| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 77 1 8 4 9 6 a 16815 à 5 á-á-árnyékában 1 a-a-az 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 16815 a 6057 az 3776 s 3653 hogy | Jókai Mór Elbeszélések IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Part grey = Comment text
6001 12 | fölötte és körüle lebeg. A többiek mind azáltal iparkodtak
6002 12 | gerjeszteni, hogy levonták a leplet a női idomok kecseiről,
6003 12 | hogy levonták a leplet a női idomok kecseiről, Ferhád
6004 12 | kegyeletteljes gonddal, a rózsákkal és gyöngyfüzérekkel
6005 12 | alá. Ó, de e redők alatt a szív dobogását lehete látni,
6006 12 | dobogását lehete látni, s a félig letakart inger tette
6007 12 | készül, s öltönyét csak a rózsafüzérek tartják még
6008 12 | szeméremmel tekintenek szét, keze a naptól látszik óvni szelid
6009 12 | visszalehelni látszik azt a mondhatlan bűbájt, mely
6010 12 | asszonyok királynéjává tevé, azt a csodás vegyületet fájdalom
6011 12 | fájdalom és mosolygásból, a gyönyört a néma vágyban,
6012 12 | mosolygásból, a gyönyört a néma vágyban, a tiszta homlok
6013 12 | gyönyört a néma vágyban, a tiszta homlok méltóságát;
6014 12 | tiszta homlok méltóságát; a boldogság közepett támadó
6015 12 | epedést elérhetlenek után, azt a szerelmet, mely még nem
6016 12 | nem tanult szeretni, s azt a szépséget, mely önmagát
6017 12 | benne Shirin arcát, egyedül a király látta meg benne Shirin
6018 12 | palástját, lerohant trónjáról, a szobor lábaihoz borult szenvedélyesen
6019 12 | csókjaival halmozá el azt.~A király magánkívül volt örömében,
6020 12 | magánkívül volt örömében, a hárfahangok víg zenéje örvendő
6021 12 | adta vissza.~– Ferhád! tied a diadal, – mondá a király,
6022 12 | tied a diadal, – mondá a király, kezét nyujtva a
6023 12 | a király, kezét nyujtva a szobrásznak. – Egyszer teremte
6024 12 | Ferhád sötéten tekinte a királyra.~– Esküdjél meg,
6025 12 | kérj akármit.~– Esküdjél a napra.~A király előhívatá
6026 12 | akármit.~– Esküdjél a napra.~A király előhívatá főpapját,
6027 12 | király előhívatá főpapját, s a nap-bálvány aranyképére
6028 12 | engedd el e szobrászoknak a halált, kiknek szobraikat
6029 12 | meglepetés zúgása hangzott a teremben Ferhád nagylelkű
6030 12 | kívánatára.~– Legyen, – mondá a király – nemes kívánatod
6031 12 | fölemelé lecsüggesztett fejét s a király elé lépve, hőségtől
6032 12 | emberek arcain az ijedtség, a megdöbbenés ónszíne vonult
6033 12 | ugrottak Ferhád mellől, mint ki a villámot hítta le saját
6034 12 | ki egyik harcosa kezéből a dárdát s Ferhádnak rohant
6035 12 | rohant vele, ádáz dühvel; még a hárfák is el-elhallgattak
6036 12 | egyszerre, s Barbud elfeledé a zenét ijedtében.~Csupán
6037 12 | Csupán Ferhád maradt nyugodt; a napra mutatott kezével a
6038 12 | a napra mutatott kezével a király előtt.~– Előbb öld
6039 12 | monda neki – azután engemet.~A király kezében aláhanyatlott
6040 12 | király kezében aláhanyatlott a dárda. Érzé, hogy esküje
6041 12 | gondolád-e mindjárt, hogy ezt a szerelem alkotá? mely magában
6042 12 | Ferhád fölvevé kalapácsát, s a szoborhoz lépett.~– Te csak
6043 12 | ígérni tudsz, király, s ha a megadásra kerül a sor, alkudozol,
6044 12 | s ha a megadásra kerül a sor, alkudozol, mint valami
6045 12 | esküdet meg akarod szegni, az a te dolgod, de ha kérésem
6046 12 | ország hódol, trónom elé mind a négy világrész hordja kincseit,
6047 12 | király, – viszonza Ferhád – a költő, a művész közelebb
6048 12 | viszonza Ferhád – a költő, a művész közelebb áll Isten
6049 12 | áll Isten hatalmához, mint a király. Ami hatalmadnak
6050 12 | lehetetlen, lehetséges nekem. A te hatalmad a rombolás,
6051 12 | lehetséges nekem. A te hatalmad a rombolás, az enyim a teremtés.
6052 12 | hatalmad a rombolás, az enyim a teremtés. A mauzóleum, melyet
6053 12 | rombolás, az enyim a teremtés. A mauzóleum, melyet nevednek
6054 12 | Sokat, mit meg nem adhat a kard; megád a szellem. Neked
6055 12 | nem adhat a kard; megád a szellem. Neked minden hatalmad
6056 12 | képes egy percet elrabolni a halhatatlanságból; én ezredeket
6057 12 | miriádjaival sem taníthatod meg a szeretni nem tudót érzelmekre,
6058 12 | járásával megtanítom. Mi a te paradicsomod? körülkerített
6059 12 | körülkerített börtön; mi a te örömed? aranyos unalom.
