bold = Main text
      Part                                                grey = Comment text

 5001   11   |                vitriol még savó sem lehet.~A sok kényesbőrű népség letakarodott
 5002   11   |        letakarodott lassankint az eső elől a födözet alá; magam csak
 5003   11   |                    nem maradt egyéb úrféle a födélzeten, mint én és a
 5004   11   |                   a födélzeten, mint én és a kapitány; már csak lemegyek
 5005   11   |                   gondolni, hogy én vagyok a kapitány, s ő megy el. Kivertem
 5006   11   |            kapitány, s ő megy el. Kivertem a pipámat s befeküdtem a kabinba,
 5007   11   |            Kivertem a pipámat s befeküdtem a kabinba, Jancsinak meghagytam,
 5008   11   |                    hogy hol vagyunk már?~– A tengeren – felelte ő lakonice.~–
 5009   11   |       véghetetlenül únva magamat, most már a kapitány sem volt odafenn,
 5010   11   |                   odafenn, az eső szakadt, a kapitány helyén egy szép
 5011   11   |                amint meg akartam cirógatni a fejét, úgy bekapta a kezemet,
 5012   11   |             cirógatni a fejét, úgy bekapta a kezemet, alig tudtam kijönni
 5013   11   |            Nekiindultam, hogy majd benézek a födélzet alá, tán ott találok
 5014   11   |                    is mit félteni, hogy ez a gyöngy atmoszféra ki ne
 5015   11   |      konglomerálódott.~Aki ezt kiállja, az a víz alatt sem fullad meg.~
 5016   11   |                  hölgyet látok fetrengeni, a kín és gyötrelem legiszonyúbb
 5017   11   |                    s akármit adtak be neki a mellette ülő asszonyok,
 5018   11   |                  még rosszabbul lett tőle; a hideg izzadság verte az
 5019   11   |                arcát, kapaszkodott ide-oda a legborzasztóbb halálfélelem
 5020   11   |                  éppen bosszantani látszék a hölgy jajgatása, mások azonban
 5021   11   |                   léptem oda; – nincs ezen a hajón orvos? – kérdém aggodalommal.~–
 5022   11   |           belehalni!~Az orvos vállat vont, a férj osztotta a kártyát,
 5023   11   |               vállat vont, a férj osztotta a kártyát, a hölgy nehéz nyögését
 5024   11   |                   férj osztotta a kártyát, a hölgy nehéz nyögését néha
 5025   11   |            tetejében ültem volna, mint azt a kínlódást láttam; beültem
 5026   11   |                  kínlódást láttam; beültem a kabinba, s valahányszor
 5027   11   |                    hozzám egy-egy sikoltás a födélzet alól.~– Hány órája
 5028   11   |                    míg szárazföldet érünk.~A következő éjjel nagyon rosszul
 5029   11   |                    nagyon rosszul aludtam, a szél valami lyukat talált,
 5030   11   |                 keresztül bedudolt hozzám, a hajókötelek szüntelen verték
 5031   11   |               hajókötelek szüntelen verték a zapfenstreichot, a kátrány
 5032   11   |                  verték a zapfenstreichot, a kátrány bűzét még a dohányfüst
 5033   11   |       zapfenstreichot, a kátrány bűzét még a dohányfüst sem bírta elölni,
 5034   11   |          dohányfüst sem bírta elölni, s ha a hajó egyik oldaláról a másikra
 5035   11   |                  ha a hajó egyik oldaláról a másikra fordult, mindig
 5036   11   |                    gondoltam, hogy kiesett a világ feneke.~Másnap, harmadnap
 5037   11   |                  ráadásul. E perctől fogva a becsületes ember az én kontómra
 5038   11   |                    nagy büszkén mondá: itt a kapitális.~– Hát értünk
 5039   11   |                   amire szükség van; értek a festészet minden nemeihez,
 5040   11   |                 festészet minden nemeihez, a daguerreotypon kezdve a
 5041   11   |                    a daguerreotypon kezdve a csizmatisztításig. Nekem
 5042   11   |   csizmatisztításig. Nekem egyenlő feladat a filozófiából prelegálni
 5043   11   |               filozófiából prelegálni vagy a mopszlikat aufvartolásra
 5044   11   |                 bekötöm, s még ha rá kerül a sor, el is adom, meg is
 5045   11   |               töltök üres palackból, értek a gimnasztikához, járok a
 5046   11   |                    a gimnasztikához, járok a kezemen, árbocokat balanszírolok
 5047   11   |                    árbocokat balanszírolok a fogamon, kilenc golyót hajigálok
 5048   11   |                    kilenc golyót hajigálok a levegőbe, és tartok humorisztikus
 5049   11   |           humorisztikus felolvasásokat. Én a kézi mesterségektől sem
 5050   11   |                 pixiseket, s úgy megvarrom a kaputot, mint akármi más.
