| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 77 1 8 4 9 6 a 16815 à 5 á-á-árnyékában 1 a-a-az 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 16815 a 6057 az 3776 s 3653 hogy | Jókai Mór Elbeszélések IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Part grey = Comment text
6501 13 | inkább halott volt, mint éló. A világért rá nem nézett volna
6502 13 | világért rá nem nézett volna a tanárra, ki kegyetlen hallgatással
6503 13 | máskor verset akar hozni, ne a kerítésen jöjjön be vele,
6504 13 | mert mind összegázolta a tulipánágyakat. Különben
6505 13 | S ezzel markába nyomta a kérdéses verset. József
6506 13 | bánta volna, ha e percben a kollégium vele együtt elsüllyed.
6507 13 | Klárika megtalálta ugyan a kérdéses helyen a verset,
6508 13 | ugyan a kérdéses helyen a verset, de mint afféle jól
6509 13 | experimentumokat nem bízott rá, se a fizikum múzeumba nem küldé
6510 13 | másszor megtörtént, hogy a tanulóifjúság nem csupán
6511 13 | és ellenszenveit, miket a kuruc-labanc világban vagy
6512 13 | testület, ha birokra kerülne a dolog, aligha lenne tétlen
6513 13 | aligha lenne tétlen nézője a mulatságnak.~Erre ugyan
6514 13 | kegyelmességeik beizenének a városba, hogy nekik száz
6515 13 | több, mint kétszáz akó. A jó nagyenyediek már ekkor
6516 13 | mellett bírták összerakni a kívánt mennyiséget, s midőn
6517 13 | szekerekre raknák, megtudja a dolgot Balika, előjön a
6518 13 | a dolgot Balika, előjön a maga lyukából, s elveszi
6519 13 | szállítmányt, és elviszi a Torda hasadékába.~A jó enyediek
6520 13 | elviszi a Torda hasadékába.~A jó enyediek mit csináljanak
6521 13 | utána és vegye el tőle, a laboncvezér haragra gerjedetten
6522 13 | haragra gerjedetten felülteté a maga hadait, s megesküvék,
6523 13 | égeti Enyedet, s bor helyett a vérét issza meg az egész
6524 13 | meg az egész lakosságnak.~A szegény nép nagyon megijedt
6525 13 | szegény nép nagyon megijedt a kegyetlen fenyegetőzésre;
6526 13 | fenyegetőzésre; eleget tenni a legobb akarat mellett sem
6527 13 | Marosújvár körül járt, s ahogy a közbeeső falukkal bánt,
6528 13 | megszokott állapot vala Enyeden, a lakosság a laboncok jöttének
6529 13 | vala Enyeden, a lakosság a laboncok jöttének hírére
6530 13 | féltője volt, azt elásta a pincékbe, asztagok alá a
6531 13 | a pincékbe, asztagok alá a földbe, az asszonyokat,
6532 13 | gyermekeket, öregeket felküldték a hegyekbe az erdők közé,
6533 13 | hegyekbe az erdők közé, a hajadon leányokat begyűjték
6534 13 | hajadon leányokat begyűjték a református templomba, maguk
6535 13 | református templomba, maguk a fegyverfogható férfiak pedig
6536 13 | helyet foglalának ugyanott a templom udvarán, mely, amint
6537 13 | ellátva, mely tornyokat a helybeli céhek építteték:
6538 13 | helybeli céhek építteték: egyet a becsületes csizmadia céh,
6539 13 | becsületes csizmadia céh, mást a becsületes takács céh, külön
6540 13 | takács céh, külön egyet a szűrszabó céh, együtt a
6541 13 | a szűrszabó céh, együtt a tímár és varga céh egy negyediket,
6542 13 | egy negyediket, ötödiket a gombkötők és aranyművesek,
6543 13 | aranyművesek, hatodik volt a kovácsok és lakatosoké.
6544 13 | lakatosoké. Itt tartattak a céhládák, s nagy veszedelem
6545 13 | veszedelem idején ide gyűltek a céhbeli mesterek legényeikkel
6546 13 | őrségét.~Átellenben állt a kollégium, roppant háromemeletes,
6547 13 | hadsereg, ha arra került a sor.~Amint a városon szétfutó
6548 13 | arra került a sor.~Amint a városon szétfutó hír eljutott
6549 13 | városon szétfutó hír eljutott a kollégiumba is, lángot vetett
6550 13 | kollégiumba is, lángot vetett a diákok szívében az ifjú
6551 13 | hagyjuk magunkat, nem hagyjuk a várost!” – szóltak lelkesülten,
6552 13 | lelkesülten, s másnap reggel a kémiai leckén azt vette
6553 13 | felfegyverkezve jelennek meg a hallgatóteremben, s hallani
6554 13 | hogy őket professzoraik a laboncok ellen vezessék.~
6555 13 | Gerzson úrtól, hogy ő valakit a háborúba vezessen!~– Megbódultatok-e
6556 13 | dilectissimi? – szólt elszörnyedve a jó úr – menjetek, igyatok „
6557 13 | Ajax vagyok-e én, avagy a megveszett Achilles, hogy
6558 13 | valami fringiát takargat a tógája alá, s iszonyúan
6559 13 | haragudott.) Felbomlott a világ tisztes rende! Hát
6560 13 | eset valaha, hogy poéták, a múzsák választottai, a szent
6561 13 | a múzsák választottai, a szent berkek lakói, a Pieridák
6562 13 | választottai, a szent berkek lakói, a Pieridák barátai, fegyvert
6563 13 | nekem erre esetet, ha tud.~A faggatott diák végre megszólalt:~–
6564 13 | tanítványai botra kaptak a Helikont pusztító gallusok
6565 13 | őket.~Gerzson úr hátrakapta a fejét e szóra, mert meg
6566 13 | fegyvert merjetek fogni, midőn a nemes város békés alkudozásokkal
6567 13 | alkudozásokkal törekszik a veszedelmet elhárítani magáról!