6060 12 | szerelmet? ha minden gyöngyét a tengernek összegyűjtöd,
6061 12 | azokért egy könnyet, melyet a boldog epedés csalt a szerető
6062 12 | melyet a boldog epedés csalt a szerető szemébe? Tied az
6063 12 | többet adhatok, miként te.~A szobrász szavai után mély
6064 12 | után mély csend állt be a nép között, félelmesen hallgatott
6065 12 | félelmesen hallgatott mindenki.~A király letevé fegyverét
6066 12 | hogy visszahozza hölgyét.~A király inte udvarnokainak,
6067 12 | délesti sétáját volt teendő a kertben, melyre a nagy széles
6068 12 | teendő a kertben, melyre a nagy széles ablak nyílt.
6069 12 | nagy széles ablak nyílt. A király és a szobrász ennek
6070 12 | ablak nyílt. A király és a szobrász ennek függönyei
6071 12 | el.~Nemsokára közelgett a királynő hárfás serege,
6072 12 | királynő hárfás serege, a hölgyek táncolva, énekelve
6073 12 | énekelve képezének csoportokat a bokrok között; andalogva,
6074 12 | Shirin, kedvenc hölgyeivel, a lánykák egy gyöngyházzal
6075 12 | rózsagirlandokkal koszorúzta fel a hajót, az árbocot és a hattyú
6076 12 | fel a hajót, az árbocot és a hattyú nyakát; egy harmadik
6077 12 | szappan léggömböket fujt a légbe, mik bűbájos ragyogással
6078 12 | ragyogással szálltak fel a magasba; a többi a vízben
6079 12 | szálltak fel a magasba; a többi a vízben úszva követé
6080 12 | szálltak fel a magasba; a többi a vízben úszva követé a csónakot,
6081 12 | többi a vízben úszva követé a csónakot, hintálva azt jobbra-balra
6082 12 | enyelgéssel rángatva le társait a habok közé, vagy felkérezkedve
6083 12 | felkérezkedve hozzájuk.~A lánykák beszélgettek egymással:
6084 12 | szólt könnyelmű lengeséggel a kínai hölgy.~– Én olyan
6085 12 | örökké megtartaná – monda a hindu leány.~– Én szeretnék
6086 12 | mellett gyors paripán űzik a futó ellenséget, karjuk
6087 12 | ellenséget, karjuk kemény, mint a vas, szemük égő, mint a
6088 12 | a vas, szemük égő, mint a tűz, hajfürteik szalagok
6089 12 | elragadna innen.~Ferhád a királyra tekintett: – ha
6090 12 | kérdé egy negyedik leány, a hab közül a csónak párkányára
6091 12 | negyedik leány, a hab közül a csónak párkányára emelve
6092 12 | Kosru király kedvedért a föld legutolsó végére elküld,
6093 12 | szeretném, ha itt felettünk a kert egyik falától a másikig
6094 12 | felettünk a kert egyik falától a másikig egy szivárvány állna
6095 12 | vége az egyik ormon, másika a másikon. Ó, én úgy szeretem
6096 12 | másikon. Ó, én úgy szeretem a szivárvány! A Haemus virányain,
6097 12 | úgy szeretem a szivárvány! A Haemus virányain, ahol én
6098 12 | is csak mikor vihar van, a távol Behistan fölött; mint
6099 12 | volna minden, ami most zöld.~A király Ferhád vállára tevé
6100 12 | Rögtön hozzáfogott művéhez. A behistani hegyoldalból fakadó
6101 12 | felszorítá szilaj medréből a hegytetőre, onnan mesterséges
6102 12 | készítve neki, lehozá ezt a dasztadzserdi királyi palotához.~
6103 12 | ezüst csőt vezetett körül a kert falán, melyből számtalan
6104 12 | volt, egyszerre ráereszté a csövekre a behistani patak
6105 12 | egyszerre ráereszté a csövekre a behistani patak vizét, mely
6106 12 | szökellve ismét fel, s amint a köröskörül visszahulló cseppekre
6107 12 | visszahulló cseppekre rásütött a nap, íme ott volt a szivárvány,
6108 12 | rásütött a nap, íme ott volt a szivárvány, ragyogó hétszínű
6109 12 | tündérívével egyik faltól a másikig hajolva; a zöld
6110 12 | faltól a másikig hajolva; a zöld pálmafák lombjai, mik
6111 12 | mindennap nyolc óráig ott állt a szivárvány a kert fölött,
6112 12 | óráig ott állt a szivárvány a kert fölött, magasan, midőn
6113 12 | kert fölött, magasan, midőn a nap kelt vagy áldozott,
6114 12 | volt miatta, napjait mindig a kertben tölté, melynek lége
6115 12 | örökké hulló permetegtől a legforróbb nyári-nap alatt
6116 12 | éltető, hogy benne még azok a bokrok is, miket csak leveleikért
6117 12 | adá neki, hogy várakozzék a függönyök mögött, midőn
6118 12 | függönyök mögött, midőn Shirin a kertbe fog jönni. A király
6119 12 | Shirin a kertbe fog jönni. A király leszállt a hölgyhöz,
6120 12 | jönni. A király leszállt a hölgyhöz, ki ismét szomorúnak
6121 12 | látszék; halavány volt, mint a fehér rózsa, tán az ifjú
6122 12 | rózsák tündére? – kérdé a király kedvenc hölgyétől –
6123 12 | szomorú? Nem elég szépek a paradicsom virágai többé?
