bölcs, egyszerre délceg, 10885 7 | haragtól villámló szemekkel tekintgetett Viktorra, s akará neki mondani: „ 10886 16| legyen, s szánó mosolygással tekintgettek a megszomorított atyafiakra, 10887 7 | bűvészi fogás volt. Senki sem tekintheté azt másnak. Csak az a halvány, 10888 16| meghökkent, midőn a lajstromokba tekintve, Malárdy neve alatt ötszáz 10889 10| filléreit, azt mondá fia tékozlására: „Apádnak van miből”.~– 10890 22| hogy az a némber bizonyosan telebeszélte már valamennyi hajdú és 10891 6 | borítva, oldalaik tájképekkel telefestve, ami sokkal is kedvesebb 10892 1 | kikötőül használni, itt van télen a malmok réve és a repülőhíd, 10893 20| báró éjszaka alattomban teletölteté a kutat borral, s másnap 10894 6 | másnap, előkelő vendégekkel teli, pedig abban negyvennégy 10895 8 | vénasszony, akinek egyébben sem telik kedve, minthogy mások örömét 10896 22| lakat van a száján.~Így teljesedett be rajta, hogy még világi 10897 12| Akarta, hogy aludjék ottan.~Teljesen öntudatánál volt, lélegzetét 10898 14| ütérig, míg hivatását nem teljesíté; s a Malárdy név dicsősége 10899 12| légzési szervek hivatásukat teljesíték, s az önkéntelen lehelet 10900 6 | orgona melletti szolgálatot teljesíteni.~Az alispán eltitkolhatatlanul 10901 20| feladat második része azonban teljesítésre várt még: a báró fiát a 10902 6 | vallástalanság.~Kadarkuthy kedvenc témája volt a hit szolgáira nevetséges 10903 17| se bosszantson. El se is temessetek ebben a városban; vitessetek 10904 5 | halni, míg én odajárok, temessétek el szépen; itt pénzes fiókom 10905 13| sok embert látni: gyászos temetés. Őrizze magát, meg ne hűtse 10906 13| asszony is meghalt. Szép temetése volt; hisz Bajcsy uram maga 10907 16| tisztességesen el sem fogják majd temetni, s tisztelendő Gutai Thaddeus 10908 16| ki szép diákszó mellett a temetőbe. Óh, mert hiszen most már 10909 3 | megtudta, hogy odakünn a rác temetőn már készen áll a nagy faépület, 10910 12| és arcát annak vánkosaiba temette, s elfojtott hangon sírt, 10911 24| hová lett? Mely parton temették el hideg tetemét?~A lelkész 10912 1 | világa át kezde törni a magas templomablakokon, elhalványítva az oltár 10913 3 | ifjak és asszonyok még a templomból eltávoztuk után is arról 10914 2 | nagy kunyhót elnevezték templomnak.~Merész férfiak előkeresték 10915 2 | volt a neve; ilyen aprócska templomok voltak minden szabadabb 10916 4 | azokat alacsony fedelekkel. A templomokat újra feldíszíték, a rongált 10917 1 | többi „hozsannát” énekelt a templomokban.~Amint a kelő nap világa 10918 10| templomuk lerontóját, ugyanazon templomromboló kápolnájában! És magadban 10919 18| kigúnyolta áhítatjukat; lerontá templomukat; és azok őt megátkozák.~ 10920 15| megszólala, modván:~– Justum ac tenacem propositi virum (itt saját 10921 5 | valahol. Egy-egy árva gitár ténfergett nagy néhol egyik háztól 10922 20| szerencsésen el is üttetett a tengellyel úgy, hogy annak mind a negyvennégy 10923 9 | csak erőszakot sem kellett tennie arcán, hogy jó kedvét eltakarja, 10924 15| szót? Nem keressük többé; a tény az, hogy másnap a tisztújítás 10925 13| bal felől. Ez mesteruram tenyere volt.~– Zsámfáter hordta! 