Part

  1    2|        reábízza az ember. Ezt nevezem aztán a prózai életnézetek egyikének.~
  2    2|                mint az ürge, és éjjel aztán az én kis Esztikémet iparkodtam
  3    2|        tartottam türelemmel; de mikor aztán vettem észre, hogy már nem
  4    2|               volna, ha tudott volna. Aztán ölébe szorítá, s gyermekesen
  5    2|             kávét a csésze aljából; s aztán oly tiszta állat volt, hogy
  6    2|              személyt, akinek kilétén aztán törhette a fejét, aki akarta.~
  7    2|               beh sajnálom! – s ekkor aztán a nagy sajnálkozásban ki
  8    2|         eseteket, s ottmarasztott. Én aztán ami pletykát tudtam Philemonról
  9    2|           magyarul tudott), s az volt aztán a legvígabb történet, ha
 10    2|   fohászkodások közül. Fordítottam én aztán oly penitenciális létániákat
 11    2|             úgy, mint Kotzebueból.~Ha aztán ezen dicséretes könyvekből
 12    2|           vigyen haza, belódult s még aztán sokáig hallottam pattogó,
 13    2|             elértve a lelkem, ezentúl aztán csak úgy konverzáltunk egymással,
 14    2|          zörgetett egy ideig a kapun, aztán mintha beesett volna rajta;
 15    2|               ne hagyjam bántani; meg aztán oly ember is vagyok én,
 16    2|        hiszekegy utóját, azt dörmögte aztán, erősen hivén, hogy legalábbis
 17    2|              kikapaszkodom, téged meg aztán kihúzlak.~– Tessék.~Rámlépett.
 18    2|              Akkor emlegette még csak aztán istenigazában a haragos
 19    2|          nyakunkra csődíteni, s akkor aztán különös alakban látjuk meg
 20    3|              mennykövekkel sújtolá. – Aztán kihűlt, lecsillapult dühe,
 21    4|              a tizenkét kutya hozott, aztán meg kergettek is.~– Mindegy,
 22    4|             tömlöcbe csukatott. Mikor aztán eként minden elhallgatott,
 23    4|              verset mert írni, amiért aztán keresztre feszítettük. Csókolj
 24    4|           legelőször áldozatul. Mikor aztán a gondolkodó fők ki voltak
 25    4|           rosszéletű ember. Ily módon aztán a magyar litteraturának
 26    5|               tudta meg senki.~Jöttek aztán a vesztett csatákból még
 27    5|     megtanulná neveinket kimondani. S aztán alkonyatkor kiülnének a
 28    6|           elhajigálták az útból, azok aztán nekiestek bálványuknak,
 29    8|           helyett délnek tartott.~Itt aztán megértve a városházán, hogy
 30    8|            nem esett a lábáról, akkor aztán szépen lefektette az ágyba,
 31    8|          kendtek a gazdámmal, mestram aztán kimángorlotta kegyelmedet,
 32    9|             szép leány szivébe döfte.~Aztán ismét megcsókolá, s kit
 33   10|             belőlem anabaptista.~Most aztán logikai rendben az következnék,
 34   10|              szerencsétlenség, melyet aztán egy nagy crida követett
 35   10|              a kaputot is úgy kellett aztán viselnie, ablakkal az oldalán;
 36   10|         cérnásboltot nyitott, melyben aztán a felgyógyult kalmár maga
 37   10|          belőle.~A borért küldött fiú aztán tenger ideig odamarad, a
 38   10|             tigodnek a hátadat.~Ezzel aztán a szegény diák agyon volt
 39   10|         kiütöm a fogad. Agyonütlek, s aztán elkergetlek.~A kívül levőnek
 40   10|               haja volt kitéve.~Mikor aztán a kalmár kifáradt a verésben,
 41   10|           közé hanyatlania; s ezúttal aztán annyira erőt vett rajta
 42   10|          kocsijáig nem vivé, s ott is aztán egészsége iránti aggodalomból
 43   10|               Nem várhatok én magára. Aztán ne is hitesse el magával,
 44   10|             fizethette ki, s az atyám aztán Birbucon vette meg az elsikkadt
 45   10|             végig hagyta őt beszélni, aztán felkacagott:~– Hagyja el
 46   10|              is divat.~– Hát elvesz-e aztán a gróf?~– Mihelyt a jószágot
 47   10|               nincs foganatja. Később aztán előtűnik egy szelídebb lény,
 48   10|          beszélni. – Apám erős ember. Aztán Vaballath is vele van. Anyám,
 49   10|               látni fogom, nem félek. Aztán te mellettem maradsz, ugye,
