Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
77 1
8 4
9 6
a 16815
à 5
á-á-árnyékában 1
a-a-az 1
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
16815 a
6057 az
3776 s
3653 hogy
Jókai Mór
Elbeszélések

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10500 | 10501-11000 | 11001-11500 | 11501-12000 | 12001-12500 | 12501-13000 | 13001-13500 | 13501-14000 | 14001-14500 | 14501-15000 | 15001-15500 | 15501-16000 | 16001-16500 | 16501-16815

                                                          bold = Main text
      Part                                                grey = Comment text
6001 12 | fölötte és körüle lebeg. A többiek mind azáltal iparkodtak 6002 12 | gerjeszteni, hogy levonták a leplet a női idomok kecseiről, 6003 12 | hogy levonták a leplet a női idomok kecseiről, Ferhád 6004 12 | kegyeletteljes gonddal, a rózsákkal és gyöngyfüzérekkel 6005 12 | alá. Ó, de e redők alatt a szív dobogását lehete látni, 6006 12 | dobogását lehete látni, s a félig letakart inger tette 6007 12 | készül, s öltönyét csak a rózsafüzérek tartják még 6008 12 | szeméremmel tekintenek szét, keze a naptól látszik óvni szelid 6009 12 | visszalehelni látszik azt a mondhatlan bűbájt, mely 6010 12 | asszonyok királynéjává tevé, azt a csodás vegyületet fájdalom 6011 12 | fájdalom és mosolygásból, a gyönyört a néma vágyban, 6012 12 | mosolygásból, a gyönyört a néma vágyban, a tiszta homlok 6013 12 | gyönyört a néma vágyban, a tiszta homlok méltóságát; 6014 12 | tiszta homlok méltóságát; a boldogság közepett támadó 6015 12 | epedést elérhetlenek után, azt a szerelmet, mely még nem 6016 12 | nem tanult szeretni, s azt a szépséget, mely önmagát 6017 12 | benne Shirin arcát, egyedül a király látta meg benne Shirin 6018 12 | palástját, lerohant trónjáról, a szobor lábaihoz borult szenvedélyesen 6019 12 | csókjaival halmozá el azt.~A király magánkívül volt örömében, 6020 12 | magánkívül volt örömében, a hárfahangok víg zenéje örvendő 6021 12 | adta vissza.~– Ferhád! tied a diadal, – mondá a király, 6022 12 | tied a diadal, – mondá a király, kezét nyujtva a 6023 12 | a király, kezét nyujtva a szobrásznak. – Egyszer teremte 6024 12 | Ferhád sötéten tekinte a királyra.~– Esküdjél meg, 6025 12 | kérj akármit.~– Esküdjél a napra.~A király előhívatá 6026 12 | akármit.~– Esküdjél a napra.~A király előhívatá főpapját, 6027 12 | király előhívatá főpapját, s a nap-bálvány aranyképére 6028 12 | engedd el e szobrászoknak a halált, kiknek szobraikat 6029 12 | meglepetés zúgása hangzott a teremben Ferhád nagylelkű 6030 12 | kívánatára.~– Legyen, – mondá a királynemes kívánatod 6031 12 | fölemelé lecsüggesztett fejét s a király elé lépve, hőségtől 6032 12 | emberek arcain az ijedtség, a megdöbbenés ónszíne vonult 6033 12 | ugrottak Ferhád mellől, mint ki a villámot hítta le saját 6034 12 | ki egyik harcosa kezéből a dárdát s Ferhádnak rohant 6035 12 | rohant vele, ádáz dühvel; még a hárfák is el-elhallgattak 6036 12 | egyszerre, s Barbud elfeledé a zenét ijedtében.~Csupán 6037 12 | Csupán Ferhád maradt nyugodt; a napra mutatott kezével a 6038 12 | a napra mutatott kezével a király előtt.~– Előbb öld 6039 12 | monda nekiazután engemet.~A király kezében aláhanyatlott 6040 12 | király kezében aláhanyatlott a dárda. Érzé, hogy esküje 6041 12 | gondolád-e mindjárt, hogy ezt a szerelem alkotá? mely magában 6042 12 | Ferhád fölvevé kalapácsát, s a szoborhoz lépett.~– Te csak 6043 12 | ígérni tudsz, király, s ha a megadásra kerül a sor, alkudozol, 6044 12 | s ha a megadásra kerül a sor, alkudozol, mint valami 6045 12 | esküdet meg akarod szegni, az a te dolgod, de ha kérésem 6046 12 | ország hódol, trónom elé mind a négy világrész hordja kincseit, 6047 12 | király, – viszonza Ferháda költő, a művész közelebb 6048 12 | viszonza Ferhád – a költő, a művész közelebb áll Isten 6049 12 | áll Isten hatalmához, mint a király. Ami hatalmadnak 6050 12 | lehetetlen, lehetséges nekem. A te hatalmad a rombolás, 6051 12 | lehetséges nekem. A te hatalmad a rombolás, az enyim a teremtés. 6052 12 | hatalmad a rombolás, az enyim a teremtés. A mauzóleum, melyet 6053 12 | rombolás, az enyim a teremtés. A mauzóleum, melyet nevednek 6054 12 | Sokat, mit meg nem adhat a kard; megád a szellem. Neked 6055 12 | nem adhat a kard; megád a szellem. Neked minden hatalmad 6056 12 | képes egy percet elrabolni a halhatatlanságból; én ezredeket 6057 12 | miriádjaival sem taníthatod meg a szeretni nem tudót érzelmekre, 6058 12 | járásával megtanítom. Mi a te paradicsomod? körülkerített 6059 12 | körülkerített börtön; mi a te örömed? aranyos unalom. 