6124 12 | vagy fehér szarvast láttál a vadászaton, s annak bűbája
6125 12 | kerten keresztül folyik, a behistani hegyről egy tejpatak
6126 12 | között csergedez, s ha ez a patak fekete márványszobámban,
6127 12 | szeretnék én tejpatakot látni.~A király fejet hajtott úrnője
6128 12 | tudsz, eredj, változtasd meg a természet rendét, hogy ezután
6129 12 | hogy ezután ne víz fakadjon a Bisutun hegyek közül, hanem
6130 12 | Ferhád elment; újra megindult a munka; roppant csatornák
6131 12 | roppant csatornák vágattak a hegyek összejövetelébe,
6132 12 | nagy kőmedencék lőnek vésve a sziklák homorulatán; mikor
6133 12 | idehajták minden reggel, estve a Bisutun hegyen legelő nyájakat,
6134 12 | nyájakat, s azoknak tejét a nagy kőmedencékbe fejték.~
6135 12 | medence párkányán állva, a vállára leszállt sast látszott
6136 12 | szélein gazdagon ömlik alá a tej, szüntelen túláradva
6137 12 | szüntelen túláradva rajta s a medencét szinültig töltve.~
6138 12 | látott kígyózva alázuhogni a Bisutum hegyek közül, melyek
6139 12 | melyek keresztül folyva a rózsaligeteken, mint fehér
6140 12 | fehér szalag tétovázott a paradicsom virágos zöld
6141 12 | kéjelgő örömmel állt bele a medencébe, lábaival a fehér
6142 12 | bele a medencébe, lábaival a fehér tejhullámban lubickolva
6143 12 | tejhullámban lubickolva s ajkaival a fehér szobor csészéjéből
6144 12 | szobor csészéjéből szürcsölve a felbuzgó tejet; egy tündéri
6145 12 | fel abban, s körültáncolva a kelyhet, éppen Shirin ajkaihoz
6146 12 | jött volna.~Shirin felfogá a testszín piros virágszirmot,
6147 12 | van. Megnézte közelebbről: a bársonysima sziromra egy
6148 12 | melyben női alak fürdött. A rajz fölé e szó volt írva:
6149 12 | Shirin csodálkozva olvasá el a mondatot, s akkor egyszerre
6150 12 | egyszerre bosszúsan tépte szét a virágszirmot, s elhinté
6151 12 | virágszirmot, s elhinté azt a medencébe.~Hogy széttépte,
6152 12 | nem jön-e másik virág is a csésze kelyhéből? nem soká
6153 12 | Már ezt nem tépte szét a hölgy, hanem elrejté a másik
6154 12 | szét a hölgy, hanem elrejté a másik mellé, s várta, sejté,
6155 12 | jönni.~Az is felvetődött. A szobor és a tejpatak lőnek
6156 12 | felvetődött. A szobor és a tejpatak lőnek Ferhád szerelmi
6157 12 | összegöngyölt viráglevélkéi a vezető csöveken át észrevétlenül
6158 12 | jutottak Shirin kezébe.~Kibontá a harmadik lótuszlevelet,
6159 12 | tevé azt is.~Nemsokára jött a király, kedvenc hölgye örömében
6160 12 | azt ismét. Szívét nyomta a keblébe rejtett három levél.~–
6161 12 | ború arcodon újra? – kérdé a féltő király. – Hajnaltól
6162 12 | tudom, addig nincsen örömem.~A király összehivatá rögtön
6163 12 | és mosolygott, sóhajtott a szerelemért, s mosolygott
6164 12 | szerelemért, s mosolygott a diadalért.~– A képek ím
6165 12 | mosolygott a diadalért.~– A képek ím ezt jelentik –
6166 12 | első: könnyeimben fürdesz, a második: mindenütt tégedet
6167 12 | mindenütt tégedet látlak, a harmadik: meghalok szerelem
6168 12 | meghalok szerelem miatt.~A király elmondá Shirinnek
6169 12 | király elmondá Shirinnek a magyarázatot, s Shirin megtudta
6170 12 | megtudta belőle, hogy Ferhád a titkos szerető.~Három kívánság
6171 12 | mond Ferhád figyelmeztetve a királynak. – Csak négy van
6172 12 | Csak négy van még hátra.~A király aggódni kezdett.~
6173 12 | halvány lett, halaványabb a liliomnál. Csak úgy lengett
6174 12 | liliomnál. Csak úgy lengett a termekben, mintha nem is
6175 12 | termekben, mintha nem is a földön járna. Senki sem
6176 12 | Senki sem tudta, mi baja.~A király aggódva unszolá kérdéseivel,
6177 12 | hogy mondja meg, mi bántja. A hölgy mindennap új meg új
6178 12 | miket egy percben követelt, a másikban már megúnt, amint
6179 12 | már megúnt, amint szokták a hölgyek, kiknek minden örömük
6180 12 | megvan, csupán egy nincs, a szerelem.~– Ó, az én szívemet
6181 12 | szólt egy napon Shirin a királyhoz. – Ma kitaláltam,
6182 12 | nyomja oly nagyon. Kertembe a magas Takhti-Bostan-hegy
6183 12 | keblemen viselném; ha ott a magasban egy gránátalmabokrot
6184 12 | felmenni? – gondolá magában a király, s átadá Ferhádnak
6185 12 | király, s átadá Ferhádnak a teljesíthetetlen óhajtást.~
6186 12 | teljesíthetetlen óhajtást.~A művész fogta kalapácsát,
6187 12 | művész fogta kalapácsát, s a meredek sziklafalba egyenesen
6188 12 | merész lángképzelete segíté, a gondolat démonian vakmerő
6189 12 | gondolat démonian vakmerő volt, a lépcsők csodálatos kiszámítással
6190 12 | ismét meglátogatá Ferhád a királyt, s megdöbbentő hangon
6191 12 | megdöbbentő hangon monda neki:~– A negyedik kívánság is teljesült.~
6192 12 | negyedik kívánság is teljesült.~A király a Takhti-Bostanra
6193 12 | kívánság is teljesült.~A király a Takhti-Bostanra tekintett,
6194 12 | van hátra, – súgá fülébe a szobrász, s eltávozott.~
6195 12 | szobrász, s eltávozott.~A király szorongó szívvel
6196 12 | azon perctől fogva, hogy a Takhti-Bostan orma kizöldült,
6197 12 | mely egyedül emelkedék a kert magas falain túl; szemei
6198 12 | forrásai mellett, szüntelen a bokrokat nézve; bűbájos
6199 12 | hangjait szelíden zengé utána a takhti-bostani visszhang.~
6200 12 | takhti-bostani visszhang.~A bokrok és a visszhang! Azt
6201 12 | takhti-bostani visszhang.~A bokrok és a visszhang! Azt hivé mindenki,
6202 12 | mindenki, azt hivé maga a király is, csak Shirin tudta
6203 12 | életét kockáztatá érte, hogy a felhőnyi magasból kedvesére
6204 12 | magasból kedvesére leláthasson.~A királyné hervadt, – hervadt.
