Part

 1    2|  legalább jól járok, senki sem bánt.~– Ó, ne mondja azt, az
 2    3|      borzadozol,~Szép Emma, mi bánt?…~Künn a hideg éjben~A szél
 3    3|        nem igaz…~Szép Emma, mi bánt?~Mért borzadozol?…~Alkonyat
 4   11|    Engem a boldogság érzete is bánt.~Más ember más körülmények
 5   11|  mindent, csakhogy egészen úgy bánt velem, mintha nem is volnánk
 6   12|       szobrász, szíved hidegen bánt e művel, csak fényét tükrözted
 7   12|      hogy tudtomra adandja, mi bánt? s intésére egész testem
 8   13|      ahogy a közbeeső falukkal bánt, abból Enyed is elgondolhatta,
 9   24| nyargalt előttem, a vadász úgy bánt velem, mintha ő volna az
10   27|       had a közelből oly rútul bánt csákányaival a jámbor vassisakon,
11   28|        közül.~Igen konfidensül bánt vele; hiszen már ismerősök
12   28|    féljetek az ágyútól; az nem bánt. Hol a zászló? Ide a kardommal.
13   35|      hisz ez tolvajság lesz.~– Bánt az tégedet? Soha sem volt