6568 13 | jurátusok, húzassák meg a repedt harangot!~Ezt a repedt
6569 13 | meg a repedt harangot!~Ezt a repedt harangot olyankor
6570 13 | meghúzatni, midőn valaki a kollégiumból ünnepélyesen
6571 13 | ünnepélyesen kitiltatott.~A rektor szavait mély csend
6572 13 | csend követé, melyet csak a repedt harang recsegő kongása
6573 13 | rakták le fegyvereiket mind, a repedt harang elhallgatott,
6574 13 | repedt harang elhallgatott, a diákok helyeikre ültek,
6575 13 | ültek, elővették könyveiket, a nagytiszteletű úr pedig
6576 13 | szekérre rakatá, s elzáratá a templom alatti boltozatba,
6577 13 | lehessen férni.~Éjszaka azonban a diákok magukhoz térve az
6578 13 | térve az ijedségből, melyet a rektor szavai okoztak bennük,
6579 13 | másnap korán reggel, amint a kapuk megnyittattak, kimentek
6580 13 | megnyittattak, kimentek a Maros partjára, ott jó friss
6581 13 | kiki egy husángot, s azokat a tóga alá rejtve, észrevétlenül
6582 13 | észrevétlenül beszállíták a kollégiumba, és elrejték
6583 13 | kollégiumba, és elrejték a faraktárba szépen. Gondolták,
6584 13 | fegyver, ha jó ember fogja a végit.~Még aznap délben
6585 13 | Még aznap délben megjelent a város alatt Trajtzigfritzig
6586 13 | főre menő labonc népével; a nemes város a főbírót, a
6587 13 | labonc népével; a nemes város a főbírót, a kollégiumi testület
6588 13 | a nemes város a főbírót, a kollégiumi testület a nagytiszteletű
6589 13 | főbírót, a kollégiumi testület a nagytiszteletű rektor professzort
6590 13 | Trajtzigfritzig lóháton ülve fogadta a küldöttséget; a többi sereg
6591 13 | fogadta a küldöttséget; a többi sereg mind gyalog
6592 13 | anélkül, hogy az ember a körülállók életét veszélyeztesse?
6593 13 | otthagyott, ők pedig kifúrták a szeget onnan, úgyhogy most,
6594 13 | ha elsütötték az ágyút, a gyújtólyukon jött ki mind
6595 13 | gyújtólyukon jött ki mind a töltés, a golyó pedig benn
6596 13 | gyújtólyukon jött ki mind a töltés, a golyó pedig benn maradt.~
6597 13 | pedig benn maradt.~Maga a had gyönyörű népség volt;
6598 13 | népség volt; igazán ráillett a válogatott cím, mert az
6599 13 | egyik mezítláb és sisak a fején, másik a szűrin át
6600 13 | és sisak a fején, másik a szűrin át kötötte derekára
6601 13 | szűrin át kötötte derekára a kardot, némelyik nagy puskát
6602 13 | megkülönböztethessék egymást a hasonló elemekből szerkezett
6603 13 | fülig kent bajuszt viseltek. A legnagyobb rész bocskorban
6604 13 | minthogy lovuk nem volt, az a sarkantyú nem szolgált egyébre,
6605 13 | rongyos seregéhez; lova a legszebb angol mén volt,
6606 13 | lehessen.~Bőrködmene csillogott a szennytől, s orcája bátran
6607 13 | le bírta félkézzel ütni a tulkot.~Ez érdemes férfiak
6608 13 | érdemes férfiak elé járula a két tagból álló küldöttség,
6609 13 | diák perorációt tartott a két vezér előtt.~Trajtzigfritzig
6610 13 | amit kend mondott – szólt a vezér – amint észrevette,
6611 13 | vagyok Tordai Szabó Gerzson, a nagytiszteletű kollégium
6612 13 | nemzetes Tóth János uram, a nemes város főbírája.~–
6613 13 | nemes város főbírája.~– Hát a csizmadia céhmester hol
6614 13 | háromezer csizmára van szüksége a seregnek, aminek három nap
6615 13 | kardomra (valahol lopta azt a kardot), hogy minden csizmadiát
6616 13 | minden csizmadiát eltörlök a föld színéről!~Ennél merészebb
6617 13 | úr meghajtá fejét, s most a főbíró szólalt meg magyarul.~–
6618 13 | Majd tudtára adandjuk a becsületes céhmesternek
6619 13 | érdemes hadaiddal légy kegyes a városon kívül maradni, mert
6620 13 | maradni, mert mi ámbátor a legjobb véleménnyel vagyunk
6621 13 | véleménnyel vagyunk is felőled, a buta népség annyira fél
6622 13 | buta népség annyira fél a fegyveres néptől, hogy közeledéstek
6623 13 | erdőkbe, részint elzárkóztak a templomokba; úgyhogy ha
6624 13 | hazamenvén és megmondjátok a népnek, hogy mi eltakarodjunk,
6625 13 | éppenséggel azonnal mingyárt itt a város mellett ezer lépésnyire
6626 13 | szólással tudtára adván a vezér a maga ultimátumát
6627 13 | szólással tudtára adván a vezér a maga ultimátumát a küldöttségnek,
6628 13 | vezér a maga ultimátumát a küldöttségnek, visszabocsátá
6629 13 | küldöttségnek, visszabocsátá őket a városba, ő pedig a maga
6630 13 | őket a városba, ő pedig a maga seregével mintegy ezer
6631 13 | lépésnyire letelepedett a mezőn, búzakévékből csinálván
6632 13 | kiki magának sátorokat.~A visszatért küldöttség pedig
6633 13 | küldöttség pedig tudtul adá a lakosságnak, hogy kiki menjen
6634 13 | lakosságnak, hogy kiki menjen haza a maga lakásába, s éjszakára
