| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 77 1 8 4 9 6 a 16815 à 5 á-á-árnyékában 1 a-a-az 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 16815 a 6057 az 3776 s 3653 hogy | Jókai Mór Elbeszélések IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Part grey = Comment text
4501 10 | vérlepte alakokat, kiknek arcán a fanatizmus lángja vonaglott.~
4502 10 | idegrendítő ordítás hangzott a palmíraiak háta mögött,
4503 10 | megdöbbenve hátratekinteni.~A jobbszárnyon levő numid
4504 10 | jobbszárnyon levő numid lovasság, a nehéz arab seregeket a mocsáros
4505 10 | a nehéz arab seregeket a mocsáros lapályokba csalva,
4506 10 | hátra maradtak mögötte, a tartalékul maradt szíriai
4507 10 | Ez az első nyíllövés után a futásban kereste menedékét,
4508 10 | futásban kereste menedékét, s a kétszáz elefánt a bálványképekkel
4509 10 | menedékét, s a kétszáz elefánt a bálványképekkel magára maradt
4510 10 | bálványképekkel magára maradt a támadók előtt.~Az elefántok
4511 10 | harcordítása volt az, amely a csatazaj közepéből kihallatszott,
4512 10 | közepéből kihallatszott, midőn a győzelem már félig Zenóbia
4513 10 | Zenóbia kezei közt volt.~A palmírai harcosok szívét
4514 10 | látták. Egyszerre felbomlott a csatarend, visszafordult
4515 10 | eszeveszett tömkelegben rohantak a bálványok védelmére, átengedve
4516 10 | bálványok védelmére, átengedve a vérrel kivívott csatatért
4517 10 | vérrel kivívott csatatért a már félig leküzdött ellennek.~
4518 10 | félig leküzdött ellennek.~A papok ezalatt kétségbeesett
4519 10 | kétségbeesett küzdelmet kezdtek a numid lovasokkal, melybe
4520 10 | elefántok is belekeveredtek, a nap elefántja fölemelt ormánnyal
4521 10 | fölemelt ormánnyal rohant a lovasok közé, s felkapva
4522 10 | mintegy buzogánnyal vágott a tömegek közé, utat törve
4523 10 | iszonyú lábai gázolásával a legsűrűbb tömegek közt s
4524 10 | jobbra-balra az embereket, s a visszaesőket iszonyú agyaraival
4525 10 | fel.~Semmi sem volt képes a palmíraiakat rendbeszedni
4526 10 | rendbeszedni többé. Mindenki csak a veszélyben forgó bálványt
4527 10 | annak megmentésére sietett a csatatérre. Maga Zabdas
4528 10 | lovasai által, s iparkodott a zavargó csatazajban a királynét
4529 10 | iparkodott a zavargó csatazajban a királynét föltalálni.~Az
4530 10 | körüle álltak és küzdött a római veteránokkal.~Zabdasnak
4531 10 | erővel kellett megragadni a királyné paripájának fékét,
4532 10 | fékét, hogy elvihesse őt a csatatérről.~A numid lovasok
4533 10 | elvihesse őt a csatatérről.~A numid lovasok azalatt körülfogattak
4534 10 | lovasok azalatt körülfogattak a visszarohanó tömegektől
4535 10 | leapríttattak az utolsó emberig, de a palmírai sereg is szét volt
4536 10 | sereg is szét volt verve. A bálvány megmenekült; hanem
4537 10 | bálvány megmenekült; hanem a csata elveszett.~– Minden
4538 10 | kiálta Zabdas, magával vonva a királyné paripáját, mely
4539 10 | kapálózott, nem akarva távozni a csatatérről.~– Nincs minden
4540 10 | minden elveszve, – viszonza a királyné – még áll Palmíra!~
4541 10 | sietnie kell üldözői elől; a római lovasság ismét összeszedte
4542 10 | lován, megvoná csendesen a kézíjat s percig célzott.
4543 10 | célzott. Az ideg pendült. A királyné lova nyargalt,
4544 10 | üldözők messze elmaradtak.~A nyíl Aurelián vállát fúrta
4545 10 | Hangzék Zenóbia szava a vesztett csata után.~– Föl
4546 10 | vesztett csata után.~– Föl a falakra, zárjátok be a kapukat,
4547 10 | Föl a falakra, zárjátok be a kapukat, fegyverre, aki
4548 10 | aki férfi! Nyissátok meg a templomokat, a vének, a
4549 10 | Nyissátok meg a templomokat, a vének, a világtalanok, a
4550 10 | a templomokat, a vének, a világtalanok, a nyomorékok
4551 10 | a vének, a világtalanok, a nyomorékok menjenek imádkozni,
4552 10 | nyomorékok menjenek imádkozni, a többi harcoljon! Rakjatok
4553 10 | harcoljon! Rakjatok tüzeket a téreken, a nők forraljanak
4554 10 | Rakjatok tüzeket a téreken, a nők forraljanak ólmot és
4555 10 | forraljanak ólmot és olajat, a gyermekek faragjanak nyilat,
4556 10 | faragjanak nyilat, hozzátok föl a kriptából a halottakat,
4557 10 | hozzátok föl a kriptából a halottakat, tegyétek ki
4558 10 | ők se pihenjenek! Mérget a nyilakra és mérget a szívbe!