10926 20| jóvolta az, amit kínálok tenyeremen nyújtva, s amit kegyelmed 10927 7 | mosolygott.~A bűvész felvette tenyerére a nagy bagariát.~– Voici 10928 6 | körös-körül színes skófiummal tenyérnyire kihímezve; hasonló hímzett 10929 21| nagyobb udvariasságból tenyérrel ütve arra a nagy kutyabőrös 10930 4 | vízben és levegőben; nem tenyésznek másutt, mint égerfák alatt, 10931 23| költött, azt mind tudta tenyészteni otthon.~És azért olyan fényes 10932 2 | végrendeletről pedig éppen tényleges tudomással kellett bírnia 10933 25| csak enyhíteni kívánom e tényt, ami ugyanakkor több megyében 10934 8 | padján, foszlányruháit hogy tépi, lebegteti a szél, eső kezd 10935 5 | szaladja a belső szobába; tépj ki a sipkám béléséből egy 10936 12| annak ad egy pogácsát a tepsiből, most sütötte. Azután nyílik 10937 2 | kezében villogott a kés, tépte, fejtette mindenki magáról 10938 12| ellenállni mer, s zöld ágakat tépve le róluk.~A kastély elcsendesült 10939 24| nálánál is halványabb alak térdelt: fogadott leánya.~A leány 10940 7 | taszítá ellenfelét másik térdén keresztül, hogy a roppant 10941 1 | aki nem fért be, ott künn térdepelt le a lépcsőkön, az utca 10942 6 | önkéntelenül borultak le térdeplő zsámolyaikra; Malárdy szobortiszta 10943 9 | malasztos igéket szónokolt a térdeplőknek; azután egymásba tevé kezeiket, 10944 21| ajtót.~Kadarkuthy hirtelen térdére csapott, és felállt sebesen; 10945 19| hallja az utcán, megálljon és térdet hajtson.~Az utcán nem volt 10946 2 | fakunyhókat a szabadabb terekre, a gyöngébbek lakásául; 10947 4 | ülésnek vége lett. A nagy teremajtók szétnyíltak: egyik zsinóros 10948 15| s megjelent a megyeház teremében, szóval és tettel gyámolítandó 10949 4 | ha éppen csak Virginiában teremne, és a mi városunkban soha 10950 25| ember munkájára, aki álmokat teremt; az élet megtanítja őt az 10951 22| talál mondani akármiféle teremtett állatnak, akkor fogadom 10952 7 | hallatott egy kikerített teremtettét.~– Ki mondja azt? – hangzott 10953 22| vagyok kiválasztva az én uram teremtőmtől arra a célra, hogy minden 10954 18| sorstól, hogy ami szívnek van teremtve, az legyen szív; de ő nem 10955 18| bűzös laput és bogácsot teremve nyáron.~Az ott a régi rác 10956 2 | láncainkat, rázzuk le a mi terheinket, és építsük fel azoknak 10957 25| s az elmúlt iránya nem terheli őket. Talán, ha az ég időt 10958 22| feje tetején jár is?~– Nem terhelném vele a tekintetes urat, 10959 20| Nem jöttem panaszokkal terhelni nagyságodat – szólt Thaddeus –, 10960 3 | félbeszakasztani beszédét a szívét terhelő érzelemtől, s midőn erőt 10961 6 | kedves uramöcsém vissza nem térhetése felől.~Toholnay Alfréd, 10962 18| botlott hirtelen… Ez magához téríté káprázataiból. Széttekintett: 10963 7 | elővigyázatosságból egypár szőnyeget teríteni a színpadra, hogy az esés 10964 7 | jobblétéért. Még ma meg fogom őt téríteni.~Az alispán kérdőleg, csudálkozó 10965 16| hogy feküdnék ő halottan a terítő padon, és vinnék ki szép 10966 2 | kegyelmednek köpönyege vagyon, terítse azt ide elém a földre!~Mészáros 10967 5 | is, s megemlítsék, hogy térítse őt vissza Isten, hogy javuljon 10968 15| nem tűrhetve a körülötte terjedni kezdő gúnyos hangulatot, 10969 16| szavazáshoz. A négyezer főre terjedő nemesség az udvarra volt 10970 19| visszafordult, hogy hazafelé térjen.