Part

  1    1|             egy üstfoltozó; neve volt akkor Bark Williám; rossz volt
  2    1|              Bark Williám; rossz volt akkor is a világ, mint mindig,
  3    1|     elmondhatná?~S nem hiába fognak-e akkor várni szabadulásra a pokolszigeten
  4    1|              a hajót keresték, az már akkor a révbe érkezett, benne
  5    2|         makrapipát a szájában, melyet akkor sem vett ki onnét, midőn
  6    2|              káromkodandó volt, tehát akkor sem, midőn a harasztosban,
  7    2|         beláttam, hogy igaza volt, de akkor, mondhatom, hogy nagyon
  8    2|              Annyi bizonyos, hogy még akkor matrikulának eszméje sem
  9    2|               paradicsomának ajtaját. Akkor is sokat imádkoztunk már
 10    2|              kapu eleibe értem, éppen akkor disputáltak urambátyám agarai
 11    2|            kegyelmed fiatal volt, még akkor talán az a pap meg sem született,
 12    2|                mert ha kegyed meghal, akkor – akkor majd én is tudom,
 13    2|             ha kegyed meghal, akkor – akkor majd én is tudom, hogy merre
 14    2|           látta ez is, meg amaz is, s akkor leírtam sipkától bagariáig
 15    2|              magam felé: valaki éppen akkor szintén nyitá kívülről s
 16    2|            láttam, hogy nem futhatok, akkor jöttem csak azon gondolatra,
 17    2|           szert Esztikém láthatására, akkor is csak a kerítésünkön át,
 18    2|        kihúzlak.~– Tessék.~Rámlépett. Akkor emlegette még csak aztán
 19    2|              a nyakunkra csődíteni, s akkor aztán különös alakban látjuk
 20    2|             megnyomunk esküdtnek.~– S akkor Esztike az enyim lesz?~–
 21    2|              tőle. Ha fütyültem neki, akkor elhallgatott; hanem akkor
 22    2|             akkor elhallgatott; hanem akkor meg a magam fütyülése miatt
 23    3|             világ igen keserű iskola. Akkor még fiatal voltam, most
 24    3|     elveszteni való reményem volt még akkor! A reménység szép természettünemény,
 25    3|         tanyáznom, megenne az unalom, akkor két hónapig laktam ott,
 26    3|             legszebb része életemnek.~Akkor bennem volt a világ, magammal
 27    3|               Minő gondolataim voltak akkor! Ha hosszú fáradsággal szirtről
 28    3|              szavát szívembe oltottam akkor. Mint pokoli balzsam, úgy
 29    3|              kevesebb rosszat tenne-e akkor? Használná-e jobban a rövidre
 30    3|           mikor sírba tesznek. Ki fog akkor édes hízelgéssel reggelenkint
 31    3|               Kétségbeesetten feszíté akkor kezein a kötelet, szét akarta
 32    3|             ezek jajgatni és ordítani akkor! Kiknek pedig semmijök sem
 33    4|               sült medvemájat? Hja sz akkor nem is tudod: hogy mi a
 34    4|         hajdani lapkihordója, kin még akkor is megérzett a tudományos
 35    4|            Mikor már késő volt, igen. Akkor nagy hirtelen elkezdték
 36    4|      Istvánnapkor köteles kirukkolni, akkor sem töltött puskával, meg
 37    4|        Oroszországot. Miklós cár csak akkor hűlt el, mikor liquidatióra
 38    5|               a harangot meghúzod, mi akkor a halottat elvisszük temetni.
 39    5|               erővel akarnak bejönni, akkor jaj nekünk. Minden házat
 40    5|            míg a csata erőt nem vesz. Akkor találsz ott egy fülkében
 41    5|               fog körüle a város, még akkor is verni fogom a tüzes,
 42    5|          hazát keresni, – üldözte már akkor is a sors, – nem maradhatott
 43    5|           mert, ha nem lett volna az, akkor nem a csata híre ölte volna
 44    5|            vérébe azt a fehér kendőt, akkor tűzd fel lobogónak: úgy
 45    6|      jelenlétét az események közül, s akkor egy rendes, kalandos eseményt
 46    6|               múlni kezdett, ezek még akkor is elő-előtörtek a laktalan
 47    6|               hadsereghez jöttem, még akkor is réme, ínsége voltak a
 48    6|        látszott ereimbe átszivárogni, akkor a szerelmi hevülést valami
 49    6|             szétválasztá a levegőt, s akkor sírbolti halavány fény mellett
 50    6|         közelre bevártam őket, s csak akkor adattam rájok tüzet, midőn
 51    6|             az öltönyt mellemen. Csak akkor vettem észre, hogy a vér
 52    6|             onnan. E megdöbbentő szót akkor félelemnek neveztem magamban,
 53    6|           falához van ragasztva. Csak akkor vettem észre, hogy a kunyhóból
 54    6|               De nem azért, mintha ez akkor eszembe jutott volna, hanem,
 55    6|           vettessem, melynek képe már akkor oly vörös volt, mint mister
 56    6|               tükröt tarta elém. Csak akkor vettem észre, hogy ősz vagyok,
 57    7|               az új templomot, melyet akkor építtetett, márvánnyal és
 58    7|             minő szépséget takart föl akkor! Ez arc az ezeregyéjszakai
 59    8|           eleget beszéltek egymásnak, akkor jutottak arra a tudomásra:
 60    8|               le nem esett a lábáról, akkor aztán szépen lefektette
 61    8|             Veterani tábornokhoz, aki akkor legnagyobb úr volt Szebenben,
 62    9|         embernek; a hún követek éppen akkor érkeztek oda a sarcolt harácsot