4559 10 | Mérget a nyilakra és mérget a szívbe! Férfivá legyen a
4560 10 | a szívbe! Férfivá legyen a gyermek, és a férfi félistenné,
4561 10 | Férfivá legyen a gyermek, és a férfi félistenné, villám
4562 10 | félistenné, villám legyen a kard!~Minden úgy lőn.~Zenóbia
4563 10 | utcáról-utcára, falakról-falakra a népet buzdítani. Ő volt
4564 10 | népet buzdítani. Ő volt a vezére, költője, lelke a
4565 10 | a vezére, költője, lelke a népnek.~Az első napon, hogy
4566 10 | Zenóbiához, felszólítva őt a meghódolásra, s azon esetben
4567 10 | birtokait.~Zenóbia körülhordozá a követet a város falain,
4568 10 | Zenóbia körülhordozá a követet a város falain, megmutogatta
4569 10 | falain, megmutogatta neki a felállított hajító és kopjalövő
4570 10 | kopjalövő gépeket, levezette a piacokra, hol a népség fegyvergyakorlatot
4571 10 | levezette a piacokra, hol a népség fegyvergyakorlatot
4572 10 | tartott, megmutogatta neki a roppant földalatti raktárakat,
4573 10 | kifogyhatatlan élelmiszerekkel, a gazdag forrásokat, a városba
4574 10 | élelmiszerekkel, a gazdag forrásokat, a városba foglalt gyümölcstermő
4575 10 | gyümölcstermő pálmaerdőket, a szapora nyájakat, mik a
4576 10 | a szapora nyájakat, mik a hozzájárulhatlan mezőkön
4577 10 | E falakon belől gazdag a föld, kívül rajtok koldus
4578 10 | Velünk harcol az Isten, a föld és az idő.~A követ
4579 10 | Isten, a föld és az idő.~A követ visszatért Aureliánhoz
4580 10 | követ visszatért Aureliánhoz a dacoló válasszal. A város
4581 10 | Aureliánhoz a dacoló válasszal. A város falain hallatszott
4582 10 | csatára Palmíra!~Föl csatára a halálig!~Róma nem lesz úr
4583 10 | készült. Levele, melyet a római tanácshoz írt, eléggé
4584 10 | ostrom kimenetele iránt.~A római nép, – így szól a
4585 10 | A római nép, – így szól a levél, – megvetéssel beszél
4586 10 | levél, – megvetéssel beszél a harcról, melyet egy nő ellen
4587 10 | mesterséges tüzet szórnak. A bünhődés előli félelem a
4588 10 | A bünhődés előli félelem a kétségbeesés bátorságával
4589 10 | általános trombitaharsogás a falakra idézte a palmírai
4590 10 | trombitaharsogás a falakra idézte a palmírai népet. A légiók
4591 10 | idézte a palmírai népet. A légiók ostromra keltek,
4592 10 | ostromra keltek, védelemre a palmírai nép.~Mintha kalászos
4593 10 | kalászos vetés támadt volna a bástyákon, körös-körül fénylettek
4594 10 | körös-körül fénylettek a dárdák s a tornyok párkányain
4595 10 | körös-körül fénylettek a dárdák s a tornyok párkányain megjelentek
4596 10 | tornyok párkányain megjelentek a csodálatos gépek, fogas
4597 10 | emeltebb hely tetején lobogott a harci zászló.~A légiók megszokott
4598 10 | lobogott a harci zászló.~A légiók megszokott csapatokban
4599 10 | csapatokban közeledtek lassankint a bástyák felé, mint egy-egy
4600 10 | lépésnyi közelbe értek, a falakon álló erőművek kerekei
4601 10 | lassabban bírták azokat hajtani a melléjük állított izmos
4602 10 | állított izmos ballistáriusok, a gépek hátra facsart karjai
4603 10 | egyszerre félreugrottak mellőlük a gépészek, az elszabadult
4604 10 | búgva gördült vissza, s a fölpattanó ércgerenda három
4605 10 | mázsás köveket hajított a messziről közelgő csoportok
4606 10 | támadtak minden oldalról a városra, a vízzel tölt árok
4607 10 | minden oldalról a városra, a vízzel tölt árok nádkévékkel
4608 10 | hosszú hágcsókat támasztottak a falaknak, másutt a tekenős
4609 10 | támasztottak a falaknak, másutt a tekenős testudokat gördíték
4610 10 | tekenős testudokat gördíték a kapukhoz közel, miknek oltalma
4611 10 | földalatti aknákat kezdtek ásni a bástyák alá, s mindezek
4612 10 | mindezek között lehete látni a lassan mozduló ostromtornyokat,
4613 10 | hengerített előre. Fenn a toronyban, mely oly magas
4614 10 | mely oly magas volt, mint a bástya, a legmerészebb harcosok
4615 10 | magas volt, mint a bástya, a legmerészebb harcosok álltak,
4616 10 | által, s alól kilátszottak a faltörő kosok fejei.~A hajítógépek
4617 10 | kilátszottak a faltörő kosok fejei.~A hajítógépek kövei e mozgó
4618 10 | irányozva. Némelyiket megtalálta a sujtó gránitdarab, s az
4619 10 | az széthasadozva dűlt fel a bennlevőkkel együtt, másikat
4620 10 | együtt, másikat meggyujtá a repülő szurokkoszorú, az
4621 10 | görögtűz, s az ott égett el a seregek láttára. Végtére
4622 10 | Végtére egy közel jutott a falakhoz, vaslemezzel fedett
4623 10 | oldalairól visszahullot a hajítódárda s a kénköves
