Part

  1    1|               sírt, mint egy asszony, maga sem tudta, miért.~Most néhány
  2    2|               ész kellett ide?~– Hja, maga ahhoz nem ért. Látja, hallja,
  3    2|       esztendő ütötte ki fejét.~– Hát maga, nagy hórihorgas léhűtő,
  4    2|        ráuszítom a kutyákat! Menjen a maga dolgára pokolfélegyházába,
  5    2|                amennyi csak ráfért, s maga az arc nagyon cipószínű
  6    2|                Ugye, kedves Esztikém, maga nem haragszik énreám?~–
  7    2|      uramöcsém, becsületes ember volt maga teljes életében, az apja
  8    2|             elment hazulról.~– Ejnye, maga mindig oly szerencsétlen,
  9    2|                  Ejnye, beh derék fiú maga; hát hogy aludt, mit álmodott?
 10    2|              belőle, törülgette hol a maga szemeit, hol a pápaszemeit:
 11    2|           szemeibe nézve. – Mi leli a maga szemeit? Szent Gergely apostol!
 12    2|           Szent Gergely apostol! Hisz maga szürkehályogot kap. Miért
 13    2|        efölött elbámulni, mert rögtön maga is, mintha kikapták volna
 14    2|          grácia, mert különben mindig maga szokott kiütni.~Így töltöttük
 15    2|               mint mikor ő először és maga jószántából forrón megcsókolt.~…
 16    3|              e paránycseppet csóválja maga körül a nap. Még rájövünk,
 17    3|      önvállaira lángokat, s a tengert maga körül tűzpatakokkal forralá
 18    4| megbecsülhetetlen kincs ilyen helyen. Maga keres magának enni és igen
 19    4|              járásig kiterjesztetett, maga a jászkúnság is „nyitránszke
 20    4|               az inasát agyonpofozta, maga pedig epehideglelésbe esett
 21    4|             megszeppent, hogy tüstént maga eleibe hozatta s félórai
 22    4|          Kétheti prolongatio és kamat maga felemésztette az uralhegyi
 23    4|               kellett, kötve tartotta maga magát, a népnek csak azt
 24    5|           maradjanak, míg ő visszajő, maga elment a nyomorékkal, felvezette
 25    5|            ujjakkal, az a görbe kard, maga a kard felkötésének módja,
 26    5|             mint egy tömör óriás, aki maga nem mozdulhat fölülemelkedve
 27    6|              alakjából; ekkor Asasiel maga hozott neki építőket – az
 28    6|         rejtélyes épületbe s a kunyhó maga csak a bejárás elrejtéséül
 29    6|                szolgám fejét oda téve maga mellé, kardommal és tollas
 30    6|           Davidson bámult hallgatagon maga elé, mintha valami képet
 31    7|      csodásabb énekléssel.~Végre jött maga a szultán, vezéreitől környezve.~
 32    7|       termében trónja párnájára ülve, maga elé szólítá Szolimán országa
 33    7|              lehet, s midőn a szultán maga elé szólítá Ibrahimot, mindenünnen
 34    7|              megölelte, megcsókolá, s maga mellé ülteté jobb felől,
 35    8|            senki, mint az én uram, az maga megiszik egy ülő helyében
 36    8|               a varga merítette meg a maga kupáját, s a fullajtárra
 37    9|           négyszögbe állítá seregeit, maga középre állt, ahova semmi
 38    9|            mandarinok fejeit, s azzal maga ment a hajók fenekét megfúrni,
 39    9|                kiálta fel Tsong-Nu, s maga elé hozatva kedvesét, a
 40   10|               deputáció, vezérszónoka maga a múlt szesszióbeli képviselő,
 41   10|            aztán a felgyógyult kalmár maga is megállapodék, nagy szegényül
 42   10|          érzékeny dolgokat.~A boltban maga árult, Boldizsár diákkal
 43   10|          férfiút, míg az hajlandó lőn maga magának megbocsátani, könnyes
 44   10|            Boldizsár diák, ki szintén maga sem tudta, mint jutott a „
 45   10|             retekből? Bizony megevett maga egy egészet a pokolbélű.