 50   10|          hosszú szarvát; hanem amikor aztán hallá, hogy az egy elefántot
 51   11|              bele a tengerbe. Ez volt aztán az a fürdő, amit nem rekommendálnak
 52   11|            itcét.~Újabb öt perc múlva aztán ebédeltem, elköltvén mellette
 53   11|              magyar embert lelek, meg aztán Széki régi antagonistám
 54   11|         szeretett hitvessel, ki akkor aztán leszállt a tehénről s szépen
 55   11|           bogyót megkóstol, s azoktól aztán majd a kórság töri ki, vagy
 56   11|             mert akkor magam mehetnék aztán a korsóval a vízre.~Öcsém,
 57   11|         tehetetlenül. A bornyú árában aztán konfiskáltam az állat bőrét,
 58   11|           figyelmeztetett, hogy ebből aztán enni kell, mert itt a kutya
 59   11|            múlva megláttok.~Nem bánom aztán, nevessetek ki, gúnyoljatok
 60   13|          ásott földbe, visszafelé meg aztán fel lehet kapaszkodni a
 61   16|              piszkos condráival; azok aztán csakhogy megszabaduljanak
 62   16|              bizony lopni akar? Mikor aztán látta, hogy estig nem mozdul
 63   16|           almát: nesze, fogjad, hanem aztán mármost eredj haza!~A kisfiú
 64   17|               az édesanyjához, amiért aztán csúfságból elnevezték „hazajáró
 65   17|               a feszült kötelet, mire aztán sebesen átvág a hajó a túlsó
 66   17|       feleségének, leányának! S mikor aztán ünnep vasárnapján Juci lelkem
 67   17|              is visszautasította, aki aztán elvette valamelyik esperes
 68   17|       mindjárt elveszi Jucikát; ebből aztán sok mendemonda támadt. Utoljára
 69   17|              az elváláskor; a többiek aztán kérlelték, maguk sem tudták,
 70   17|            utána.~Mindent át is adott aztán neki szépen, s gondolta
 71   17|           csak engedjék el bűnét, így aztán szépen kiengesztelve őket,
 72   17|              a politéros asztal; erre aztán elhallgatott mind a kettő.
 73   17|                mikor alszik.~Ilyenkor aztán földhöz verte a süvegét
 74   17|        rágyujtja a házat, hanem erről aztán lebeszélték az összeröffent
 75   17|              sem érte a földet.~Ebből aztán olyan keserves dolog vált,
 76   17|          magammal, búmban, haragomban aztán nekiadtam magam az italnak,
 77   18|     keresztyének kapnak főispánt; meg aztán mikor a tekintetes nemes
 78   18|                Mert azt megszokja, és aztán fel sem veszi. Tanulja meg
 79   18|        asszony nincs több a városban. Aztán soha egy ujjal sem nyúltam
 80   18|            mint Borsosné asszonyom.~– Aztán ma meg kell nézni a parádét, –
 81   18|               feleségem látta. Estére aztán együtt vacsorálunk, s együtt
 82   19|              jól viselitek magatokat. Aztán szépen sorba kell állni.
 83   19|             elénekelem: ti pedig majd aztán utánam.~Azzal komoly áhitatos
 84   19|      mindnyájan tudták azt, s az volt aztán a nagy öröm, mikor mind
 85   19|               elkezdett elébb lassan, aztán mindig erősebben hangzani
 86   19|             kend közőlök hamar egyet; aztán menjünk. – János mester
 87   20|   fináncférfiak még rá nem jöttek.~És aztán háborút viselni? Ugyan miért
 88   21|         romlást jönni városára.~Hanem aztán a város határain belül olyan
 89   21|               már elég szép az nekem; aztán ha még oly csúnya volna
 90   21|         asszony akkor kezdett el csak aztán sírni, mikor már férje karjai
 91   21|                nem bántlak többet; de aztán te se bántsd a feleségemet.~
 92   21|          agyonüssön a felesége miatt. Aztán miről vádolják? Hogy templomedényt
 93   21|      valamenyien”, mormogá magában; – aztán mennyi az a rejtett kincs? –
 94   21|      fundálnak még? Félesztendő múlva aztán Rácz János uram fellépett,
 95   22|              egy tündérleányon. Ekkor aztán az ember lelke is elveszett
 96   22|              városba; később nem jött aztán senki, semmi hírmondó a
 97   22|       utálattal nézett rajtuk végig s aztán fölkacagott gúnyosan.~–