6635 13 | kitelik, hordja össze, hogy a labonc urakat kielégíthessék
6636 13 | kielégíthessék vele.~Úgy is történt, a céhek szépen haza oszladoztak,
6637 13 | laboncok számára. Csupán a templomban elhelyezett ifjú
6638 13 | könyörgött azon kegyért a szép Klárika, hogy őket
6639 13 | oltalma alatt, s e kérelmet a többi szűzek is támogatván,
6640 13 | többi szűzek is támogatván, a nemes tanács és a professzori
6641 13 | támogatván, a nemes tanács és a professzori kar végre beleegyezett.~
6642 13 | csendes volt az egész vidék, a város előljárói nyugodtan
6643 13 | elháríták városuk felől a nagy veszélyt; háromszázötven
6644 13 | Isten szent árnyéka alatt a templomban, amidőn Klárikának
6645 13 | aludjék, hanem menjen fel a toronyba.~Ő azon félálmosan
6646 13 | azon félálmosan felment a lépcsőkön, hol a szent eklézsia
6647 13 | felment a lépcsőkön, hol a szent eklézsia ötvenkét
6648 13 | állott, s amint kitekinte a torony magas ablakán a holdvilágos
6649 13 | kitekinte a torony magas ablakán a holdvilágos éjbe, úgy tetszék
6650 13 | sötét foltot látna lassan a város felé hömpölygeni,
6651 13 | kopják vasai villognak elő a holdvilágban.~Egyszerre
6652 13 | világos lőn előtte minden: a laboncok csak azt várták,
6653 13 | laboncok csak azt várták, hogy a népség házaiban szétoszolva
6654 13 | veszteni, nem ment vissza a templomba, hogy társnéit
6655 13 | hanem hirtelen áthatva a mentő gondolattól, belekapaszkodék
6656 13 | egész városnak.~Gyönge volt a leány karja, de erőt adott
6657 13 | karja, de erőt adott neki a vész, fehér kezeivel a durva
6658 13 | neki a vész, fehér kezeivel a durva kötélbe fogózva meglóbálta
6659 13 | kötélbe fogózva meglóbálta a nehéz harangot, melyet máskor
6660 13 | meghúzni két férfi, s mielőtt a csoport a várost elérhette
6661 13 | férfi, s mielőtt a csoport a várost elérhette volna,
6662 13 | volna, egyszerre megkondult a vészharang a város felett,
6663 13 | megkondult a vészharang a város felett, s azon pillanatban
6664 13 | futottak ki az erdőkre, a férfiak a templom bástyái
6665 13 | ki az erdőkre, a férfiak a templom bástyái közé, úgyhogy
6666 13 | bástyái közé, úgyhogy mire a laboncok a városba értek,
6667 13 | úgyhogy mire a laboncok a városba értek, ismét üresen
6668 13 | helyen fel kell gyujtani a várost. De alig fogtak emberei
6669 13 | rögtön eloltott minden égést: a laboncvezér káromolt Istent
6670 13 | virradva ismét kijöttek eléje a nagytiszteletű rektor és
6671 13 | nagytiszteletű rektor és városbíró. A vezér szólni sem engedte
6672 13 | hazug kutyák, akik rászedik a becsületes embereket, és
6673 13 | porrá lövi az egész várost, a templomot és a kollégiumot,
6674 13 | egész várost, a templomot és a kollégiumot, kardélre hányatja
6675 13 | kollégiumot, kardélre hányatja a lakosokat s a hajadonokat
6676 13 | kardélre hányatja a lakosokat s a hajadonokat kiosztja katonái
6677 13 | egyet ki nem adják, aki a harangot meghúzta.~– Azon
6678 13 | egyszerre elrendelé, hogy a csapatok minden oldalról
6679 13 | minden oldalról tóduljanak a városba. Ő maga nagy büszkén
6680 13 | büszkén lován ülve, kötőfékjét a főbiró kezébe adá s úgy
6681 13 | utcán végig, míg Bórembukk a professzor nyakába ült fel
6682 13 | iszonyattal viteté magát a piacig, sarkantyúival illetve
6683 13 | piacig, sarkantyúival illetve a tisztességes ősz férfiú
6684 13 | tisztességes ősz férfiú oldalait.~A diákok mindezt látták a
6685 13 | A diákok mindezt látták a kollégiumból, mert a menet
6686 13 | látták a kollégiumból, mert a menet éppen előttük állapodott
6687 13 | meg; de be voltak zárva, a kapukulcsot maga Gerzson
6688 13 | kapukulcsot maga Gerzson úr tette a zsebébe.~Később azt is látniok
6689 13 | látniok kellett, mint adják ki a templom ajtaján a félholt
6690 13 | adják ki a templom ajtaján a félholt leányzót, a rektor
6691 13 | ajtaján a félholt leányzót, a rektor leányát, Klárikát,
6692 13 | hanyatt-homlok rohant le a lépcsőkön; utána Áron és
6693 13 | lépcsőkön; utána Áron és utána a többiek mind; – egy perc
6694 13 | alatt ki volt sarkából vetve a bezárt kapu, s a másik percben
6695 13 | sarkából vetve a bezárt kapu, s a másik percben mint a bolygatott
6696 13 | s a másik percben mint a bolygatott méhköpű raja,
6697 13 | méhköpű raja, ömlött ki a diákság a templom körét
6698 13 | raja, ömlött ki a diákság a templom körét elfoglalt
6699 13 | mint fűzfadorongok, de amíg a laboncok kanócos puskáit
6700 13 | puskáit haszonvehetlenné tette a sűrű zápor, az ő kezeikben
6701 13 | kezeikben súlyossá tette a fustélyt a fellázadt harag.