 46   10|           volt valami beszélnivalója, maga Gerguc alig jutott hozzá,
 47   10|             forint! Áh, jaj! bizony a maga apja derék ember úr. Hát
 48   10|            egészségesek, mint az orfi maga?~– Nincs testvérem, magam
 49   10|              pedig négyezer van.~– Áh maga derik orfi. Mincucka, meg
 50   10|               jön a kisásszuny.~Saját maga is kisasszonynak nevezte
 51   10|          mondja, hogy semmit sem tud.~Maga pedig lesbe állt a kerítés
 52   10|            hall a háta mögött s közel maga mellett egy frakkos alakot
 53   10|             orra betörött miatta, s ő maga hanyattesett a sárba. Az
 54   10|                hogy elveszlek?~– Jaj, maga még gyerek, még magának
 55   10|          helyekre, oly időkbe, mikről maga a história is azt mondja:
 56   10|              a hír érkezhetett volna, maga előtt látta Sapor király
 57   10|            leghátul tartotta, s javát maga előtt hajtá.~Mi volt e rendezett
 58   10|            öltönyeikben.~Sapor király maga hófehér, gyémántokkal hímzett
 59   10|               bambuszgyökeret vonszol maga után, mely körmei közé talált
 60   10|         hozatva elő, egyiket fölvette maga, másikat Maeonnak nyujtá,
 61   10|        fenyegetve közelgő Róma ellen, maga Sapor király is odaveté
 62   10|              áll elébb, vagy hátrább, maga a parittyások bonyolódott
 63   10|           csillagalakú buzogányokkal, maga a főpap a bálvány mellett
 64   10|               páncélos lovasság elől, maga után csalogatva azt a mocsáros
 65   10|           nyargalt legelöl a királyné maga, arca elé tartott pajzzsal,
 66   10|         egy-egy izmos herkulesi alak, maga körül csapkodva szeges buzogányával
 67   10|             egy eleven bástyát talált maga előtt, melybe sehol sem
 68   10|             Az ellenség körül özönlé; maga küzdött valamennyi ellen;
 69   10|          tömegek közt s hajigálva fel maga körül jobbra-balra az embereket,
 70   10|    megmentésére sietett a csatatérre. Maga Zabdas is elragadtatott
 71   10|     ostromlókhoz érve, s megcsóválván maga körül a szikrát okádó kanócot,
 72   10|               bőszült dühvel ugrik le maga a vastetőzetre, s lábaival
 73   10|              zuhanásaitól, s az ember maga elbukik a betört pajzsok
 74   10|    zavarodottan bomlanak szét, a föld maga ég a szétzavart sorok alatt,
 75   10|            melyen két kis leánya ült, maga előtt hajtá. A két gyermek
 76   10|          kantárát, s erővel vonta azt maga után, az mindig lassabban
 77   10|           kiálta Zenóbia leányainak s maga mellé ültetve őket, egy
 78   10|        hetediken pompás palotákat lát maga előtt megjelenni, miknek
 79   11|        birtoktekintély zsarnokságától maga a természet óvja az embereket,
 80   11|         halálon, s megint újra kezdi. Maga előtt látja a legnagyobb
 81   11|             aki a szállást fölvettem, maga után intett, hogy majd megmutatja
 82   11|           hogy lőni kell rájok.~Atyám maga is legkeményebb munkákat
 83   11|             érzelgés semmi jelenségét maga körül.~Isten veled!~
