Part

 1    3|   legszebb része életemnek.~Akkor bennem volt a világ, magammal hordtam
 2    3|           a világ is. Én benne. Ő bennem. Hanem azért egyikünk sem
 3    3|         mindazon eszme föltámadna bennem, mi ez emlékekhez híven
 4    6|   önérzéstelen őrjöngés váltá fel bennem. Leigézve állottam előtte.
 5    6|           a takarodót s fölébredt bennem a katona, kit a kötelesség
 6    6|    arcomat égeté és szemei égeték bennem a lelket; átkaroltam, magamhoz
 7   10|        füzet munkámat. Megszólalt bennem a belső bíró. „Ej! Hát te
 8   11|         erre az a gondolat támadt bennem, hogy most a lőporos hordókra
 9   24|        nem félek tőlük. Nem uram, bennem nem folyik arisztokrata
10   24|        pecsenyének, aki megszólal bennem, ha megeszem; az ágyam is
11   24|           hallani, amitől megállt bennem a gondolkozás. Mi volt ez?
12   28| lengyelekre. Ez a dal felforralta bennem a vért újra; ami gondolat
13   28|         perc előtt megfagyasztott bennem minden érzést, az most felgyújtotta
14   28|      érzést, az most felgyújtotta bennem mind, az szívet adott a
15   30|      váltóhamisítót.~Ekkor támadt bennem az a nagyszerű elhatározás,
16   30|     Gyanúm megerősödött. Felforrt bennem a vér. Hát ilyen úton szerzik