Part

 1    1|      honol, olykor kísérteties ijesztő hangoktól felzavarva; őserdei
 2    3| elszállt, anélkül, hogy valami ijesztő lett volna rajta, oly különös,
 3    3|        tekint rám vissza onnét ijesztő rémtekintettel, kuszáltak
 4    4|       maradt meg élő valóságul ijesztő álmaimból, s ez a sajtótörvény.
 5    6| beszélve hozzánk azokat a vad, ijesztő szavakat, amik nem emberi
 6    6|    pokoli lármával ama fekete, ijesztő alakok, hegyes fejű, kurta,
 7    7|      Tovább hangzott a szomorú ijesztő gyászzene, a posztóval bevont
 8   10|     csöndesen odaért, mint egy ijesztő kisértettábor rohant rémes
 9   10|         sokszorozva önmagát, s ijesztő üvöltésével fárasztva, csalva,
10   10|     süvöltő tűzzápor elé, mely ijesztő ropogással tölti el az éjet.~
11   13|     odalépett a vasba öltözött ijesztő arcú vezér elé.~– Ejnye!