 63    9|          rombolni többé Lieu-Kingben, akkor széttöré a gátakat Tsong-Nu,
 64    9|               gyermeket megöljenek.~S akkor útnak indult.~Az ország
 65    9|     végighallgatá a bölcs beszédét, s akkor leüttette fejét.~Azzal paripájára
 66    9|        fáradságos munka miatt.~De még akkor is elég hatalma volt a hún
 67   10|               is van egy kis Hübnere. Akkor íródott ez, amikor még a
 68   10|         tiszta örmény város. Én éppen akkor rendeztem sajtó alá egy
 69   10|            legutóbbi telepén.~Ott ült akkor is a boltajtóban, a csibuk
 70   10|           szolgálatukra, Gerguc éppen akkor fordult neki az ajtóból,
 71   10|               egész arcát bekormozta, akkor meg lármát ütött, hogy a
 72   10|            sátoros ünnepeken viselje, akkor is csak szobában, utoljára
 73   10|              ki elég eszélytelen volt akkor ingerálni magát a perbe,
 74   10|       megcsókolgassa aranyos leányát, akkor is kikapott érte.~– Eredj
 75   10|            nem győződött esete felől, akkor is sántított kezére, lábára,
 76   10|             Kétszer az úrfi kapta el; akkor csakhamar felocsúdott, míg
 77   10|              nevezte szomszédjainak – akkor volt Róma legkisebb.~A nagy
 78   10|               ügyelhetett volna. Csak akkor ébredt föl, midőn egyik
 79   10|           lenni, ahol ez a lárma van, akkor nem félnék tőle.~– Ne hallgass
 80   10|           kardja eltörik a viadalban, akkor én a magamét nyujtanám neki,
 81   10|            tanyához értek, hová éppen akkor vontatták az elejtett rinocérosz
 82   10|         elfoglalta e munka, hogy csak akkor vette észre nejét és fiát,
 83   10|                  Ha téged megölnének, akkor hiába öltem volna meg ezt.~
 84   10|           előre hagyta őket nyomulni, akkor egész erejével rájuk veté
 85   10|           mikor legjobban hanyatlott, akkor fordult ismét egyet, ellenének
 86   10|         odaférkőzék a sáncok mellé, s akkor egyszerre csörömpölve zuhant
 87   10|            romboló görögtűzkanócot, s akkor kirántva kardját fölkiálthasson: „
 88   10|            megismerték a bikákat, már akkor késő volt a csatarendet
 89   10|            társa alig bírta utólérni, akkor futása elkezdett lassudni,
 90   11|             gondol, – ha a hazát csak akkor kell szeretni, midőn ezt
 91   11|              tenni élv és dicsőség és akkor nem, midőn a honszeretet
 92   11|             aki utánatok itt marad, – akkor … vándoroljatok ki.~Hisz
 93   11|             mert ha azokra gondolnék, akkor betűk helyett könnyeimet
 94   11|           csak ebéd idején jön össze, akkor is különös ellenszenvet
 95   11|              ha egy pár millióm lesz, akkor leereszkedem annyira, hogy
 96   11|             más effélét nem építenek, akkor is előbb meggyónjál és testamentomot
 97   11|             dél felé javulni kezdett, akkor eső lett belőle, s akinek
 98   11|          többé, csupán álmomban. Csak akkor álmodom magam haza s ha
 99   11|             ismerős szobámban, s csak akkor veszem észre boldog tévedésemet,
100   11|             szoríték benne ajkaimhoz. Akkor imakönyvembe tettem, most
101   11|               szeretett hitvessel, ki akkor aztán leszállt a tehénről
102   11|               belemennék-e lakni! Már akkor csak inkább magam építek
103   11|              krokodilust fogott, mert akkor magam mehetnék aztán a korsóval
104   11|       szerencsésen főbelőttem, de még akkor is maradt annyi ideje, hogy
105   11|               Gondolj reá, mit tennék akkor, ha azokat ölelhetném, kiket
106   11|               kellene keresnem, éppen akkor hallok nagy tappogást, cammogást
107   11|              de ha egyszer megszeret, akkor el nem hágy soha.~(De majd
108   11|        levegőbe bukfenceztette volna, akkor meg nekem állt, hogy én
109   11|               levelemet kapod, már én akkor a tengeren vagyok, vagy
110   12|             klasszikus földet, melyen akkor vandálok és avarok mulattak:
111   12|          istenasszonyi tekintet elől. Akkor hidegen inte nekik, hogy
112   12|              Shirint találta mondani, akkor összerezzent, egy hosszút
113   12|              Hisz nem első volt ő már akkor, ki Shirint látta és megőrült.~
114   12|               szerelméről ábrándozék, akkor is úgy tetszett neki, mintha
115   12|        megalázott rabok előtt, a zene akkor sem hallgatott, szelidítve,
116   12|        megfeleljek, s mit tehetnél te akkor?~– Ó király, – viszonza
117   12|      dasztadzserdi királyi palotához.~Akkor egy ezüst csőt vezetett
118   12|               mikor e mű készen volt, akkor idehajták minden reggel,
119   12|               olvasá el a mondatot, s akkor egyszerre bosszúsan tépte
120   12|           egész testem átlátszó lett. Akkor láttam megdöbbenve, hogy
121   12|               ha egészen fehér leend, akkor én meg vagyok halva; az
122   12|               el fogom őt veszteni.~– Akkor ám tegyed, – szólt a király,
123   12|               napig siratták Shirint, akkor eljöttek a shiraszi leányok,
124   13|    papirosembereket táncoltatni? amik akkor még mind csodaszámba mentek.