 98   23|            voltak!) aranyos rámákban. Aztán mindegyik ráma tetején volt
 99   23|             leszek, aki őt megérti, s aztán elkezdtem neki poétázni;
100   23|        szorítám e szép fehér kezet, ő aztán odahajolt hozzám, s megcsókolta
101   23|              homlokomat gyöngéden, én aztán megcsókoltam az ő arcát,
102   23|      gorombáskodástól távol maradnak.~Aztán gyöngéden búcsút vettünk
103   24|             pongyolában leereszkedni; aztán én szándékozom nagyszerű
104   24|         király! hahaha.~Ejnye, ez már aztán jól össze van válogatva:
105   24|               ki magát kedve szerint, aztán vezessen át a tiszttartóhoz.~
106   24|           csak én maradok a gazdájuk; aztán ha építkezésbe ölöm a pénzemet,
107   24|             püfölni nem szabad.~Hanem aztán ez az eszme sem tetszett
108   24|              rossz citromokat kapott, aztán jött valaki kérdezni: jó-e
109   24|    valamelyikkel szemközt találkozik.~Aztán csak volnának hát bár ezek
110   24|          rendre, a nagy gót ablakokon aztán bebámult hozzám a hold –
111   24|     holdvilágot! Kezdjenek ők ellenem aztán pert; majd megmutatom én
112   24|        végigmegy egy pár folyosón, az aztán többet soha vissza ne találjon
113   24|          átkozott jó vigasztalás; hát aztán ez a kis hátahoporjás gnóm;
114   24|             ha hozzá juthatott, akkor aztán olyan jucundus volt egész
115   24|           pedig olyan jól esett volna aztán.~S azzal ott mindjárt előttem
116   24|      petrencerudat, azzal üsse; Louis aztán utolsó egypárnak húzott
117   24|            kedve lett valahára, annak aztán eldicsekszik vele, hogy
118   24|       hozattam ebben a percben.~– Hát aztán mirevaló lesz az?~– Elmondom
119   24|          katlant kellene felállítani, aztán meg nem is hiszem, hogy
120   24|              a vállára veszi, s nekem aztán csak a csőbe kell eresztenem
121   24|           tizenegy, mire elalszom; ha aztán négy, öt, vagy hat órakor
122   24|              rózsa színével rajzolva.~Aztán rendesen álmomban ott szoktam
123   24|            álom lesz bizonyosan.~Erre aztán megint lefeküdtem s szokásom
124   25|              betört koponyákat; mikor aztán a kincskeresési kedv elmúlik,
125   25|         szegény magára hagyott néppel aztán könnyű volt bánni; az olyan
126   25|           rongyosan a fényes divánba; aztán ennek elég gond a szántásvetés;
127   25|               vannak? már van hetven, aztán nyolcvan, majd kilencven.~
128   25|              vagy éppen nem esküszik; aztán nincs most farsang, ebben
129   25|           vért, ha megkóstolja, akkor aztán ismét csak olyan oroszlán
130   26|           diák konyhából.~Egyszer már aztán csak kifúrta Tallóssy uramnak
131   26|               négylovas hintaján. Ott aztán azzal csúfolta minden ember,
132   27|               fölfelé az oláhság közt aztán egyre tüneményesebb változatok
133   27|        kinyitott erővel, be nem tudta aztán tenni. A szobákban még állnak
134   27|            ügyekben. Első a közönség, aztán a tanács. A legutolsó koldus
135   27|             városunkat tőből, s akkor aztán kegyelmetek sem találnának
136   27|               visszakísértesse, s ott aztán katonai regula szerint,
137   27|       elhagyta engedelem nélkül.~Arra aztán a kérdező is tódult arra,
138   27|                s ha egyszer kiálltak, aztán meg is állnak ottan!~Szépen
139   27|         Bethlen hajduira, míg egyszer aztán azon vevé észre, hogy a
140   27|        csaknem körül van véve, amikor aztán nem maradt egyéb hátra,
141   27|           Szulalinak. Rajta is maradt aztán holtig a „Szulali Péter”
142   27|            utóbbi évtized intézményei aztán minden hosszadalmas „enyim-tied”-
143   27|            tetszett ez a tréfa; akkor aztán megkötözték. Akkor aztán
144   27|              aztán megkötözték. Akkor aztán elkezdett ordítani, s akkor
145   27|          ebből” ki nem gyógyul.~Akkor aztán doktor Tóbiás más metódust
146   27|        flastromokkal. Most kezdett el aztán még csak Szulali ordítani,