6060 12 | szerelmet? ha minden gyöngyét a tengernek összegyűjtöd, 6061 12 | azokért egy könnyet, melyet a boldog epedés csalt a szerető 6062 12 | melyet a boldog epedés csalt a szerető szemébe? Tied az 6063 12 | többet adhatok, miként te.~A szobrász szavai után mély 6064 12 | után mély csend állt be a nép között, félelmesen hallgatott 6065 12 | félelmesen hallgatott mindenki.~A király letevé fegyverét 6066 12 | hogy visszahozza hölgyét.~A király inte udvarnokainak, 6067 12 | délesti sétáját volt teendő a kertben, melyre a nagy széles 6068 12 | teendő a kertben, melyre a nagy széles ablak nyílt. 6069 12 | nagy széles ablak nyílt. A király és a szobrász ennek 6070 12 | ablak nyílt. A király és a szobrász ennek függönyei 6071 12 | el.~Nemsokára közelgett a királynő hárfás serege, 6072 12 | királynő hárfás serege, a hölgyek táncolva, énekelve 6073 12 | énekelve képezének csoportokat a bokrok között; andalogva, 6074 12 | Shirin, kedvenc hölgyeivel, a lánykák egy gyöngyházzal 6075 12 | rózsagirlandokkal koszorúzta fel a hajót, az árbocot és a hattyú 6076 12 | fel a hajót, az árbocot és a hattyú nyakát; egy harmadik 6077 12 | szappan léggömböket fujt a légbe, mik bűbájos ragyogással 6078 12 | ragyogással szálltak fel a magasba; a többi a vízben 6079 12 | szálltak fel a magasba; a többi a vízben úszva követé 6080 12 | szálltak fel a magasba; a többi a vízben úszva követé a csónakot, 6081 12 | többi a vízben úszva követé a csónakot, hintálva azt jobbra-balra 6082 12 | enyelgéssel rángatva le társait a habok közé, vagy felkérezkedve 6083 12 | felkérezkedve hozzájuk.~A lánykák beszélgettek egymással: 6084 12 | szólt könnyelmű lengeséggel a kínai hölgy.~– Én olyan 6085 12 | örökké megtartaná – monda a hindu leány.~– Én szeretnék 6086 12 | mellett gyors paripán űzik a futó ellenséget, karjuk 6087 12 | ellenséget, karjuk kemény, mint a vas, szemük égő, mint a 6088 12 | a vas, szemük égő, mint a tűz, hajfürteik szalagok 6089 12 | elragadna innen.~Ferhád a királyra tekintett: – ha 6090 12 | kérdé egy negyedik leány, a hab közül a csónak párkányára 6091 12 | negyedik leány, a hab közül a csónak párkányára emelve 6092 12 | Kosru király kedvedért a föld legutolsó végére elküld, 6093 12 | szeretném, ha itt felettünk a kert egyik falától a másikig 6094 12 | felettünk a kert egyik falától a másikig egy szivárvány állna 6095 12 | vége az egyik ormon, másika a másikon. Ó, én úgy szeretem 6096 12 | másikon. Ó, én úgy szeretem a szivárvány! A Haemus virányain, 6097 12 | úgy szeretem a szivárvány! A Haemus virányain, ahol én 6098 12 | is csak mikor vihar van, a távol Behistan fölött; mint 6099 12 | volna minden, ami most zöld.~A király Ferhád vállára tevé 6100 12 | Rögtön hozzáfogott művéhez. A behistani hegyoldalból fakadó 6101 12 | felszorítá szilaj medréből a hegytetőre, onnan mesterséges 6102 12 | készítve neki, lehozá ezt a dasztadzserdi királyi palotához.~ 6103 12 | ezüst csőt vezetett körül a kert falán, melyből számtalan 6104 12 | volt, egyszerre ráereszté a csövekre a behistani patak 6105 12 | egyszerre ráereszté a csövekre a behistani patak vizét, mely 6106 12 | szökellve ismét fel, s amint a köröskörül visszahulló cseppekre 6107 12 | visszahulló cseppekre rásütött a nap, íme ott volt a szivárvány, 6108 12 | rásütött a nap, íme ott volt a szivárvány, ragyogó hétszínű 6109 12 | tündérívével egyik faltól a másikig hajolva; a zöld 6110 12 | faltól a másikig hajolva; a zöld pálmafák lombjai, mik 6111 12 | mindennap nyolc óráig ott állt a szivárvány a kert fölött, 6112 12 | óráig ott állt a szivárvány a kert fölött, magasan, midőn 6113 12 | kert fölött, magasan, midőn a nap kelt vagy áldozott, 6114 12 | volt miatta, napjait mindig a kertben tölté, melynek lége 6115 12 | örökké hulló permetegtől a legforróbb nyári-nap alatt 6116 12 | éltető, hogy benne még azok a bokrok is, miket csak leveleikért 6117 12 | adá neki, hogy várakozzék a függönyök mögött, midőn 6118 12 | függönyök mögött, midőn Shirin a kertbe fog jönni. A király 6119 12 | Shirin a kertbe fog jönni. A király leszállt a hölgyhöz, 6120 12 | jönni. A király leszállt a hölgyhöz, ki ismét szomorúnak 6121 12 | látszék; halavány volt, mint a fehér rózsa, tán az ifjú 6122 12 | rózsák tündére? – kérdé a király kedvenc hölgyétől – 6123 12 | szomorú? Nem elég szépek a paradicsom virágai többé? 