 5051   11   |               magam nyitok korcsmát, tudom a frankfurti virslit készíteni
 5052   11   |              Amerikába; nekem tele pénzzel a zsebem, mégsem tudok aludni,
 5053   11   |                 valamimet neki ne adjam. Ő a világért sem kér semmit,
 5054   11   |                   benne jár, hogy nekem és a többi utazóknak jó kedvet
 5055   11   |                  ágában sem lehet, hogy az a bunda még valaha az enyém
 5056   11   |                 folyamatosan tartott rajta a tengeri betegség, soha egy
 5057   11   |                 nem hallatszik-e keresztül a szél zúgásán az a velőkig
 5058   11   |                keresztül a szél zúgásán az a velőkig ható nyögés. Nyolcad
 5059   11   |                  esett, hogy nem hallottam a vékony deszkafalon át nyavalygása
 5060   11   |                  Friccel, az én németemmel a födélzeten, mint a részeg
 5061   11   |              németemmel a födélzeten, mint a részeg emberek, én ő rajta
 5062   11   |                   amint egyik hajókötéltől a másikig ugrált, ő pedig
 5063   11   |               legjobban nevettünk, jön fel a lépcsőkön két matróz, valami
 5064   11   |                 szót sem szóltak, letették a karfa mellé.~– Mi az? –
 5065   11   |                   az? – kérdém kiváncsian.~A matróz végignézett rajtam,
 5066   11   |                 azzal félpofájába igazítva a rágott dohánycsomót, flegmatice
 5067   11   |                     flegmatice mondá:~– Az a nő, aki az éjjel tengeri
 5068   11   |                 tudtam mozdulni helyemből; a matróz letérdelt a holttest
 5069   11   |              helyemből; a matróz letérdelt a holttest mellé, s egy vastag
 5070   11   |                   vastag tűvel hozzávarrta a halott arcát a lepedőhöz,
 5071   11   |                 hozzávarrta a halott arcát a lepedőhöz, hajós szokás
 5072   11   |           lepedőhöz, hajós szokás szerint, a másik egy tizenkét fontos
 5073   11   |                    fontos ágyúgolyót varrt a lábaihoz, s azzal megfogták
 5074   11   |                    kétfelül s belódították a tengerbe. Majd utána ugrottam
 5075   11   |                    csupán engem lepett meg a gondolkozás, nem bírtam
 5076   11   |                   nem bírtam elfeledni azt a látványt, mint csapott össze
 5077   11   |                 mint csapott össze fölötte a víz, s még csak jel sem
 5078   11   |           elbúcsúztak tőle, kik ott álltak a parton könnyező szemekkel,
 5079   11   |               érette, mikor már ő testével a tengerfenék csodaférgeit
 5080   11   |                 gondolat, nem akarom, hogy a tengeren temessenek el.~
 5081   11   |                   temessenek el.~Már ekkor a sík tengeren voltunk.~Öcsém,
 5082   11   |                   tengeren voltunk.~Öcsém, a mennyország szép dolog,
 5083   11   |                    mennyország szép dolog, a tenger is szép látvány,
 5084   11   |                 tenger is szép látvány, de a föld mégis a legszolídabb
 5085   11   |                   látvány, de a föld mégis a legszolídabb tünemény.~Azt
 5086   11   |                láthatáron semmi sincs azon a faalkotmányon kívül, mely
 5087   11   |                    az embert el nem nyelte a cápa, vagy a vízbe nem fult,
 5088   11   |                    nem nyelte a cápa, vagy a vízbe nem fult, hanem valami
 5089   11   |                 ablakokat beszegezik, hogy a víz be ne jőjjön rajta, –
 5090   11   |                  voltam készen, éppen csak a kávémat akartam meginni,
 5091   11   |                meginni, az asztal előttem, a csésze a kezemben, midőn
 5092   11   |                   asztal előttem, a csésze a kezemben, midőn egyszerre
 5093   11   |                 csap valami az ajtómra, én a forró kávét a nyakamba öntöm
 5094   11   |                  ajtómra, én a forró kávét a nyakamba öntöm s az asztal
 5095   11   |                    adá, hogy benne vagyunk a viharban.~No most itt az
 5096   11   |               magamban, mikor láttam, hogy a szobám pádimentumáról egyenesen
 5097   11   |                   pádimentumáról egyenesen a stukaturjára esem fel, s
 5098   11   |                     s ütődöm, verődöm mind a négy falához, mint egy csaptatóba
 5099   11   |              jutott egér.~Odakinn ordított a vihar, a habok keresztül
 5100   11   |                  Odakinn ordított a vihar, a habok keresztül csapkodtak
 5101   11   |                 habok keresztül csapkodtak a hajón, a kapitány káromkodott,
 5102   11   |              keresztül csapkodtak a hajón, a kapitány káromkodott, az
 5103   11   |            asszonyok jajgattak, s emellett a hajó úgy ropogott, mintha
 5104   11   |       eresztékeiből; erre felfordult velem a világ, a fejem szédülni
 5105   11   |                  felfordult velem a világ, a fejem szédülni kezdett,
 5106   11   |                    fejem szédülni kezdett, a gyomromban mintha malomkövek
 5107   11   |            ott-lételt; idáig csak nevettem a tengeri betegséget, de most
 5108   11   |               darab fa; megfogtam kezemmel a függőágyamat s beleharapva
 5109   11   |                   s beleharapva eláldottam a világot olyan cifrán, hogy
 5110   11   |                  könyörgött, ne ingereljem a szenteket, mert bizonyára
 5111   11   |             elordítja valaki magát odalenn a hajó fenekén: Lyuk! – s
 5112   11   |                  kiáltás egyik fedélzetről a másikra, lyuk, lyuk! az
 5113   11   |                 nem képzeltem egyebet erre a szóra, mint hogy a hajó
 5114   11   |                    erre a szóra, mint hogy a hajó árbóca kilyukasztotta
 5115   11   |                     Az Istenért, ki innen, a hajó feneke lyukat kapott,
 5116   11   |                    négy lábnyira van benne a víz.~– Bizony bánom is én, –
 5117   11   |                  az egyik lyukon, fúrjanak a fenekén másikat, s azon
 5118   11   |                      Munkára minden ember! A szivattyúhoz.~– De hisz
 5119   11   |                szivattyúhoz.~– De hisz azt a vizet mind megihatod, amit
 5120   11   |                magamban, s fekve maradtam.~A betegség azonban mindig
 5121   11   |                nagyobb erőt vett rajtam, s a kínok dühöngése után bekövetkezett
 5122   11   |               dühöngése után bekövetkezett a haláltóli félelem.~E kínt
 5123   11   |                 nem lehet nálánál nagyobb; a test és lélek egymással
 5124   11   |                  lélek egymással versenyez a szenvedésben, s egyik a
 5125   11   |                    a szenvedésben, s egyik a másikat gyötri, – százszor
 5126   11   |                    százszor keresztül esik a halálon, s megint újra kezdi.