6205 12 | királyné hervadt, – hervadt. A bölcsek, az orvosok ki nem
6206 12 | Heraclius császár hajóiból a szél a perzsa partokra vert;
6207 12 | császár hajóiból a szél a perzsa partokra vert; Shirin
6208 12 | tízezernyi aranygolyóikkal, mik a csillagrendszert utánozták,
6209 12 | Shirin mindjobban halványult. A király félve kérdezősködék
6210 12 | egy-egy fehér galambpár ült.~A király és bölcsei nem nagy
6211 12 | kutatásaiknak sem sikerült a Shirintől kívánt növényt
6212 12 | kelle bízni. Ő elvándorolt a Taurus-hegyekig, ott meglelé
6213 12 | Taurus-hegyekig, ott meglelé a jól ismert Anthorát, elhozá
6214 12 | ismert Anthorát, elhozá azt a királynak, ki látva a fürtösen
6215 12 | azt a királynak, ki látva a fürtösen lecsüggő kék sisakokat
6216 12 | fürtösen lecsüggő kék sisakokat a kettős galambokkal, megrezzenve
6217 12 | galambokkal, megrezzenve hallá a művész intő szavát:~– Ez
6218 12 | csak kettő van még hátra.~A szépek szépe nem gyógyult
6219 12 | meg semmi virág illatától; a király sírt, ha őt látta,
6220 12 | összehasonlítá szobrával; – a szobor oly életteljes, s
6221 12 | szobor oly életteljes, s a hölgy maga oly holthalavány.~
6222 12 | holthalavány.~Egész éjjel hallá a hölgy fájdalomédes énekét,
6223 12 | Miért énekelsz versenyt a csalogánnyal, ó lelkem hölgye? –
6224 12 | ó lelkem hölgye? – kérdé a király gyöngéden, alig merve
6225 12 | érinteni; félt, hogy még a lehellet is összezúzza.~–
6226 12 | összezúzza.~– Most csak még a csalogánnyal, nem soká a
6227 12 | a csalogánnyal, nem soká a szellemekkel – felelt az
6228 12 | asszony, és mosolygott; a király sírt.~– Mért beszélsz
6229 12 | király sírt.~– Mért beszélsz a szellemekről? A szellemek
6230 12 | beszélsz a szellemekről? A szellemek hideg lények.~–
6231 12 | biztatnak, hogy menjek velök. A rózsa levele földre hull,
6232 12 | örömnek, kéjnek bánata. A patak zeng, a fák lombjai
6233 12 | kéjnek bánata. A patak zeng, a fák lombjai tündérmeséket
6234 12 | az álomban megszólalnak a kék virágok csengettyűi,
6235 12 | megannyi tündérszemek. Ó a tündérek oly szépek; öltönyük
6236 12 | lábaik nem hagynak nyomot a földön, s nem merülnek el
6237 12 | földön, s nem merülnek el a vízben, pillangó-szárnyaikon
6238 12 | tóban láttam őket fürödni, a tó felszíne be volt hintve
6239 12 | aranyporral, mely nem ült le a fenekére, hanem fennmaradt
6240 12 | fenekére, hanem fennmaradt a vizen; úgy híttak maguk
6241 12 | arannyal legyen behintve.~A király elszomorodott. Aranyja
6242 12 | hasztalan, az mind leült a fenékre. Hiába törték oly
6243 12 | törték oly finomra, mint a lisztláng, a pehelykönnyű
6244 12 | finomra, mint a lisztláng, a pehelykönnyű aranyfüst is
6245 12 | pehelykönnyű aranyfüst is leszállt a víz fenekére, senki sem
6246 12 | senki sem bírta kitalálni a tündéraranyat.~A király
6247 12 | kitalálni a tündéraranyat.~A király remegve és remélve
6248 12 | lehetetlenné vált.~Ferhád meghallá a kívánatot, kiment a behistani
6249 12 | meghallá a kívánatot, kiment a behistani virányokra; összefogott
6250 12 | azoknak fényporával behinté a kert kisded tavát, – és
6251 12 | íme az arany fenn úszott a víz szinén.~– A hatodik
6252 12 | fenn úszott a víz szinén.~– A hatodik kívánság is teljesült –
6253 12 | kívánság is teljesült – szólt a szobrász a királynak. –
6254 12 | teljesült – szólt a szobrász a királynak. – Csupán egy
6255 12 | az utolsó egy kívánság. A király reszketett Shirinért,
6256 12 | reszketett Shirinért, félté őt a szobrásztól, kinek esküvel
6257 12 | esküvel ígérte, és féltette a haláltól, kitől nem tudta
6258 12 | kitől nem tudta megvédni. A szépek szépének szívében
6259 12 | szívében emésztve égett a szerelem, de az nem parancsolójáért
6260 12 | fájdalomban és szépségben a csalogányéval versenyeztek,
6261 12 | szívében arra gondolt, hallja-e a dalt az ott, ki a magasban
6262 12 | hallja-e a dalt az ott, ki a magasban visszhangot szokott
6263 12 | szereti. Egy napon azt mondá a királynak, arcán örök epedéssel:~–