147   27|              szentekre, a prófétára!”~Aztán elkezdte vele doktor Tóbiás
148   27|          titkait leshette ki.~Ezúttal aztán tökéletesen meggyőződött
149   27|               előjött rejtekhelyéből.~Aztán megvárta még, mikor az éji
150   27|           vissza őt a testi haláltól. Aztán tudnád, hogy Szent József
151   27|            Először koccantott kettőt, aztán ötöt, azután tizenegyet,
152   27|            ellenség ne vegye hasznát. Aztán vessetek kanócot a lőporos
153   27|       száműzött jó bajnokok menedéke. Aztán felejtsük el egymást és
154   27|               van, fiam.~Keresztszegi aztán így fordítá ezt németre:~„
155   28|           akassza kegyed a nyakába, s aztán nézze rajta a perceket.~
156   28|           most? Azért gyóntass meg és aztán esküdtess össze menyasszonyommal.~–
157   28|              kalauznak és rendőröknek aztán félig oroszul, félig franciául
158   28|           akar ám menni, hanem előre; aztán neki megmondják, mikor érnek
159   28|            szokott aludni a kocsiban, aztán, ha majd megállnak a kocsival
160   28|           inkább kiül a kocsis mellé. Aztán, hogy a kupéba belépett,
161   28|      Zseminszky mellé.~A falusi utazó aztán kifészkelte magát valahogy
162   28|          teszi, hogy vén disznó.~Erre aztán nagy ellenkezés közt kivívta
163   28|              mint két hadsegéde. Most aztán minden határszéli állomásnál
164   28|               szájába dugta, a magáét aztán arról tette izzóvá, s e
165   28|           újabban következő állomáson aztán az öreg lengyel is, meg
166   28|              ellen lázítják; utoljára aztán a rendőrséghez szegődött
167   28|        oltalom alatt áll egyik-másik? Aztán semmi gyanú sem forog fenn
168   28|            ember.~– Azt tudom, de hát aztán?~– Ne féljen ön, rendben
169   28|             füle is megcsendült bele.~Aztán nagy lármát csapott, hogy
170   28|             azt hitték, megőrült; míg aztán a rendőrtiszt megjelenvén
171   28|         kövezett udvarra leugrik”.~Én aztán kiegészítém a talányt. „
172   28|             Én sokszor láttam ezt. És aztán egyszer elkezdett valaki
173   28|            tán az orrát is betöri, de aztán baj nélkül megmenekül.~Ezt
174   28|               nincs kedvem menni.” Én aztán annyira telebeszéltem a
175   28|              szerződjem.~– Ah ön volt aztán, aki bennünket is szerződtetett.~–
176   28|               megkapta a bánatpénzt s aztán valószínűleg nem törődött
177   28|               van adva. Majd mikor én aztán szólítalak: „te kisleány,
178   28|             fizetnem a leánynak.~Ezen aztán az orosz úr is nevetett,
179   28|   kimetszettem belőle, azon keresztül aztán kivettem a dinnye belét;
180   29|              harsogni kedve szerint s aztán nyugodt majesztással leszavazta.~(
181   29|             lógázta le róla a lábait, aztán elkezdett énekelni, de nem
182   29|             ilyen becsületes szobához aztán hasonló tisztességes konyha
183   29|               a kenyeret bevetette, s aztán időközönkint kibontotta
184   29| nyugodalmasabb.~A konyhát pedig bírta aztán a két asszony közösen.~Hogy
185   29|             neki veszekedő társa. Itt aztán közel találták egymást,
186   29|   engedelmességgel tartozott.~Egyszer aztán azt gondolta magában n.
187   29|           cseléd helyét pótolja.~Ezen aztán sokat vitatkoztak. Márta
188   29|        leányának minden diák kurizál, aztán mikor vége a szemesztrisznek,
189   29|        kacsingat a lányokra.~Az ilyet aztán ottmarasztalják egyszer-egyszer
190   29|          mulatsága alkalmával.~Később aztán, mikor a sarjú fa érni kezd
191   29|            nem vesz el. Az ilyen pénz aztán a vetőmag. Kikel az, ha
192   29|             gyere!~– Ott maradj!~Erre aztán a közös cseléd, akinek mind
193   29|              fel a polcra.~Egy széket aztán mégis csak ki tudtak szabadítni
194   29|              a keze körül csavarja, s aztán a másik felével odacsapkod
195   29|           odacsapkod a szegek közé, s aztán végigrántja köztük a kendercsomagot.