6124 12 | vagy fehér szarvast láttál a vadászaton, s annak bűbája 6125 12 | kerten keresztül folyik, a behistani hegyről egy tejpatak 6126 12 | között csergedez, s ha ez a patak fekete márványszobámban, 6127 12 | szeretnék én tejpatakot látni.~A király fejet hajtott úrnője 6128 12 | tudsz, eredj, változtasd meg a természet rendét, hogy ezután 6129 12 | hogy ezután ne víz fakadjon a Bisutun hegyek közül, hanem 6130 12 | Ferhád elment; újra megindult a munka; roppant csatornák 6131 12 | roppant csatornák vágattak a hegyek összejövetelébe, 6132 12 | nagy kőmedencék lőnek vésve a sziklák homorulatán; mikor 6133 12 | idehajták minden reggel, estve a Bisutun hegyen legelő nyájakat, 6134 12 | nyájakat, s azoknak tejét a nagy kőmedencékbe fejték.~ 6135 12 | medence párkányán állva, a vállára leszállt sast látszott 6136 12 | szélein gazdagon ömlik alá a tej, szüntelen túláradva 6137 12 | szüntelen túláradva rajta s a medencét szinültig töltve.~ 6138 12 | látott kígyózva alázuhogni a Bisutum hegyek közül, melyek 6139 12 | melyek keresztül folyva a rózsaligeteken, mint fehér 6140 12 | fehér szalag tétovázott a paradicsom virágos zöld 6141 12 | kéjelgő örömmel állt bele a medencébe, lábaival a fehér 6142 12 | bele a medencébe, lábaival a fehér tejhullámban lubickolva 6143 12 | tejhullámban lubickolva s ajkaival a fehér szobor csészéjéből 6144 12 | szobor csészéjéből szürcsölve a felbuzgó tejet; egy tündéri 6145 12 | fel abban, s körültáncolva a kelyhet, éppen Shirin ajkaihoz 6146 12 | jött volna.~Shirin felfogá a testszín piros virágszirmot, 6147 12 | van. Megnézte közelebbről: a bársonysima sziromra egy 6148 12 | melyben női alak fürdött. A rajz fölé e szó volt írva: 6149 12 | Shirin csodálkozva olvasá el a mondatot, s akkor egyszerre 6150 12 | egyszerre bosszúsan tépte szét a virágszirmot, s elhinté 6151 12 | virágszirmot, s elhinté azt a medencébe.~Hogy széttépte, 6152 12 | nem jön-e másik virág is a csésze kelyhéből? nem soká 6153 12 | Már ezt nem tépte szét a hölgy, hanem elrejté a másik 6154 12 | szét a hölgy, hanem elrejté a másik mellé, s várta, sejté, 6155 12 | jönni.~Az is felvetődött. A szobor és a tejpatak lőnek 6156 12 | felvetődött. A szobor és a tejpatak lőnek Ferhád szerelmi 6157 12 | összegöngyölt viráglevélkéi a vezető csöveken át észrevétlenül 6158 12 | jutottak Shirin kezébe.~Kibontá a harmadik lótuszlevelet, 6159 12 | tevé azt is.~Nemsokára jött a király, kedvenc hölgye örömében 6160 12 | azt ismét. Szívét nyomta a keblébe rejtett három levél.~– 6161 12 | ború arcodon újra? – kérdé a féltő király. – Hajnaltól 6162 12 | tudom, addig nincsen örömem.~A király összehivatá rögtön 6163 12 | és mosolygott, sóhajtott a szerelemért, s mosolygott 6164 12 | szerelemért, s mosolygott a diadalért.~– A képek ím 6165 12 | mosolygott a diadalért.~– A képek ím ezt jelentik – 6166 12 | első: könnyeimben fürdesz, a második: mindenütt tégedet 6167 12 | mindenütt tégedet látlak, a harmadik: meghalok szerelem 6168 12 | meghalok szerelem miatt.~A király elmondá Shirinnek 6169 12 | király elmondá Shirinnek a magyarázatot, s Shirin megtudta 6170 12 | megtudta belőle, hogy Ferhád a titkos szerető.~Három kívánság 6171 12 | mond Ferhád figyelmeztetve a királynak. – Csak négy van 6172 12 | Csak négy van még hátra.~A király aggódni kezdett.~ 6173 12 | halvány lett, halaványabb a liliomnál. Csak úgy lengett 6174 12 | liliomnál. Csak úgy lengett a termekben, mintha nem is 6175 12 | termekben, mintha nem is a földön járna. Senki sem 6176 12 | Senki sem tudta, mi baja.~A király aggódva unszolá kérdéseivel, 6177 12 | hogy mondja meg, mi bántja. A hölgy mindennap új meg új 6178 12 | miket egy percben követelt, a másikban már megúnt, amint 6179 12 | már megúnt, amint szokták a hölgyek, kiknek minden örömük 6180 12 | megvan, csupán egy nincs, a szerelem.~– Ó, az én szívemet 6181 12 | szólt egy napon Shirin a királyhoz. – Ma kitaláltam, 6182 12 | nyomja oly nagyon. Kertembe a magas Takhti-Bostan-hegy 6183 12 | keblemen viselném; ha ott a magasban egy gránátalmabokrot 6184 12 | felmenni? – gondolá magában a király, s átadá Ferhádnak 6185 12 | király, s átadá Ferhádnak a teljesíthetetlen óhajtást.