Part

  1    1|           lábairól a haldokló kezeit, azután fölemelé őt gallérjánál
  2    1|         óvatosan lépte át a szívevőt, azután hölgyének nyujtá kezét. –
  3    1|            bukott a sűrű cserje közé, azután egy állatias üvöltéssel
  4    1|               kezével agyához kapott, azután fejtetőre a sűrű bokrok
  5    1|                később nyögő vonaglás, azután semmi.~A sziklapárkányzaton
  6    1|               míg eltűnt szemei elől, azután sürgetve ragadta meg a hölgy
  7    1|       kormányzó ötven guineát adott”, azután kifujta lelkét.~A kormányzót
  8    1|           északnak irányozta futását, azután feszült vitorlával indult
  9    1|          illeszté fegyverét, célzott; azután újra leereszté azt, vállat
 10    2|              vizek csípősebbikéből, s azután bekötöttem a szemeit, hogy
 11    2|          Megáldott bennünket szegény, azután még egyszer elkerítette
 12    3|            van, barát, atyafi, rokon, azután az ismeretlen népek, az
 13    3|              elfeledni, megölte őt, s azután még kevésbé tudta elfeledni…~
 14    3|      szolgákat mélyen eltemetett.~Még azután századok lefolyásaig hányt
 15    4|          Pedig ez volt a Szahara. Itt azután leütötték a sátort, felállították
 16    4| kancsukamártással bevág, s onnan megy azután négy órakor a színházba,
 17    5|          kulcsot a toronyablakból.~És azután a távolba nézett.~*~Judit
 18    5|              Mindenki elhallgatott.~S azután szólt hozzájok, erős, csengő,
 19    5|            szeméből hulló könnyüt, és azután lovát sarkantyúba kapta,
 20    5|    hátrahagyott gyászos asszonyoknak, azután leborult lova nyakára. Társai
 21    5|              iszonyú roppanás hallik, azután a harang elnémul, talán
 22    6|         banánfák labirintos sűrűjébe, azután csatarendben vonultunk előre
 23    6|               kínálni előbb étkeivel, azután csókjaival. Az asztalka
 24    6|             azon három ujj helyén még azután is valami hűsítő érzés maradt
 25    6|               megölelt, megcsókolt, s azután valami balzsammal megkenve
 26    6| Le-leterítettek egy fekete lepedővel, azután azt megint lekapták rólam,
 27    7|       ájtatoskodni betért a mecsetbe. Azután ismét újrakezdődék a zaj
 28    7|              és megöletni nem engedi; azután Ibrahimhoz lépett, megölelte,
 29    7|     lépésnyire egyet megöltek. Jöttek azután a janicsárok, övig mezetlenül,
 30    7|        halálrasebzett oroszlán sírna.~Azután fölemelé fejét, s egyszerre
 31    7|                elbocsátá őt férjéhez.~Azután kioltottak minden mécset
 32    7|             reám és szeress.~És látta azután, mint ültek lovaikra Ibrahim
 33    8|         fullajtár beszélt a vargának, azután a varga beszélt a fullajtárnak,
 34   10|           nádasba; a jámbor hitelezők azután megszánva a szerencsétlent,
 35   10|          olyan rúgás esett az ajtóra, azután még egy, még kettő, és még
 36   10|        elnyargal, egyszerre két első, azután két hátulsó lábával lépve,
 37   10|           előbb elfoglalá városaikat, azután sziveiket.~
 38   10|               a kavicstömegekben, még azután kétszeres erővel nyargalt
 39   11|           megdöbbenve fordult hátra s azután gúnyos tréfával viszonzá:~–
 40   11|             feküdtem.~Hallottam, hogy azután megint bekiáltott valaki.~–
 41   11|          elhagyott hajó a víz fölött, azután egyszerre megállapodva,
 42   11|             elkezdett lassan forogni, azután mindig sebesebben, egyszer
 43   11|          hangosan a fogait piszkálni, azután meg a körmeit.~Gondolhatod,
 44   11|        természetes.~A legény hívására azután előjött a kulcsárné, s miután
 45   11|            meg, és mit nem tesz meg s azután megmondta a szabott díjat,
 46   11|              is beírt notabilitásnak.~Azután inte egy uniformisos legénynek,
 47   11|             hogy üres a köpönyeg. Azt azután haragjában a vízbe hajította,
 48   11|         nyujtva felénk s elébb engem, azután Fricit, végre Jancsit csókolgatva
 49   11|            aminek a leve előbb piros, azután megkékül, s azt mondta,
 50   11|          Kárpátok alatti melódiák, és azután úgy nyomja valami a szívet,
 51   11|               kő.~Ez időben előjöttek azután a különbnél különbféle betegségek,
 52   11|        határtalan meghódolása jeléül; azután a citoyenhez fordult könyörögve,
 53   12|                kígyó van lábai alatt; azután elnevette magát ijedelmén
 54   12|               keblére tűzte éledni; – azután leült a tópartra társaival,
 55   12|               esküvél, – monda neki – azután engemet.~A király kezében
 56   12|               sóhajtva rejté keblébe.~Azután várta: nem jön-e másik virág
