Part

 1    2|         keresztül zaklatott, azt hittem, hogy addig meg sem állok,
 2    3| sziklahomlok alatt száraz bőrrel hittem végignézhetni a természetmulatságot.~
 3    3|   iszonyatom. Minden percben azt hittem, hogy fel fog kelni az ember,
 4    7|            monda a szultán – nem hittem, amit mondtak ellene; –
 5   11|           tartson velünk.~Én azt hittem, hogy majd az ételeket sorba
 6   11|         előtt vett állomást.~Azt hittem, hogy majd csak elmegy,
 7   24|      jöttömnek, jó fiú!) Már azt hittem, hogy nem jó helyen járok;
 8   24|    leborult arccal a földre, azt hittem, most igazán megőrül.~Én
 9   28|   gyilkosnak a keze reszket.~Azt hittem, hogy ez sem más, mint a
10   29|        rá: „csak ennyi volt? Azt hittem, hogy legalább kétennyi”.~–
11   30|      amit hordtak és vittek. Azt hittem, valamennyi újságirót ő
12   30|         ne fogyjon.~Pedig én azt hittem, hogy nagyon sok dolgom
13   30|     csináltam kolbászt; most azt hittem, hogy megteszem! Az én leányom
14   30|     aztán kifáradtam. Mindig azt hittem, hogy most azzal fogad az
15   30|       forintra nőtt már meg. Azt hittem, hogy csak tréfálnak: meg
16   31|         kicsinynek láttalak. Azt hittem, távol vagy. A messzeség