125   13|        csillagot vizsgálnak? Igen, de akkor ne irányoznák lefelé a látcsövet.~…
126   13|           felolvasásaira sem figyelt, akkor is a kis rózsalugasos kerten
127   13|               nyújtá ki utána, s csak akkor ijedt meg, mikor körmeit
128   13|               rá József. (Nem volt ez akkor olyan könnyű, mert nem volt
129   13|         szerencsésen; a két ifjú csak akkor bámult el egymáson, hogy
130   13|              per „kend” nevezett, már akkor nagyon haragudott.) Felbomlott
131   13|               az órát nem csengették, akkor elbocsátá tanítványait,
132   13|          említett kis patakhoz értek, akkor látták, hogy ott nem lehet
133   13|              mind a kettő kifáradt, s akkor farkasszemet kezdtek nézni.~–
134   13|              a labonc; – no iszen hát akkor jaj neked is, nekem is; –
135   13|           vízbe esett Karassiayt. Még akkor is fogták egymást Bórembukkal,
136   13|           szép szavakkal ájultából, s akkor mind a négyen térden állva
137   14|            menni, hátul maradtok-e ti akkor, nem inkább egyik jobb felől,
138   14|               utolsó hőse, Mange, még akkor sem bocsátá el a kardot
139   14|             odaszegezé a földhöz; még akkor is verte a húrokat, s kezének
140   14|            ami pedig lehetetlen, mert akkor tengeren kellett volna jönniök,
141   15|            mellé tett subáját keresi, akkor látja, hogy abba egy csodálatos
142   15|                megfogom a kezét, s ha akkor azt mondom: „hopp a Jézus
143   15|         nevével, Szűz Mária hírével!” akkor te egyszerre az egész gulyával
144   15|        evickélni, lubickolnia vízben, akkor elereszté egészen s úszott
145   15|                hogy hangot ne adjon s akkor üss reá háromszor, Isten
146   15|        pásztor nyakára volt még kötve akkor is. Az vetette a harangot
147   16|           haza, szépen elindult haza.~Akkor pedig már este volt, és
148   17|         ellenében a terhes hajóval, s akkor egyszerre elcsapják baltával
149   17|              egyszer szokott szólani, akkor az egyszer azt mondta, hogy
150   17|             valamely kérője elhagyta, akkor mindjárt azt mondja róla
151   17|               Tuba is szárnyára kelt, akkor Máki uram kezdte vakargatni
152   17|               visszajött, a menyecske akkor is egyre sírt.~Nem állhatta
153   17|             lehetett szót kicsikarni, akkor vallotta meg nagy instanciára,
154   17|              fel, csak másnap reggel. Akkor kiment a mezőre, s nem jött
155   17|               használt is az valamit. Akkor kibékültek, hazamentek együtt,
156   18|          olyan természetek, akik csak akkor értenek igazán a maguk hivatásához,
157   18|               templomi zászlókat, hát akkor nem emlékezel arra a hatalmas
158   18|              csinálni diadalívet, hát akkor hol vennék a zsidók a selymet,
159   18|               is megtapogattam.~– Hát akkor én bolond vagyok? – ordítá
160   18|                egy egész éjszakán át; akkor lehet azután vele verekedni,
161   19|              felfelé; de csak az lett akkor is a vége, hogy ő bizony
162   20|              arany és ezüst terem. És akkor bányákat nyitottak, mikből
163   20|            nép vezérei együtt voltak, akkor Pizarro megfuvatta a trombitákat,
164   21|              száz esztendeje múlt már akkor, hogy kegyelmes urunk Török
165   21|    veszedelemmel járó tisztesség volt akkor; a nép megfizette az adót
166   21|        férfiak?”~Mikor az megtörtént, akkor azt mondá neki a csausz:~–
167   21|          volna is, mint ahogy nem az, akkor is kedves volna nekem, mert
168   21|               A szegény Klára asszony akkor kezdett el csak aztán sírni,
169   21|              eleven.~– Oda is vagyunk akkor városostul! Itt a tatárság