196   29|    Kicsordítom kö-ö-önnyemet.~Egyszer aztán csak azon vette észre, hogy
197   29|               a bevégezetlen falig, s aztán le az emeletből a kiálló
198   29|             Kivált ha megigéred, hogy aztán felhagysz azokkal a nyaktörő
199   29|           most, add meg a csókomat, s aztán békén várok az idők beteltéig.~–
200   29|              ilyen nagyon kért.~Mikor aztán megkapta, amit kért, akkor
201   29|      Haranginé asszonyság.~Nyaviga úr aztán búcsút vett, és olyan modorban
202   29|               veszélyes ponton.~Innen aztán könnyű volt eljutni a kis
203   29|        porfelleget vert a tóga.~Mikor aztán Nyaviga úr visszafordult
204   29|     professzor úr. Szegény Nyaviga úr aztán, mint engedelmes alattvaló
205   29|           hazament, előbb jól lakott, aztán lefeküdt, maga elé tétetett
206   29|             szegény jámbor Nyaviga úr aztán a következő éjjel abban
207   29|            kivégeztetni.~El is bántak aztán vele annak szokott rendi
208   29|         csúsztatgatá. Erre a bibliára aztán el lehet mondani, hogy „
209   29|        Professzor most is élne.~Erről aztán egész adomagyűjteményt mondtak
210   29|            nagyokat röhögött rajta, s aztán viszonzásul ő is elmondta,
211   29|           madia Mis – kolcon. – Ezért aztán fabarackot kapott a fejére
212   29|               a népnevelés.~Az illető aztán az első esztendőben azt
213   29|             volna, ha tanítana! Mikor aztán elvégezte, akkor jön utána
214   29|         esztendeig megint így tesz.~S aztán dehogy megy akadémiákra!
215   29|             eligált. Volt az ilyennek aztán elég irigye.~Már az pedig
216   29|             kihúzottat megnézi, akkor aztán mehet el hosszú orral. Nyavigának
217   29|      megházasítják a rektort, s akkor aztán az övék marad örökre.~–
218   29|          sütöttek. A temetési pompára aztán mind otthagyták a befűtött
219   29|              teremtést, az a jó lélek aztán megértve a dolgot, levendulaszesszel
220   29|          midőn végre előkerült. Akkor aztán ki is tett magáért. Megmutatta,
221   29|               professzorék háza.~Arra aztán a harangokat is abbahagyták
222   29|               lakott jól életében!~És aztán vitték ki, folyvást bíztatva
223   29|         nagyságú kenyeret.~Az meg már aztán minden erkölcs és vallás
224   29|               Nem kapacitálta vele.~– Aztán nem bor az, hanem csak máslás;
225   29|  figyelmeztetés az élet mulandóságára aztán oly mélyen hatott Nyaviga
226   29|           szeretőjét, a hideg földbe, aztán estére már vigadjon. Ühühühühüjejeje.
227   29|               Ezzel az ellenmondással aztán keresztül lökte őt a részegség
228   29|         kivette a kezéből a széket, s aztán átölelve Nyaviga pajtást
229   29|          ártalmatlanná tette, s akkor aztán elkezdett hozzá nyájasan
230   29|           lelkem, meghűtöd magadat, s aztán megint katekizmust kapsz
231   29|          egyedül, elkezdett fonni, és aztán a surrogó rokkahang mellett
232   29|       megfojtom, kérem alássan.~– Hát aztán mi lesz belőlünk?~– Magát
233   29|        szokták azokat elrabolni.~Ezen aztán végképpen kétségbeesett
234   29|                és feküdjék le szépen, aztán majd holnap többet beszéljünk
235   29|            piaccal tele van a nép! – (Aztán még egyszer visszatér a
236   29|       Csakhogy mindenki ismeri. Hanem aztán jött egy másik dal. Ez már
237   29|         kockáztatni, mikor szerelmes?~Aztán meg bizonyos volt már arról
238   29|          becibál galléromnál fogva, s aztán azt kérdi tőlem, hogy minek
239   29|               jöttél ide? Kikerget, s aztán elállja az utamat, hogy
240   29|        mondtam, hogy mondj le róla, s aztán vigyen a garaboncás.~– De
241   29|  elvesztenélek egy kanál vízben.~Most aztán a nagytiszteletű asszony
242   29|         piszkos volt.~A feltámadottat aztán bevezették nagy örömmel;
243   29|               kézzel fogható.~Egyszer aztán kinyílt az első szoba ajtaja,
244   29|               onnan a hárságyról. Ezt aztán Harangi professzor úr nagyon
245   29|              Debrecenben lunátikus.~– Aztán te se járj ide többet a
246   29|              minthogy hiába tétettek, aztán nekem meg fogod téríteni.~–
247   29|              neki Jutka asszony.~Erre aztán hirtelen fejére rántá a
248   30|              lakói is; de helyrehozta aztán mind valamennyinek a hibáját
249   30|             hideg kimenjen belőlük, s aztán szétnézett a marqueur után.~
250   30|             spirituszlámpa.~Nemsokára aztán olyasvalamit látott a fiatalember,
251   30|              keresne benne valamit, s aztán mikor ismét letette azt
252   30|             kellett volna sepernem, s aztán elénekelnem, hogy „Isten
253   30|               gazdag gabonakereskedő, aztán meg egy fiatal bankárfiú.