4624 10 | visszahullot a hajítódárda s a kénköves kanóc szorosan
4625 10 | kanóc szorosan odaférkőzék a sáncok mellé, s akkor egyszerre
4626 10 | egyszerre csörömpölve zuhant le a felvonóhíd, a bástya ormaiba
4627 10 | zuhant le a felvonóhíd, a bástya ormaiba kapaszkodva
4628 10 | kapaszkodva vasfogóival. A legelső tíz-húsz férfi,
4629 10 | árokba, keresztül-kasul lőve a mindenünnen oda irányzott
4630 10 | pillanatra megdöbbenve álltak meg a keresztülláthatatlan nyílzápor
4631 10 | rómaiak! – kiálta ekkor a tribun, elkapva a vexillifer
4632 10 | ekkor a tribun, elkapva a vexillifer kezéből a római
4633 10 | elkapva a vexillifer kezéből a római sast, s áthajítva
4634 10 | Elvakult dühvel rohantak erre a rómaiak a hídon keresztül,
4635 10 | rohantak erre a rómaiak a hídon keresztül, zászlójukat
4636 10 | Pajzsát szeme elé tartá a katona, hogy ne lássa a
4637 10 | a katona, hogy ne lássa a halált; s míg tíz aláhullt
4638 10 | halált; s míg tíz aláhullt a hidról, egy végre a sáncig
4639 10 | aláhullt a hidról, egy végre a sáncig jutott, s míg az
4640 10 | ismét tíz, és végre száz, a torony egy fedett lépcsőt
4641 10 | haladni az előttük levőket. A rómaiak már tért foglaltak
4642 10 | rómaiak már tért foglaltak a bástyán, mindig többet többet,
4643 10 | mindig többet többet, már a vexillum vissza volt víva,
4644 10 | vexillum vissza volt víva, s a csapatok előtt magasra emelve,
4645 10 | előtt magasra emelve, már a palmírai hadsorokban megbomlott
4646 10 | palmírai hadsorokban megbomlott a csatarend, midőn egyszerre
4647 10 | egyszerre sebes futással látszék a rómaiak felé rohanni egy
4648 10 | megcsóválván maga körül a szikrát okádó kanócot, az
4649 10 | ércet, s keresztülégtek a csontig.~A rómaiak néhány
4650 10 | keresztülégtek a csontig.~A rómaiak néhány percig megriadva
4651 10 | neki, eltakarva arcaikat a gyilkoló szikrák elől, s
4652 10 | Vaballathnak arra, hogy a bástyafalra ugorva, valamennyi
4653 10 | keresztül biztos kézzel a torony közepébe hajítsa
4654 10 | torony közepébe hajítsa a romboló görögtűzkanócot,
4655 10 | ide mellém palmíraiak!”~A toronyba esett kanóc mindent
4656 10 | pillanat alatt tűzlángban állt a torony, a bástyán rekedt
4657 10 | tűzlángban állt a torony, a bástyán rekedt kis csapatnak
4658 10 | összébb-összébb, míg végre csak a sashordozó marad fenn, s
4659 10 | midőn egyedül látja magát, a sassal együtt aláveti magát
4660 10 | sassal együtt aláveti magát a mély árok hegyes palliszádjaira,
4661 10 | palliszádjaira, kísérve a palmíraiak düh- és diadalordításaitól.~
4662 10 | düh- és diadalordításaitól.~A város tulsó oldalán ezalatt
4663 10 | ostromlóknak az árkot betemetniök, a kévékből rakott gát mindig
4664 10 | tűzzel és kövekkel, miket a falakról leszórtak, s mik
4665 10 | férfi kar által szorosan a másikhoz kapcsolt pajzs
4666 10 | hajít egész gránithasábokat a megtörhetlen érclapra, a
4667 10 | a megtörhetlen érclapra, a harmadik kísérlet után bőszült
4668 10 | bőszült dühvel ugrik le maga a vastetőzetre, s lábaival
4669 10 | s az ember maga elbukik a betört pajzsok alatt, mint
4670 10 | megbontá az érc pikkelyzetét, s a falakról égő nyilak özöne
4671 10 | repült az ott támadt résre. A fölhalmozott nádkötegek
4672 10 | kinyúló torkán keresztül a legmagasabb toronyból égő
4673 10 | s olvadt szurkot okádott a tűz közé. A pajzsok zavarodottan
4674 10 | szurkot okádott a tűz közé. A pajzsok zavarodottan bomlanak
4675 10 | zavarodottan bomlanak szét, a föld maga ég a szétzavart
4676 10 | bomlanak szét, a föld maga ég a szétzavart sorok alatt,
4677 10 | hangyaboly, s visszahemzsegve a lángbaborult lejtőről, rettentő
4678 10 | rettentő ropogás tölti el a léget, ezer meg ezer röppentyű
4679 10 | ezer röppentyű lövell szét a toronyból, millió kék, zöld
4680 10 | pokoli tűzesővel hullanak a megrémült tömegek fejére.~
4681 10 | megrémült tömegek fejére.~A légiók hátrálnak mindenütt,
4682 10 | merész tekintettel fordulva a süvöltő tűzzápor elé, mely
4683 10 | az éjet.~Erre megnyílnak a kapuk, s vad ordítással
4684 10 | s vad ordítással rohan a hátráló tömegekre mindenünnen
4685 10 | hátráló tömegekre mindenünnen a palmírai lovasság, a csörömpölő
4686 10 | mindenünnen a palmírai lovasság, a csörömpölő kaszás-szekerek;
4687 10 | csörömpölő kaszás-szekerek; a légiók szembeállnak az üldözőkkel,
4688 10 | szembeállnak az üldözőkkel, a vad csatalárma, fegyverzörej