~ 6186 12 | teljesíthetetlen óhajtást.~A művész fogta kalapácsát, 6187 12 | művész fogta kalapácsát, s a meredek sziklafalba egyenesen 6188 12 | merész lángképzelete segíté, a gondolat démonian vakmerő 6189 12 | gondolat démonian vakmerő volt, a lépcsők csodálatos kiszámítással 6190 12 | ismét meglátogatá Ferhád a királyt, s megdöbbentő hangon 6191 12 | megdöbbentő hangon monda neki:~– A negyedik kívánság is teljesült.~ 6192 12 | negyedik kívánság is teljesült.~A király a Takhti-Bostanra 6193 12 | kívánság is teljesült.~A király a Takhti-Bostanra tekintett, 6194 12 | van hátra, – súgá fülébe a szobrász, s eltávozott.~ 6195 12 | szobrász, s eltávozott.~A király szorongó szívvel 6196 12 | azon perctől fogva, hogy a Takhti-Bostan orma kizöldült, 6197 12 | mely egyedül emelkedék a kert magas falain túl; szemei 6198 12 | forrásai mellett, szüntelen a bokrokat nézve; bűbájos 6199 12 | hangjait szelíden zengé utána a takhti-bostani visszhang.~ 6200 12 | takhti-bostani visszhang.~A bokrok és a visszhang! Azt 6201 12 | takhti-bostani visszhang.~A bokrok és a visszhang! Azt hivé mindenki, 6202 12 | mindenki, azt hivé maga a király is, csak Shirin tudta 6203 12 | életét kockáztatá érte, hogy a felhőnyi magasból kedvesére 6204 12 | magasból kedvesére leláthasson.~A királyné hervadt, – hervadt. 6205 12 | királyné hervadt, – hervadt. A bölcsek, az orvosok ki nem 6206 12 | Heraclius császár hajóiból a szél a perzsa partokra vert; 6207 12 | császár hajóiból a szél a perzsa partokra vert; Shirin 6208 12 | tízezernyi aranygolyóikkal, mik a csillagrendszert utánozták, 6209 12 | Shirin mindjobban halványult. A király félve kérdezősködék 6210 12 | egy-egy fehér galambpár ült.~A király és bölcsei nem nagy 6211 12 | kutatásaiknak sem sikerült a Shirintől kívánt növényt 6212 12 | kelle bízni. Ő elvándorolt a Taurus-hegyekig, ott meglelé 6213 12 | Taurus-hegyekig, ott meglelé a jól ismert Anthorát, elhozá 6214 12 | ismert Anthorát, elhozá azt a királynak, ki látva a fürtösen 6215 12 | azt a királynak, ki látva a fürtösen lecsüggő kék sisakokat 6216 12 | fürtösen lecsüggő kék sisakokat a kettős galambokkal, megrezzenve 6217 12 | galambokkal, megrezzenve hallá a művész intő szavát:~– Ez 6218 12 | csak kettő van még hátra.~A szépek szépe nem gyógyult 6219 12 | meg semmi virág illatától; a király sírt, ha őt látta, 6220 12 | összehasonlítá szobrával; – a szobor oly életteljes, s 6221 12 | szobor oly életteljes, s a hölgy maga oly holthalavány.~ 6222 12 | holthalavány.~Egész éjjel hallá a hölgy fájdalomédes énekét, 6223 12 | Miért énekelsz versenyt a csalogánnyal, ó lelkem hölgye? – 6224 12 | ó lelkem hölgye? – kérdé a király gyöngéden, alig merve 6225 12 | érinteni; félt, hogy még a lehellet is összezúzza.~– 6226 12 | összezúzza.~– Most csak még a csalogánnyal, nem soká a 6227 12 | a csalogánnyal, nem soká a szellemekkel – felelt az 6228 12 | asszony, és mosolygott; a király sírt.~– Mért beszélsz 6229 12 | király sírt.~– Mért beszélsz a szellemekről? A szellemek 6230 12 | beszélsz a szellemekről? A szellemek hideg lények.~– 6231 12 | biztatnak, hogy menjek velök. A rózsa levele földre hull, 6232 12 | örömnek, kéjnek bánata. A patak zeng, a fák lombjai 6233 12 | kéjnek bánata. A patak zeng, a fák lombjai tündérmeséket 6234 12 | az álomban megszólalnak a kék virágok csengettyűi, 6235 12 | megannyi tündérszemek. Ó a tündérek oly szépek; öltönyük 6236 12 | lábaik nem hagynak nyomot a földön, s nem merülnek el 6237 12 | földön, s nem merülnek el a vízben, pillangó-szárnyaikon 6238 12 | tóban láttam őket fürödni, a felszíne be volt hintve 6239 12 | aranyporral, mely nem ült le a fenekére, hanem fennmaradt 6240 12 | fenekére, hanem fennmaradt a vizen; úgy híttak maguk 6241 12 | arannyal legyen behintve.~A király elszomorodott. Aranyja 6242 12 | hasztalan, az mind leült a fenékre. Hiába törték oly 6243 12 | törték oly finomra, mint a lisztláng, a pehelykönnyű 6244 12 | finomra, mint a lisztláng, a pehelykönnyű aranyfüst is 6245 12 | pehelykönnyű aranyfüst is leszállt a víz fenekére, senki sem 6246 12 | senki sem bírta kitalálni a tündéraranyat.~A király 6247 12 | kitalálni a tündéraranyat.~A király remegve és remélve 6248 12 | lehetetlenné vált.