170   21|               te ölted meg a törököt, akkor szépen bekötvén a szemedet,
171   21|    kivakkantod, hogy Rácz János vagy, akkor a Rácz János itélete alá
172   21|              tőle, az már bizonyos.~– Akkor pedig ciherre tesznek s
173   21|               hiresztelje a dolgot, s akkor azután leült és írt egy
174   21|            Rácz János, meg is vagy te akkor jobban büntetve, mint Dúl
175   21|               is megtudta a basa, már akkor nem állhatta tovább a dolgot,
176   22|               milyen ellenségünk volt akkor. Mellette az asztali óra
177   22|              illatú kendercsomagokat, akkor három helyen is át volt
178   22|            csoportozatoknak.~Merthogy akkor háromnegyed részben idegenek
179   22|              selymet tudom nem mértek akkor sehol singgel, mint Esztergomban
180   22|             dicső elődeink, a poéták, akkor nevezetesebb emberek voltak,
181   22|              vásárra járó közönségbe.~Akkor tehát nagy divatjuk volt
182   22|         országra. Önző, hitvány népek akkor vígadtak legjobban; szaracén,
183   22|        legjobban; szaracén, izmaelita akkor nyúzott legmohóbban; de
184   22|          elhallgatott; a béka a tóban akkor kuruttyol, az énekes madár
185   22|               énekes madár a ligetben akkor hallgat el, mikor zivatart
186   22|             mikor zivatart érez.~Ezek akkor jöttek szóhoz ismét, mikor
187   22|      folyamokra, ki véd meg bennünket akkor?~És jött a tél, széles jégtáblák
188   22|            Simon nem veszté el lelkét akkor is. Rögtön kirendelte egész
189   22|                s mikor megbirta őket, akkor áthajtották a marhákat rajta.~
190   22|            találjon rajtuk semmit. És akkor álljunk ki a fent karddal
191   22|              én mondom e szót: „ben”, akkor karjaitokat keresztbe fonjátok
192   22|               mikor azt mondom „hok”, akkor lehajtjátok fejeiteket,
193   22|               mikor azt mondom „túr”, akkor egyszerre levetitek a fátyolt
194   22|              a kán azt mondta: „hok”, akkor a százszorszépek lehajták
195   22|               kán azt mondta: „túr!”, akkor egyszerre háromszáz szép
196   22|              azt fejéről levesse. Már akkor nem volt ott sem fej, sem
197   24|          készen várt reám.~A kocsisom akkor is gyászt viselt, bizonyosan
198   24|            denikve haragos voltam!)~– Akkor hát majd odakint méltóztassék
199   24|  kilehelésemtől, és ha abba a szobába akkor égő gyertyával lépnek, vagy
200   24|             tanácsot. Ha itt maradok, akkor elébb-utóbb magamnak is
201   24|         kastélyt, kertet, gazdaságot, akkor még nagyobb bolonddá lettem.~
202   24|          építkezésbe ölöm a pénzemet, akkor nem gazdálkodhatom.~Majd
203   24|          ahogy engem rászedtek. Hanem akkor eszembe jutott, hogy az
204   24|               Pedig igazán mondom, ha akkor valaki odajön s azt mondja,
205   24|            engem bizony ne csúfoljon.~Akkor meg egészen setét lett a
206   24|             tüze egyet-egyet lobbant, akkor tünt elő félhomályosan a
207   24|           bort, s ha hozzá juthatott, akkor aztán olyan jucundus volt
208   24|                Elhozta, letette elém. Akkor én rárivalltam:~– Mit tettél
209   24|             mikor bort hozattam vele, akkor is két poharat tett a tálcára,
210   24|                Az én dzsipszimnek már akkor forogtak a szemei a fejében,
211   24|               kandallóhoz futottam. – Akkor szégyeneltem azután csak
212   24|             elmondok önnek mindent, s akkor úgy hiszem, sokat meg fog
213   24|         találni az ember gondolatját! akkor berekesztik valami tébolyodottak
214   24|               szemközti ajtaján éppen akkor lépett be két álarcos alak.