 57   13|         katonái pusztították el.~Ezek azután falkánkint jártak városról
 58   13|                ha ők hazajőjjenek, és azután pediglen kiváltképpen csakhogy
 59   14|             amit beszélek, s legyetek azután mindnyájan egy karrá, hogy
 60   14|      kitisztította, kifényesítette, s azután kiálták: haljunk meg az
 61   14|               ütni az ellenség fejét, azután semmi baj. Otthon eldicsekedtek
 62   15|             csillagocskák felé törve, azután azt is megrázta az idő és
 63   15|            végre lerogyott alattuk, s azután nem bírt fölkelni többet,
 64   15|             mintha üdvözölni akarnák, azután felkerekedtek mindannyian,
 65   15|             fia lerontott.~A harangot azután ismét feltették a kápolnába
 66   16|             sehol sem vetettek ágyat.~Azután összehúzta magát egy kapu
 67   16|           nagy tiszteletreméltó ember azután sokat beszélt a népnek,
 68   16|        nyomorúságban, s hogy szerette azután is a gyermekeket mindig.~
 69   16|         talált templomot nyitva; este azután azokat is becsukták, s ő
 70   17|            van, mindig a szájába lóg.~Azután meg egy derék kormányos,
 71   17|       valamelyik esperes leányát.~Még azután jött egyre sok mindenféle
 72   17|         megteremhetett volna.~Egyszer azután hírét hallják, hogy a patvarista
 73   17|            Jucika csinált számára.~Ez azután nagy csapás volt. A leány
 74   17|         gitározni, hímet varrni tudó.~Azután még egy másik farsang múlt
 75   17|              hát legyen úgy.~Valahogy azután csak megengesztelé szegénykét,
 76   17|              tőle elszökik!~Megvoltak azután ismét néhány hétig. Juci
 77   17|           szokatlan föllépésre, hanem azután elkezdett ordítani fennhangon,
 78   17|                egy kicsinyt köhögött, azután leült az egyik ágy mellé;
 79   17|               szokás, elébb az egyik, azután a másik, hanem egyszerre
 80   17|             részesülése, mert Jucinak azután is, mihelyt nem tetszett
 81   17|         asszonyom?~A sok hazajárásból azután mindig maradt a városban
 82   17|             ami csak szép és divatos.~Azután még beszélgetni is kellett
 83   18|             igaz; hanem egyéb hibáját azután keresve sem lehetett találni.~
 84   18|               a sok szalagot! Hát még azután az iskolás gyerekek, amint
 85   18|               mind ez a sok szép csak azután való nap történt, hogy Borsos
 86   18|           maga jól nem lakott, s csak azután szokott maga is leülni az
 87   18|           zöld ágakból és zászlókból; azután meg papirosból.~– Hallgass!
 88   18|               engedett és folytatá.~– Azután a városház falán ki vannak
 89   18|               te ahhoz? Diákul van.~– Azután a Szent János kápolnája
 90   18|               amennyi oda elég volna, azután meg a zsidóknak semmi közük
 91   18|              éjszakán át; akkor lehet azután vele verekedni, tudom, hogy
 92   18|             is merítette vízzel, abba azután beleáztatták a kötelet.~–
 93   18|           kötelet el ne lopja valaki. Azután reggel korán, tudja kegyelmed,
 94   18|            egész éjszakán át; akkorra azután a verekedő eszköz megkeményül,
 95   19|             sor után punktum? Egyszer azután eljöve a kilencedik; az
 96   19|                az asszony meghalt, és azután ott volt a punktum.~János
 97   19|           Egynek vegyen? Hogy a többi azután irigykedjék rá. Nem; majd
 98   19|           leány következik, ez semmi; azután itt van a Palika. Ez volt
 99   19|            még sem tudott választani. Azután alulról kezdte felfelé;
100   19|            ezer forintos banknótán, s azután elcsukta azt félelmesen
101   19|                  Nem szabad énekelni.~Azután leült duzzogva a tőkéhez,
102   19|        Először a szájára ütött, hanem azután megharagudott, nagyot ütött
103   20|              a bányákban dolgozzanak, azután rabszolgáivá tevé őket,
104   20|               a hegyi ösvénnyel, mely azután a sárga bércek végtelen,
105   20|     hajnaltámadat.~Amarlija nem szólt azután többet, hanem megállt arccal
106   20|           látkörön lilaszín derengés; azután az is elmúlik: s itt a csillagos
107   20|              mögé.~– Ó, mi kár értök!~Azután öltönyeiket is levetik,
108   20|      lehajigálják.~– Ó, mi szépek!~És azután letérdelnek egymással szemben,
109   21|             zavargós időkben úgy állt azután Debrecen az alföldi kenyértermő
110   21|           akármelyik fejedelem előtt. Azután meg Klára ifjasszony tisztességes,
111   21|            ahol legpirosabb az orcám, azután majd én is megcsókollak
112   21|              feleségét hogy üldözi, s azután úgy ütni főbe ököllel a
113   21|              helyre vigasztalni.~Csak azután jutott eszükbe a csausz.