~Az utcák üresek voltak 10971 20| maga iránt jó hangulatot terjesszen közöttük, elkezdett nekik 10972 21| a fickót, ön halálhírét terjesztette, hogy megszabadítsa a büntetéstől, 10973 20| Borkúton vagyunk.~Ne vedd elő a térképet, kedves olvasóm, nem találod 10974 4 | beszélnek. A megyegyűlés nagy terme ajtajánál röviden annyit 10975 14| az utcán, vármegyeházak termei megnyíltak, s hangzottak 10976 6 | az embernek?~Az alispán termeiben ilyenkor sajátságos vegyülete 10977 14| őrtornyáig, ezüstcsilláros terméig, utolsó ivadékáig.~A császári 10978 2 | sorról sorra járva a megyeház termeit, vizsgálatot tartott azok 10979 6 | és azok a szobák is tágas termekből, akkori idők igen bölcs 10980 7 | az a különös egymásután a természetben, hogy korhely apának erényes 10981 4 | nagytiszteletű úr szenvedélyes természetbúvár volt. Füvészeti búvárlatai 10982 4 | szaladjon.~A mi hatalmas természetbúvárunk tehát azon pillanatban, 10983 8 | vigadók, mint akik igen természetesnek találják, hogy a vihar az 10984 6 | Tűri különcségeit, nehéz természetét, sértő észrevételeit, kérkedését – 10985 4 | bárha a sok tudomány miatt e termet rendesen meggörnyedt, e 10986 21| szólt ez odahajolva hosszú termetével a lelkész füléhez; azzal 10987 4 | Néhány pillanat múlva ott termett Malárdy hintaja az ó-temető 10988 4 | egyszerre délceg, atlétai termetté magasult fel, arcán és szemeiben 10989 2 | meghallá azt, sietett a térre, mindig több nép gyűlt össze 10990 7 | mindegyikből, s mondott egy-egy fél terrem – – tét.~Viktor nem sokat 10991 18| Széttekintett: egy puszta térség közepén találta magát, egy 10992 18| utcái s a cigánysor között terül, bűzös laput és bogácsot 10993 7 | deszkákhoz, hogy ájultan terült el a téren.~Mindez egy villámgyors 10994 8 | testőrtiszt.~A mulatság terve az volt, hogy az egész csónakos 10995 23| suttogá Malárdy, magához térve első indulatából. – Igaztalan 10996 20| Gutai Lőrincet, ez éppen tervéhez való fiú volt. Zseniális 10997 25| visszaemlékezzék; hogy midőn fantáziája tervét kiegészíti, a minden egyes 10998 17| borbélyra szükségem. Megtettem a testamentumot, ott van a kihúzó fiókban, 10999 8 | hideg, friss vízbe, amitől teste megedződött; Kálmán nem 11000 12| sápadt, halotthalvány rém, testéhez tapadó fekete ruhában, fején 11001 3 | és nem tartom nyomorult testemet drágábbnak az én Uram, Megváltóm 11002 12| előtt, micsoda érzések ezek testének minden idegeiben! Azt az 11003 3 | drágábbnak az én Uram, Megváltóm testénél, aki megostoroztatott és 11004 7 | ügyelve az egész komédiára.~A testerő hatalmas megnyilatkozásai 11005 18| hatalomnak vége van… Malárdy testét-lelkét valami hideg futotta végig. 11006 3 | két karjával és tulajdon testével elfödte a gyermeket; egy 11007 6 | kapitánnyal pedig éppen együtt testőrködött Bécsben több esztendeig. 11008 8 | Vasady és a nyugdíjazott testőrtiszt.~A mulatság terve az volt, 11009 2 | magunk előtt mind megannyi testületekben. Ne feledjük azonban, hogy 11010 8 | vészbe, mint ez, mely csak testünket fenyegeti; talán nyomorba, 11011 8 | el benneteket – szólt a testvér, közel érve hozzájuk. – 11012 2 | gyöngébbeknek: „Legyünk egymás testvérei!”