4689 10 | tűzropogás között hallatszik a tibicenek meg nem szakadó
4690 10 | szakadó harci zenéje, s a palmírai falakról áttörnek
4691 10 | palmírai falakról áttörnek néha a felharsogó ének szavai: „
4692 10 | fehér asszony, vadul víva a hátráló csapatokkal. Amaz
4693 10 | Amaz Aurelián, ez Zenóbia.~A palmíraiak egész sáncaikig
4694 10 | ostrommal be nem veheti a várost, és mégis felfogadta,
4695 10 | falai gyengültek volna; a nép kijárt a falakra, a
4696 10 | gyengültek volna; a nép kijárt a falakra, a rómaiakat gúnyoló
4697 10 | a nép kijárt a falakra, a rómaiakat gúnyoló fölhívásokkal
4698 10 | Vesztünk közelget. Ellenünk a sors. Szövetségeseink egyenkint
4699 10 | szétomlott. Semmi reményünk a megszabadulhatáshoz. Isteneink
4700 10 | Isteneink is elhagytak, a szél nem oly dühös, a nap
4701 10 | elhagytak, a szél nem oly dühös, a nap nem oly forró, a föld
4702 10 | dühös, a nap nem oly forró, a föld nem oly kopár, mint
4703 10 | Ellenségeink kutakat ástak a puszta közelében, s minden
4704 10 | bevárjuk, össze kell roskadnunk a támadás alatt. Még egy kétségbeesett
4705 10 | előtt megmenté Palmírát: a hegyek közt lakó nomád népeket
4706 10 | alól. E végre egyikünknek a környező ellenségen keresztül
4707 10 | keresztül ki kell jutni a városból, s a másiknak védni
4708 10 | kell jutni a városból, s a másiknak védni azt azalatt,
4709 10 | másiknak védni azt azalatt, míg a segély megérkezik.~– Eredj
4710 10 | romba dűlve? vidd magaddal a gyermekeket.~– Te el vagy
4711 10 | Mindenre. Ha meghaltak, akik a falakat védték, haljanak
4712 10 | falakat védték, haljanak meg a falak is, vesszen el Tadmor
4713 10 | lásson senki rabszolgának. A dicső Palmíra történetét
4714 10 | leszálltával harcra rendezé a csapatokat, a királyné két
4715 10 | harcra rendezé a csapatokat, a királyné két leggyorsabb
4716 10 | dromedárját hozatá elő, a puszták hajóit, mik pihenés
4717 10 | megnyíltak Palmíra kapui mind, s a szíriai seregek kirohantak
4718 10 | kirohantak minden oldalról a várost környező római hadakra.
4719 10 | állottak, s úgy várták be a rohamot. Hozzászoktak már
4720 10 | rohamot. Hozzászoktak már a keletiek harcolásmódjához,
4721 10 | nemét találta fel számukra a harcnak. Összefogatott kétszáz
4722 10 | Összefogatott kétszáz vad bikát a palmírai legelőkről, a legszilajabbakat,
4723 10 | bikát a palmírai legelőkről, a legszilajabbakat, minők
4724 10 | egyszerre kibocsátá valamennyit a rómaiakra.~Ezek hallák a
4725 10 | a rómaiakra.~Ezek hallák a rémséges üvöltést, láták
4726 10 | közeledni magok felé, miket a bőszült állatok szilajon
4727 10 | megálltak előtte, s midőn a szarvaikon hordott tűznél
4728 10 | hordott tűznél megismerték a bikákat, már akkor késő
4729 10 | bikákat, már akkor késő volt a csatarendet megváltoztatniok.
4730 10 | összetömött harcrenddel, hanem a dárdák közepébe rohant s
4731 10 | dárdák közepébe rohant s a fájdalomtól elvakulva keresztültörte
4732 10 | föltaszítva az előtte állót. A megtámadt dandár erre zavarba
4733 10 | alkalmatlan fegyverekkel; a légiók szétbomolva hátráltak
4734 10 | bömböléssel nyargaltak alá s föl a mezőn, a földet túrva égő
4735 10 | nyargaltak alá s föl a mezőn, a földet túrva égő szarvaikkal.~
4736 10 | dromedár sebesen vágtat el a rómaiak sáncai között.~Az
4737 10 | római őrszem észrevette a futókat, s a könnyű lovasság
4738 10 | észrevette a futókat, s a könnyű lovasság egy cohorsa
4739 10 | indult, hogy őket elfogja. A királyné meghallá az üldözők
4740 10 | pihenés nélkül vágtatott a pusztan keresztül. Az egyik
4741 10 | leánya ült, maga előtt hajtá. A két gyermek egymást átkarolva
4742 10 | gyermek egymást átkarolva ült a nyeregben, Zenóbia meghagyá
4743 10 | hogy hátra ne nézzenek.~A reggel első sugarai a puszta
4744 10 | nézzenek.~A reggel első sugarai a puszta közepén találták
4745 10 | puszta közepén találták a királynét. Üldözői még mindig
4746 10 | mindig nyomában voltak; a láthatár tulsó szélén már
4747 10 | folyam, melynek partjain már a szabad nomád népek ménesei
4748 10 | futnia az ellenség elől.~A dromedárok előrenyújtott
4749 10 | nyakkal röpülni látszottak a homokpuszta fölött, egyszerre
4750 10 | azonban az első, melyen a két gyermek ült, megbotlott
4751 10 | gyermek ült, megbotlott a kavicstömegekben, még azután
4752 10 | Zenóbia ijedten ragadta meg a teve kantárát, s erővel
4753 10 | s onnan egész testével a földre. A másik teve lehajlott
4754 10 | egész testével a földre. A másik teve lehajlott hozzá,