6702 13 | súlyossá tette a fustélyt a fellázadt harag. Egy perc
6703 13 | fellázadt harag. Egy perc alatt a falnak lett szorítva a labonc
6704 13 | alatt a falnak lett szorítva a labonc sereg, s az első
6705 13 | kezdtek fejeikre hajigálni.~A megszorult két vezér nem
6706 13 | vezér nem vette tréfára a dolgot, amint meglátták,
6707 13 | laboncaik ugyancsak dülöngnek a diákok csapásai alatt, hátat
6708 13 | alatt, hátat fordítottak a csatatérnek s iparkodtak
6709 13 | csatatérnek s iparkodtak a városból kifelé. Trajtzigfritzig
6710 13 | idő alatt szét volt verve a világ minden részei felé
6711 13 | világ minden részei felé a labonc sereg, alig harmincad
6712 13 | magával futott Felvinc felé a két csapatvezér, nyomukban
6713 13 | egy-egy párjára talált a futásban, s elmaradt magára
6714 13 | hosszú lábaiban bízott, de a kettős teher alatt kifáradt
6715 13 | kettős teher alatt kifáradt a ló, s amint az említett
6716 13 | nem lehet átmenni, mert a fellegszakadás árja elhordta
6717 13 | fellegszakadás árja elhordta a hidat, s a víz túlömlik
6718 13 | árja elhordta a hidat, s a víz túlömlik a parton.~–
6719 13 | hidat, s a víz túlömlik a parton.~– No labonc! – kiálta
6720 13 | utolérve az egyiket – itt a világ vége.~Bórembukk látva,
6721 13 | gallérját s tenyerébe kapva a taglót, úgy odavágott Áronhoz,
6722 13 | vágja ketté; de visszavágott a diák doronggal, s úgy talált
6723 13 | doronggal, s úgy talált a labonc körmére ütni, hogy
6724 13 | ütni, hogy rögtön kiesett a kezéből a tagló; erre a
6725 13 | rögtön kiesett a kezéből a tagló; erre a labonc vadállati
6726 13 | a kezéből a tagló; erre a labonc vadállati dühvel
6727 13 | ifjúnak, s bár az olyat vágott a husánggal a fején keresztül,
6728 13 | olyat vágott a husánggal a fején keresztül, hogy meghajlott
6729 13 | keresztül, hogy meghajlott bele a bot, s a labonc feje egyszerre
6730 13 | meghajlott bele a bot, s a labonc feje egyszerre cipóvá
6731 13 | az, megkapá Áron kezében a fütyköst s ki akarta azt
6732 13 | elhuzakodtak egy ideig, míg mind a kettő kifáradt, s akkor
6733 13 | szólt fogcsikorgatva a labonc – most akadtál emberedre:
6734 13 | kiálta fel elszörnyűködve a labonc; – no iszen hát akkor
6735 13 | rántott ellenfelén, mire mind a ketten úgy estek bele a
6736 13 | a ketten úgy estek bele a magas partról a megáradt
6737 13 | estek bele a magas partról a megáradt patakba, hogy mindkettőjük
6738 13 | mindkettőjük felett összecsapott a víz.~Ezalatt József is utólérte
6739 13 | utólérte Klárika rablóját; a lovag átlátva, hogy nincs
6740 13 | leszálla lováról s kihúzva a kardját, nekifordult Józsefnek,
6741 13 | szopni, te fattyú! – kiálta a pelyhetlen állú ifjoncra; –
6742 13 | tenyerét s középen fogva a botot, merészen odalépett
6743 13 | botot, merészen odalépett a vasba öltözött ijesztő arcú
6744 13 | József kezében megpördült a husáng, s az egyik végével
6745 13 | végével úgy csapta félre a kardot, hogy csak úgy perdült,
6746 13 | hogy csak úgy perdült, a másikkal pedig olyat ütött
6747 13 | másikkal pedig olyat ütött a sisakra, hogy csak úgy kondult!~
6748 13 | József most két kézre fogta a botot, s úgy vágta derékon
6749 13 | hogy az csak végignyúlt a földön, a kard kiesett kezéből;
6750 13 | csak végignyúlt a földön, a kard kiesett kezéből; meredt
6751 13 | gondolva, hogy csak aléltan a lóhoz kötözött kedvesét
6752 13 | szétmaradoztak, csak egy a bokrokon fennakadt tóga
6753 13 | Hirtelen oda futott, s a tógánál fogva kihúzta a
6754 13 | a tógánál fogva kihúzta a vízbe esett Karassiayt.