~Nem, ez a város nem fog 11013 20| okait, mint szégyeníté meg testvérének jegyese az egész társaság 11014 6 | hajában, aki az alispán testvérét asszonynénjének nevezte, 11015 7 | ki egykedvűen suttogott testvérével, nem ügyelve az egész komédiára.~ 11016 9 | rokonokat, atyát, anyát, testvért, ősi palotát, az egész világot, 11017 2 | tréfálja így! Én bizony nem teszek sem kezemet, sem lábamat 11018 8 | vonagló villanás még fehérebbé teszen; mint tűnik el a nagy felleggomoly 11019 23| mellett, amint nyújtotta a tésztát; délután rokkájánál ült, 11020 7 | mondott egy-egy fél terrem – – tét.~Viktor nem sokat ügyelt 11021 6 | kávécsészével, melynek mind teteje, mind alsó tálcája akkori 11022 5 | régen nem félnek már egymás tetejében lakni.~A kimondott átkot 11023 6 | az aljából ivott, akkor a tetejéből dűlt az orrára. Végtére 11024 9 | érzelemmel, ez a nevetségessé tétele saját bajainak; ez a fitymáló 11025 24| parton temették el hideg tetemét?~A lelkész eltakarta arcát 11026 21| hagyom magamat bolonddá tétetni: én akarom tudni hol van. 11027 4 | az ajtókat, felmentek a tetőre, leszedték a deszkákat, 11028 1 | macskák szökdeltek egyik tetőről a másikra, s a zúgó légben 11029 3 | mindjárt leesik.~Malárdy előbb tetőtől-talpig nézte a hívatlan megszólalót, 11030 3 | tudom én minek).~Bajcsy uram tétovázás nélkül leoldá órájáról az 11031 4 | legkedvesebbet?~Egy pillanatig tétovázni látszott, lába önkéntelenül 11032 2 | késedelmezett, senki sem tétovázott, a késeket egymás kezeiből 11033 18| keresztutca vége felé érve, úgy tetszék neki, mintha azt a szegletházat 11034 20| tréfát. Hogy fog az neki tetszeni?~Megismerte Gutai Lőrincet, 11035 7 | szokta nyerni a nagyközönség tetszését; abban bizonyos elégtételfélét 11036 6 | éjszakai nyugodalmat. Fel tetszett-e már ébredni tekintetes urambátyámnak, 11037 20| uram! Farizeusok vénjének tetszik-e engemet nézni, akit meg 11038 15| mikor pedig valami neki nem tetsző beszédet mondtak, akkor 11039 15| megyeház teremében, szóval és tettel gyámolítandó az ő felekezetének 11040 24| Én Istenem, mily boldoggá tettél engem!”~De senkinek sem 11041 10| garázdálkodni, részegnek tettetém magamat, kigúnyoltam a család 11042 20| előtte egy órával betegnek tetteti magát, összehúzza a görcs 11043 20| gyarapodását igazságtalan tettnek!~– Gondoljon tisztelendő 11044 20| üldözői az ifjúkor apró tévedéseinek, és nem engedünk szívünkhöz 11045 20| és felfedezni az egész tévedést és Viktor úrfit kiszabadítani 11046 18| esett neki olyan utcába tévednie, ahol bármerre dűl, mindenütt 11047 18| ismét egy szűk sikátorba tévedt, mely olyan keskeny, hogy 11048 10| érdekére nézve, de őrültet tevél magadból és azon emberből, 11049 12| folyvást a Duna közepén tévelyegtek, sietnie kellett azzal, 11050 2 | magasrangú főúr keblébe tévesztett arra a helyre, ahol más 11051 12| ismét nagyot lobbant, s téveteg fényt vetett a szobába. 11052 20| gondolá magában rettegve Thadeus úr –, az ugyan szép dolog 11053 24| az orvos egyedül maradtak Thádéval.~A lelkész nem engedett