254   30|             nagyon szépen énekel. Még aztán jött egy fotográf, aki addig
255   30|             nevét. Viszonszívességből aztán én is aláírtam a nevemet
256   30|             nevemet az övékre. Amiből aztán az lett, hogy lejáratkor
257   30|             percentes kölcsönt, akkor aztán megesett, hogy valamennyi
258   30|                  Kezdjük csak sorban; aztán tartsunk rendet. Kezdjük
259   30|         naponkinti pokróccal. Egyszer aztán az infámis fináncnak feladta
260   30|       törzspublikuma elmaradt. Később aztán fordított a dolgon, s estenkint
261   30|      pénztárnok, könyvvezető. Egyszer aztán megszökött a pénztárnok.
262   30|    megfizették, hogy szökjék el, hogy aztán őrá lehessen fogni, hogy
263   30|              csak a Styxbe nem. Ezért aztán a Styx kifigurázta egy képben,
264   30|      valamennyi lap referált. Ez volt aztán a reklám! Én azt hiszem,
265   30|           hagyott itt belőle neki. Ez aztán a pech! Ha le nem vágatta
266   30|          bontotta a leveleimet. Akkor aztán megharagudtam. Összehíttam
267   30|        zsibárusokat, hogy eladom! Hát aztán igértek a hat szoba butorért
268   30|               is hasította a fülemet. Aztán volt neki „egy” eljegyzett
269   30|           kosárral küldje a nyakamra. Aztán milyen bútorzata volt! Barátom,
270   30|        kabátom gallérja az orcájától; aztán vörösre sírta az orrát:
271   30|            házbére. A jövő fertályban aztán bucsút vett a kapufélfától.
272   30|        lefizettem az öt forintomat, s aztán vettem egy stanicli cukrot
273   30|               körülbelül apré. No meg aztán ha az ember a szép kasszírnőnek
274   30|              a mellbajok ellen. Hanem aztán megtudta az asszony, hogy
275   30|             kellemetes oldalai annak.~Aztán van egy fiam. Jó, becsületes
276   30|             csak onnan a Sauwirthhez; aztán meg eddig ebéd előtt itta
277   30|            van esze, nagy bölcsen: az aztán zsebbe dugja kezét, s vigan
278   30|           Annál több tehetség egyesül aztán a szegény leánykámban. Szegény
279   30|            nem adom. No ugye, hogy ez aztán leány? Pedig az nem chignon
280   30|      gondoltam, hogy ezt azon kezdik. Aztán felvilágosítottak, hogy
281   30|             föltesz valamit magában s aztán ugyanazt a dolgot hajnalban,
282   30|           békét hagyjanak neki. Ekkor aztán vett neki az anyja egy zongorát.
283   30|              Bikává, te? Egy isten?”~„Aztán elrabolt egy kisasszonyt
284   30|               kisasszonyt?”~„Az ám. S aztán liaisont kötött vele.”~„
285   30|          rendkívüli halállal kimúlni; aztán megint feltámadni, gavallérokat
286   30|             ide: annak mondják el, az aztán majd elmondja otthon a leányának.
287   30|               ártatlan gyermek! Hanem aztán a többi urak megfogtak,
288   30|         magamban. És ő meghallotta. S aztán még azt mondják, hogy nincsen
289   30|             sok veszett papiros. Volt aztán lárma. Sógort, komát kit
290   30|               az igazi okra nem: amit aztán az életre visszatérőtől
291   30|              a csizmám talpa.~Egyszer aztán az az eset történt meg,
292   30|             egyik öt forintost.~Azzal aztán futok haza. Van már pénz
293   30|          összeszedte a biztosítékot s aztán elszökött vele. Más meg
294   30|          forintot a takarékpénztárba, aztán csinált a hatos számból
295   30|             táncolni a szobában, hogy aztán vigyenek el a Lipótmezőre
296   30|         Rettegve kerültem haza, mikor aztán kifáradtam. Mindig azt hittem,
297   30|           horkoltam is hozzá. Egyszer aztán azt veszem észre, hogy a
298   30|         torkomat azzal a késsel; amit aztán szépen kikönyörgött a kezemből.