215   24|         segéljen”. Ha azt megtanulta, akkor, – akkor el fogjuk azt egymással
216   24|              azt megtanulta, akkor, – akkor el fogjuk azt egymással
217   25|       vidéknek.~Még könnyű munka volt akkor török úrnak lenni, nem úgy,
218   25|           most! nem alkalmatlankodtak akkor orosz, francia és angol
219   25|                a „beteg embernek” még akkor nagyon jó gyomra volt: szegény
220   25|            öldöklő szerszám.~– De hát akkor mivel metszik meg a szőlőt,
221   25|              csak újságírója sem volt akkor!~Van azonban Déznavár mellett
222   25|               a száz együtt volt már, akkor jő nagy ijedten az eunuch
223   25|             mikor jól meg volt kötve, akkor betömték száját, előkeresték
224   25|              bújtak, ki merre tudott, akkor nekiindultak a kutatásnak,
225   25|               udvaron halomba hányva, akkor újra rájok rohantak; egyenkint
226   25|               a vért, ha megkóstolja, akkor aztán ismét csak olyan oroszlán
227   25|            magához a nyeregbe emelje, akkor a leány kétségbeestében
228   26|           vala kapitánya.~Huszt várát akkor erős fészeknek tarták, s
229   26|            orvosságot, hanem hogy még akkor nem volt ám minden városban
230   27|            temetése után maradt.~Amit akkor, az általános ripsraps alkalmával
231   27|           tanácsülést meg nem kezdtek akkor:~Jővel Szent Lélek úr Isten!~
232   27|           egymás közt összezördülünk, akkor hogy ítélhessünk majd higgadt
233   27|             leültette maga mellé, már akkor Káva János uram türelmének
234   27|           törvénytelenséget kívánnak, akkor nekik ellent kell mondani.~–
235   27|                Ellenség előtt állunk, akkor katonatörvény határoz. Köszönjük
236   27|         haditörvényszék elé állítják, akkor gonoszabb sorsa lesz. Hozzák
237   27|             megítélheti, mit csinálna akkor, ha Debrecent ostromló ellenségtől
238   27|            cselekszenek-e kegyelmetek akkor éppen ellenkezőt bölcs országnagyjaink
239   27|      perzseltetni városunkat tőből, s akkor aztán kegyelmetek sem találnának
240   27|               bennünket itthagynak, s akkor ki védelmezi meg a várost?~
241   27|          össze a katonai regulákat, s akkor vegyék fontolóra, vajon
242   27|             készen voltak a munkával, akkor egy zsák darált sót hoztak
243   27|       körülöttem mindent, ami zöld, s akkor futhatok magamtól. Jobb
244   27|               elhagyták a sátort, már akkor a debreceni sereg szépen
245   27|       emlegették azt a „görbét”, amit akkor ismertettek meg velük legelébb.~
246   27|           elmerülten székéhez sietne, akkor veszi észre, hogy széke
247   27|             Majd ha szükség lesz rám, akkor jöjjenek ismét értem. Én
248   27|             sem fog járni az utcákon. Akkor elmegyek és előbb nem; kíséretlenül,
249   27|       negyeddel a délesti harangszót.~Akkor megindult a nyitott börtönből
250   27|   Keresztszegi szomorú kétkedéssel.~– Akkor apám volt száműzött, most
251   27|           száműzött, most te vagy az. Akkor neki volt szüksége társra,
252   27|            lépésnyinél tovább, s csak akkor vehette észre, hol jár?
253   27|               benn voltak a teremben, akkor azt kérdezé a vezér, hogy
254   27|           mikor háta mögött becsapta, akkor ismét betaszítódott a závár.~
255   27|             egyszer német vasasoknak, akkor a váradi török urakat fogják
256   27|           Tóbiás hírneves orvosa volt akkor Debrecennek; künn járt akadémiákon
257   27|              nem tetszett ez a tréfa; akkor aztán megkötözték. Akkor
258   27|              akkor aztán megkötözték. Akkor aztán elkezdett ordítani,
259   27|           aztán elkezdett ordítani, s akkor még jobban megkötözték.~
260   27|          egyre esküszik, hogy igaz.~– Akkor még őrült, csak tessék őt
261   27|                ebből” ki nem gyógyul.~Akkor aztán doktor Tóbiás más
262   27|            kastélyban látottaktól még akkor sem tágított.~Doktor Tóbiás
263   27|              vagy éppen megütni; mert akkor egy földfeletti szellemet
264   27|              ellen akarják ingerelni, akkor könyörögve szólt a basa
265   27|              az inget és a salavárit, akkor kérlek, cseréld meg velem
266   27|              a férje az ugorkafáról s akkor törte ki a nyakát”. Nem
267   27|             ily eset közöttük, csupán akkor, midőn Szulali véletlenül
268   27|       Szatmárott, mind Nagyváradon, s akkor az a rendelet adatott ki,
269   27|               piacon meghálni vele, s akkor ő éjszaka előjöhet rejtekéből.
270   27|                Ha pedig nincs otthon, akkor ottmarad a szekér a bíró
271   27|           zengés-bongás elcsillapult, akkor előjött rejtekhelyéből.~
272   27|               ifjú.~– Ezt nem mondtad akkor, midőn nálunk felesküdtél.
273   27|           szószékről tudtul adatni, s akkor hirtelen bezárattam a kapukat.
274   27|              összeveszésére esküdtek, akkor kiadatnak a szatmári és
275   27|              dolog. Jobb ha a fészket akkor takarítjuk ki, mikor ő távol
276   27|              városból örökre száműzi. Akkor, mint régi jegyesed, eljöhet
277   27|           rávettek, hogy kijöjjek; de akkor megesküdtem, hogy vissza
278   27|           mondom, meglátjátok azt!~És akkor susogva, halk szóval mondott
279   28|           azután, ha Párizsba értünk, akkor szabadságában áll kegyednek
280   28|             esküdni akar egy nővel.~– Akkor nagy sietsége lehet.~Larisse
281   28|              Az még nem ragadt rám.~– Akkor hát viszont bizza rám kegyed,
282   28|             Végképp kinn maradnak? Ah akkor önök tehetnének egy szívességet
283   28|          megállnak a kocsival itatni, akkor az ő butykosát is megtöltessék
284   28|             azok nem győzték pénzzel, akkor demagóg lapot adott ki.