4755 10 | fájdalmasan bőgve vergődött ott a homokban, föl-fölemelt fejével
4756 10 | elhagyatik.~Az üldözők és a királyné közötti tér azonban
4757 10 | mindinkább fogyni kezde. A dromedár futása lasúbb kezde
4758 10 | futása lasúbb kezde lenni a hármas teher alatt, már
4759 10 | hármas teher alatt, már a római lovasok nyilai fütyültek
4760 10 | lovasok nyilai fütyültek a futók körül. Nem volt menekülés
4761 10 | Zenóbia könnyezve csókolá meg a gyermeket s szorosabban
4762 10 | szorosabban ölelé magához.~Ha a dicsvágy nagyobb lett volna
4763 10 | futás s kelet királynéja a reménylett partokhoz oly
4764 10 | fel Róma ellen? – kérdé a büszke győztes.~– Nem hajthatám
4765 10 | ismerlek el legyőzőmnek.~ ~A hírnök trombitahangja a
4766 10 | A hírnök trombitahangja a várfalakra idézte a palmíraiakat.~–
4767 10 | trombitahangja a várfalakra idézte a palmíraiakat.~– Mit kívánsz? –
4768 10 | kívánsz? – kérdé Vaballath a kapu tornyában állva.~–
4769 10 | Rómának.~– Sokszor kérted azt, a választ sokszor elvivéd.~–
4770 10 | két gyermeket mutatott föl a hírnök.~E látvány a palmírai
4771 10 | föl a hírnök.~E látvány a palmírai nép szívéből a
4772 10 | a palmírai nép szívéből a lelket lopta ki, Vaballath
4773 10 | vissza, s csüggedten ment le a piacra.~– Minden el van
4774 10 | Minden el van veszve, még a dicső halál reménye is, –
4775 10 | kétségbe soha. Nyissátok meg a kapukat az ellenség előtt,
4776 10 | sziveiteket. Ássátok el a kardot, de ne ássátok el
4777 10 | kardot, de ne ássátok el a gyűlöletet. Nem utolsó napja
4778 10 | Nem utolsó napja ez még a világnak. Bocsássátok be
4779 10 | egyedül minket temetnek el.~A palmírai nép városa kulcsaival
4780 10 | távozott el Palmíra alól, midőn a nép föllázadt az ott maradt
4781 10 | és újra be lőnek zárva a kapuk, kitűzve az ormokra
4782 10 | kapuk, kitűzve az ormokra a harci lobogók.~A császár
4783 10 | ormokra a harci lobogók.~A császár rögtön visszafordult,
4784 10 | néztek, midőn alkonyodott a nap, úgy tetszett nekik,
4785 10 | falai közé haldokolni járt a szellő, Róma utcáin végig
4786 10 | Róma utcáin végig vonult a triumfus.~Elől a cserággal
4787 10 | vonult a triumfus.~Elől a cserággal koszorúzott légiók,
4788 10 | cserággal koszorúzott légiók, a tibicenek zenéje, a fehérruhás
4789 10 | légiók, a tibicenek zenéje, a fehérruhás augurok, a virágfüzéres
4790 10 | zenéje, a fehérruhás augurok, a virágfüzéres áldozat-bikákkal.
4791 10 | áldozat-bikákkal. Utánuk jöttek a gladiátorok, a cirkuszok
4792 10 | Utánuk jöttek a gladiátorok, a cirkuszok áldozatai, az
4793 10 | minden lépésnél köszöntve a háztetőkről ujjongató népet;
4794 10 | népek zászlóival tetézve. A kerek világ minden birodalmának
4795 10 | fegyverhordozói, kik otthon a maguk országában mindegyik
4796 10 | egy-egy hatalmas király. A fogoly vezérek és hősök
4797 10 | amazon, hófehér paripán, kik a csatában fogattak el, s
4798 10 | egész nép szeme függött, a gallusok császárja, Tetricus,
4799 10 | fején gyémántkoronával ment a diadalszekér előtt kelet
4800 10 | királynéja. Léptei ingadoztak a drágakövek terhe, vagy tán
4801 10 | drágakövek terhe, vagy tán a gyalázat súlya alatt; hófehér
4802 10 | tartá kezében.~Nyomában a diadalmas imperátor jött,
4803 10 | egyik dicsérő panegyricont, a másik gyalázó epigrammokat
4804 10 | epigrammokat zengedezve a győztes nevére.~Csak egy
4805 10 | nevére.~Csak egy mosolygása a sorsnak! és az a nő, ki
4806 10 | mosolygása a sorsnak! és az a nő, ki most gyalog megy
4807 10 | nő, ki most gyalog megy a diadalszekér előtt, könnyeivel
4808 10 | Nem az elmúlt nagyság, nem a meggyalázás keserve, nem
4809 10 | meggyalázás keserve, nem a bosszú, nem a félelem.~Egyetlen
4810 10 | keserve, nem a bosszú, nem a félelem.~Egyetlen gondolatja
4811 10 | temetőt!~ ~Aurelián a diadalmenet végeztével egy
4812 10 | 18~Ha most a vándor hat napig utazott
4813 10 | utazott az arab sivatagban, a hetediken pompás palotákat
4814 10 | homlokai az égbe emelkednek; a ragyogó dómok, az óriás
4815 10 | viruló kertekkel mosolyognak a távolból; széles pálmaerdők
4816 10 | sötéten s körülárnyékozzák a ragyogó várost.~A tevék
4817 10 | körülárnyékozzák a ragyogó várost.~A tevék csöndesen ügetnek
4818 10 | fordítják félre arcaikat. A fata morgana az, a fantasztikus
4819 10 | arcaikat. A fata morgana az, a fantasztikus délibáb, a
4820 10 | a fantasztikus délibáb, a puszta álmai elmúlt dicsőségéről.