114   21|              tömlöcből a Rácz Jánost; azután meg egy hajdú menjen el
115   21|               háromfelül lapul össze, azután meg szekérre kötnek, s minden
116   21|         hiresztelje a dolgot, s akkor azután leült és írt egy levelet
117   21|            árestomod.~Több veszedelem azután nem támadt ebből a bajból
118   21|            lakni.~A váradi basa pedig azután is folyvást ügyeltetett
119   22|     egyszerszép”, nem „százszorszép”. Azután meg a nemes urak nem is
120   22|               aki leskelődött, no azt azután lóvá is tették mindannyiszor,
121   22|               elébb hegedültek hozzá, azután mondták a verset, mely gyakran
122   22|              Jó tárgy volt enyelgésre azután, hogy a főuraknak nem szabad
123   22|               sem volt az enyelgésre.~Azután még jobban elkomorodott
124   22|           halálordítás hallatszott, s azután gazdátlan süvegek úsztak
125   22|           Eddig nevetett Karadzim, de azután tépte szakállát dühében.~–
126   22|               kik velük maradtak, még azután hosszú, boldog életet éltek;
127   23|         nagyon hevesen bántam vele, s azután szelidebben kezdék hozzá.
128   24|        magamat a tiszttartóhoz, onnan azután visszaküldtem.~A tiszttartó
129   24|                hogy ragad az emberre!~Azután azt gondoltam, hogy itt
130   24|              pert; majd megmutatom én azután a Klárándy grófoknak, hogy
131   24|        lebocsátva; – itt valaki járt.~Azután ismét megálltam hallgatózni,
132   24|      fénymázzal barátságosan keneget; azután az a komondorhűségű kapus,
133   24|               belőle egy pár kortyot, azután levette a szájáról, s rámnézett
134   24|          tizennégy napig lázban volt, azután felgyógyult szépen, s többet
135   24|                hogy valaki van nálam.~Azután – egy falióra van az ágyam
136   24| Kérdezősködtem bolondjaimtól, akiktől azután még kevésbé lettem okosabb.~
137   24|    egészítettem, azt hozzá álmodom, s azután képzelődöm és álmodozom
138   24|        futottam. – Akkor szégyeneltem azután csak el magamat, azt képzelni,
139   24|             öntök végig a fejemen.~De azután mégis csak oda kellett visszatérnem,
140   24|     bódultságot, hogy híre menjen. És azután éjjel-nappal vesződött,
141   24|        virágot képzeltem, a ki tudja, azután vettem észre magamat, hogy
142   24|               találni, mi lelte? Hogy azután kissé nyugodtabb lett, mutatta
143   24|            írni, amivel azt kifejezé: azután ijedten eltakarta arcát
144   24|             az a beszédtelen ajk – és azután az a rögtöni eltűnés, mire
145   24|           árán megszabadítson, s csak azután kezdett jelt adni a lakosoknak
146   24|              közeledtét lakásom felé; azután valami heves dulakodást
147   24|       rikácsoló hangja volt kivehető; azután a rablók káromkodásait,
148   25|            felfegyverezzük magunkat s azután megrohanjuk a kapuknál és
149   25|     komparadzsikat s leöljük őket. És azután mi leszünk belül a várban
150   25|              ne hagyják elraboltatni; azután a szent képekhez. Mind nem
151   25|                rövidség okáért. Pedig azután Hasszán basa nem sokáig
152   26|          nagyon is jól el vala látva.~Azután meg hadserege sem igen mérkőzhetett
153   27|            senki sem akart tudni. Ott azután hallhatott is annyit, hogy
154   27|      lidérceken, boszorkányokon.~S ha azután a tudnivágyó utazó, mindezen
155   27|           Bálint, mellette János fia, azután Mélius Péter, a kedvenc
156   27|             ne bámuljon arra a képre; azután a dicső Bethlen Gábor arcképe,
157   27|              és meghajtá magát. Hanem azután, mikor bíró uram kézen fogva
158   27|            fölötte törvényt tartanak.~Azután bátran, szilárdul szemébe
159   27|             négy része felé fordulva; azután mély csend támadt, s az
160   27|               a kútágast is kivágták.~Azután a meztelen falakra került
