Part

 1    2| ablaknál ült az én rubintom, Esztikém, s szintén varrt; szép kilátása
 2    2|     kérdezém:~– Ugye, kedves Esztikém, maga nem haragszik énreám?~–
 3    2|     csipegeté.~– Szegény kis Esztikém, mennyit kell kegyednek
 4    2|     sokáig kell élni, kedves Esztikém, mert ha kegyed meghal,
 5    2|  számtalanszor volt alkalmam Esztikém sóhajtásait elfogni s a
 6    2|   emlékezésre méltót akartam Esztikém figyelmébe ajánlani, azt
 7    2|   igen gyéren tehettem szert Esztikém láthatására, akkor is csak
 8    2|   estére sziveskedjék kedves Esztikém a kerítésen átnyújtani Debora
 9    2|   szívemhez szorítva mondám: Esztikém galambom, egy szóra.~– Bocsásson, –
10    2|       igen rosszul vagyok.~– Esztikém, ismeri-e kegyed vőlegényét?~–
11    2| mondhatnám neki: „édes, édes Esztikém!”~És csakugyan nem is érte