~Ferhád meghallá a kívánatot, kiment a behistani 6249 12 | meghallá a kívánatot, kiment a behistani virányokra; összefogott 6250 12 | azoknak fényporával behinté a kert kisded tavát, – és 6251 12 | íme az arany fenn úszott a víz szinén.~– A hatodik 6252 12 | fenn úszott a víz szinén.~– A hatodik kívánság is teljesült – 6253 12 | kívánság is teljesültszólt a szobrász a királynak. – 6254 12 | teljesültszólt a szobrász a királynak. – Csupán egy 6255 12 | az utolsó egy kívánság. A király reszketett Shirinért, 6256 12 | reszketett Shirinért, félté őt a szobrásztól, kinek esküvel 6257 12 | esküvel ígérte, és féltette a haláltól, kitől nem tudta 6258 12 | kitől nem tudta megvédni. A szépek szépének szívében 6259 12 | szívében emésztve égett a szerelem, de az nem parancsolójáért 6260 12 | fájdalomban és szépségben a csalogányéval versenyeztek, 6261 12 | szívében arra gondolt, hallja-e a dalt az ott, ki a magasban 6262 12 | hallja-e a dalt az ott, ki a magasban visszhangot szokott 6263 12 | szereti. Egy napon azt mondá a királynak, arcán örök epedéssel:~– 6264 12 | Mert nem látom felkelni a napot soha. Ez a nagy erdős 6265 12 | felkelni a napot soha. Ez a nagy erdős Behistan mind 6266 12 | Behistan mind elfogja előlem a hajnalsugárt, úgy szeretném, 6267 12 | keresztülvágva, hogy amint feljön a nap, annak túlsó végén első 6268 12 | első sugarát megláthatnám.~A király szabadon lélegzett. 6269 12 | Shirin hetedik kívánatát. Ő a felkelő napot óhajtja látni 6270 12 | kíván keresztül vágatni a Behistánon, hogy annak túlsó 6271 12 | hogy annak túlsó végén a hajnal első sugarát láthassa. 6272 12 | Shirin! – sóhajta búsan a szobrász, s vette kalapácsát 6273 12 | Nemsokára visszhangoztak a kalapácsütések Dasztadzserdben 6274 12 | kalapácsütések Dasztadzserdben a szobrász megkezdett munkájától. 6275 12 | megfoghatlan erővel haladt a , hegyek omlását, sziklák 6276 12 | mindennap s ha esténként a királyné palotája tetejére 6277 12 | mint távoli kísértethangot, a csengő kalapácsütést s minden 6278 12 | dolgozott Ferhád éjjel-nappal. A szerelem őrültséget, s az 6279 12 | emberfeletti erőt adott neki. A legmerészebb eszmét, mit 6280 12 | kigondolni félt, ő kivitte, a behistani átvágás mindig 6281 12 | tovább-tovább haladt, s a szobrásznak nem volt elég, 6282 12 | még széppé is tette azt, a kivágott kőfalakra mindenüvé 6283 12 | virágokkal koszorúzva.~Így támadt a két bolthajtás, mely maig 6284 12 | maig is épen megvan, és a többi képek, szobrok, a 6285 12 | a többi képek, szobrok, a mély kivágás oldalán, miket 6286 12 | miket köröskörül benőtt a zöldelő folyondár.~Ben Mohamed 6287 12 | azt mondja e remekműről ateremtés csodájában” (adsaib 6288 12 | adsaib al mathlukat), hogy a világ szobrászai mind bámulva 6289 12 | Ferhád műveit csodálni.~A ellenállhatlanul haladt, 6290 12 | hegyével onnan kizavarni?~A zsoldosok közt nem akadt 6291 12 | bűn lelkén. Ez megtudva a király titkos bánatát, odament 6292 12 | hogy ő megöli Ferhádot.~A királyt visszarezzenté a 6293 12 | A királyt visszarezzenté a lélek. A bűn elől, melyet 6294 12 | visszarezzenté a lélek. A bűn elől, melyet keresve 6295 12 | bántassam; – szólt elutasítva a nőt.~– Én nem fogom őt bántani, 6296 12 | Akkor ám tegyed, – szólt a király, s útjára bocsátá 6297 12 | király, s útjára bocsátá a nőt.~Omaya kiment a Behistan-hegyek 6298 12 | bocsátá a nőt.~Omaya kiment a Behistan-hegyek közé, és 6299 12 | és felkeresé Ferhádot.~A szobrász éppen a szikla 6300 12 | Ferhádot.~A szobrász éppen a szikla párkányán dolgozott, 6301 12 | kiáltva: ó Shirin, Shirin! A visszhang utána sóhajtá: 6302 12 | Shirin, Shirin!~Omaya megállt a bérc alatt és felkiálta 6303 12 | nap óta halva fekszik, s a király és az egész udvar 6304 12 | viselnek érte.~Ferhád, mint a villám ütötte sas, összerogyott 6305 12 | maga is utána hullott le a száz ölnyi magasból, s ott, 6306 12 | hogy miért nem folytatják a Behistan áttörését?~– A 6307 12 | a Behistan áttörését?~– A művész, aki hozzáfogott, 6308 12 | mondának nekiéjjel leesett a szikláról, s nincs, aki 6309 12 | fejét keblére.~– Elmegyek a tündérekhez… – susogá kinszenvedt 6310 12 | kinszenvedt arccal.~És elment a tündérekhez…~Harmadnapra 6311 12 | megszűnt élni. Elment oda, hol a napnak nincsen árnya, az 6312 12 | az örömnek bűnbánata; hol a csengő virág nyílik, hol 6313 12 | csengő virág nyílik, hol a tündérek lejtenek, s fürödnek 6314 12 | folytatása az álomnak, s a szerelem egy örökkétartó 6315 12 | szűnt meg boldog lenni.