bold = Main text
      Part                                                grey = Comment text

 7001   15   |         eljátszadoztak a meleg napfényben, a kis hüvelyknyi tündérkék
 7002   15   |             hüvelyknyi tündérkék hintáztak a falevélen, elbújtak a nagy
 7003   15   |            hintáztak a falevélen, elbújtak a nagy harangvirágok üregeibe
 7004   15   |          kukucskáltak elő, pohárnak vették a gyöngyvirág kelyhecskéit
 7005   15   |               ittak belőle, szembeszálltak a tücskökkel s más harcias
 7006   15   |                vívtak velök, megnyergelték a nagy pávaszemes pillangót,
 7007   15   |                   pillangót, s ingerkedtek a csúf, fekete pókkal, izmos
 7008   15   |               selyemfátyolokat, úgy illett a termetükre.~A vén vízkirály
 7009   15   |                   úgy illett a termetükre.~A vén vízkirály azalatt behúzta
 7010   15   |                  senkit, szakállát belepte a penész, haját a moha, képén
 7011   15   |                    belepte a penész, haját a moha, képén ezer ránc volt,
 7012   15   |                   ránc volt, s kezei, mint a reves fa, olyan sárgák voltak.~
 7013   15   |                 sárgák voltak.~De leányai, a szép tündérleányok egészen
 7014   15   |                testüknél nem volt fehérebb a hó, kék szemeiknél nem volt
 7015   15   |                     fa megállt hallására s a zengő madarak elhallgattak,
 7016   15   |             azonban emberek látogatták meg a tájat s megtetszett nekik
 7017   15   |                  tájat s megtetszett nekik a szép, csendes, magányos
 7018   15   |              tiszteletére”, mondának s oda a tengerszem partjára, a mély
 7019   15   |                 oda a tengerszem partjára, a mély völgybe építettek egy
 7020   15   |                nagy búcsújárások történtek a székely földről a bájos
 7021   15   |                történtek a székely földről a bájos Szent Anna-tóhoz.
 7022   15   |                    bájos Szent Anna-tóhoz. A bűnösök, a szenvedők hetekig
 7023   15   |               Szent Anna-tóhoz. A bűnösök, a szenvedők hetekig elimádkoztak
 7024   15   |                   hetekig elimádkoztak ott a magányos kápolna küszöbén,
 7025   15   |                 magányos kápolna küszöbén, a minden emberi laktól távol
 7026   15   |                  megvigasztalva hagyták el a szentelt helyet.~Egy vén
 7027   15   |                helyet.~Egy vén remete volt a kápolna állandó őre, az
 7028   15   |            mindennap háromszor megcsendíté a harangot, s az ősrengetegben
 7029   15   |                    nem szerette e hangokat a zöld vízikirály, a tündérek
 7030   15   |                hangokat a zöld vízikirály, a tündérek nem állhatják a
 7031   15   |                   a tündérek nem állhatják a harangszót; elbújnak, elrepülnek
 7032   15   |                elbújnak, elrepülnek előle; a vízitündérek sohasem mertek
 7033   15   |               sohasem mertek már kiszállni a Szent Anna-tó partján, fehér
 7034   15   |            melegítni, aranyhajukat fésülni a napfényben; zsoltárének,
 7035   15   |                    onnan. Mind felhúzódtak a felső tengerszembe, mely
 7036   15   |                   felső tengerszembe, mely a hegy alatt össze van kötve
 7037   15   |                 Hogy még oda se hallhassák a kínzó harangcsengést, elkezdtek
 7038   15   |                  harangcsengést, elkezdtek a kis lidérkék apró vízigyökerekből,
 7039   15   |          vízifolyondárból ingó bürüt fonni a víz színére. Mindig fonták,
 7040   15   |                  évről évre vastagabb lett a szövedék; moh benőtte, fű
 7041   15   |              felverte, egészen hasonlított a mezőhöz, csakhogy a fű gyökerei
 7042   15   |            hasonlított a mezőhöz, csakhogy a fű gyökerei a mély vízbe
 7043   15   |                     csakhogy a fű gyökerei a mély vízbe ágaztak le.~Csak
 7044   15   |                   le.~Csak itt-ott hagytak a dolgos lidérkék nagy, gömbölyű
 7045   15   |                   nagy, gömbölyű ablakokat a csodálatos szövevényen,
 7046   15   |                csodálatos szövevényen, hol a nap lesüthessen a víz alá,
 7047   15   |         szövevényen, hol a nap lesüthessen a víz alá, s a tündérek feljöhessenek
 7048   15   |                   lesüthessen a víz alá, s a tündérek feljöhessenek széttekinteni
 7049   15   |                feljöhessenek széttekinteni a világon. Ezek a tengerszemecskék
 7050   15   |              széttekinteni a világon. Ezek a tengerszemecskék sohasem
 7051   15   |                   sohasem nőttek be fűvel.~A harangszó azonban idáig
 7052   15   |                   idáig is elhallatszott s a vízikirály mérgében tépte
 7053   15   |                 mérgében tépte szakállát s a bűbájos vízitündérkék kínjokban
 7054   15   |             kínjokban sírtak éjszaka, hogy a pásztorlegények nem merték
 7055   15   |                legeltetni marháikat, félve a csodás hangoktól.~Egyszer
 7056   15   |                   jól megmondta neki, hogy a kokojszás felé ne hajtsa
 7057   15   |                   kokojszás felé ne hajtsa a tulkokat, az agyafúrt csak