 84   11|            iszonyú roppanásra ébred s maga felett látja a csillagos
 85   11|            Készen voltunk halálára, ő maga többször mondá előttünk:
 86   11|               volna is a vértől, mint maga az a vörös mező, melyet
 87   12|         szobrának nevezik, és a patak maga is Shirin nevet visel.~Újabb
 88   12|          magasztos tekintettel néz el maga elé, látni rajta, hogy ez
 89   12|               volt lefüggönyözve, ott maga körül állítá őket.~– Művészek! –
 90   12|           magas jutalmat adok, aminőt maga kívánhat, és ha elég bolond
 91   12|               emberek kitértek előle.~Maga elé nézett merően, magában
 92   12|        megállt, s büszkén széttekinte maga körül. Hiába szóltak hozzá,
 93   12|               költő és művész.~Az arc maga tökéletesen el volt találva,
 94   12|              magát: – Ez Shirin! ez ő maga!~Ez ő volt! Egy márványkép,
 95   12|  udvarnokainak, hogy távozzanak el; ő maga egyedül maradt ott Ferháddal.~
 96   12|               hivé mindenki, azt hivé maga a király is, csak Shirin
 97   12|             oly életteljes, s a hölgy maga oly holthalavány.~Egész
 98   12|                kalapácsát elhajítá, s maga is utána hullott le a száz
 99   13|          levén a kollégium tövében, ő maga a földszinten lakott, leánya
100   13|              múzeumban minden ismét a maga helyén volt, a teleszkópiumok
101   13|              kerítésen éjszaka?…~Áron maga is megijedt e szóra.~– Hisz
102   13|               dolgot Balika, előjön a maga lyukából, s elveszi tőlük
103   13|               gerjedetten felülteté a maga hadait, s megesküvék, hogy
104   13|              golyó pedig benn maradt.~Maga a had gyönyörű népség volt;
105   13|            legszebb angol mén volt, ő maga ezüst csillagos láncszemből
106   13|               tudtára adván a vezér a maga ultimátumát a küldöttségnek,
107   13|             őket a városba, ő pedig a maga seregével mintegy ezer lépésnyire
108   13|               hogy kiki menjen haza a maga lakásába, s éjszakára tegyen
109   13|               tóduljanak a városba. Ő maga nagy büszkén lován ülve,
110   13|           voltak zárva, a kapukulcsot maga Gerzson úr tette a zsebébe.~
111   15|          megint távolabb zúgott, hogy maga után csalja a legényt.~Ez
112   15|               el ne mehessen onnan, s maga leült a vízpartra.~A vezértulok
113   17|            ment, sem oda nem fagyott. Maga Máki uram állván a timon
114   17|              menyecske.~– Ne nevezzen maga engem Jucikának.~– Hát hogyan?~–
115   17|            jobban meggyógyult, mint a maga szamárságaitól.~Azzal kiment
116   17|                hanem kirúgta a széket maga alól s kiment a szobából.~
117   17|      megsokallta a nagy várakozást, s maga is kinézett a konyhába,
118   17|             az ajtót is nyitva hagyta maga után.~Most az egyszer utána
119   17|             nem lehet úgy bánni, mint maga gondolja. Az édesapja már
120   17|                hogy így szégyenszemre maga menjen haza.~– No csak bízza
121   17|                hogy úgy engedi epedni maga után azt a jámbor asszonyt?