4821 10 | Jön egy szellő s elleheli a roppant várost a föld színéről,
4822 10 | elleheli a roppant várost a föld színéről, a sokszínű
4823 10 | várost a föld színéről, a sokszínű paloták eltünnek,
4824 10 | sokszínű paloták eltünnek, el a sötét pálmaerdő és a magas
4825 10 | el a sötét pálmaerdő és a magas falak. A sivatag közepén
4826 10 | pálmaerdő és a magas falak. A sivatag közepén egymásra
4827 10 | látszanak, miket félig behordott a homok, s egy tágas templom
4828 10 | épített viskókat ragasztottak a templom oldalához; márványfalak
4829 10 | csonka oszlopok merednek föl a sivatagból, várva az időt
4830 10 | sivatagból, várva az időt és a vihart, mely őket lassankint
4831 11 | Vándoroljatok ki!~A nagy világon e kívül~nincsen
4832 11 | Tompa~Vándoroljatok ki…~Ha a szív mit sem érez, midőn
4833 11 | midőn e szóra gondol, – ha a hazát csak akkor kell szeretni,
4834 11 | dicsőség és akkor nem, midőn a honszeretet neve keserv, –
4835 11 | honszeretet neve keserv, – ha a távozni készülő nem hall
4836 11 | semmit többé használni, ha a legszentebb remények utolsó
4837 11 | vándoroljatok ki.~Hisz mi az a hon? Föld, melyet másutt
4838 11 | ugyan őseid vérén zöldül a fű, de amott még gazdagabb;
4839 11 | Hát mi érdeme van arra a nemzetnek, hogy szeresd,
4840 11 | gazdagabb valamennyi. S mi az a honszeretet? Lelki gyöngeség,
4841 11 | azon ismerős dallamok, mik a mezők virágaival együtt
4842 11 | száll-e szivedbe büszkeség, ha a múltakra gondolsz, s nem
4843 11 | nem dagad-e önérzettől, ha a jövőre nézesz? s mindezeket
4844 11 | magaddal fogod-e vihetni? a délibábos rónákat, az ismerős
4845 11 | hajlékot, az édes dallamot, a kedves arcokat, az emléket
4846 11 | kedves arcokat, az emléket és a reményt, mely a nemzet életéhez
4847 11 | emléket és a reményt, mely a nemzet életéhez van kötve? –
4848 11 | magaddal, hogy elég nagy a világ, hogy az emberek mindenütt
4849 11 | akár van magyar nemzet a világon, akár nincs.~Vándoroljatok
4850 11 | itt más magyarnak, mint a bolondok, kik szerelmesek
4851 11 | bolondok, kik szerelmesek a földbe, s a szegények, kik
4852 11 | szerelmesek a földbe, s a szegények, kik kénytelenek
4853 11 | hogy itt az idő, melyben a nemzet megoszlattassék,
4854 11 | változását, ki visszatekinthet a határról, anélkül, hogy
4855 11 | kedve bátor arccal fordulni a borús idők felé, s csak
4856 11 | borús idők felé, s csak a napfényt keresi, az boldog
4857 11 | fáradni mindig és megtartani a régi szivet mindhalálig!~ ~
4858 11 | olvasgassátok el, ha útban lesztek. A levelek, mikből e koszorú
4859 11 | miatt hagyta el az országot; a második egy derék vállalkozó
4860 11 | kellemetlenségek miatt túlment a tengeren ex nobili indignatione;
4861 11 | ex nobili indignatione; a harmadik példány egy korát
4862 11 | vagyunk, az ég mosolyg, a tenger hízelg, az emberek
4863 11 | Arcunkon meg kell látszani a gyásznak, melyet belül viselünk.