161   27|        emléket juttatni e mai napról.~Azután tovább bontották a falakat;
162   27|         gerendáit hirtelen leemelték, azután minden oldaról a falak eresztékeibe
163   27|    lovagoljanak a kivonuláskor, hanem azután a csetepaténál is elől legyenek ’
164   27|               durae capacitatis homo! Azután pedig?~– Azután pedig ráütvén
165   27|     capacitatis homo! Azután pedig?~– Azután pedig ráütvén nagy zajjal
166   27|              elhordta a vitéz lábait, azután meg egy gerencsér, kit a
167   27|           legjobban a békaevőket, míg azután egy golyó őt is a békák
168   27|              a tűzverő botok álltak s azután a kaput kivetni sarkából,
169   27|         vissza; amikre voltaképen még azután is szükségük lehetett, s
170   27|      szarvasállatból; külön lévén még azután a borjúcsorda, mely szintén
171   27|           letépett láncáról a Tiszán, azután lekerült Kállónak, végig
172   27|            egy magányos bagoly, hanem azután egyszerre átváltozik a bagoly
173   27|           sokszor látott a háznál.~És azután még többet is megtudott.~
174   27|               a próféták regéinek.~És azután még többet is hallott Szulali,
175   27|               kormot lemossa magáról, azután pedig felkeresse Vince úrfit,
176   27|          elöljáróságnak. Ezért adatik azután jutalom és kitüntetés. –
177   27|               sohasem fogja elárulni, azután megparancsolták neki, hogy
178   27|             urakat fogják pusztítani. Azután, ha abból visszajönnek,
179   27|              szegény tébolyodott.)~És azután latin nyelven folytatták
180   27|              Úgy segéljen, uram.~– És azután megint eltávozott tőled?~–
181   27|         bizonyosan beeresztik.~A bíró azután vagy otthon van, vagy nincs.
182   27|             csendes nyikorgását hallá azután.~Vince szobája anyjáé mellett
183   27|        koccantott kettőt, aztán ötöt, azután tizenegyet, ismét tizenegyet,
184   27|           hirtelen elfojtá kiáltását. Azután ismét csend lett.~A férfi
185   27|              és megkérheti kezedet, s azután élhet veled, ha tud, boldogan.
186   27|             résen menekülhessenek. Ők azután ám lássák, ha a feltakart
187   27|       vágtatott a város kapuján ki, s azután a városon kívül nagy puskatüzelés
188   27|              az én lelkem látja.~– És azután mártírhalált halni?~– Ha
189   28|           hogy friss lég jöhessen be.~Azután leszűrte teáját egy kis
190   28|           iránt útközben tanúsítani s azután, ha Párizsba értünk, akkor
191   28|         hajtott fel egyszerre, s csak azután vette észre magát.~– Ezer
192   28|           idegen teletölte számára, s azután kiitta azt.~Az idegen odahajolt
193   28|         csókolta volna meg.~A lengyel azután lehúzta ujjáról brillántos
194   28|          hamar elaludt; elébb ő maga, azután a pipája.~Ekkor Zseminszky
195   28|               Zseminszkyvel szemben s azután körülnézett, hogy nem kergeti-e
196   28|               nincsen-e valaki közel.~Azután odahajolt Zseminszky vállára
197   28|        strelicek közt szolgált, s kit azután kellemetlen elővigyázatból
198   28|               utazhatnak tovább.~Mire azután egy találkozási jelenet
199   28|                  Többet nem kérdeztem azután tőle. Éjszaka két külvárosi
200   28|               jelen eltakarításánál s azután nem gondoltam egyébre, mint
201   28|               az most szálfa! – Ekkor azután összeszedtek bennünket s
202   28|               menet közül tántorogni, azután elesett, kisérői egy darab
203   28|              egy kis ideig hurcolták, azután félre fektették az országút
204   28|         másikig agyvelőmön keresztül.~Azután elkezdődtek a rettentő viziók,
205   28|     fennhangon híja társait: jer ide! azután kezemhez nyúl,… ó irtóztató…
206   28|        elrendelte, mit tegyenek velem azután.~Ideglázt kaptam. Sokáig
207   28|               később átengedte nekem. Azután elkezdett valamit mesélni