122   17|             látogatott át Mákiékhoz a maga izenetével.~Majd kidobták
123   17|          fazekat; de már három órakor maga sem állhatta a dicsőséget
124   17|    bezárkózott, a hágcsót is felhúzta maga után.~– Gyere ide! Ide gyere
125   17|           hogy van az, hogy kegyelmed maga jött a lovakkal, tán beteg
126   17|        búsultak az asszonyon, hanem ő maga a jámbor.~Asszonyok, asszonyok,
127   18|      kengyelvasa is csupa merő ezüst, maga pedig a főispán úr egy pompás
128   18|         szaladgálásból hazavetődött a maga családi tűzhelyéhez, ahol
129   18|               sem jelent, amíg István maga jól nem lakott, s csak azután
130   18|         lakott, s csak azután szokott maga is leülni az asztalhoz,
131   18|             próbabizonyság kedvéért a maga hátára ütött vele egyet,
132   19|           hanem van annyi pénze, hogy maga sem tudja, mennyi?~Ez a
133   19|            kialudt szivarát, s lement maga hálókabátban a csizmadia
134   19|            nagy úr odafenn meghallja.~Maga János mester hallgatva járt
135   19|               vette észre magát, hogy maga is el kezd dudolni: „Krisztus
136   19|            mustával a tőkére, kirugta maga alól a széket; kinyitotta
137   20|            egy más színű fajt annak a maga világrészéből tökéletesen
138   21|               mint egy római konzul a maga idejében, s az érdemes belső
139   21|               sem, bátran járt-kelt a maga dolga után, s még nagyon
140   21|         handzsárját a török, odatette maga mellé az asztalra.~– Hát
141   21|               tömlöcébe, s felhozatta maga elé annak feleségét.~Nem
142   21|               izenet helyett ott volt maga a basa, egy csapat lovas
143   21|             csapat lovas kiséretében.~Maga jött, nem a tiháját küldte;
144   21|              még hűtelen az urához, s maga is megvallja szépen.~A konzisztórium
145   22|         burgundi aranyműves felesége, maga száz között is legszebb.~
146   22|               az asszonyok?” utoljára maga Karadzim kán vezette őket
147   23|                puha kéz!), leültetett maga mellé, szemérmetesen lesüté
148   23|             szűk ketrecbe, ahol éppen maga elfért az ember. Az a ketrec
149   24|              gróf nemrég halt meg, ki maga is ott lakott, s a család
150   24|                 Kegyed ott akar lakni maga?~– Hát természetesen; gazdálkodni
151   24|         nagyságos uram, hahaha!~– Hát maga Louis mindig szokott nevetni?~–
152   24|              tébolyodottakat gyűjtött maga körül, azokat maga gyógyította,
153   24|           gyűjtött maga körül, azokat maga gyógyította, tanulmányozta
154   24|                dacos kis fenevad, aki maga jószántából képtelen munkákat
155   24|             hordott haza megkötözve s maga bebújt a borz után a lyukba;
156   24|       elküldte volna szolgálatából. Ő maga is igen csodálkozott mindenen,
157   24|               a néhai úr ide gyűjtött maga körül.~Nem! Ennek végit
158   24|            madárnak az erdőn megvan a maga hangja, amivel örömét vagy
159   25|           hozni, azt többé ne tehesse maga élőszóval, szokott magyar,
160   25|           gonosztettet követett el, s maga is hasonlókra buzdul; a
161   25|      körülfogta azt fegyvereseivel, s maga tizenkét szarácsival belovagolt
162   25|   vakonszülött azért bünhődik-e, mert maga vétkezett, avagy szülői
163   25|         felele nekik a Mester: „sem a maga, sem a más vétkeért, hanem
164   26|           betegsége azért csak ment a maga útján. Tudjuk azt, hogy
165   26|   beteglátogatók többen lesznek, mint maga a várőrség.~Szeretett volna
166   27|          közreműködni, mert a kastély maga határvillongás tárgya a
167   27|         Fekete István uram, s öklével maga elé ütvén, kissé borízű
168   27|        nyájasan kínálkozva, leültette maga mellé, már akkor Káva János
169   27|          minden gonoszt, amit e lépés maga után fog hozni, az ő fejére
170   27|           lábas marhája kiirtassék, ő maga számkivettessék az város
171   27|                  Minekutána a vádlott maga is beismeré, hogy a tiszafüredi
172   27|      behintetvén, üresen hagyassék; ő maga pedig e város határából
173   27|               is két trombitást vevén maga mellé, miután az emelvény
174   27|               szobában minden bútor a maga helyén áll, még a cintányérok
175   27|            eltakart arcú hajadon csak maga zokogott.~Mikor az emelvényig
176   27|               volt a fövegük mellett.~Maga a bátor tanulóifjúság, a
177   27|             volt az ólomvégű fustély.~Maga Keresztszegi uram vezette
178   27|               Két erős zászlóalj volt maga az érdemes csizmadia és
179   27|               a vezérekkel; s ezúttal maga Bethlen is kénytelen volt
180   27|       jobbszárnyának e gonosz végzete maga után vonta az egész sereg
181   27|             meg őt olyan nagyon, mint maga Keresztszegi. Neki igen
182   27|         magasztalást, mellyel a vezér maga, Keresztszegi uram elhalmoztatott.