299   30|          lovam elég, semmi adósságom. Aztán most nézzen ide rám. Ez
300   30|             királyi táblára. Most már aztán dolgozni kell! Most ne hagyjuk
301   30|            vesztettem el a pert. Most aztán az én nyakamban maradt a
302   30|          maradt a perköltség. Az volt aztán a szép kontó. Nemcsak azt
303   30|              akarnak ijeszteni. Akkor aztán a saját ügyvédem egzekvált
304   30|          amelyik senkinek se kellett. Aztán egész nap studiumokat másoltam.
305   30|              rá. Nem is tudtam hozzá. Aztán meg azt hiszem, hogy a fehérszemélyek
306   30|           hátha megszerettem volna, s aztán mindig kívánnám? A jó csak
307   30|           Redukáljatok. A miniszterek aztán keresik, hogy mit redukálhatnának.
308   30|             felfuvalkodásomban. Akkor aztán előrukkol a főnök, hogy
309   30|               forintot köpönyegre, de aztán már most neki békét hagyjak.
310   30|     korrekturát tizenöt forintért. Ez aztán már valami. Mindennapra
311   30|             lapját, hanem én, s akkor aztán majd megmutatom én, hogy
312   30|               abba a lapba jönni. Hát aztán? Egyszer csak a kiadó majd
313   30|           földbirtokos; rájuk nyekken aztán a kereskedő, s valamennyire
314   30|             esik végül az újságíró, s aztán még egyszer a miniszter.~
315   30|             mintha színészek volnánk, aztán az volna szerepünkben, hogy
316   30|              szegény emberek vagyunk, aztán dolgoznunk kell. Mentül
317   30|        egyszerre urak vagyunk megint. Aztán háladatos szerep a szegény
318   31|             szabad. Az első csiamkája aztán felírta selyempapírra a
319   31|              darab halhártyára; arról aztán a csiamkája leolvasta a
320   31|      sikoltozva takarta el a szemét s aztán futott szerteszéjjel. A
321   31|          bakarasznyi mértéket, amikor aztán abba lehetett hagyni a törpítést.
322   31|           zászlaját a császár előtt s aztán félreállt az egész csapat.~
323   31|        bókolni a császár előtt.~Akkor aztán leszökött a lováról s átadta
324   31|              olvasható írásban.~Ekkor aztán az alkirály elfoglalta a
325   31|             mandarin orráról, s akkor aztán a nyílvesszőnél fogva felvéve
326   31|          hahotával kacagta el magát s aztán a környezetének is jelt
327   31|        kotródott a bokrok közé.~Ekkor aztán szembeszállt a fenevaddal
328   31|           fejére tehette – koronának.~Aztán megcsókolta a fejét, ahogy
329   31|                akit megálmodott, akit aztán kezében tartott s aki mikor
330   32|         hangosan dorombolt.~A gyermek aztán, lesunyt fejjel nézve a
331   32|              te ilyen szép lenni?” Én aztán azt mondtam neki: „hadnagy
332   32|                Én azt kérdezém:~– Hát aztán, ha a Gavallér Jóskát elfogták,
333   32|          Látszik, hogy maga diák! Hát aztán a vicispánné fésülgesse
334   32|            másikon kandikált be; csak aztán került az ajtóra, mikor
335   32|              inni.~– Nem is én!~Mikor aztán a pohár előtte állt, félig
336   32|               jó darabot a pohárba, s aztán addig kavargatta a görbe
337   32|             tolva a félpofáját.~Mikor aztán az itce bor le volt morzsolva,
338   32|             mormogá a vén Koppantó. – Aztán gondját viseld. Ami jár
339   32|            Ríttál? No ne ríj sokat.~S aztán a bőlobogós ingujját marokra
340   32|              dörmöghessen a fülébe.~– Aztán holnap reggel, mikor az
341   33|               ispánné kitett magáért.~Aztán csupa csuda! Egyenkint odakerült
342   33|                A zöld tollas kortesek aztán kilenced nap kocsira rakták
343   33|                ha megkaphatják. Hanem aztán megnyugtaták őket.~– Ne
344   34|     népnyelven kárminatívának hívtak (aztán meg a szép patikárusnénak
345   34|            támadt nemzetiségi kérdés. Aztán mindenki azt tartá, hogy
346   34|              terád, te is énrám”. Így aztán nem támadhatott processzus.~
347   34|       macskákért.~A macska-kultúrának aztán az lett a következése, hogy
348   34|              ba: a baromfipiacra, ott aztán a gyönyörűséges szép kecskeméti