6264 12 | Mert nem látom felkelni a napot soha. Ez a nagy erdős
6265 12 | felkelni a napot soha. Ez a nagy erdős Behistan mind
6266 12 | Behistan mind elfogja előlem a hajnalsugárt, úgy szeretném,
6267 12 | keresztülvágva, hogy amint feljön a nap, annak túlsó végén első
6268 12 | első sugarát megláthatnám.~A király szabadon lélegzett.
6269 12 | Shirin hetedik kívánatát. Ő a felkelő napot óhajtja látni
6270 12 | kíván keresztül vágatni a Behistánon, hogy annak túlsó
6271 12 | hogy annak túlsó végén a hajnal első sugarát láthassa.
6272 12 | Shirin! – sóhajta búsan a szobrász, s vette kalapácsát
6273 12 | Nemsokára visszhangoztak a kalapácsütések Dasztadzserdben
6274 12 | kalapácsütések Dasztadzserdben a szobrász megkezdett munkájától.
6275 12 | megfoghatlan erővel haladt a mű, hegyek omlását, sziklák
6276 12 | mindennap s ha esténként a királyné palotája tetejére
6277 12 | mint távoli kísértethangot, a csengő kalapácsütést s minden
6278 12 | dolgozott Ferhád éjjel-nappal. A szerelem őrültséget, s az
6279 12 | emberfeletti erőt adott neki. A legmerészebb eszmét, mit
6280 12 | kigondolni félt, ő kivitte, a behistani átvágás mindig
6281 12 | tovább-tovább haladt, s a szobrásznak nem volt elég,
6282 12 | még széppé is tette azt, a kivágott kőfalakra mindenüvé
6283 12 | virágokkal koszorúzva.~Így támadt a két bolthajtás, mely maig
6284 12 | maig is épen megvan, és a többi képek, szobrok, a
6285 12 | a többi képek, szobrok, a mély kivágás oldalán, miket
6286 12 | miket köröskörül benőtt a zöldelő folyondár.~Ben Mohamed
6287 12 | azt mondja e remekműről a „teremtés csodájában” (adsaib
6288 12 | adsaib al mathlukat), hogy a világ szobrászai mind bámulva
6289 12 | Ferhád műveit csodálni.~A mű ellenállhatlanul haladt,
6290 12 | hegyével onnan kizavarni?~A zsoldosok közt nem akadt
6291 12 | bűn lelkén. Ez megtudva a király titkos bánatát, odament
6292 12 | hogy ő megöli Ferhádot.~A királyt visszarezzenté a
6293 12 | A királyt visszarezzenté a lélek. A bűn elől, melyet
6294 12 | visszarezzenté a lélek. A bűn elől, melyet keresve
6295 12 | bántassam; – szólt elutasítva a nőt.~– Én nem fogom őt bántani,
6296 12 | Akkor ám tegyed, – szólt a király, s útjára bocsátá
6297 12 | király, s útjára bocsátá a nőt.~Omaya kiment a Behistan-hegyek
6298 12 | bocsátá a nőt.~Omaya kiment a Behistan-hegyek közé, és
6299 12 | és felkeresé Ferhádot.~A szobrász éppen a szikla
6300 12 | Ferhádot.~A szobrász éppen a szikla párkányán dolgozott,
6301 12 | kiáltva: ó Shirin, Shirin! A visszhang utána sóhajtá:
6302 12 | Shirin, Shirin!~Omaya megállt a bérc alatt és felkiálta
6303 12 | nap óta halva fekszik, s a király és az egész udvar
6304 12 | viselnek érte.~Ferhád, mint a villám ütötte sas, összerogyott
6305 12 | maga is utána hullott le a száz ölnyi magasból, s ott,
6306 12 | hogy miért nem folytatják a Behistan áttörését?~– A
6307 12 | a Behistan áttörését?~– A művész, aki hozzáfogott,
6308 12 | mondának neki – éjjel leesett a szikláról, s nincs, aki
6309 12 | fejét keblére.~– Elmegyek a tündérekhez… – susogá kinszenvedt
6310 12 | kinszenvedt arccal.~És elment a tündérekhez…~Harmadnapra
6311 12 | megszűnt élni. Elment oda, hol a napnak nincsen árnya, az
6312 12 | az örömnek bűnbánata; hol a csengő virág nyílik, hol
6313 12 | csengő virág nyílik, hol a tündérek lejtenek, s fürödnek
6314 12 | folytatása az álomnak, s a szerelem egy örökkétartó
6315 12 | szűnt meg boldog lenni.~A rózsa levele a földre hullt,
6316 12 | boldog lenni.~A rózsa levele a földre hullt, de illata
6317 12 | de illata az égbe szállt.~A király és az egész ország
6318 12 | Shirint, akkor eljöttek a shiraszi leányok, s a király
6319 12 | eljöttek a shiraszi leányok, s a király engedelmével eltemették
6320 12 | másikéra piros rózsát, hogy a szerelem virága örökké nyíljék
6321 12 | nyíljék azok fölött, kik a szerelemért haltak meg.~
6322 12 | szerelemért haltak meg.~A király pedig, keservében
6323 12 | sír közé elevenen ásatá el a gonosztevő Omayát, aki mindkettő