6755 13 | egymást Bórembukkal, csak a diák még élt, de a labonc
6756 13 | csak a diák még élt, de a labonc meg volt halva.~Ekkor
6757 13 | ájultából, s akkor mind a négyen térden állva hálákat
6758 13 | hálákat adának az Úrnak a megszabadulásért.~Azon két
6759 13 | fűzfadorongot pedig, mellyel a két ellenséget leverték,
6760 13 | esetnek emlékére letűzék a patak medrébe, és Gerzson
6761 13 | ötven esztendeje immár, s a két fűzfa folyvást zöldül
6762 13 | két fűzfa folyvást zöldül a víz medrében. Hajdan a kollégium
6763 13 | zöldül a víz medrében. Hajdan a kollégium kényelmes mulatólakot
6764 13 | kijártak szép nyári napokban a tanulók, elmondva egymásnak
6765 13 | tanulók, elmondva egymásnak a regét a két fűzfáról s elénekelve,
6766 13 | elmondva egymásnak a regét a két fűzfáról s elénekelve,
6767 14 | melynek már más félregázolta a sarkát.~Kik mulattattok
6768 14 | avult köntösét.~Kik laktok a faluvégeken, mint semmi
6769 14 | földnek.~Kik megszoktátok a pironkodó szót, a fázást,
6770 14 | megszoktátok a pironkodó szót, a fázást, éhezést, s éltek
6771 14 | kegyelemkenyéren – és ami keserűbb a pirongató szónál, hidegnél,
6772 14 | asszonyok? Ahol nem laktatok a falu végén, hanem benn a
6773 14 | a falu végén, hanem benn a városokban, fényes palotákban,
6774 14 | Ahol nem parancsolt veletek a kisbíró, öregbíró, szolgabíró
6775 14 | törvényt kerek piac közepén, s a tisztes, kondor szakállú
6776 14 | elnyűtt, hanem lehúztátok a párducnak és a káguárnak
6777 14 | lehúztátok a párducnak és a káguárnak az ő bőrét, s
6778 14 | ezüstös gyapjából, mint a hegyekre esett hó, s viselték
6779 14 | s csinosan körültekerve a karcsú derekakon, hogy a
6780 14 | a karcsú derekakon, hogy a szép gömbölű vállak s az
6781 14 | Ahol téjjel-mézzel folyt a patak, kövér vaddal bővelkedett
6782 14 | az erdő, magától termett a föld, aranyat, ezüstöt kínáltak
6783 14 | aranyat, ezüstöt kínáltak a hegyek, s ami többet ér
6784 14 | Messze, Ázsia közepén, ahol a Hindukus hegyei a Ganges
6785 14 | ahol a Hindukus hegyei a Ganges szent vizei előtt
6786 14 | vizei előtt megnyílnak, a szakadékos vízomlásokon
6787 14 | enyhébb és ősze gazdagabb. Hol a mi kerteink ritka gyümölcsfái
6788 14 | drága csemegéket mi csak a boltokban látunk, aszalva,
6789 14 | préselve – azokkal ott a háziállatok híznak.~Még
6790 14 | háziállatok híznak.~Még a vadak is szelídebbek, mint
6791 14 | szelídebbek, mint minálunk. A szép hosszú szőrű kecskejuhok
6792 14 | őszig semmi gondja rájuk a gazdának; a fecske enni
6793 14 | gondja rájuk a gazdának; a fecske enni való mézgából
6794 14 | csemegét drága pénzen adnak; a nyúl nagyobb, a farkas kisebb,
6795 14 | pénzen adnak; a nyúl nagyobb, a farkas kisebb, mint nálunk;
6796 14 | farkas kisebb, mint nálunk; a fák derekaiból édes ital
6797 14 | leveleikből drága ital készül.~A hegyek gyomrai aranytól
6798 14 | s hogy az embernek még a kereséssel se legyen nagy
6799 14 | dolga, kimossák azt onnan a patakok, s elszórják a parton.~
6800 14 | onnan a patakok, s elszórják a parton.~Újabbkori utazók,
6801 14 | kezdik látogatni, mióta a hatalmas Anglia Kelet-India
6802 14 | bámulatos omladéki ott látszanak a szent folyó partján kétfelől.
6803 14 | oszlopa még most is kiáll a vízből, mely a város két
6804 14 | is kiáll a vízből, mely a város két partját egymáshoz
6805 14 | Körül sűrű erdő terül, a beomlott paloták közepéből
6806 14 | ültetve, óriási virágok, a kínafa és a fahéjfa-bokrok
6807 14 | óriási virágok, a kínafa és a fahéjfa-bokrok elleptek
6808 14 | utcát, minden piacot, s a legmagasabb bolthajtásokról
6809 14 | lakik semmi emberi lélek, a legközelebbi rongyos falu
6810 14 | nagyrészt lekopott már, de a maradványokból is kivehetni,
6811 14 | hogy ki lakott azokban.~A tizennegyedik század vége
6812 14 | népfaj, mely híres volt a Ganges vizétől a kínai falig
6813 14 | híres volt a Ganges vizétől a kínai falig három dologról.