349   34|            földalatti vasúton viszik; aztán a lúdvásárló kvártélyát,
350   34|          tehet róla, ha fagy? Egyszer aztán valaki elcsúszik a jégen
351   34|               s eltöri a lábát. Akkor aztán az újságok megtámadják a
352   34|    megtámadják a magisztrátust, akkor aztán a magisztrátus kiadja a
353   34|             bírság terhe alatt.~Akkor aztán nosza nekiáll minden háztulajdonos
354   34|              jégnek!~Ebben a munkában aztán összetalálkoznak a szomszédok,
355   34|          kezdte a jégtörést. Ilyenkor aztán csak kegyeskedik megszólítani
356   34|              nem láttam semmit.~Ekkor aztán Están úr előrukkol vele,
357   34|              háromszínű kandúr, akkor aztán együtt megyünk fel Londonba
358   34|           szomszédasszonnyal, majd én aztán megmutogatok mindent.”~–
359   34|            tanulni ezeknek a fiúknak!~Aztán meg a latinra került a sor;
360   34|              ebéd előtt van.~A Katica aztán beszaladt a kamrába, kihozott
361   34|           megtette neki Katica.~Palkó aztán mohón tömte magába a zsíros
362   34|           mért nem tanulsz?)~Pál diák aztán tele pofával gajdolá: „szik
363   34|               le, úgy nevetett.~– Hát aztán mi hasznát veszi maga ennek
364   34|             cefréjét vásárolná össze. Aztán nézze csak meg azt a gyönyörű
365   34|              atacem, panacem…~Egyszer aztán csak rájött Están úr, hogy „
366   34|           feltöltik a padlásra, mikor aztán jól megfagyott, fekete lett,
367   34|               ezt csak a Katica érti. Aztán folyvást vigyázni rá, hogy
368   34|            három királyok a Messiást. Aztán magának a nemzetes uramnak
369   34|              neki: menjetek a paphoz, aztán húzzátok az igát!~Están
370   34|              jó neki sóra. Hát még?~– Aztán meg egy milliót.~Már erre
371   34|       megvizsgálva, hogy nem forró-e? Aztán a frissen sült kenyérből
372   34|         összefogdostatta a pocikokat, aztán idebenn befestette őket
373   34|            két oldala fehér és piros. Aztán eleresztette a szobában.
374   34|    hosszúszárú pipára van gondja. Így aztán ballagnak egymás nyomában,
375   34|          becsület: az van. Hazatérett aztán már nagyobb a terhük az
376   34|       eskü-mintát végtül-végig. Ebben aztán megnyugodott.~Arra azután
377   34|      becsületben részesül közöttük. S aztán, mikor egyszer kezében lesz
378   34|   magyar-angol zsebszótáruk: ami szót aztán egymással meg akartak értetni;
379   34|              Kis Jánosné asszonyomnak aztán volt elég dolga, hogy a
380   34|             két nap, három nap; akkor aztán megsokalta a dolgot. „Itt
381   34|            Tisza-Duna köze van.~Erről aztán megtudták, hogy miféle nemzet: „
382   34|           zsidóképű ember volt. Azzal aztán megértették egymást. Elmondta,
383   34|               magyarul beszélt. Ekkor aztán levették róla a kényszerzubbonyt.~–
384   34|           erre a szóra a fejét.~– Hát aztán az én háromszínű kanduromból
385   34|            Albion szemeláttára.~Mikor aztán hazakerültek a szállásukra (
386   34|             De megmaradt a dicsőség – aztán meg a nemesi levél.~– Hát
387   34|               áteresztik a vizsgákon, aztán megkapja a pecsétes levelet,
388   34|               revolvert vegyen.~Azzal aztán elment vizitet tenni a Katicához.~
389   34|              már a szemfödelét.~Mikor aztán hazaérkezett a két szülő:
390   34|               fűrésszel.~Erre a szóra aztán nyakába borult az öregnek
391   34|             telesírta a gallérját – s aztán nem volt szó többé se Angliába,
392   35|             volna magát. Az intézetek aztán a részvények után járó kamatot
393   35|         elbeszélgetett hozzá. Álmában aztán a kabát megelevenült, és
394   35|              nem bűn, az nem szégyen. Aztán az istennőkre nem kell féltékenynek
395   35|            Azokról előre lemondok.~És aztán mitől fogsz Amerikában megélni?~–
396   35|              pénztárak siratják.~Ezen aztán mind a ketten nevettek.~
397   35|              a fotografusoknak.~Mikor aztán már megsokalta a figyelembevételt,