4864 11 | különös ellenszenvet látszik a beszélgetés ellen mutatni,
4865 11 | választotta ki, melyek szívemben a hazátóli távolsággal együtt
4866 11 | illusztrálta. Ott volt: a majom mint hős, a majom
4867 11 | volt: a majom mint hős, a majom mint államgazdász,
4868 11 | majom mint államgazdász, a majom mint versíró, a majom
4869 11 | államgazdász, a majom mint versíró, a majom a szószéken, a majom
4870 11 | majom mint versíró, a majom a szószéken, a majom mint
4871 11 | versíró, a majom a szószéken, a majom mint emberbarát, s
4872 11 | nevetség tárgyává téve a legkedvencebb uralkodó eszméket.~
4873 11 | férfiak arcképeit, kik iránt a honban vagy külföldön rokonszenvet
4874 11 | s lerajzolja őket nekem a legnagyobb élethűséggel,
4875 11 | élethűséggel, egyedül azt a különbséget téve bennük,
4876 11 | mint egy bajor, s németül a berlini kiejtéssel, s ha
4877 11 | kiejtéssel, s ha olykor a hajóskapitánnyal szóba ereszkedik,
4878 11 | tót felsóhajtást, s míg a becsületes angol érzékenyen
4879 11 | érzékenyen szorítja meg kezét, ő a leghamisabb pátosszal mondja,
4880 11 | milyen önkénytelen rájár a szája az édes anyai nyelvre.~
4881 11 | éles fájdalomnak, s hogy ez a mindent sértő kacaj csak
4882 11 | mindent sértő kacaj csak a bánat diszharmoniája.~Nemrég
4883 11 | Egykori lakunkat ábrázolta a B. megyében, hol éltem legboldogabb
4884 11 | óráit töltém. Lerajzolám a virágos erkélyt, az ismerős
4885 11 | erkélyt, az ismerős lugast, a rostélyon átlátszó kertet,
4886 11 | tudott adni.~Valami hiányzott a képből, s nem tudtam rájönni,
4887 11 | látása nem adja vissza azt a mélabús benyomást, ami felőle
4888 11 | lelkemben élt.~Otthagytam a képet kabinomban s nehéz
4889 11 | nehéz szívvel mentem ki a födélzetre, s míg szemeim
4890 11 | födélzetre, s míg szemeim a változó habokba néztek,
4891 11 | Hasztalan – nem tudtam a hiányzó vonást kitalálni.~
4892 11 | csüggedten mentem vissza a kabinba, s amint a félbehagyott
4893 11 | vissza a kabinba, s amint a félbehagyott képet megpillantám,
4894 11 | kifeledtem, ami az egésznek azt a mélabús tekintetét megadá,
4895 11 | megadá, oda volt rajzolva s a figyelmes kidolgozás tanusítá,
4896 11 | ottjárt, kegyelettel nyúlt a képhez.~Kimentem Gézát fölkeresni.~
4897 11 | állt felém, nem látott, a keletre siető felhőkbe bámult,
4898 11 | bámult, szemeiben láttam a könnyet, mely ott ragyogott;
4899 11 | gúnyos tréfával viszonzá:~– A fiziológia szerint ennek
4900 11 | szerint ennek az az oka, hogy a szemmirigyek dúcrendszere
4901 11 | édes testvérem, itt nem a szemekben, hanem a szívben
4902 11 | itt nem a szemekben, hanem a szívben van a baj!~Nem érezni!
4903 11 | szemekben, hanem a szívben van a baj!~Nem érezni! nem érezni!
4904 11 | lehetne. Hiába, az emlékezet a leghosszabb betegség, mert
4905 11 | betegség, mert annak az idő a gyógyszere.~Isten veled;
4906 11 | számomra egy halk hangja a csöndes kegyeletnek, s ha
4907 11 | éghez.~Áldjon az ég, az a boldog, az az elhagyott
4908 11 | nótárius uram nem ül együtt a zöld asztalnál. Majd keresek
4909 11 | alispánnak azért, hogy híd legyek a három esztendő múlva utánam
4910 11 | született, annak nem három lépés a világ. Elmegyek Amerikába,
4911 11 | ugyan már feküdt rajta, de a többi mégis elég arra, hogy
4912 11 | talpára minden nap, mint a parancsolat, s majd ha egy
4913 11 | Fekszik az egy szabad nép, a mohawkok szomszédságában,
4914 11 | fő-főnemét azonban eddigelé a bivalyok teszik, melyek
4915 11 | kényteleníttetnék őket, a lapályon fölségesen tenyészik
4916 11 | fölségesen tenyészik az indigó s a napfényesebb helyeken igen
4917 11 | sikeres kisérleteket tettem a cukornáddal, s hogy a természet
4918 11 | tettem a cukornáddal, s hogy a természet minden ajándokával
4919 11 | itt lévén egyik rakhelye a szomszéd mohawk fejedelemnek,
4920 11 | en passant mondva egyike a legszabadelvűbb férfiaknak,
4921 11 | rögtön megérkezendik, mihelyt a folyamot szabályoztatám.~
4922 11 | anyagi érdekű dolgok, melyek a te költői kedélyedet meg
4923 11 | kedves barátom. Végül hagytam a javát, mely téged is kielégítend.~
4924 11 | kielégítend.~Itt vagyunk végtére a honban, mely álmainkat valósulni
4925 11 | valósulni látja, itt van a boldog Ikaria, az egyenlőség
4926 11 | rézszinű ember és barom; hol a föld mindenki számára egyenlően
4927 11 | számára egyenlően terem, hol a világteremtő eszméknek nem
4928 11 | lehet, mert itt még üres a tér (ahol t. i. a fák ki
4929 11 | még üres a tér (ahol t. i. a fák ki vannak vágva), az
4930 11 | valláskülönbségek, hogy egyenlő joga van a cselédnek a gazdával, az
4931 11 | egyenlő joga van a cselédnek a gazdával, az asszonynak
