Part

 1    7|           Meghajtom fejem előtted, kegyelmes úr, tiéd az. Semmi sem jó,
 2    7|               Nevét ki nem mondom, kegyelmes úr, mert lehet, hogy azt
 3    7|          őt megöletni.~– Úgy volt, kegyelmes úr, az Alkoránra esküvél.~–
 4   13|           egy éppen az én leányom, kegyelmes úr, – felelte leverten Gerzson
 5   21|    esztendeje múlt már akkor, hogy kegyelmes urunk Török Bálint azt a
 6   21| úrvacsorához való ezüst tányért.~– Kegyelmes bíró uram, nem igaz.~– No
 7   21|          szentenciádat?~– Irgalom! kegyelmes bíró uram.~– Bolond-fejű,
 8   21|         fognak húzni.~– Jaj nekem, kegyelmes bíró uram!~– Bizony nem
 9   21|            mi az?~– Hogyne tudnám, kegyelmes bíró uram. Jaj csak ezt
10   21|      levelet a nagyváradi basának.~Kegyelmes és méltóságos uram, nagyságos
11   21|       hozzánk a holnapi napon a te kegyelmes tihádat, hogy legyen jelen,
12   27|          kit a debreceni krónikák „kegyelmes urunknak” neveznek, még
13   27|           János deák, Mátyás bíró, kegyelmes urunk Török János (Bálint
14   27|     mondott-e ilyeneket szemünkbe, kegyelmes Zólyomi Dávid uram?~– Né!
15   27|          tiltakozom az ellen, hogy kegyelmes urunk nekünk bírát nevezzen
16   28|            küldeni a Kaukázusba.~A kegyelmes úr nagyon gondolkozóba esett