~A rózsa levele a földre hullt, 6316 12 | boldog lenni.~A rózsa levele a földre hullt, de illata 6317 12 | de illata az égbe szállt.~A király és az egész ország 6318 12 | Shirint, akkor eljöttek a shiraszi leányok, s a király 6319 12 | eljöttek a shiraszi leányok, s a király engedelmével eltemették 6320 12 | másikéra piros rózsát, hogy a szerelem virága örökké nyíljék 6321 12 | nyíljék azok fölött, kik a szerelemért haltak meg.~ 6322 12 | szerelemért haltak meg.~A király pedig, keservében 6323 12 | sír közé elevenen ásatá el a gonosztevő Omayát, aki mindkettő 6324 12 | Ktesiphon omladékit benőtte mind a vad bokor. Kosru Parviz 6325 12 | fia orgyilka által, kiben a sassanidák hatalmas faja 6326 12 | emlékéhez van kötve, az élt meg.~Aparadicsomelvadult; benne 6327 12 | egy gránátalmafát őriz még a nép. Ez Ferhád fája volt, 6328 12 | meggyógyul ennek árnyától.~A három sír Kazri-Shirin mellett 6329 12 | megtermi rózsáit és töviseit, s aszép Shirinszobrát maig 6330 12 | emberidom sincsen többé.~A Takhti-Bostan rovátkait, 6331 12 | Takhti-Bostan rovátkait, a behistani faragványokat 6332 12 | behistani faragványokat benőtte a zöld és moha; messze 6333 13 | A nagyenyedi két fűzfa~Felvinc 6334 13 | tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől a patak 6335 13 | A híd mellett kétfelől a patak oldalában emelkedik 6336 13 | ivadékról ivadékra szállt a történet s maig is úgy emlékeznek 6337 13 | emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna…~… 6338 13 | ötven esztendeje annak, hogy a kuruc-labonc világ legszebb 6339 13 | legszebb divatjában vala; ma a kuruc, holnap a labonc osztott 6340 13 | vala; ma a kuruc, holnap a labonc osztott törvényeket 6341 13 | kiment az egyik városvégén, a másik bejött a másikon.~ 6342 13 | városvégén, a másik bejött a másikon.~A enyediek váltig 6343 13 | másik bejött a másikon.~A enyediek váltig jobb 6344 13 | azáltal is meg lehet verni, ha a környéket élelmi szereiből 6345 13 | vevék gyakorlatba.~Mert míg a fejedelem rendes hadai, 6346 13 | fejedelem rendes hadai, a fényes, hatalmas nemesi 6347 13 | hatalmas nemesi bandériumok, a szép daliás, farkasbőr-kacagányos 6348 13 | farkasbőr-kacagányos huszárok, a válogatott hajdúk, a veres 6349 13 | huszárok, a válogatott hajdúk, a veres és kék darabontok 6350 13 | harcoltak künn Magyarországon a birodalmi derékhadakkal, 6351 13 | róla az adoma, miszerint a jámbor felvidéki tót nem 6352 13 | különbséget tenni: melyik a kuruc, melyik a labonc?~ 6353 13 | melyik a kuruc, melyik a labonc?~Nagyobbrészint oly 6354 13 | magukat is elpusztított a háború, s kétségbeesés, 6355 13 | szenvedéllyel folytatták a harcot, a vesztes fél rendesen 6356 13 | szenvedéllyel folytatták a harcot, a vesztes fél rendesen átállt 6357 13 | vesztes fél rendesen átállt a győzteshez, úgyhogy Cserey 6358 13 | Ezen sűrű változandósága a minéműségnek nagy akadályára 6359 13 | nagy akadályára lehetett a dicsőség után törekvésnek, 6360 13 | mint akire legjobban feni a fogát.~Úgy segítettek azonban 6361 13 | ami legsűrűbben előfordult a laboncoknál, kik iparkodtak 6362 13 | olyan neveket adni, amit a bolond kuruc ki ne tudjon 6363 13 | ha csak ki nem töri benne a nyelvét, többnyire elrontott 6364 13 | amiket ők maguk sem értették. A kuruc basák ellenben iparkodtak 6365 13 | veszedelme volt Enyednek és a körülfekvő városoknak egyfelől 6366 13 | városoknak egyfelől Balika, a kurucvezér, aki lakott a 6367 13 | a kurucvezér, aki lakott a Torda-hasadék egyik barlangjában, 6368 13 | Balika-várnak neveznek, és másfelől a mezőségen tanyázó két labancfőnök, 6369 13 | akik közül az egyiknek az a furcsa neve volt, hogy 6370 13 | hogyTrajtzigfritzig!” a másik pedig ily regényesen 6371 13 | nevetségest tudott regélni a közhír, mint amennyi irtózatost, 6372 13 | irtózatost, s neveikkel egyfelől a dajkák ijesztgették síró 6373 13 | egymást pajkosságból.~Ezek a diákok, ó, ezek a nagyenyedi 6374 13 | Ezek a diákok, ó, ezek a nagyenyedi diákok sajátságos 6375 13 | voltak.