 5127   11   |                    kezdi. Maga előtt látja a legnagyobb irtózatokat,
 5128   11   |                 lövést hallottam dördülni, a segélylövéseket, melyek
 5129   11   |                     melyek után az ágyúkat a tengerbe hányták, s erre
 5130   11   |                tengerbe hányták, s erre az a gondolat támadt bennem,
 5131   11   |                   támadt bennem, hogy most a lőporos hordókra senki sem
 5132   11   |             kinyitottam ajtómat s kibuktam a födélzetre. A szél menten
 5133   11   |                   s kibuktam a födélzetre. A szél menten lekapta sapkámat
 5134   11   |                   elvitte, nem tudom hová. A födélzeten dolgozott, aki
 5135   11   |           dolgozott, aki még mozdulhatott, a vitorlaköteleket vagdalták
 5136   11   |                     Két árbócot már kitört a vihar, a harmadik hol jobbra,
 5137   11   |                árbócot már kitört a vihar, a harmadik hol jobbra, hol
 5138   11   |                 hol balra csapott hegyével a habokba, a kapitány ott
 5139   11   |                csapott hegyével a habokba, a kapitány ott állt az árbócba
 5140   11   |                 árbócba fogódzva, mellette a neufundlandi, a födélzet
 5141   11   |                   mellette a neufundlandi, a födélzet tele volt jajgató,
 5142   11   |                állapotban voltak, mint én. A toronymagas hullám majd
 5143   11   |                    toronymagas hullám majd a felhőkig tolt bennünket,
 5144   11   |                 bennünket, majd lehajított a tenger mélységes fenekére;
 5145   11   |               fenekére; végre láttam, hogy a mentőcsónakokat kezdik leoldozgatni,
 5146   11   |                leoldozgatni, s abbahagyják a szivattyúzást.~Tehát a hajó
 5147   11   |         abbahagyják a szivattyúzást.~Tehát a hajó el fog süllyedni.~Egyszerre
 5148   11   |              Egyszerre tódult minden ember a csónakok felé, kiki ölében
 5149   11   |                 egy-egy nagy ládát, melyet a többiek behajítottak a vízbe,
 5150   11   |              melyet a többiek behajítottak a vízbe, más alélt nejét,
 5151   11   |                  ott feküdtem tehetetlenül a karzat mellett, Jancsit
 5152   11   |                   az odaugrott hívásomra s a köpönyegemet megszabadítá,
 5153   11   |                irtózatos hullám túlcsapott a hajón s engemet fölkapva,
 5154   11   |                 fölkapva, keresztül dobott a karfán, bele a tengerbe.
 5155   11   |            keresztül dobott a karfán, bele a tengerbe. Ez volt aztán
 5156   11   |                 tengerbe. Ez volt aztán az a fürdő, amit nem rekommendálnak
 5157   11   |                   az egész nép között s ez a valaki volt a neufoundlandi
 5158   11   |                  között s ez a valaki volt a neufoundlandi kutya. Utánam
 5159   11   |                 fölemelve iszonyú torkával a víz szinére, kiúszott velem
 5160   11   |                velem azon csónakig, melybe a kapitány szállott.~Ő volt
 5161   11   |                    az utolsó, aki elhagyta a hajót; amint féligmeddig
 5162   11   |               ingadozott az elhagyott hajó a víz fölött, azután egyszerre
 5163   11   |                   körülcsapta az örvény, s a hajó elbukott, helyét a
 5164   11   |                    a hajó elbukott, helyét a tengerfenékről feljövő buborék
 5165   11   |           tengerfenékről feljövő buborék s a födélzetről fennmaradt málhakötegek
 5166   11   |                 úszó tömege jelölé csupán.~A megmenekült csónakokat azonban
 5167   11   |             csónakokat azonban szétzavarta a vihar. Egy közülök túl lévén
 5168   11   |                 málhával terhelve, melytől a kivándorlók makacsul nem
 5169   11   |                     három napig hányódtunk a tengeren, míg egy utánunk
 5170   11   |            bizonyos, hogy ki akartak dobni a hajóból, mint beteget, de
 5171   11   |                  hajóból, mint beteget, de a kapitány nem engedte.~Már
 5172   11   |          vándorolni, hogy előbb nézzék meg a komáromi kalendáriumból,
 5173   11   |                  olyan könnyen megláthatja a másvilágot, mint az új világot.~
 5174   11   |                    ONNAN~Jó napot, pajtás.~A múlt levelemet azon végzém,
 5175   11   |                  engedd, hogy elől kezdjem a dolgot.~Megérkezvén New-Yorkba,
 5176   11   |                   minden málhám odaveszett a tengerbe, az antik gombos
 5177   11   |             felöltött magára, szerencsémre a váltóim mindig velem voltak
 5178   11   |                váltóim mindig velem voltak a táskámban, azokat tehát
 5179   11   |                  az első harangszóra, mely a villásreggelit jelenté,
 5180   11   |                    villásreggelit jelenté, a közös étterembe. Az egész
 5181   11   |                étterembe. Az egész sokaság a kandalló tüze körül volt
 5182   11   |                  egyik lehúzta csizmáit, s a talpait fölrakta a kandalló
 5183   11   |             csizmáit, s a talpait fölrakta a kandalló rácsára, a másik
 5184   11   |               fölrakta a kandalló rácsára, a másik szétvetette lábát
 5185   11   |                    háttal melegedett nála, a harmadik köpködött jobbra-balra,
 5186   11   |           jobbra-balra, ami alkalmat adott a negyediknek és ötödiknek