183   27|              hazámba kell megtérnem”.~Maga pedig Keresztszegi a legutolsó
184   27|     Keresztszegi menetét, s letétetve maga elé a ravatalt, sokáig nézett
185   27|              maradjon. Ferdinánd is a maga részéről azt tanácsolá a
186   27|         leszállítsák s minden ember a maga mesterségéhez visszatérjen.
187   27|      Keresztszegi szomorúan tekintett maga elé.~– Ha a fejedelem ketté
188   27|          ajtón, s fustélyát plántálva maga elé, rettenetes mennydörgő
189   27|               volt valaha családja? ő maga csak annyit tudott megmondani,
190   27|               észre, hol jár? mikor a maga előtt futó tulkokat csülkig
191   27|          ajtaján, melyet zárva látott maga előtt, ahogy ezt a becsületet
192   27|          eltávozának.~Leghátul maradt maga a vezér és a legújabban
193   27|         harámbasa azt végezte, hogy ő maga legényeivel felöltözik egyszer
194   27|                egy szurtos embert lát maga előtt, ki e szavakkal állja
195   27|          állott. Megfordult a házánál maga Asszán basa is elégszer,
196   27|              az asszonynak nincsen, ő maga azt mondja, hogy volt, de
197   27|             bíznák a világ folyását a maga útjára.~Pedig hát mindaz
198   27|               fejedelem, a negyediket maga Debrecen tartja fejeik fölött
199   27|            megkötve a kapubálványhoz, maga egyedül felment a kastély
200   27|              hű bajtársát még egyszer maga köré gyűjté s így szólt
201   27|             hiszemben, hogy ami tüzet maga meggyújtott, azt maga el
202   27|           tüzet maga meggyújtott, azt maga el is oltotta, tért vissza
203   28|               s nemsokára visszatért, maga hozva az átvett ételeket,
204   28|                vagy egy őrültet látna maga előtt.~– Akar-e kegyed velem
205   28|            Magam fogok vele odamenni.~Maga a menyasszony? esküvőre
206   28|         szolgálójával viteti a lámpát maga előtt s rajtakapják: a szolgát
207   28|               ajtó feltárult, Larisse maga is visszadöbbent, mintha
208   28|          Larisse, hogy ki áll előtte. Maga Zseminszky Kázmér.~Amíg
209   28|           nagy hamar elaludt; elébb ő maga, azután a pipája.~Ekkor
210   28|               szemeit kezével, hogy ő maga se lássa magát ily illetlen
211   28|            hazavitt szeszgyárába, ott maga és neje mindent elkövetett,
212   28|              ki nemsokára megérkezett maga is. Megismertem a szavát,
213   29|          összefogózik, az el is seper maga előtt még a nagy dobogó
214   29|               az elővigyázattal, hogy maga nem ül a kocsijába, hanem
215   29|        embernek arravaló a háza, hogy maga akar benne lakni s nem azért,
216   29|          valakinek az ujján egy saját maga készítette lószőrgyűrűt:
217   29|           Hanem hát ennek is megvan a maga módja.~Vannak szerény, jámbor
218   29|         másfelől rakván meg a tüzet a maga vaskutyájára, s e közben
219   29|               utánam: „Én”.~– Én.~– A maga nevét mondja.~– Tarisznya
220   29|         menjen szépen asszonyánkkal a maga szobájába; én is megyek
221   29|             Azt állította, hogy saját maga harapta meg.~– A saját homlokát?~–
222   29|               lakott, aztán lefeküdt, maga elé tétetett egy nagy vizeskancsót,
223   29|         egzamináció, az esperes, ki ő maga is nagyon tudós férfiú volt,
224   29|            alkalommal esperes úr volt maga tartandó a halotti beszédet,
225   29|               mint az első csók hívja maga után a másodikat.~– Ezt
226   29|               a kántusba.~A nóta után maga tartá oda a poharát a közös
227   29|               pajtást a pincetorokba, maga meg felkapta a köpönyeget,
228   29|            Hamis volt a zúzája; nem a maga hangján énekelt, azon a
229   29|             régen lejutott a földre a maga bámulatos nyaktörő útján,
230   29|            teketória nélkül s betolta maga előtt az utcaajtón át a
231   29|               tudta, hogy itt van s ő maga nem tudja, hogy hol van!