6814 14 | osztály volt közöttük, egyik a bűbájosoké, ez volt a legfőbb,
6815 14 | egyik a bűbájosoké, ez volt a legfőbb, másik a költőké,
6816 14 | ez volt a legfőbb, másik a költőké, harmadik a harcosoké,
6817 14 | másik a költőké, harmadik a harcosoké, és mindenik osztálybelinek
6818 14 | mindenik osztálybelinek a fia azzá lett, ami volt
6819 14 | apja, s egyik osztályból a másikba átlépni nem lehetett,
6820 14 | nem lehetett, sem pedig a bűbájos leányát katona el
6821 14 | Az utolsó osztály, mely a néphez sem számíttaték,
6822 14 | néphez sem számíttaték, volt a földmívelőké, és azokat
6823 14 | földmívelőké, és azokat lenézte a többi három, s azoknak be
6824 14 | legbölcsebb volt, ott uralták. Itt a bűvészt, amott a költőt,
6825 14 | uralták. Itt a bűvészt, amott a költőt, másutt ismét a hadvezetőt.~
6826 14 | amott a költőt, másutt ismét a hadvezetőt.~Azon időben,
6827 14 | Csalaróda és Mange.~Ruhiva volt a legvénebb bűvész, ennek
6828 14 | szerették ketten, Csalaróda, a költő és Mange, a bajnok.~
6829 14 | Csalaróda, a költő és Mange, a bajnok.~A leány pedig szerette
6830 14 | költő és Mange, a bajnok.~A leány pedig szerette mind
6831 14 | leány pedig szerette mind a kettőt, és nem tudta elhatározni
6832 14 | szereti jobban, mert ha a költő szépen tudott is énekelni
6833 14 | karcsú termetéről, melyet a szellőtől ingatott virágszálhoz
6834 14 | hálóknak nevezett; ámde a bajnok tudott hozni tarka
6835 14 | amilyen szépen tudta verni a költő a kifeszített húrt
6836 14 | szépen tudta verni a költő a kifeszített húrt vékony
6837 14 | olyan szépen tudta verni a bajnok az ellenséget éles,
6838 14 | görbe karddal, s egyiknek a híre sem volt kisebb, mint
6839 14 | híre sem volt kisebb, mint a másiké, s egyik is oly forrón
6840 14 | oly forrón szerette, mint a másik.~Lőn azonban, hogy
6841 14 | mutatkoztak Zingarában. Amint a nap lenyugodott, az ég mégsem
6842 14 | mégsem sötétült el, hanem a távoli Himalája bérctetőin,
6843 14 | megtudták, hogy mi volt ez a tünemény.~A rettenetes Tamerlán
6844 14 | hogy mi volt ez a tünemény.~A rettenetes Tamerlán jő azon
6845 14 | Zingara.~Nagy ijedtségben volt a népség. Megállt a jövendőmondás
6846 14 | ijedtségben volt a népség. Megállt a jövendőmondás a jósok szájában,
6847 14 | Megállt a jövendőmondás a jósok szájában, nem tudták
6848 14 | tudták megmondani, mit hoz a holnapi nap. Megállt a hegedűvonó
6849 14 | hoz a holnapi nap. Megállt a hegedűvonó a lantosok kezében,
6850 14 | nap. Megállt a hegedűvonó a lantosok kezében, elfeledték
6851 14 | lantosok kezében, elfeledték a harcra buzdítás nótáját,
6852 14 | buzdítás nótáját, és kiesett a kard a harcosok markából,
6853 14 | nótáját, és kiesett a kard a harcosok markából, mintha
6854 14 | szíve volt az.~Felöltözött a szép leány legszebb kantusába,
6855 14 | karcsú derekára felkötötte a drága tibeti övet, melynek
6856 14 | mennyivel szebbek voltak szemei a gránátnál, piros ajkai és
6857 14 | Odahívatá magához Palamira a két ifjat, kik belé szerelmesek
6858 14 | bírt, arca sötétbarna volt a naptól és piros a szerelemtől,
6859 14 | sötétbarna volt a naptól és piros a szerelemtől, hajzata magasra
6860 14 | ércabronccsal, hogy mikor harcol, a szemébe ne csüngjön.~Amint
6861 14 | tekinte az egyiknek, szemébe a másiknak is, s így szólott
6862 14 | haltok meg velem együtt?~A költő rácsapott kobzára,
6863 14 | költő rácsapott kobzára, a harcos rácsapott kardjára,
6864 14 | palástját, s kiméne velük együtt a piacra, ahol a nagy népsokaság
6865 14 | velük együtt a piacra, ahol a nagy népsokaság erős lármát
6866 14 | ember.~Háromfélét akart a nép. Egyik azt kívánta,
6867 14 | kívánta, hogy hódolattal kell a hódítót megengesztelni,
6868 14 | Zingarának, s ne rontsa el a szép tornyokat.~Másik rész
6869 14 | és sohasem térni vissza a téjjel-mézzel folyó országba,
6870 14 | kutyafejű hősök csókolgatták.~A legkisebb, a legbátrabb
6871 14 | csókolgatták.~A legkisebb, a legbátrabb töredék végtére
6872 14 | megmérkőznek vele emberül, s ha a Buddhának, a százkezű istennek
6873 14 | emberül, s ha a Buddhának, a százkezű istennek úgy tetszik,
6874 14 | határaikról, ha azonban a számtalan bálványisten ezer
6875 14 | ki védi meg őket tovább.~A nagy zaj közepett megérkezék
6876 14 | zaj közepett megérkezék a piacra a vén Ruhiva és leánya,
6877 14 | közepett megérkezék a piacra a vén Ruhiva és leánya, a
6878 14 | a vén Ruhiva és leánya, a szép Palamira és annak két
6879 14 | Palamira és annak két kedvese, a költő és a bajnok, s mind
6880 14 | két kedvese, a költő és a bajnok, s mind a négyen
6881 14 | költő és a bajnok, s mind a négyen felállának egy nagy
6882 14 | kőemelvényre, lekergetve onnan a többit, akik addig beszéltek
6883 14 | többit, akik addig beszéltek a néphez, s nem hagyták egymást
6884 14 | jutni.~Elhallgattak, amint a vajdát meglátták mindnyájan;
6885 14 | vajdát meglátták mindnyájan; a bátrabbak, mivel szerették,
6886 14 | bátrabbak, mivel szerették, a félénkebbek, mivel féltek
6887 14 | húsával él. Kellenének ugye a mi szép barna menyecskéink
6888 14 | szép barna menyecskéink s a mi gyönge húsú ifjú magzataink,
6889 14 | gyönge húsú ifjú magzataink, a mi folyóvizeink tele sárarannyal.