 5187   11   |                igen ügyesen kapkodni félre a lábaikat, kettő-három nekiállt
 5188   11   |             lábaikat, kettő-három nekiállt a falnak, s egy darab szénnel
 5189   11   |                 hogy akármennyit figyeltem a beszédjökre, úgy hadartak,
 5190   11   |                   úgy össze-vissza nyelték a szót, hogy dacára két évi
 5191   11   |                  éhség most ráfanyalított. A harmadszori csengetésre
 5192   11   |             egyszerre felugrott valamennyi a kandallótól, s rohant az
 5193   11   |         regalirozta magát, egyik jóllakott a kaviárral, másik a kocsonyával,
 5194   11   |               jóllakott a kaviárral, másik a kocsonyával, némelyik a
 5195   11   |                    a kocsonyával, némelyik a hurkák által boldogult,
 5196   11   |               valami hideg sós hal, aminek a javát kiválogatta más.~Evés
 5197   11   |                 más.~Evés alatt ki-ki csak a körmeit használta, evés
 5198   11   |             szétfeküdvén ki az ablakba, ki a székekre, úgy, hogy a lábai
 5199   11   |                   ki a székekre, úgy, hogy a lábai a szék karján lógtak
 5200   11   |                székekre, úgy, hogy a lábai a szék karján lógtak alá,
 5201   11   |              lógtak alá, mindenki elkezdte a villákkal elébb nagy hangosan
 5202   11   |              villákkal elébb nagy hangosan a fogait piszkálni, azután
 5203   11   |               fogait piszkálni, azután meg a körmeit.~Gondolhatod, hogy
 5204   11   |             körmeit.~Gondolhatod, hogy ezt a mulatságot már nem vártam
 5205   11   |                    vártam végig. Felmenten a szobámba, s előhivatva a
 5206   11   |                   a szobámba, s előhivatva a pincért, megparancsoltam,
 5207   11   |                     kérdem megtekintve azt a gömbölyű húsdarabot, mely
 5208   11   |             látszott, hogy tán elbődül, ha a villát beleszúrom.~– Ez
 5209   11   |                    Ez beafsteak! – felelte a pincér.~– Jól van, hanem
 5210   11   |                pincér.~– Jól van, hanem én a húst csak sülve szeretem,
 5211   11   |                   vissza, süttesd meg. Hát a bor hol van?~Erre elém tett
 5212   11   |               orvosságos üveget.~– Hát itt a bort talán patikában árulják,
 5213   11   |                   Nálunk lehetett volna ez a bor tizenkét váltó krajcár, –
 5214   11   |          organizmusú embernél nagy rubrika a gyomor, aki tehát utánam
 5215   11   |                    jönni, előbb szokjék el a szegényes magyar eledelektől,
 5216   11   |                    Aznap mindjárt rábíztam a kijáró legényre, hogy keressen
 5217   11   |                  Egy óra alatt készen volt a komissióval, a sietség ellen
 5218   11   |                 készen volt a komissióval, a sietség ellen itt nincs
 5219   11   |                    ellen itt nincs panasz.~A szobák és hely leírása után
 5220   11   |                   után meg voltam elégedve a talált szállással, s rögtön
 5221   11   |                  rögtön felpénzt adtam rá.~A legény targoncába rakta
 5222   11   |              emeletben fogok én itt lakni?~A legény azt felelte: amelyikben
 5223   11   |                 fog. Nem értettem!~– Dehát a szállás árára nézve mindegy,
 5224   11   |                    laknám. Az természetes.~A legény hívására azután előjött
 5225   11   |                    hívására azután előjött a kulcsárné, s miután megtudta,
 5226   11   |              megtudta, hogy én vagyok, aki a szállást fölvettem, maga
 5227   11   |          megmutatja szobáimat. Legelőbb is a földszinten felnyitott egy
 5228   11   |                  kereskedő, nekem nem kell a bolt.~– Együtt jár a szállással, –
 5229   11   |                  kell a bolt.~– Együtt jár a szállással, – lőn a felelet.~
 5230   11   |                    jár a szállással, – lőn a felelet.~No, hát isten neki,
 5231   11   |                   No, hát isten neki, csak a többi legyen alkalmatos.~
 5232   11   |                   többi legyen alkalmatos.~A boltból egy fa-csigalépcső
 5233   11   |                kérdtem, hogy honnan nyílik a többi.~A kulcsárné ismét
 5234   11   |                hogy honnan nyílik a többi.~A kulcsárné ismét egy csigalépcsőhöz
 5235   11   |              csigalépcsőhöz vezetett, mely a másik emeletbe vitt föl.~
 5236   11   |                   föl.~Hát ez micsoda? tán a másik szobám meg a második
 5237   11   |                     tán a másik szobám meg a második emeletben van és
 5238   11   |                   második emeletben van és a harmadik a harmadikban,
 5239   11   |                emeletben van és a harmadik a harmadikban, negyedik a
 5240   11   |                    a harmadikban, negyedik a negyedikben.~Úgy volt, a
 5241   11   |                   a negyedikben.~Úgy volt, a szobák mind egymás tetejében
 5242   11   |               következtek, az ötödik szoba a padláson nézett ki.~– Ez
 5243   11   |            magyarázá ciceróném – földszint a bolt, első emeletben a szalon,
 5244   11   |           földszint a bolt, első emeletben a szalon, másodikban az ebédlő,
 5245   11   |          másodikban az ebédlő, harmadikban a hálószoba, padláson a cselédszoba,
 5246   11   |          harmadikban a hálószoba, padláson a cselédszoba, ez így legkényelmesebb.