232   29|               itt a feleségem.~– Úgy? Maga a professzor, akit én meg
233   29|            remegés közt.~Ott azután a maga természetes hangján szólalt
234   29|             adta neki; hanem elmondta maga a vele és körülötte történteket,
235   29|            fejét a szobába, s betette maga után az ajtót, nem bánva
236   29|               asszonyság is megtért a maga jogos birodalmába. Mielőtt
237   30|            Lloydban.~Végre letette az maga mellé a hirlapot, hanem
238   30|               mikor ismét letette azt maga elé, elkezdte sebesen a
239   30|        rémületes zöld fényt derengett maga körül. Ettől a látványtól
240   30|      prókátorosan: a stemplit fizesse maga. Hanem elébb hallgassa meg,
241   30|    háromemeletes palota felépítésére. Maga a bank vállalkozik rá. Nekem
242   30|                akkor vágták az erdőn. Maga csak pipázzék, és ne beszéljen!
243   30|          gyanítható volt, hogy vagy ő maga, vagy a vőlegénye nagyon
244   30|               hogy az egész sajtópert maga a ruhakereskedő csinálta
245   30|  kisasszonytól, leültetett a pamlagra maga mellé, megszorongatta a
246   30|     feltürkőzve s a csikorgó hidegben maga tisztította a hurkabelet,
247   30|              megtölti, és hazaküldi ő maga.~– Nagy vigyázatlanság volt
248   30|             némberrel találkozom, aki maga a szemem közé néz, attól
249   30|            esketési szertartást pedig maga az esztergomi primás fogja
250   31|             hogyan kezd hozzá, hogy ő maga válasszon magának feleséget.~
251   31|              egész tudománya az, amit maga látott és hallott: akkor
252   31|               Buddha barátoknak.~Luzu maga pedig, az alapító szent,
253   31|             naftavízben, maradt meg a maga nagyságában, s az most már
254   31|           elférnek egy elefánt hátán. Maga a kormányzó a három fiával,
255   31|        párjával összecorkázva bocsátá maga előtt egy-egy vadászlegény.~
256   31|           mint ötven verébcsiripelés.~Maga Csia Csingi is elmosolyodott
257   31|              legbámulatraméltóbb volt maga a szénfekete paripa, melynek
258   31|            átadta azt a csatlósnak. Ő maga pedig büszkén megállt a
259   31|              testőrtől környezve jött maga a leaotungi alkirály elefántháton.~
260   31|           remekművű torony, abban ült maga az alkirály.~Ő még egy fejjel (
261   31|           fonál, amit ehhez használt, maga volt az a selyempókszál,
262   31|         végképp legyűrve a vadállatot maga alá, a sarkával a nyakára
263   31|     berzenkedő kakast közelítni látta maga felé, hirtelen felkapta
264   31|            mélyen elfelejtsék.~Csak ő maga nem tudta azt elfelejteni
265   32|             hirdetménye: „Statárium”.~Maga a korcsmárosné fogadott
266   32|      korcsmárosné fogadott bennünket. Maga, mert gazda nincs. Az már
267   32|          kocsisunk nagyon követelte a maga karafina borát. – Várjon
268   32|            onnan gondolom, hogy nem a maga leánya, mert különben kivenné
269   32|           lelkem ifjúr! Látszik, hogy maga diák! Hát aztán a vicispánné