285   28|                Vannak protekcióim. És akkor ön bizonyos lehet, hogy
286   28|       fogadalom az asszonysághoz, hát akkor kegyed egyedül minden fennakadás
287   28|              ha ő azt gondolta volna, akkor bizonyosan el lett volna
288   28|              egyetlen egyszer, de már akkor nem látott ő engem. Ez az
289   28|              férfi tartja kezében, ki akkor vágott rajta eret.~– Ah! –
290   28|      belsejében, a kórágyon feküdtem, akkor azon gondolkoztam, hogy
291   28|              kelni, fegyverrel bánni, akkor meg fogom ölni azt az embert.~
292   28|          érheti, hogy sarkára esik, s akkor meg éppen vissza fog bukni
293   28|            rám nézve alkalmatlan volt akkor, de a sors jobban tudta,
294   28|               ide azzal a dinnyével!” akkor jőjj oda, ahol én leszek,
295   28| csavargathattam. Ha jobbra csavartam, akkor a szelep az egyik oldalt
296   28|               megint balra csavartam, akkor a szelep a másik rekesztékét
297   28|               Egy állomáson leszállt; akkor ráfigyeltem, hogy hányadik
298   28|          mikor talán éppen alszik, és akkor futni a tett után. Ezt a
299   28|             megöltem ellenségemet; de akkor vele tettem jót, magammal
300   29|           figurásan értendő; minthogy akkor még sem én (a szerző), sem
301   29|               ültünk sehol, levén még akkor nem is születve.~Tehát a
302   29|           Mózes professzor urak. (Még akkor tanárok nem voltak, csak
303   29|               minden este vizitálják; akkor ott van valamennyi, s úgy
304   29|              kupakján keresztül. – No akkor hát csak jöjjön gyalog.
305   29|           számtalan eset fordult elő. Akkor még nem építették a házat
306   29|           deszkafödéllel, melyet csak akkor emeltek le róla, mikor kenyérsütés
307   29|   kenyérkereső ember lett belőle, még akkor is eszébejut, hogy itt meg
308   29|              vagy éppen szenior lesz: akkor komolyan is lehet vele beszélni.~
309   29|           számára választanak férjet, akkor egészen másforma az ideáljuk,
310   29|              Nyaviga urat pedig éppen akkor hozta be a bűne ugyanazon
311   29|          satrafa!~– Hát – gerebenyez.~Akkor bizonyos, hogy nem fogadhat
312   29|               te Ádi! ha meglátnak!~– Akkor azt fogják tőlem kérdezni,
313   29|            aztán megkapta, amit kért, akkor megelégedett, s szépen visszatornázta
314   29|               kettő kibeszélte magát, akkor hazaküldi őket, hogy hozzanak
315   29|              azok nagy vitában voltak akkor egymással s a futni készülő
316   29|               kezemet.~– Jaj, csak én akkor ott lettem volna, hogy meggyógyíthattam
317   29|               perpatvar fölötte? Hisz akkor eső elől a csorgó alá menekültem.
318   29|          feleségemmel az én szobámba, akkor nem veszhetünk össze.~–
319   29|                  Finis Poloniae! Hisz akkor én más országba költözöm!~
320   29|                hogy mikor a hold süt, akkor fejel fölfelé, mikor a nap
321   29|             fölfelé, mikor a nap süt, akkor fejel lefelé szeretnek sétálni.~
322   29|       mozdítani a nyelvét?” – „Nem.” „Akkor meghólt.”~Mert Tóbiássyné
323   29|               ha kitalálja fiam uram, akkor kérhet tőlem a megboldogult
324   29|              ijedtében: „tűz, tűz!” s akkor vette észre, hogy mégis
325   29|               szoríthatta a sarkamat, akkor nem ütött hátba.~– Szegény
326   29|        csinált adósságait fizeti (hát akkor hogy volna kedve tanítani?),
327   29|                Mikor aztán elvégezte, akkor jön utána a másik, s az
328   29|            szerzett. Ha nem szerzett, akkor nincs neki mivel; ha pedig
329   29|             mivel; ha pedig szerzett, akkor már többet tud, mint az
330   29|           véve mind igen jó volna; de akkor megszűnnék az akadémika
331   29|               káplán eklézsiához jut. Akkor lesz belőle fiatal pap.~–
332   29|               ő a kihúzottat megnézi, akkor aztán mehet el hosszú orral.
333   29|               Ha az üreset húztam ki, akkor okvetlenül a címes maradt
334   29|               Ha az üres maradt benn, akkor a címest húztam ki.~Megbukott
335   29|            megházasítják a rektort, s akkor aztán az övék marad örökre.~–
336   29|        szomszédban! Ha az ide átcsap, akkor ő háromszoros halált szenved.~
337   29|            újra helyére szegezte (még akkor is tréfán járt az esze)
338   29|                midőn végre előkerült. Akkor aztán ki is tett magáért.
339   29|                Mikor én sírni akarok, akkor nekem muszáj sírni! Ha még
340   29|              Ha még nem halt meg, hát akkor ezután fog meghalni. Ó,
341   29|      gyöngéden ártalmatlanná tette, s akkor aztán elkezdett hozzá nyájasan
342   29|               asszony a tied lenni?~– Akkor elrablom!~– Az derék lesz.~–
343   29|          várost!~– Az lesz a legjobb. Akkor a zsákmánnyal elmenekülhetünk;
344   29|              én nem megyek magával?~– Akkor elrablom. Erőszakkal elragadom.~–
345   29|            szerencsétlen szerelmes.~– Akkor én felakasztom magamat ide
346   29|              Hát már én hol megyek ki akkor?~– Ha csak a kulcslyukon
347   29|         professzor úr hazakerült, már akkor ott állt az ő kapuja előtt.~
348   29|    ünnepélyesen le nem mondasz.~– Hát akkor kívánok nyugodalmas jó éjszakát.