 5247   11   |                pedig én az egyik szobámból a másikba akarok menni, huszonkét
 5248   11   |                   ezután következett. Jött a megrendelt inas, egy nagy
 5249   11   |                kínálás nélkül, egyik lábát a másikra tette, szivarját
 5250   11   |                   másikra tette, szivarját a szája végébe nyomta, s elkezdtünk
 5251   11   |                tesz meg s azután megmondta a szabott díjat, melyen alul
 5252   11   |                  kik közül az egyik fizet, a másik dolgozik, de mindketten
 5253   11   |                   Harmadnap vasárnap volt. A legény délelőtt elvégezte
 5254   11   |             egészen felindulva rohanok fel a lépcsőkön, benyitok a szobájába,
 5255   11   |                  fel a lépcsőkön, benyitok a szobájába, s csakugyan egy
 5256   11   |                    zavarni.~Az én legényem a teát töltögette a csészékbe.~–
 5257   11   |                 legényem a teát töltögette a csészékbe.~– Hát kend nem
 5258   11   |                     ordíték reá, reszketve a méreg miatt.~– Az felesleges
 5259   11   |                csinált, hogy elfutott bele a méreg, kikaptam a számból
 5260   11   |            elfutott bele a méreg, kikaptam a számból a pipaszárat s kettőt-hármat
 5261   11   |                  méreg, kikaptam a számból a pipaszárat s kettőt-hármat
 5262   11   |            kettőt-hármat olyat raktam vele a fickó nyaka közé, hogy csakúgy
 5263   11   |                 közé, hogy csakúgy porzott a libériája.~– Nesze semmirevaló! –
 5264   11   |                   te megtanítottál engemet a te szokásodra, majd megtanítlak
 5265   11   |                  enyimre. Ezzel ledobáltam a lépcsőn őtet is meg a vendégeit
 5266   11   |           ledobáltam a lépcsőn őtet is meg a vendégeit is.~Még ki sem
 5267   11   |               nyájasan tudtomra adja, hogy a városnegyed békebírája igen
 5268   11   |              rögtön vele mentem, bérkocsin a békebíró lakára hajtottunk,
 5269   11   |                  címeim igenis vannak, itt a passzusom. A bíró most még
 5270   11   |                   vannak, itt a passzusom. A bíró most még kevésbé tudta,
 5271   11   |         önbíráskodás itt tilos, – viszonzá a bíró – e rendkívüliségért
 5272   11   |               legalább kényszerítse ön ezt a fickót, hogy kövessen meg.
 5273   11   |                 szóltam többet, kifizettem a huszonöt dollárt, még huszonötöt
 5274   11   |                    egy kvalifikációban van a cselédjével.~Éppen apropos
 5275   11   |                agyonölelt, s leült mellém.~A kaputtól kezdve a mellényig
 5276   11   |                  mellém.~A kaputtól kezdve a mellényig minden öltözet
 5277   11   |                   mikor meg akart menteni, a galléromat megragadva, azt
 5278   11   |                    is benne vagyok, s csak a csónakban vette észre, hogy
 5279   11   |           csónakban vette észre, hogy üres a köpönyeg. Azt azután haragjában
 5280   11   |            köpönyeg. Azt azután haragjában a vízbe hajította, elnyelte
 5281   11   |                  egy csomó levelet nyomott a markomba, miket citoyen
 5282   11   |                   képzelem magamnak azokat a nagyszerű városokat, mik
 5283   11   |                  itt oly hirtelen támadnak a földből, mint nálatok a
 5284   11   |                    a földből, mint nálatok a vakandtúrás, a pompás erdőket,
 5285   11   |                mint nálatok a vakandtúrás, a pompás erdőket, mikben csupa
 5286   11   |                    az ember s ha megszúrja a fa oldalát, tej folyik belőle.~
 5287   11   |                    Nemsokára útban leszek, a hely nem igen lehet messze
 5288   11   |              magamfajta ember kap. Lám, ez a németbe ojtott francia tegnapelőtt
 5289   11   |               francia tegnapelőtt teszi le a lábát az üres földre, s
 5290   11   |                     hol munka nélkül terem a kenyér, az itt keserűen
 5291   11   |                emberi kéz oly kevés, s hol a földet magát is nyomról,
 5292   11   |               senki sem jöhet.~Én szeretem a munkát, mert elfoglalja
 5293   11   |                  teljesítem, mikben otthon a cselédek is válogatni szoktak.~
 5294   11   |                    szakában tartunk, mikor a legsürgősebb mezei munka
 5295   11   |                főzök, edényeket takarítok, a szobákat tisztogatom, a
 5296   11   |                    a szobákat tisztogatom, a veteményes kertet mívelem,
 5297   11   |           veteményes kertet mívelem, fejem a teheneket, öltönyöket varrok,
 5298   11   |         kimángorlom, s ha látnál aratáskor a mezőn dolgozni, felgyűrt
 5299   11   |                     karjaim barnára égetve a naptól, nem ismernél reám.~
 5300   11   |                   fonniok köröskörül, hogy a bölények rá ne menjenek,
 5301   11   |            vadászni járnak; itt egyébiránt a háziállatok is úgy elvadulnak,
 5302   11   |                 szoktat engem mindazokhoz; a műtét sikerül: amint megkeményednek
 5303   11   |             növényzet az, költői remeklése a természetnek; fák, miket
 5304   11   |           kolibriktól, mik olyanok, mintha a madaraknak pillangókkal
 5305   11   |                   mintha e vándormadár túl a tengeren mindazt elfecsegné
 5306   11   |                   alig látott ritkaság.~Ó, a cserébe adott mosoly őszinte