208   28|            hogy az embert összezúzza. Azután, ha a vonattal ellenkező
209   28|             kizökkenté súlyegyenéből.~Azután leült velem szembe s néztünk
210   28|       Tájékunkon ez valódi megsértés.~Azután úgy tettem, mint aki elálmosodik,
211   28|               szék karjára. Nemsokára azután úgy tettem, mint aki mély
212   28|               torkáról.~Ő is úgy tett azután nemsokára, mint aki alszik;
213   28|        utitársam pedig az édesből. Én azután csak tréfából aludtam, ő
214   28|              nekem soha.~Hanem valami azután egyszerre elűzött minden
215   28|         kiáltozhatott utánam. A vonat azután odábbrohant, és senki sem
216   29|               csak annál nagyobb lett azután a haragja a lunátikus ellen.~ ~
217   29|     menyasszony, Veronika kisasszony; azután meg nagytiszteletű Harangi
218   29|             bebotlott a konyhába. Ott azután egyszerre igen nyájas képet
219   29|             egy fogát ütötte ki.~– És azután?~– Azután sötét lett, s
220   29|             ütötte ki.~– És azután?~– Azután sötét lett, s én négykézláb
221   29|             közé szorulva bankó? csak azután kézbesítette nagylelkűen.~
222   29|                s az is üres volt.~Így azután nollevelle oda kellett adni
223   29|         lánykára írt volt, s melyet ő azután átfordított élemedett asszonyságra;
224   29|             is tréfán járt az esze) s azután az ölébe vett alakkal, meg
225   29|           pilláit, az sem zsenirozta; azután kiküldte a konyhába tengerit
226   29|              borzalom volt nézni, ott azután leült, s a lábait lelógázta
227   29|                nagy remegés közt.~Ott azután a maga természetes hangján
228   30|               kitett viaszkisasszony. Azután német szinésznő volt, primadonna,
229   30|          utóbbit választotta.~No most azután már csak én vagyok hátra
230   30|             ezt elárulja magáról. Azt azután hámba fogják, húzatják,
231   30|               fogja végezni. És akkor azután úszni fogunk a boldogságban
232   31|               mint a bolondságra.~Még azután sok mindenfélét olvasott
233   31|         leaotungi elöljárókhoz. Akkor azután ennek az aranymenyétnek
234   31|       meghajtva, üdvözlé a császárt s azután hátrament, az utána jövő
235   31|               torkáig végig hasítá, s azután végképp legyűrve a vadállatot
236   32|          nádas verte fel a bugáit.~És azután nagy sík terület veszi körül
237   32|               elébb az egyik ablakon, azután a másikon kandikált be;
238   33|                Verje meg a csuda! Hát azután se potya bor, se ingyen
239   33|            bor, se ingyen gulyás? Hát azután mitől buzduljon fel a hazafiúi
240   34|             és fehér-vörös példányok, azután meg fehér-fekete-vörös egyéniségek.
241   34|             alapeszme.~Ekörül fordult azután meg Pugonyi Están uramnak
242   34|              szobájában. Csakhogy azt azután Katica is meghallotta.~Az
243   34|              csavarni a bajuszát. Hát azután?~– Azután háromszor rigorozálok:
244   34|               bajuszát. Hát azután?~– Azután háromszor rigorozálok: leteszem
245   34|          leteszem a doktorátust.~– És azután?~– Azután beállok ügyvédbojtárnak,
246   34|           doktorátust.~– És azután?~– Azután beállok ügyvédbojtárnak,
247   34|               leffentyűjét kioldozni. Azután belenyúlt s kihúzott belőle
248   34|              aztán megnyugodott.~Arra azután bekövetkezett a macska-princ
249   35|             volt és a férje kézírása.~Azután kivezették a Lánchíd oszlophoz,
250   35|            felügyelő lépett be rajta, azután az igazgató; utoljára a
251   35|             Először az átalakulásnál, azután az azonosság bebizonyításánál.
252   35|           átalakítja szakértő kézzel, azután elmegy veled a hivatalba,
253   35|         megrögzíti, aminek másolatait azután mindazoknak a pénzintézeteknek