4932 11 | gazdával, az asszonynak a férfival, mindenki lehet
4933 11 | elválhatik, egyszóval itt a szabadság őshazája van,
4934 11 | van, ne érts félre, nem a nyomorult spártai szabadságé,
4935 11 | spártai szabadságé, hol a vének voltak zsarnokai a
4936 11 | a vének voltak zsarnokai a fiataloknak, sem az önző
4937 11 | hol egy nép zsarnoka volt a többieknek, sem a francia
4938 11 | zsarnoka volt a többieknek, sem a francia szabadságé, hol
4939 11 | francia szabadságé, hol a nép zsarnoka önmagának,
4940 11 | az angol szabadságé, hol a törvények zsarnokai az egész
4941 11 | vannak zsarnokok, minők a pénz, a tekintélyek, a becsületesség,
4942 11 | zsarnokok, minők a pénz, a tekintélyek, a becsületesség,
4943 11 | minők a pénz, a tekintélyek, a becsületesség, hazafiúság
4944 11 | semmiféle alkotmány, hol még a családi fensőbbség is el
4945 11 | is el van törülve, s ahol a birtoktekintély zsarnokságától
4946 11 | birtoktekintély zsarnokságától maga a természet óvja az embereket,
4947 11 | nagyszerű nyilatkozványai, a viharok, árvizek s baromfipusztító
4948 11 | baromfipusztító állatok által hirdetve a kapzsi birtokvágyóknak,
4949 11 | birtokvágyóknak, hogy itt minden a státusé.~Ezúttal ennyit
4950 11 | szinte háborúnk ütött ki a szomszéd legwanokkal, egy
4951 11 | alkalmazása következtében a szomszédok kukorica-telepítvényeiről
4952 11 | akartam fővárosukat, azonban a fennforgó viszály mégis
4953 11 | Washington 184-~Túl vagyunk a tengeren, s olyanformán
4954 11 | otthon feledett tárgy: – a szív.~Sokat írhatnék azon
4955 11 | nem törülné belőlük.~Engem a boldogság érzete is bánt.~
4956 11 | fogadnak bennünket; atyámat a tisztelet legőszintébb jeleivel
4957 11 | férfiai, s felderítésünkre a legelőkelőbb szalonok nyitják
4958 11 | élvezeteik minden kútforrásait, a nők részvéte, a férfiak
4959 11 | kútforrásait, a nők részvéte, a férfiak biztatásai egy percig
4960 11 | hagynak el bennünket.~És ez a legkeserűbb érzés, mikor
4961 11 | mindenki sajnál bennünket, még a természet is, mindenki iparkodik
4962 11 | jólétet látunk köröskörül. A munkás boldogul, a szegény
4963 11 | köröskörül. A munkás boldogul, a szegény ápoltatik, a népkifejlődésnek
4964 11 | boldogul, a szegény ápoltatik, a népkifejlődésnek semmi akadály
4965 11 | mellett nincs ezer koldus, a nemzetek testvérként laknak
4966 11 | volna, hazájának nevezi a földet, melyen megtelepült
4967 11 | vagy éppen gyűlöli azt a hazát, melyet elhagyott,
4968 11 | ha elsüllyedve látná azt a földet, melyen született,
4969 11 | melyen született, megáldaná a tengert, mely azt elnyelé. –
4970 11 | elnyelé. – Miért hogy egyedül a magyar nem találja fel sehol
4971 11 | annak sorsát, ki otthon a börtön levegőjét szívja.~
4972 11 | annak értelme; ha találkozol a hazában szenvedőkkel, kik
4973 11 | nélkülöznek, kiknek napi küzdelme a nyomor, keserv a bujdosás,
4974 11 | küzdelme a nyomor, keserv a bujdosás, mondd meg nekik,
4975 11 | mondd meg nekik, hogy túl a tengereken élnek náluk szerencsétlenebbek,
4976 11 | áldásai között őket irigylik s a boldog ég alól visszasóhajtanak
4977 11 | titkolnom mindenki előtt. A körülem élő világban senki
4978 11 | még kínosabb alakoskodást: a világ csodálja a rómait,
4979 11 | alakoskodást: a világ csodálja a rómait, ki karját égeté
4980 11 | égetik ki, de hasztalan, mert a szív újra kinő.~E napokban
4981 11 | kényelemmel élhetett volna a fővárosban, atyám ehelyett
4982 11 | örülni kényszeríti, fut a tisztelkedők elől. Magam
4983 11 | kvantumban nem ittam, sem a fürdőért annyit nem fizettem,
4984 11 | kezdtek énekelni, hanem a legtöbbnek a torkába belefagyott
4985 11 | énekelni, hanem a legtöbbnek a torkába belefagyott a hang,
4986 11 | legtöbbnek a torkába belefagyott a hang, s az egypár, aki még
4987 11 | visszafelé, pedig oly sűrű volt a köd, hogy az ember a hajó
4988 11 | volt a köd, hogy az ember a hajó egyik végéről a másikra
4989 11 | ember a hajó egyik végéről a másikra nem látott s beletelt
4990 11 | s beletelt két óra, míg a kikötőből kivergődtünk,
4991 11 | kikötőből kivergődtünk, mialatt a sok lótófutó matróz szinte
4992 11 | szinte elütötte az embert a lábáról, taszigálva hosszú
4993 11 | taszigálva hosszú csáklyákkal a hajókat, amiknek nekimentünk,
4994 11 | legkisebb tekintet nélkül a publikumra. Az idő kriminális
4995 11 | Az idő kriminális volt, a ködöt harapni lehetett,
4996 11 | lett belőle, s akinek még a bőre száraz volt, azt is
4997 11 | Vettem dohányt, amennyivel a gőzkatlant is be lehetett
4998 11 | fűteni, két tajtékpipám a zsebembe tettem. Egy vízmentes
4999 11 | oldalamon, abban voltak a váltóim, meg az ajánló leveleim,
5000 11 | pálinka, melyhez képest a vitriol még savó sem lehet.~