 5307   11   |                többet beszéljek egyszerre.~A dátumról láthatod, hogy
 5308   11   |                   láthatod, hogy nem erről a világról írok.~A mappán
 5309   11   |                 nem erről a világról írok.~A mappán ne keress, mert ahol
 5310   11   |                  okos ember nem jár.~Ha ez a levelem hozzád jut, az csak
 5311   11   |                levelem hozzád jut, az csak a csodálatos isteni gondviselés
 5312   11   |                   világrészen, ahonnan még a folyóvíz sem megy ki.~Elindulásunk
 5313   11   |                   bennünket elfogadni, sőt a státusához legközelebb esendő
 5314   11   |                     E készség szeget ütött a fejembe.~Hogy egy státusfő
 5315   11   |                  Hogy egy státusfő ráérjen a indigenáknak személyesen
 5316   11   |              komitivául szolgálni, ezt még a nagy tisztelet sem motiválhatta,
 5317   11   |          kaucsukgyűjtéskor szokott kijárni a kereskedő-nép, egy pár hónapi
 5318   11   |               őrzeni valójuk lehet, miután a házak igen célszerűen nélkülöznek
 5319   11   |                  és ablakot.~Szerencsénkre a szomszéd telepítvényen keresztüljöttünkben
 5320   11   |                      ha ott ezrével vannak a bivalyok és egész ménesek
 5321   11   |            határozók el, hogy én elindulok a középsőn, Jancsi balra,
 5322   11   |                Jancsi balra, Frici jobbra, a város tulsó végén megint
 5323   11   |                jelenti Frici, hogy citoyen a város végén jön.~Nosza én
 5324   11   |                  gálába csapni, előszedtem a prémes mentémet és iparkodtam
 5325   11   |                szamarat, melyen csak amúgy a szőrén ülve lötyögött egy
 5326   11   |                  egy spárgából font sapka, a hátán egy puska, az övében
 5327   11   |                  sem volt piszkosabb, mint a másik, egy hosszú póznát
 5328   11   |               hosszú póznát viselt, amivel a szamár fejét innen-onnan
 5329   11   |             innen-onnan ütögette.~– Hát ez a citoyen Kurcz? – mondék
 5330   11   |                fordulva. – Jancsi, tedd el a mentémet! – A citoyen meglátva
 5331   11   |              Jancsi, tedd el a mentémet! – A citoyen meglátva bennünket,
 5332   11   |                 oda akart szamaragolni, de a nemes állat szabad hajlamai
 5333   11   |                    érzetében, nekivitte őt a keritésnek s annak nekifenve,
 5334   11   |               annak nekifenve, kényszeríté a lovagot lemaradni a hátáról,
 5335   11   |            kényszeríté a lovagot lemaradni a hátáról, s gyalog tenni
 5336   11   |                hátáról, s gyalog tenni meg a további útat.~– Ah! ti már
 5337   11   |                   már itt vagytok, – szólt a citoyen kezét nyujtva felénk
 5338   11   |                    szó megtartása egy neme a privát rabszolgaságnak,
 5339   11   |              privát rabszolgaságnak, és mi a rabszolgaságot nem tűrjük.~–
 5340   11   |               meggyőződéssel viszonzá: „és a karakter egy neme a privát
 5341   11   |                     és a karakter egy neme a privát zsarnokságnak, melyet
 5342   11   |                  gyakorol, mely korlátolja a szabad akaratot, és mi semmi
 5343   11   |                   nincsenek, hasznos állat a szamár, citoyen Kurcz vígan
 5344   11   |             amelyre léptek, vetkőzzétek le a régi embert, midőn csizmáitok
 5345   11   |              borult, s meg akarta csókolni a földet, hanem az annyira
 5346   11   |                  akkorra halasztani, mikor a legközelebbi ereszkedőnél
 5347   11   |                  legközelebbi ereszkedőnél a sárban megcsúszamlva, orrán
 5348   11   |         megcsúszamlva, orrán száján ért le a lejtő aljába.~– No most
 5349   11   |                    merre megyünk? – kérdém a citoyentől, aggodalmasan
 5350   11   |                aggodalmasan tekintve körül a mindig sűrűbbé változó rengetegben:
 5351   11   |                    vállamra, mondván:~– Ez a szűz természet, melynek
 5352   11   |                  adni szaporán, – mondék – a státusnak nem használ a
 5353   11   |                    a státusnak nem használ a természet hajadonsága.~–
 5354   11   |                 Önnek igaza lehet, – szólt a citoyen helybenhagyólag –
 5355   11   |                 hogy sok másra nem gondolt a citoyen.~Egész óra hosszat
 5356   11   |                  hasoncsúszva jutottunk ki a tömkelegből, folyvást mulattatva
 5357   11   |           hasogatni kellett, nem is szólva a moszkitókról, melyeknek
 5358   11   |                 atmoszféra, egy külön neme a levegőbeli ingredienciáknak.~
 5359   11   |                     Akadtunk helyekre, hol a szűz természet olyan mocsárokat
 5360   11   |               mikben nyakig járták lovaink a vizet, bőszültté téve a
 5361   11   |                    a vizet, bőszültté téve a piócák, kígyók s sajgató
 5362   11   |           millióitól; egy tehenem beledűlt a sárba, azt ott szemem láttára
 5363   11   |                    olyan meredekre, melyen a lovainkat csak úgy bírtuk
 5364   11   |                  visszafordított galyakkal a farkára.~Már itt nem állhattam
 5365   11   |                    megyünk-e még? – kérdém a citoyentől; minden lovunk
 5366   11   |                       Attól függ, – felelt a citoyen – ha be akarunk-e