270   32|         keresztlábú ivóasztal végére, maga mellé téve a fokosát. S
271   32|             cukros bort.~A vén betyár maga is ivott, s danolni is kezdett
272   33|          felesége) fel tudott menni a maga lábán a választás színhelyére;
273   34|         Akinek ott pere volt, végezte maga, vagy amikázott, de prókátorhoz
274   34|            Liba Kis Jánosné asszonyom maga saját személyében szállítja
275   34|             adja fel a szállítmányát; maga is vele utazik a La Manche
276   34|         húzatott Pugonyi Están uram a maga és a szomszédasszonya telke
277   34|              édes Palkó, miért szidja maga olyan nagyon a mi Filáx
278   34|              kutya prozódiával. Tudja maga, mi az a próza?~– Hogyne
279   34|          Adjak belőle? Ebéd előtt van maga vagy ebéd után?~– Minálunk
280   34|               ott folytathassam, ahol maga elkezdte.~Hát azt a szívességet
281   34|            Hát aztán mi hasznát veszi maga ennek a sok sálemálénak,
282   34|                  Hát honnan veszi azt maga, hogy énnekem van helyes
283   34|            kerítésen keresztül, mikor maga nem veszi észre, hogy ojtogatja
284   34|              észre, hogy ojtogatja be maga itt ebben a bozótos kertben
285   34|              csupa gyönyörűség. Hát a maga édesapjának is van ilyen
286   34|            nagy darab homokföldje; ha maga a vincellér-iskolában kitanulná
287   34|    koppasztáshoz értő asszonyságok; ő maga osztályozta a tollakat,
288   34|               váltottam az úrfival.~– Maga nem, hanem a leánya.~– A’
289   34|              nem a ludak szerezték. A maga leányán holtig rajta szárad
290   34|             is elfutotta a méreg.~– A maga fiát pedig úgy híják az
291   34|              a fazékban. Azt Están úr maga szétosztá cseréptányérokba,
292   34|         fogják Londonba elszállítani. Maga Están úr viszi a kincset
293   34|           útrakelni. Azt társul veszi maga mellé. Majd bámulni fog
294   34|           medallionja: akkor érezze a maga teljes semmiségét ez a felfuvalkodott
295   34|        megvolt az egyetértés.~A nevét maga beírta a vendégkönyvbe Están
296   34|          elkezdett nevetni, a tolmács maga is alig tudott szóhoz jutni
297   34|                hogy „férj”. Én mint a maga férje vagyok bejelentve.
298   34|                mint huszár, levágta a maga svalizsérját.~– No, ez szép
299   34|              Palkó ezalatt megjárta a maga legációját. Tavasz lévén,
300   34|           szülő: Están úr oda citálta maga elé a Palkó fiút s nagy
301   35|      elmultával hazakerül Budapestre.~Maga Baltaváry Tihamér nem kísérhette
302   35|       ellenféllel, akinél Baltaváry a maga és felesége vagyonát elvesztette.
303   35|             elegáns fogatáról, melyet maga hajtott: két ló egymás elé
304   35|             inasa, szakácsa, kocsisa: maga elfoglalta az egész nyaraló
305   35|            lenni, az imádó bizonyos a maga dolgáról. Imádottja az egész
306   35|             ha jókedvében van a díva, maga is elmeséli új imádója előtt