6890 14 | folyóvizeink tele sárarannyal. És a mi juhaink és a mi ökreink,
6891 14 | sárarannyal. És a mi juhaink és a mi ökreink, miket mi már
6892 14 | hogy reptükben elfogták a napot. Mit csináltunk? Árkot
6893 14 | aranydénár, az ellenség a rézpénz, tíz közülünk többet
6894 14 | ellenségre járunk, menjenek ki a szent folyó mellé, ott a
6895 14 | a szent folyó mellé, ott a víz mentében ássanak egy
6896 14 | temetjük majd az ellenséget, és a kőfaragók készítsenek nagy
6897 14 | Tetszett az öreg beszéde a népnek, s felkiáltának rá
6898 14 | levágni az ellenségből, hogy a többiek félhettek, hogy
6899 14 | hogy nekik semmi sem marad. A költők csatába induló nótákat
6900 14 | pengettek és trombitáltak; a jósok előre kihirdették,
6901 14 | ellenség, mint mikor megrázzák a fát, és lehullanak a cserebogarak,
6902 14 | megrázzák a fát, és lehullanak a cserebogarak, s a vitéz
6903 14 | lehullanak a cserebogarak, s a vitéz bajnokok nemkülönben
6904 14 | fognak cselekedni, mint a pézsmakacsák, melyek a fa
6905 14 | mint a pézsmakacsák, melyek a fa alatt állanak, és menten
6906 14 | állanak, és menten föleszik a cserebogarakat; aki pedig
6907 14 | szeretett volna lenni.~Csak a Ruhiva család beszélt keveset,
6908 14 | és leánya szép szemei, és a költő föllelkesített, azokat
6909 14 | költő föllelkesített, azokat a bajnok egy csoportba gyűjté,
6910 14 | kis csoporttal elindulának a hegyek közé az ellenséggel
6911 14 | ellenséggel megmérkőzni, mikor még a többiek csak messziről fenyegették
6912 14 | Indiát pusztíták, lerontva a bálványok oltárait s leöldösve
6913 14 | keservesen tapasztalák, hogy ezek a barna fiúk kegyetlenül tudnak
6914 14 | kosárral szedette össze a gyémántos forgókat, mik
6915 14 | gyémántos forgókat, mik a levert tatárok vezéreinek
6916 14 | vezéreinek turbánjaiban voltak.~A harcok alatt, midőn Mange
6917 14 | ellenség között, nem messze a harcoló seregtől magas sziklán
6918 14 | állt Ruhiva és leánya és a költő, s ha jött felőlök
6919 14 | költő, s ha jött felőlök a szél, elhozá a költő lelkesítő
6920 14 | jött felőlök a szél, elhozá a költő lelkesítő énekét,
6921 14 | énekét, s ha visszatekintének a harcosok, látták ottan az
6922 14 | kiterjesztett karjait s a szép szűz repkedő hajfürteit,
6923 14 | s százezrével tódultak a csatatérre, látván Mange
6924 14 | látván Mange példájából, hogy a harc mestersége könnyű;
6925 14 | hogy csak álljanak ki majd a folyam partjára, s várják
6926 14 | ellenséggel, majd ők annak a hátába kerülnek, s minthogy
6927 14 | hátába kerülnek, s minthogy a tatárnak hátul nincsenek
6928 14 | fejeiket.~Mange tehát kiállt a töméntelen sokaságú tatárhad
6929 14 | Azok pedig szépen szedék a sátorfákat, s ahonnan jöttek,
6930 14 | Ehelyett azonban éjszakára a tatárok kerültek Mange háta
6931 14 | háta mögé, s körülfogták a bátrak csapatját, reggelig
6932 14 | velök, ott esett el egyik a másik után. Reggelig lehetett
6933 14 | Ruhiva buzdító szavát, a szép Palamira sírását és
6934 14 | Csalaróda harci énekét. Egyik a másik után hallgatott el.~
6935 14 | után hallgatott el.~Mint a növekedő árvíz emelkedett
6936 14 | növekedő árvíz emelkedett a tatár-özön azon domb körül,
6937 14 | utolsó bátrak álltak, ott a szép Palamira lábainál esett
6938 14 | esett el sebektől elhalmozva a nép utolsó hőse, Mange,
6939 14 | még akkor sem bocsátá el a kardot kezéből, s haldokló
6940 14 | utolsó sóhajtása is átok volt a győzelmesre. Még énekelt
6941 14 | énekelt Csalaróda, még zengé a harci éneket, midőn már
6942 14 | keresztüljárta szívét, s odaszegezé a földhöz; még akkor is verte
6943 14 | földhöz; még akkor is verte a húrokat, s kezének utolsó
6944 14 | dal volt.~Utolsó áldozatja a halálnak volt a szép leány,