6324 12 | Ktesiphon omladékit benőtte mind a vad bokor. Kosru Parviz
6325 12 | fia orgyilka által, kiben a sassanidák hatalmas faja
6326 12 | emlékéhez van kötve, az élt meg.~A „paradicsom” elvadult; benne
6327 12 | egy gránátalmafát őriz még a nép. Ez Ferhád fája volt,
6328 12 | meggyógyul ennek árnyától.~A három sír Kazri-Shirin mellett
6329 12 | megtermi rózsáit és töviseit, s a „szép Shirin” szobrát maig
6330 12 | emberidom sincsen többé.~A Takhti-Bostan rovátkait,
6331 12 | Takhti-Bostan rovátkait, a behistani faragványokat
6332 12 | behistani faragványokat benőtte a zöld fű és moha; messze
6333 13 | A nagyenyedi két fűzfa~Felvinc
6334 13 | tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől a patak
6335 13 | A híd mellett kétfelől a patak oldalában emelkedik
6336 13 | ivadékról ivadékra szállt a történet s maig is úgy emlékeznek
6337 13 | emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna…~…
6338 13 | ötven esztendeje annak, hogy a kuruc-labonc világ legszebb
6339 13 | legszebb divatjában vala; ma a kuruc, holnap a labonc osztott
6340 13 | vala; ma a kuruc, holnap a labonc osztott törvényeket
6341 13 | kiment az egyik városvégén, a másik bejött a másikon.~
6342 13 | városvégén, a másik bejött a másikon.~A jó enyediek váltig
6343 13 | másik bejött a másikon.~A jó enyediek váltig jobb
6344 13 | azáltal is meg lehet verni, ha a környéket élelmi szereiből
6345 13 | vevék gyakorlatba.~Mert míg a fejedelem rendes hadai,
6346 13 | fejedelem rendes hadai, a fényes, hatalmas nemesi
6347 13 | hatalmas nemesi bandériumok, a szép daliás, farkasbőr-kacagányos
6348 13 | farkasbőr-kacagányos huszárok, a válogatott hajdúk, a veres
6349 13 | huszárok, a válogatott hajdúk, a veres és kék darabontok
6350 13 | harcoltak künn Magyarországon a birodalmi derékhadakkal,
6351 13 | róla az adoma, miszerint a jámbor felvidéki tót nem
6352 13 | különbséget tenni: melyik a kuruc, melyik a labonc?~
6353 13 | melyik a kuruc, melyik a labonc?~Nagyobbrészint oly
6354 13 | magukat is elpusztított a háború, s kétségbeesés,
6355 13 | szenvedéllyel folytatták a harcot, a vesztes fél rendesen
6356 13 | szenvedéllyel folytatták a harcot, a vesztes fél rendesen átállt
6357 13 | vesztes fél rendesen átállt a győzteshez, úgyhogy Cserey
6358 13 | Ezen sűrű változandósága a minéműségnek nagy akadályára
6359 13 | nagy akadályára lehetett a dicsőség után törekvésnek,
6360 13 | mint akire legjobban feni a fogát.~Úgy segítettek azonban
6361 13 | ami legsűrűbben előfordult a laboncoknál, kik iparkodtak
6362 13 | olyan neveket adni, amit a bolond kuruc ki ne tudjon
6363 13 | ha csak ki nem töri benne a nyelvét, többnyire elrontott
6364 13 | amiket ők maguk sem értették. A kuruc basák ellenben iparkodtak
6365 13 | veszedelme volt Enyednek és a körülfekvő városoknak egyfelől
6366 13 | városoknak egyfelől Balika, a kurucvezér, aki lakott a
6367 13 | a kurucvezér, aki lakott a Torda-hasadék egyik barlangjában,
6368 13 | Balika-várnak neveznek, és másfelől a mezőségen tanyázó két labancfőnök,
6369 13 | akik közül az egyiknek az a furcsa neve volt, hogy „
6370 13 | hogy „Trajtzigfritzig!” a másik pedig ily regényesen
6371 13 | nevetségest tudott regélni a közhír, mint amennyi irtózatost,
6372 13 | irtózatost, s neveikkel egyfelől a dajkák ijesztgették síró
6373 13 | egymást pajkosságból.~Ezek a diákok, ó, ezek a nagyenyedi
6374 13 | Ezek a diákok, ó, ezek a nagyenyedi diákok sajátságos
6375 13 | voltak.~Amint annyira vitte a kálvinista gyerek, hogy
6376 13 | kálvinista gyerek, hogy a lúdtollból kalamust tudott
6377 13 | elvitte Enyedre, letette a kollégium udvarán, pofonüté,
6378 13 | is volt rá gondja többet. A fiú megnőtt, megszakállosodott,
6379 13 | apja-anyja törte volna rajta a fejét; a kollégium volt
6380 13 | törte volna rajta a fejét; a kollégium volt nekik édesanyjuk.~
6381 13 | Öt-hatszáz fogadott fia volt a tisztes matrónának, s több
6382 13 | legtudósabb professzorai, kiket a külföld akadémiái műveltek,