349   29|          hétgallérú köpönyeget más?~– Akkor bizonyosan ellopta tőle
350   29|              az úr háza!~– Nem-e? Hát akkor senkié sem! Akkor vad ház!~–
351   29|          Nem-e? Hát akkor senkié sem! Akkor vad ház!~– Nyaviga úr! Az
352   29|           kend”-nek nevezett valakit, akkor nagyon haragudott.)~Zsófi
353   29|              ugyanakkor nem sétálhat, akkor nem te voltál a lunátikus.
354   29|            más, mint aki őt idehozta: akkor mégis te voltál a lunátikus.~–
355   30|              egészen fel lesz töltve, akkor okvetlenül hozzáfog az építkezéshez.~
356   30|               mellé a hirlapot, hanem akkor meg rákönyökölt. A fiatalember
357   30|            Meg akarja magát ölni! Hát akkor én mit tennék? Aki elvégeztem
358   30|         esztendeig szolgabirói segéd, akkor redukáltak, télen nyári
359   30|          vasárnapot megbőjtölöm, mert akkor nincs kereset. Azért mégsem
360   30|  háromemeletes ház is az enyim.~– Hát akkor mi a baja?~– És azért mégis
361   30|          másfél nyári kabátban.~– Hát akkor szökjék el a házától, s
362   30|             ami az ellen használ, hát akkor odaadom az úrnak akármimet,
363   30|              becsületesen felment rá: akkor volt legdrágább a tégla,
364   30|          vénet! Hiszen zöld volt még: akkor vágták az erdőn. Maga csak
365   30|               ne beszéljen! Pedig már akkor ki volt adva minden szállás
366   30|           volna.~– Hát miért nem jött akkor, hogy mondta volna meg?
367   30|            mint veszteséget. Hát hisz akkor jobb, ha Daumenschraub úrhoz
368   30|      negyvenhárom percentes kölcsönt, akkor aztán megesett, hogy valamennyi
369   30|              lett belőle „nihilibus”, akkor egy éjjel megszökött Amerikába;
370   30|            disznópiac szegletére, hát akkor valamennyi rác disznókereskedő,
371   30|               s gyalog jár át Budára, akkor a bérkocsisok miből fizessék
372   30|            varrat az ócska kabátjára, akkor csak te pakolj össze, eredj
373   30|            csak kijár a házbér; hanem akkor kapja magát, hoz egy törvényt
374   30|            sem bontotta a leveleimet. Akkor aztán megharagudtam. Összehíttam
375   30|             tisztította a hurkabelet, akkor nem tudta, hogy mi az a
376   30|             megjött az így tavasszal: akkor úgy hittük, „nátha” s kikúrálta
377   30|              házból Füredre készül, s akkor egyszerre csodamódon elmúlt
378   30|             szeretője; mert ha volna, akkor már szégyelné a könyvet
379   30|             hogy „egészen hamis”, hát akkor annak csak a hangja hamis.
380   30|          Mikor már azt is megigérték, akkor egyszerre a publikumnak
381   30|                azt letette „depó”-ba: akkor a sógor adott neki rá kölcsönt;
382   30|               határ döglött papirost, akkor meg a koma fogadta el a „
383   30|              száraz váltómra”. De már akkor inkább folyamodom a házamban
384   30|         uzsorás is tönkre juthat? Hát akkor kinek biztos még az élete
385   30|              hát csakugyan létezik, s akkor győződik meg felőle az ember,
386   30|             krajcár itcéje. A Kóbinak akkor nem volt otthon a felesége,
387   30|                meg akarnak ijeszteni. Akkor aztán a saját ügyvédem egzekvált
388   30|          abból nem telt ki a költség. Akkor elárverezték a házamat,
389   30|              Ha kabátot tudtam venni, akkor bizonyosan a csizmám volt
390   30|          szereznék más embernek.~– No akkor csakugyan szerencsétlen
391   30|        kétkedőn az extelkes. – De már akkor sajnálni lehet.~– Pedig
392   30|               tiszttársak között: hát akkor hiszem, hogy még most is
393   30|             elpusztítja a vetést, hát akkor nem a bankár meg a földesúr
394   30|             rámát felfuvalkodásomban. Akkor aztán előrukkol a főnök,
395   30|      korrigálja a lapját, hanem én, s akkor aztán majd megmutatom én,
396   30|      szerkeszti a lapját, hanem én. S akkor megtesz engem szerkesztőnek.~–
397   30|             deficitünk fedezve lenne, akkor a miniszter kasszája nem
398   30|   hivatalnokok odabenn maradhatnának, akkor azok velem együtt télikabátot
399   30|            csináltatna magának egyet, akkor a szabók meg tudnák fizetni
400   30|         háziurak megkapnák a házbért, akkor ők is meg tudnák fizetni
401   30|         kasszáján túlcsorogna a pénz, akkor ő fel tudná állítani a magyar
402   30|             állítani a magyar bankot; akkor a magyar bank az olyan polgártársaknak,
403   30|       földbirtokosnak is volna pénze, akkor azok mind jó prenumeránsok
