Part

 1    2|        kis Esztikém, mennyit kell kegyednek ettől a vén Deborától szenvedni!~
 2    2|       szorulni kezdett a hangom). Kegyednek még sokáig kell élni, kedves
 3   10|          jöttem, hogy önnek, hogy kegyednek, hogy nagysádnak kijelentsem,
 4   24|         hogy testvérét megölte?~– Kegyednek is elmondta már? Annyi testvért
 5   24|       hiba volt az ügyvédtől, azt kegyednek előre el nem mondani, mert
 6   24|         tébolygó, akivel különben kegyednek találkozni sem igen lesz
 7   24|         Úgy hiszem, hogy ez ellen kegyednek sem lehet ellenvetése; kegyed
 8   28|           akkor szabadságában áll kegyednek válópert indítani végre
 9   28|        felőle semmit. Elég legyen kegyednek annyit tudni felőlem, hogy
10   28|          hogy igazi nevem, melyet kegyednek felajánlok: Zseminszky Kázmér;
11   28|          vagyunk. Tárcámat átadom kegyednek, benne van százötvenezer
12   28|         kisasszony; látszik, hogy kegyednek szíve van. Sajnálom nagyon,
13   28|          ezen is segítve van. Van kegyednek útipodgyásza?~– Kevés, –
14   28|          nem egészen állandó neje kegyednek. Tudja. E végett utánjárásokat
15   28| elhúzódhatnak. – Azért azt mondom kegyednek, csak úgy közöttünk, barátságosan,