6383 13 | Vala pedig ezen idő szerint a nagyenyedi kollégium rektor
6384 13 | Tordai Szabó Gerzson uram, a tudományoknak nagy mívelője,
6385 13 | rendkívül békeszerető férfiú és a jó erkölcsöknek fáradhatlan
6386 13 | gyakorta kénytelen volt a feleségétől megkérdezni,
6387 13 | mint egy orákulum. Csak a csendes, békességes tudományokat
6388 13 | tudományokat kedvelé, mint a csillagászat és mechanika,
6389 13 | mechanika, nem szereté pedig a históriát, mint amely, az
6390 13 | kiterjedésben, ahelyett, hogy a jámborok, jótékony és bölcs
6391 13 | vivé pedig az ellenszenvét a derék úr a neki nem tetsző
6392 13 | ellenszenvét a derék úr a neki nem tetsző históriai
6393 13 | lelki üdvére képes volt a történetet meghamisítani,
6394 13 | meghamisítani, ráparancsolván a historiae professzorra,
6395 13 | száműzve valának e körből, még a templomban is, nehogy a
6396 13 | a templomban is, nehogy a leányokra kacsingathassanak,
6397 13 | valamennyi pad mögött volt a nagyobbik diákok számára
6398 13 | kősziklára épült elve volt a nagytiszteletű úrnak, hogy
6399 13 | amíg nincs mit aprítania a tejbe, nem szükséges fehérszemélyeket
6400 13 | vezet jóra.~Persze, hogy ez a legnépszerűtlenebb világnézet,
6401 13 | legnépszerűtlenebb világnézet, amit csak a közjó kedvéért kimondani
6402 13 | maguk az érdekelt felek, a nagyenyedi diákok között,
6403 13 | félesztendeig válogathatott volna a városban, megintcsak őhozzá
6404 13 | Valahány diák meglátta a leányt, az mind szerelmes
6405 13 | egy elkárhozott léleknek a Styxen visszaszökni, mint
6406 13 | juthatni Klárikához, – ahogy a szép leányt nevezték.~Gerzson
6407 13 | úrnak emeletes háza levén a kollégium tövében, ő maga
6408 13 | kollégium tövében, ő maga a földszinten lakott, leánya
6409 13 | leánya pedig az emeleten, és a lépcső rácsos ajtóval volt
6410 13 | hogy valami ifjú ember a professzor urat keresve
6411 13 | hiába tévedt volna, mert a jó leányka oly istenfélő
6412 13 | bolond embernek bejárata a tudós professzor úrhoz,
6413 13 | lelkét sokkal inkább bezárta a tudományok könyvei közé,
6414 13 | vers nem találtaték, hanem a télről, tavaszról, aratásról,
6415 13 | franciául folyvást beszélt, a csillagokat az égen s a
6416 13 | a csillagokat az égen s a virágokat a földön szemenkint
6417 13 | csillagokat az égen s a virágokat a földön szemenkint ismerte,
6418 13 | ifjú ember vala, hogy mikor a mitológiából azon istenasszonyt
6419 13 | hordani, elpirult és lesütötte a szemeit.~A másik, humanissime
6420 13 | és lesütötte a szemeit.~A másik, humanissime Karassiay
6421 13 | volna, ha előfordul, mert a humanissime oly karokkal
6422 13 | vállakkal volt megáldva a természettől, hogyha azokat
6423 13 | azonban rettentő erejét csupán a fúrás-faragás békés mesterségeiben
6424 13 | mindenféle fizikai eszközöket a tanár úr számára, s csupán
6425 13 | egyéb mozgásának, midőn a nagy vakáció alatt az ifjúság
6426 13 | vakáció alatt az ifjúság a nagyteremben mitológiai
6427 13 | csupa gyönyörűség volt nézni a kentauruszokkal való harcban,
6428 13 | harminc pogány félistent a földhöz.~Éppen a közvizsgálatok
6429 13 | félistent a földhöz.~Éppen a közvizsgálatok közelgének,
6430 13 | mutatványaihoz, mint lesz a vízből levegő? mint ragad
6431 13 | levegő? mint ragad össze a kiszivattyúzott két félgolyó
6432 13 | kiszivattyúzott két félgolyó a levegőnyomástól? hogy lehet
6433 13 | levegőnyomástól? hogy lehet a levegőt meggyújtani? s a
6434 13 | a levegőt meggyújtani? s a villanygép alatt papirosembereket
6435 13 | csodaszámba mentek. Evégett átadá a fizikum múzeum kulcsait
6436 13 | és tapasztalá is, hogy a két jeles ifjú már korán
6437 13 | már korán reggel ott van a múzeumban s csak a késő
6438 13 | ott van a múzeumban s csak a késő estve választja el
6439 13 | mívelnek az ifjaink ott a fizikum múzeumban. Ennek
6440 13 | fizikum múzeumban. Ennek a múzeumnak van egy elsötétíthető
6441 13 | előhozatalára, és ez az ablak éppen a nagytiszteletű úr udvarára
6442 13 | nagytiszteletű úr udvarára nyílik; a mi két szorgalmas ifjúnk