 5367   11   |                  akarunk-e még ma vergődni a fővárosba, vagy stációt
 5368   11   |                  rendesen másképp ütnek ki a valóságban; én is nyári
 5369   11   |                    éppen ilyen nem volt az a valóságban, hanem két faágas
 5370   11   |                    két faágas volt leverve a földbe s azon egy szarufa
 5371   11   |                   voltak támogatva.~Nálunk a pásztorok és csőszök szoktak
 5372   11   |            tövissel, ez volt az ajtó.~– Ez a pavilon nagyon egyszerű, –
 5373   11   |                  nagyon egyszerű, – mondám a citoyennek.~– És célszerű! –
 5374   11   |                    célszerű! – felelé ő. – A legnagyobb zivatar el nem
 5375   11   |          legnagyobb zivatar el nem hordja, a földingás le nem dönti,
 5376   11   |                    földingás le nem dönti, a villám soha bele nem üt,
 5377   11   |                 nap alatt ismét megszárad.~A marhákat hozzákötöttük a
 5378   11   |                   A marhákat hozzákötöttük a fákhoz, s magunk befeküdtünk
 5379   11   |               fákhoz, s magunk befeküdtünk a pavilonba.~– Kérlek benneteket, –
 5380   11   |                 Kérlek benneteket, – szólt a citoyen – vigyázzatok ott
 5381   11   |                    födél alatt, hát ha ezt a kastélyt nekem ajándékozod!~
 5382   11   |                kastélyt nekem ajándékozod!~A citoyen nevetett, biztosítva,
 5383   11   |             nevetett, biztosítva, hogy itt a csörgőkígyó oly megszokott
 5384   11   |          megszokott háziállat, mint nálunk a patkány, nem kellemetes,
 5385   11   |                   rakás száraz fát s távol a kunyhótól tüzet raktunk,
 5386   11   |                     Mert itt amilyen forró a nap, olyan hideg az éjszaka,
 5387   11   |                  minden marhánkat megeszik a vadak, miknek förtelmes
 5388   11   |                 távolban magunk körül, míg a vámpírok oly közel repkedtek
 5389   11   |                 repkedtek füleinkhez, hogy a susogásaikat lehetett hallani.~
 5390   11   |             filozófi nyugalommal horkoltak a pavilonban.~Alig szürkült,
 5391   11   |                 szalonnát pirított, melyet a citoyen oly jeles dolognak
 5392   11   |                tovább.~Én aggódva kérdezém a citoyentől, hogy nincsenek-e
 5393   11   |                ilyen állapotban látna meg.~A citoyen dicsőült arccal
 5394   11   |                felelt, itt nem ismertetnek a nemzetiségek, itt nincs
 5395   11   |               nincs magyar, nincs francia, a népek testvérek mind.~De
 5396   11   |             egymással?~– Még most mindenki a saját nyelvén kénytelen
 5397   11   |                kénytelen beszélni, – szólt a citoyen felsóhajtva – s
 5398   11   |                    értünk, melynek partján a város épült, még ezt ekkor
 5399   11   |                   ezt ekkor nem láthattuk.~A kérdéses folyam minden száz
 5400   11   |                 oly sebesen nyargalt, hogy a kövecset nem lehetett belehajítani,
 5401   11   |                   Barátom, – mondék – ezen a folyamon sok szabályozni
 5402   11   |                      Most rögtön meglátjuk a várost; – szólt végre –
 5403   11   |               volna is, mind oda irányozám a mutatott tájra, íme, előttem
 5404   11   |            környezve.~– Ez Ikaria! – szólt a citoyen az egzaltáció gyönyörteljes
 5405   11   |                  ilyen rezidenciának tanya a neve, nem város.~Még egy
 5406   11   |                  Annyit hallottam beszélni a délceg indus hölgyek szépségeiről,
 5407   11   |                   szemeik tüzéről, azokról a csodálatos, szokatlan bájakról,
 5408   11   |                  szokatlan bájakról, miket a költők oly csábító szépen
 5409   11   |           Megköszöntem. Amint közel értünk a citoyen hajlékához, ő mellém
 5410   11   |                 jön ő, hitvesem, Urakatna, a természet vad gyermeke.
 5411   11   |                   egyetlen darabból állott a szeretetreméltó teremtésnek,
 5412   11   |                   kicsiny, beesett szemek, a legszeretetreméltóbb befelé
 5413   11   |                 elbájoló száj egyik fültől a másikig, melynek alsó ajka
 5414   11   |               keresztül szúrva, mint ahogy a lúd orrán szoktak keresztül
 5415   11   |                  egy talut, hogy ne ehesse a vetést.~A szeretetreméltó
 5416   11   |                   hogy ne ehesse a vetést.~A szeretetreméltó hölgy meglátva
 5417   11   |                megérem, hogy belém szeret.~A citoyennek elébb egy párt
 5418   11   |                  citoyennek elébb egy párt a nyaka közé kellett húzni
 5419   11   |                   nyaka közé kellett húzni a póznával, hogy észrevétesse
 5420   11   |                    hogy észrevétesse magát a szeretett hitvessel, ki
 5421   11   |                    ki akkor aztán leszállt a tehénről s szépen megcsókolta
 5422   11   |              tehénről s szépen megcsókolta a lábát.~No mert, ha a képét
 5423   11   |           megcsókolta a lábát.~No mert, ha a képét csókolta volna meg,
 5424   11   |                  bizonyosan kiszúrta volna a szemét azzal a plajbásszal,
 5425   11   |              kiszúrta volna a szemét azzal a plajbásszal, ami az orrába
 5426   11   |                  Egytől egyig! – biztosíta a derék férfiú.~
 5427   11   |                GARMADY LÁSZLÓ ÚRHOZ~Ez nap a citoyen vendégei voltunk.