404   30|         kénytelen lesz visszavinni, s akkor fizet tőle megint kiviteli
405   30|    nemzetgazdászati értekezését:~– És akkor, amikor majd ilyen nagy
406   30|       példátlan törvénykönyvünkben. S akkor ön polgártárs odalenn, ismét
407   30|               kapuban. Meglehet, hogy akkor éppen eső fog esni. Én felajánlom
408   30|              primás fogja végezni. És akkor azután úszni fogunk a boldogságban
409   30|          Amikor vége lesz a darabnak, akkor levetjük a rongyainkat,
410   30|          ördög sem viszi el az embert akkor, mikor a mestersége szerszámját
411   30|              azt, amit itt beszéltem, akkor kérek valamit. Ó, nem azt,
412   30|               nekem az is elég lesz.~„Akkor” majd talán a neveiket is
413   31|               is megmondhattad volna. Akkor hát menjünk a nagy csillagvizsgálóba.~
414   31|         nyolcvan esztendővel történt, akkor az apám meg a nagyapám,
415   31|          Leaotung tartományba; de már akkor az emberek elfeledték, hogy
416   31|               maga látott és hallott: akkor látogasd meg Luzut, a barlangi
417   31|              Ha te száztíz éves vagy, akkor emlékezned kell arra a nagy
418   31|               leaotungi elöljárókhoz. Akkor azután ennek az aranymenyétnek
419   31|            vadászok kezére nem kerül. Akkor azok el fogják ejteni. Meglelik
420   31|              bókolni a császár előtt.~Akkor aztán leszökött a lováról
421   31|            Mikor a táncnak vége volt, akkor a csatlósok egy vékony deszkafalat
422   31|           felét előtték a nyilaiknak, akkor az alkirályfi előlépett
423   31|          dongót a mandarin orráról, s akkor aztán a nyílvesszőnél fogva
424   31|        tartott s aki mikor igaz volt, akkor is csak álom volt.~Csia
425   32|        átengedtük a kocsisunknak. Még akkor egyikünk sem volt borivó.
426   32|      Magyarországra bejöttek. Bor még akkor nem volt a hazában. És ha
427   32|              a nagy országos lakomán.~Akkor jól esett az; és mellé a
428   32|                míg elolvadt a borban. Akkor megint odainté a csaplárnét.~–
429   32|           itce bor le volt morzsolva, akkor belenyúlt a szűre bekötött
430   32|        koszorgott a gyerekhez. Az még akkor is az egyik kezében tartotta
431   32|         Holnap hajnalban, hat órakor.~Akkor vitték kivégezni a kis békának
432   32|              mi lesz a kisleányból?~– Akkor a kötelességet majd átveszi
433   33|          porció gulyást: az a „jobb”; akkor az ember azt tűzi a kalapja
434   34|           senki sem foglalkozott (még akkor nem voltak képviselőválasztások)
435   34|             adok neked kölcsön pénzt, akkor, öcsém, csak te haragszol
436   34|      haragszol meg énrám; de ha adok, akkor majd én is megharagszom
437   34|               jégen s eltöri a lábát. Akkor aztán az újságok megtámadják
438   34|          megtámadják a magisztrátust, akkor aztán a magisztrátus kiadja
439   34|            forint bírság terhe alatt.~Akkor aztán nosza nekiáll minden
440   34|               az a háromszínű kandúr, akkor aztán együtt megyünk fel
441   34|            atyám! Négy esztendő! Hisz akkor már a füle mögé fogja csavarni
442   34|          verik le a póznával a fáról: akkor feltöltik a padlásra, mikor
443   34|              megfagyott, fekete lett, akkor ehetővé lesz. Megveszik
444   34|            juriszperitusz lesz.~– Hát akkor minek menne legációba prédikálni?~–
445   34|             között.~A szolgálók éppen akkor hozták haza a péktől a kisült
446   34|        aranyláncon függő medallionja: akkor érezze a maga teljes semmiségét
447   34|           Várt rá két nap, három nap; akkor aztán megsokalta a dolgot. „
448   34|            nevét egy nagy lajstromba. Akkor csak arra kellett várnia,
449   34|               Pogány Isten husbandja, akkor nincs szükség a száz font
450   34|               dutyiból kiszabadít, az akkor annak kezet csókol.~Még
451   34|      összeköttetésbe lépni velem, hát akkor legyen nászuram, én meg
452   34|            munka megnemesít”. No, hát akkor a paraszt az igazi nemesember.~–
453   34|            mondom, szomszéduram, hogy akkor lesz ez a Magyarország boldog,
454   34|                kettőt szítt belőle, s akkor a pipát az agyarára szorítva,
455   35|            hónapot Nizzában töltötte. Akkor virágzanak javában a sárga
456   35|              aláírtam a szerződést.~– Akkor én veled utazom. Kísérőd
457   35|         kövess?~– El van határozva.~– Akkor ez bizonyítani fogja szerelmed