6443 13 | akkor ne irányoznák lefelé a látcsövet.~…Most éppen József
6444 13 | szakít le, be szeretnék én az a rózsa lenni!” De ez már
6445 13 | De ez már mégsem csillag!~A mi derék ifjaink azon ürügy
6446 13 | azzal foglalatoskodnak, hogy a szép Klárikát nézik távcsöveken
6447 13 | azzal mulatják magukat, hogy a kedves leánykát mindenüvé
6448 13 | és benne gyönyörködnek.~A jó Áronra nézve csak tréfa
6449 13 | nézve csak tréfa volt ez a mulatság, de József egészen
6450 13 | belé; nem bírt megválni a látcsőtől, s ha sokáig nem
6451 13 | s ha sokáig nem láthatá a leányt, nem evett, nem aludt,
6452 13 | felolvasásaira sem figyelt, akkor is a kis rózsalugasos kerten
6453 13 | kerten járt az esze, és a szép leánykán, aki a nyílt
6454 13 | és a szép leánykán, aki a nyílt rózsaleveleket kicsi
6455 13 | experimentumoknál is egyik ügyetlenséget a másikkal tetézte; tört,
6456 13 | tetézte; tört, zúzott, ami a kezébe akadt, a foszforral
6457 13 | zúzott, ami a kezébe akadt, a foszforral való kísérletekhez
6458 13 | tudta gondolni, mi lelhette a fiút; kutatott, fürkészett,
6459 13 | nem talált semmit; mire ő a hosszú folyosón végigkopogott,
6460 13 | folyosón végigkopogott, akkorra a múzeumban minden ismét a
6461 13 | a múzeumban minden ismét a maga helyén volt, a teleszkópiumok
6462 13 | ismét a maga helyén volt, a teleszkópiumok ég felé fordítva,
6463 13 | felé fordítva, s munkában a görebek és légszivattyúk.~
6464 13 | növekedni érzé szíve fájdalmait, a csalóka távcső oly közel
6465 13 | kínjai közepett annyira vivé a gonosz kísértő a jámbor
6466 13 | annyira vivé a gonosz kísértő a jámbor ifjút, hogy egy délután
6467 13 | kimondani, szerelmes verset írt! A vers sapphikusokból állott
6468 13 | volt minden széppel, ami a nap alatt terem. Midőn felolvasta
6469 13 | sem hallotta.~Egy estve a holdvilágban elbámulva könyökölt
6470 13 | holdvilágban elbámulva könyökölt a két ifjú a múzeum ablakában
6471 13 | elbámulva könyökölt a két ifjú a múzeum ablakában s beszélgetett
6472 13 | között:~– Ha Klárika ezt a verset olvashatná, – mondá
6473 13 | ha én neked volnék, csak a kezébe juttatnám.~– De hogyan?~–
6474 13 | hogyan?~– Ledobnám innen a kertbe.~– Le ám, de hátha
6475 13 | kertbe.~– Le ám, de hátha a szél félreviszi s az udvarra
6476 13 | félreviszi s az udvarra esik s a nagytiszteletű úr kapja
6477 13 | kapja meg?~Most Áronon volt a sor azt mondani, hogy „hm”.~–
6478 13 | összehajtogatva elrejteni a nyíló rózsák közé, hogy
6479 13 | hogy mint korán reggel kijő a rózsaleveleket megszedni,
6480 13 | lehet ereszkedni egy kötélen a kert faláig, onnan könnyű
6481 13 | aztán fel lehet kapaszkodni a bodzafán s a kötélen megint
6482 13 | kapaszkodni a bodzafán s a kötélen megint feljöhetni.~–
6483 13 | bocsátkozzam le kötélen a kollégium ablakából? én
6484 13 | kötelet?~– Tudok biz én, a régi csengettyűkötél itt
6485 13 | csengettyűkötél itt van a padláson.~– Hozd elő.~Áron
6486 13 | Hozd elő.~Áron elment a kötélért, egy gerundiumból
6487 13 | gerundiumból nyerget csinált a végén, melybe Józsefet beleültette
6488 13 | melybe Józsefet beleültette s a kötelet az ablak keresztfája
6489 13 | csendesen lebocsátá Józsefet a kőfalig, ki egy percig sem
6490 13 | társa kezéből kicsúszik a kötél, ő rögtön nyakát szegheti;
6491 13 | látta meg. Átmászhatott a falon, elrejthette a verset
6492 13 | Átmászhatott a falon, elrejthette a verset a rózsák közé, s
6493 13 | falon, elrejthette a verset a rózsák közé, s Áron markában
6494 13 | markában újra fölemelkedék a kötélen a múzeum ablakáig
6495 13 | újra fölemelkedék a kötélen a múzeum ablakáig szerencsésen;
6496 13 | múzeum ablakáig szerencsésen; a két ifjú csak akkor bámult
6497 13 | egymásra nézni, annál kevésbé a látcsőbe. Mint aki valamely
6498 13 | dolgot követett el, még a bűnös helyet is félve kerülték
6499 13 | dobogó szívvel hallák reggel a nagytiszteletű úr csizmáit
6500 13 | nagytiszteletű úr csizmáit a folyosón végigkopogni.~Belépett.