~Amint annyira vitte a kálvinista gyerek, hogy 6376 13 | kálvinista gyerek, hogy a lúdtollból kalamust tudott 6377 13 | elvitte Enyedre, letette a kollégium udvarán, pofonüté, 6378 13 | is volt gondja többet. A fiú megnőtt, megszakállosodott, 6379 13 | apja-anyja törte volna rajta a fejét; a kollégium volt 6380 13 | törte volna rajta a fejét; a kollégium volt nekik édesanyjuk.~ 6381 13 | Öt-hatszáz fogadott fia volt a tisztes matrónának, s több 6382 13 | legtudósabb professzorai, kiket a külföld akadémiái műveltek, 6383 13 | Vala pedig ezen idő szerint a nagyenyedi kollégium rektor 6384 13 | Tordai Szabó Gerzson uram, a tudományoknak nagy mívelője, 6385 13 | rendkívül békeszerető férfiú és a erkölcsöknek fáradhatlan 6386 13 | gyakorta kénytelen volt a feleségétől megkérdezni, 6387 13 | mint egy orákulum. Csak a csendes, békességes tudományokat 6388 13 | tudományokat kedvelé, mint a csillagászat és mechanika, 6389 13 | mechanika, nem szereté pedig a históriát, mint amely, az 6390 13 | kiterjedésben, ahelyett, hogy a jámborok, jótékony és bölcs 6391 13 | vivé pedig az ellenszenvét a derék úr a neki nem tetsző 6392 13 | ellenszenvét a derék úr a neki nem tetsző históriai 6393 13 | lelki üdvére képes volt a történetet meghamisítani, 6394 13 | meghamisítani, ráparancsolván a historiae professzorra, 6395 13 | száműzve valának e körből, még a templomban is, nehogy a 6396 13 | a templomban is, nehogy a leányokra kacsingathassanak, 6397 13 | valamennyi pad mögött volt a nagyobbik diákok számára 6398 13 | kősziklára épült elve volt a nagytiszteletű úrnak, hogy 6399 13 | amíg nincs mit aprítania a tejbe, nem szükséges fehérszemélyeket 6400 13 | vezet jóra.~Persze, hogy ez a legnépszerűtlenebb világnézet, 6401 13 | legnépszerűtlenebb világnézet, amit csak a közjó kedvéért kimondani 6402 13 | maguk az érdekelt felek, a nagyenyedi diákok között, 6403 13 | félesztendeig válogathatott volna a városban, megintcsak őhozzá 6404 13 | Valahány diák meglátta a leányt, az mind szerelmes 6405 13 | egy elkárhozott léleknek a Styxen visszaszökni, mint 6406 13 | juthatni Klárikához, – ahogy a szép leányt nevezték.~Gerzson 6407 13 | úrnak emeletes háza levén a kollégium tövében, ő maga 6408 13 | kollégium tövében, ő maga a földszinten lakott, leánya 6409 13 | leánya pedig az emeleten, és a lépcső rácsos ajtóval volt 6410 13 | hogy valami ifjú ember a professzor urat keresve 6411 13 | hiába tévedt volna, mert a leányka oly istenfélő 6412 13 | bolond embernek bejárata a tudós professzor úrhoz, 6413 13 | lelkét sokkal inkább bezárta a tudományok könyvei közé, 6414 13 | vers nem találtaték, hanem a télről, tavaszról, aratásról, 6415 13 | franciául folyvást beszélt, a csillagokat az égen s a 6416 13 | a csillagokat az égen s a virágokat a földön szemenkint 6417 13 | csillagokat az égen s a virágokat a földön szemenkint ismerte, 6418 13 | ifjú ember vala, hogy mikor a mitológiából azon istenasszonyt 6419 13 | hordani, elpirult és lesütötte a szemeit.~A másik, humanissime 6420 13 | és lesütötte a szemeit.~A másik, humanissime Karassiay 6421 13 | volna, ha előfordul, mert a humanissime oly karokkal 6422 13 | vállakkal volt megáldva a természettől, hogyha azokat 6423 13 | azonban rettentő erejét csupán a fúrás-faragás békés mesterségeiben 6424 13 | mindenféle fizikai eszközöket a tanár úr számára, s csupán 6425 13 | egyéb mozgásának, midőn a nagy vakáció alatt az ifjúság 6426 13 | vakáció alatt az ifjúság a nagyteremben mitológiai 6427 13 | csupa gyönyörűség volt nézni a kentauruszokkal való harcban, 6428 13 | harminc pogány félistent a földhöz.~Éppen a közvizsgálatok 6429 13 | félistent a földhöz.~Éppen a közvizsgálatok közelgének, 6430 13 | mutatványaihoz, mint lesz a vízből levegő? mint ragad 6431 13 | levegő? mint ragad össze a kiszivattyúzott két félgolyó 6432 13 | kiszivattyúzott két félgolyó a levegőnyomástól? hogy lehet 6433 13 | levegőnyomástól? hogy lehet a levegőt meggyújtani? s a 6434 13 | a levegőt meggyújtani? s a villanygép alatt papirosembereket 6435 13 | csodaszámba mentek. Evégett átadá a fizikum múzeum kulcsait 6436 13 | és tapasztalá is, hogy a két jeles ifjú már korán 6437 13 | már korán reggel ott van a múzeumban s csak a késő 6438 13 | ott van a múzeumban s csak a késő estve választja el 6439 13 | mívelnek az ifjaink ott a fizikum múzeumban. Ennek 6440 13 | fizikum múzeumban. Ennek a múzeumnak van egy elsötétíthető 6441 13 | előhozatalára, és ez az ablak éppen a nagytiszteletű úr udvarára 6442 13 | nagytiszteletű úr udvarára nyílik; a mi két szorgalmas ifjúnk 6443 13 | akkor ne irányoznák lefelé a látcsövet.