 5428   11   |          kétmarokkal, hogy majd kiugrottak a szemei belé; Jancsi az első
 5429   11   |            falatnál sírva fakadt, s kiment a házból, az én gyomrom is
 5430   11   |                hogy valakit kibecsültessek a telkéből s magam ura lehessek
 5431   11   |                 van itt egy üres ház, mely a státusé, azt megvehetem,
 5432   11   |                 közt kérdezém: hogy jutott a státus ehhez a kunyhóhoz?~–
 5433   11   |                 hogy jutott a státus ehhez a kunyhóhoz?~– Hát az a család,
 5434   11   |                ehhez a kunyhóhoz?~– Hát az a család, amely benne lakott,
 5435   11   |                család, amely benne lakott, a napokban kihalt belőle sárgalázban.~–
 5436   11   |                   ajtót. – Hát ha ez volna a Noé bárkája, belemennék-e
 5437   11   |            szerencsét kívánt, s otthagyott a Kanahán kellő közepében.~
 5438   11   |             napszámban dolgozik, de otthon a vicispán sem kap akkora
 5439   11   |               diurnumot.~Két-három citoyen a szomszéd tanyákról megalázta
 5440   11   |                hogy minek tengerbe hordani a vizet? Minek következtében
 5441   11   |                  ahonnan jöttem, ha egyike a szomszéd zseniknek (mert
 5442   11   |               küszködik, hogy mint lehetne a világról kipusztítani a
 5443   11   |                    a világról kipusztítani a pénzt s az embereket rávenni,
 5444   11   |                    van szántani, vethetni; a meggazdagodásról hegedült
 5445   11   |                 Dávid, megköszönöm, ha itt a paradicsomban éhen meg nem
 5446   11   |                  öcsém, ki feji meg ezeket a marhákat? – kérdém, mikor
 5447   11   |                  mikor halálra kifáradtunk a nyargalásban.~– Senki sem –
 5448   11   |                    sem – viszonzá ő – ezek a státus gulyái.~Következett
 5449   11   |                 elővett egy bogyót, aminek a leve előbb piros, azután
 5450   11   |                Hisz az indigó nem cserje s a szárát használják, nem a
 5451   11   |                   a szárát használják, nem a gyümölcsét.~Az ember elbámult.~
 5452   11   |                ember elbámult.~No még csak a cukornádat óhajtottam látni:
 5453   11   |                     hanem végre fölfedezte a telepítvényt, egy egész
 5454   11   |           nevettemben.~– Talán ismered ezt a faját a cukornádnak? – kérdé
 5455   11   |                  Talán ismered ezt a faját a cukornádnak? – kérdé tőlem
 5456   11   |                 napságtól fogva nem megyek a citoyenhez tanácsot kérni.
 5457   11   |                   gépeken kalkulál, mikkel a holdba lehet fölrepülni;
 5458   11   |               annál egy száraz malom, amin a málét megőröljük; vagy pamfleteket
 5459   11   |                   ismét jobb szeretném, ha a szúnyogokat tudná rávenni,
 5460   11   |             Engemet magasra becsül; amióta a cukornádjára ismertem, minden
 5461   11   |               országban, ahol magam vagyok a legokosabb ember; én ehhez
 5462   11   |                Ikariában is csak úgy terem a föld, ha az ember szánt-vet
 5463   11   |                 többször beleszakadt volna a szántóvas a sok mindenféle
 5464   11   |              beleszakadt volna a szántóvas a sok mindenféle gyökérbe,
 5465   11   |                  ott terem majd valami, ha a státus madarai ki nem eszik
 5466   11   |                státus madarai ki nem eszik a vetést, vagy a szűz természet
 5467   11   |                   nem eszik a vetést, vagy a szűz természet virágoskertet
 5468   11   |                 nem csudálkoznám rajta, ha a búzavetésem helyén spanyolnádat
 5469   11   |               hasznát sem tudom venni.~Ezt a fiút mindennap új meg új
 5470   11   |                  küldhetem száz lépésnyire a háztól, rögtön visszaszalad,
 5471   11   |              vették üldözőbe.~Eleinte csak a tigrisektől és csörgőkígyóktól
 5472   11   |        csörgőkígyóktól ijedezett, most már a bagolyfejű pille is bekergeti
 5473   11   |              bagolyfejű pille is bekergeti a házba, s ha valami madarat
 5474   11   |            megkóstol, s azoktól aztán majd a kórság töri ki, vagy megszagol
 5475   11   |                   az orra, mint egy tülök.~A múltkor kiküldtem a partra
 5476   11   |                 tülök.~A múltkor kiküldtem a partra halászni, egyszer
 5477   11   |                 négy lába volt és száz fog a torkában, alig tudtam előle
 5478   11   |                 akkor magam mehetnék aztán a korsóval a vízre.~Öcsém,
 5479   11   |                  mehetnék aztán a korsóval a vízre.~Öcsém, mi itt állandó
 5480   11   |                vagyunk téve. Fejsze nélkül a szobából ki sem léphetek,
 5481   11   |                szobából ki sem léphetek, s a házam elé ki nem lehet ülnöm
 5482   11   |              körülrakni, mert amint lemegy a nap, előjönnek az ikariai
 5483   11   |                    az ikariai autochtonok, a mindenféle színű és szagú
 5484   11   |                    s egész éjjel ordítanak a házam körül; minden órában
 5485   11   |                  fiatal üszőmet kikötöttem a fűre legelni, egyszer csak
 5486   11   |                   csak, micsoda állat lett a bornyúból; odamegyek, hát
 5487   11   |                  bornyúból; odamegyek, hát a bornyúm helyén egy roppant
 5488   11   |                  gerendely; amint elnyelte a bornyúmat, a kötél kilógott
 5489   11   |                amint elnyelte a bornyúmat, a kötél kilógott a szájából,
 5490   11   |                bornyúmat, a kötél kilógott a szájából, melynél fogva
 5491   11   |                 szájából, melynél fogva az a fához volt megkötve, s ott
 5492   11   |                volt megkötve, s ott hevert a kötélen csüggve, a jóllakás
 5493   11   |                  hevert a kötélen csüggve, a jóllakás miatt tehetetlenül.
 5494   11   |               jóllakás miatt tehetetlenül. A bornyú árában aztán konfiskáltam
 5495   11   |                   este magam hajtottam fel a padlásra. Egy éjjel nagy
 5496   11   |                  hogy nézze meg, mi bántja a tyúkokat, ő persze azt felelte,
 5497   11   |                    tyúkomnak el volt rágva a feje, a vérüket kiszívta
 5498   11   |            tyúkomnak el volt rágva a feje, a vérüket kiszívta valami
 5499   11   |                 felé nagy tombolást hallok a lovaim között, magam fölkelek,
 5500   11   |                   kapálóztak, nyerítettek, a bőrük reszketett, s kötőfékeiket