6945 14 | áldozatja a halálnak volt a szép leány, saját kezével
6946 14 | feküdtek szépen: az egyik jobb, a másik bal felől. Kezeiket
6947 14 | ölelve, dicsően, szabadon.~A zingarai asszonyok pedig
6948 14 | zingarai asszonyok pedig várták a folyamparton, hogy mikor
6949 14 | folyamparton, hogy mikor jönnek a levágott fejek úszva a víz
6950 14 | jönnek a levágott fejek úszva a víz színén. Nemsokára jöttek
6951 14 | fejei voltak azok, hanem a szép zingarai ifjaké; hosszú
6952 14 | hajfürteik libegtek csendesen a vízben.~Azok pedig, akik
6953 14 | Azok pedig, akik elszöktek a harc elől, napok múlva ismét
6954 14 | szamaraikra, s el-kivándoroltak a téjjel-mézzel folyó országból,
6955 14 | bujdossanak egyik határból a másikig.~Így jutottak el
6956 14 | tengeren kellett volna jönniök, a hajókázást pedig nyilván
6957 14 | lehet azonban őket látni, a kerek világon mindenütt
6958 14 | ismerik őket, mindenütt az a barangoló, szomorú nép,
6959 14 | szomorú nép, mely végzi a legaljasabb munkákat, s
6960 14 | legaljasabb munkákat, s mulattatja a vigadni akarókat, s üldöztetik
6961 14 | vigadni akarókat, s üldöztetik a rendszeretők által; néposztály,
6962 14 | állatot nyelt volna el. A magyarországi cigányok állapotja
6963 14 | legtöbb míveltséget, miután a főurak mulatási hajlama
6964 14 | főurak mulatási hajlama s a nép kedélye legjobban megszoktatá
6965 14 | katonák (utóbbiak kivált a 17. században); itt látni
6966 14 | lovakon. Itt írnak rólok a költők nem megalázó dolgokat,
6967 14 | azért itt is megérzik rajtuk a Ruhiva átka.~1854~
6968 15 | A tengerszem tündére~Van a
6969 15 | A tengerszem tündére~Van a Székelyföldnek egy csendes,
6970 15 | emberlaktalan völgye, hol semmi hang a vad madár kiáltásán s az
6971 15 | zuhatagon kívül nem zavarja a napvilágos éjfélt.~Fejsze
6972 15 | Fejsze sohasem irtotta ezeket a roppant fákat, vadász sohasem
6973 15 | az otthonos vadakat itt. A messze-messze sejthető,
6974 15 | idők óta egymásra dűltek a vén fák, ott korhadtak,
6975 15 | korhadtak, földdé váltak s a rohából új fa nőtt ki, az
6976 15 | száz meg száz évig nőtt a szép csillagocskák felé
6977 15 | azt is megrázta az idő és a féreg, az is ledűlt és senki
6978 15 | senki sem vette azt számba. A rothadt fák egészen tele
6979 15 | fák egészen tele temették a mély vízmosási árkot, melyben
6980 15 | vízmosási árkot, melyben a bérci patak zuhog oly vígan,
6981 15 | oly vígan, s most, midőn a porlott fákat benőtte a
6982 15 | a porlott fákat benőtte a fű, moha és erdei virág,
6983 15 | virág, úgy tetszik, mintha a patak itt-amott a föld alá
6984 15 | mintha a patak itt-amott a föld alá bújna s másutt
6985 15 | mint süllyed meg alatta a föld, mintha nem is föld
6986 15 | egy vastag szövevény, mely a víz színén ingadoz. Ha tovább
6987 15 | tovább merészkedik valaki a csalfa látszatos mezőn,
6988 15 | egyszerre megnyílik alatta a fű, egyet sikolt, Jézus
6989 15 | jobban lehúzzák lefelé; a csalóka mezőrongy moha-
6990 15 | az ismeretlen mélységbe a feneketlen vizek alá, még
6991 15 | közönséges kád, s ha valaki a túlsó hegy ormáról letekint
6992 15 | nézni.~Túl az erdőn, túl a hegyen, egy mélyebb völgy
6993 15 | óriás hegyektől körülvéve a Szent Anna-tó: csendes,
6994 15 | mintha most merült volna fel a tenger alól az egész tájék.
6995 15 | alig van többé. Mikor ez a tó is, meg az a másik is
6996 15 | Mikor ez a tó is, meg az a másik is odafenn, mely most
6997 15 | mely most fűvel van benőve, a kis vízitündérek országa
6998 15 | vízitündérek országa volt s a zöld vízikirály térdig érő
6999 15 | gyékény tutajon kievezett a zöld patakra aranyhajú leányaival,
7000 15 | délutánokon át eljátszadoztak a meleg napfényben, a kis