~…Most éppen József 6444 13 | szakít le, be szeretnék én az a rózsa lenni!” De ez már 6445 13 | De ez már mégsem csillag!~A mi derék ifjaink azon ürügy 6446 13 | azzal foglalatoskodnak, hogy a szép Klárikát nézik távcsöveken 6447 13 | azzal mulatják magukat, hogy a kedves leánykát mindenüvé 6448 13 | és benne gyönyörködnek.~A Áronra nézve csak tréfa 6449 13 | nézve csak tréfa volt ez a mulatság, de József egészen 6450 13 | belé; nem bírt megválni a látcsőtől, s ha sokáig nem 6451 13 | s ha sokáig nem láthatá a leányt, nem evett, nem aludt, 6452 13 | felolvasásaira sem figyelt, akkor is a kis rózsalugasos kerten 6453 13 | kerten járt az esze, és a szép leánykán, aki a nyílt 6454 13 | és a szép leánykán, aki a nyílt rózsaleveleket kicsi 6455 13 | experimentumoknál is egyik ügyetlenséget a másikkal tetézte; tört, 6456 13 | tetézte; tört, zúzott, ami a kezébe akadt, a foszforral 6457 13 | zúzott, ami a kezébe akadt, a foszforral való kísérletekhez 6458 13 | tudta gondolni, mi lelhette a fiút; kutatott, fürkészett, 6459 13 | nem talált semmit; mire ő a hosszú folyosón végigkopogott, 6460 13 | folyosón végigkopogott, akkorra a múzeumban minden ismét a 6461 13 | a múzeumban minden ismét a maga helyén volt, a teleszkópiumok 6462 13 | ismét a maga helyén volt, a teleszkópiumok ég felé fordítva, 6463 13 | felé fordítva, s munkában a görebek és légszivattyúk.~ 6464 13 | növekedni érzé szíve fájdalmait, a csalóka távcső oly közel 6465 13 | kínjai közepett annyira vivé a gonosz kísértő a jámbor 6466 13 | annyira vivé a gonosz kísértő a jámbor ifjút, hogy egy délután 6467 13 | kimondani, szerelmes verset írt! A vers sapphikusokból állott 6468 13 | volt minden széppel, ami a nap alatt terem. Midőn felolvasta 6469 13 | sem hallotta.~Egy estve a holdvilágban elbámulva könyökölt 6470 13 | holdvilágban elbámulva könyökölt a két ifjú a múzeum ablakában 6471 13 | elbámulva könyökölt a két ifjú a múzeum ablakában s beszélgetett 6472 13 | között:~– Ha Klárika ezt a verset olvashatná, – mondá 6473 13 | ha én neked volnék, csak a kezébe juttatnám.~– De hogyan?~– 6474 13 | hogyan?~– Ledobnám innen a kertbe.~– Le ám, de hátha 6475 13 | kertbe.~– Le ám, de hátha a szél félreviszi s az udvarra 6476 13 | félreviszi s az udvarra esik s a nagytiszteletű úr kapja 6477 13 | kapja meg?~Most Áronon volt a sor azt mondani, hogyhm”.~– 6478 13 | összehajtogatva elrejteni a nyíló rózsák közé, hogy 6479 13 | hogy mint korán reggel kijő a rózsaleveleket megszedni, 6480 13 | lehet ereszkedni egy kötélen a kert faláig, onnan könnyű 6481 13 | aztán fel lehet kapaszkodni a bodzafán s a kötélen megint 6482 13 | kapaszkodni a bodzafán s a kötélen megint feljöhetni.~– 6483 13 | bocsátkozzam le kötélen a kollégium ablakából? én 6484 13 | kötelet?~– Tudok biz én, a régi csengettyűkötél itt 6485 13 | csengettyűkötél itt van a padláson.~– Hozd elő.~Áron 6486 13 | Hozd elő.~Áron elment a kötélért, egy gerundiumból 6487 13 | gerundiumból nyerget csinált a végén, melybe Józsefet beleültette 6488 13 | melybe Józsefet beleültette s a kötelet az ablak keresztfája 6489 13 | csendesen lebocsátá Józsefet a kőfalig, ki egy percig sem 6490 13 | társa kezéből kicsúszik a kötél, ő rögtön nyakát szegheti; 6491 13 | látta meg. Átmászhatott a falon, elrejthette a verset 6492 13 | Átmászhatott a falon, elrejthette a verset a rózsák közé, s 6493 13 | falon, elrejthette a verset a rózsák közé, s Áron markában 6494 13 | markában újra fölemelkedék a kötélen a múzeum ablakáig 6495 13 | újra fölemelkedék a kötélen a múzeum ablakáig szerencsésen; 6496 13 | múzeum ablakáig szerencsésen; a két ifjú csak akkor bámult 6497 13 | egymásra nézni, annál kevésbé a látcsőbe. Mint aki valamely 6498 13 | dolgot követett el, még a bűnös helyet is félve kerülték 6499 13 | dobogó szívvel hallák reggel a nagytiszteletű úr csizmáit 6500 13 | nagytiszteletű úr csizmáit a folyosón végigkopogni.~Belépett.


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10500 | 10501-11000 | 11001-11500 | 11501-12000 | 12001-12500 | 12501-13000 | 13001-13500 | 13501-14000 | 14001-14500 | 14501-15000 | 15001-15500 | 15501-16000 | 16001-16500 | 16501-16815

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License