 7058   15   |         elszunnyadt, arra ébredt fel, hogy a kokojsza felől nagy bikabömbölést
 7059   15   |        furkósbotját, arra szaladt, ahonnan a bömbölés jött.~Nem látott
 7060   15   |                alig tudott kivergődni újra a szárazra, egészen átázva.~
 7061   15   |                  szárazra, egészen átázva.~A bika hangja egy vízimadártól
 7062   15   |              zúgott, hogy maga után csalja a legényt.~Ez azonban nem
 7063   15   |           káromkodott odáig.~Amint azonban a tűz mellé tett subáját keresi,
 7064   15   |             halavány kezeit ott melengetve a tűznél.~Az oláh legény sokat
 7065   15   |                legény sokat tanult odahaza a lidércekről s nagyon megörült,
 7066   15   |                  zsák ezüstöt – mondá neki a vízikirály, szakállából
 7067   15   |                    vízikirály, szakállából a vizet csavarva.~– Mit adjak
 7068   15   |                    Mit adjak érte? – kérdé a pásztor.~– Hozd el nekem
 7069   15   |                   pásztor.~– Hozd el nekem a Szent Anna-kápolnából a
 7070   15   |                    a Szent Anna-kápolnából a harangot, s vesd bele a
 7071   15   |                    a harangot, s vesd bele a tengerszembe, ott, ahol
 7072   15   |                    tengerszembe, ott, ahol a nagy veres fenyő kilátszik
 7073   15   |                 nagy veres fenyő kilátszik a kokojszábol. Arra van felakasztva
 7074   15   |                  csak akit én vezetek oda.~A legény megörült a szónak;
 7075   15   |             vezetek oda.~A legény megörült a szónak; kezet adott a tündérnek;
 7076   15   |             megörült a szónak; kezet adott a tündérnek; csupa víz lett
 7077   15   |                  tündérnek; csupa víz lett a marka attól, mintha reves
 7078   15   |               megígérte, hogy elhozza neki a harangot.~A vízikirály ismét
 7079   15   |                   elhozza neki a harangot.~A vízikirály ismét visszaballagott.
 7080   15   |                  lépten csak úgy tocsogott a lába, mintha vízben, sárban
 7081   15   |                járna, s reggel meglátszott a nyoma, hogy ott a fű mind
 7082   15   |              meglátszott a nyoma, hogy ott a fű mind kisárgult.~Másnap
 7083   15   |                   mennyköves zivatar volt; a pásztorlegény elindult a
 7084   15   |                   a pásztorlegény elindult a harangot elorozni. A villám
 7085   15   |              elindult a harangot elorozni. A villám hullott előtte, utána,
 7086   15   |                 előtte, utána, belecsapott a tóba is sistergő istennyilával:
 7087   15   |                    sistergő istennyilával: a szentségtörő nem tért vissza.
 7088   15   |              szentségtörő nem tért vissza. A jámbor remete aludt az Úr
 7089   15   |                oltalmában, nem vette észre a rablást. A harang háromszor
 7090   15   |                 nem vette észre a rablást. A harang háromszor megkondult,
 7091   15   |                  háromszor megkondult, míg a tolvaj levette állványáról
 7092   15   |               szinte megszakadt bele, amíg a kokojszáig emelte, pedig
 7093   15   |                    elvihette volna máskor.~A vén tündér már várt reá
 7094   15   |                    vén tündér már várt reá a parton. Amint meglátta a
 7095   15   |                   a parton. Amint meglátta a harangot, gyilkos örömmel
 7096   15   |                dolga az volt, hogy kitépte a harang nyelvét s mint hatalmas
 7097   15   |             magával előre. Utána lépkedett a juhász, be a kokojsza közepéig.
 7098   15   |               Utána lépkedett a juhász, be a kokojsza közepéig. A hajló
 7099   15   |                    be a kokojsza közepéig. A hajló bürü süllyedt, ingott
 7100   15   |                     Ne félj semmit – szólt a tündér – mindjárt a fenyőnél
 7101   15   |                  szólt a tündér – mindjárt a fenyőnél leszünk.”~A zivatar
 7102   15   |              mindjárt a fenyőnél leszünk.”~A zivatar is elmúlt addig,
 7103   15   |                   zivatar is elmúlt addig, a hold is kisütött szépen,
 7104   15   |                   is kisütött szépen, mire a fenyőhöz értek, melynek
 7105   15   |                 értek, melynek töve mélyen a víz fenekén volt.~A juhász
 7106   15   |                 mélyen a víz fenekén volt.~A juhász itt belehajítá a
 7107   15   |                    A juhász itt belehajítá a vízbe a harangot; nagyot
 7108   15   |              juhász itt belehajítá a vízbe a harangot; nagyot szólt az
 7109   15   |                  harangot; nagyot szólt az a vízbe esve, s még a víz
 7110   15   |               szólt az a vízbe esve, s még a víz alatt is zúgott. A tündér
 7111   15   |                 még a víz alatt is zúgott. A tündér pedig leemelé ágairól
 7112   15   |               tündér pedig leemelé ágairól a két tarisznyát, egyben arany
 7113   15   |                  másikban ezüst színültig; a juhászlegény kétfelől nyakába
 7114   15   |                    menjen már most vissza.~A tündér megmagyarázta neki:~„
 7115   15   |                  eme sárga virágokat látod a fű között, oda bátran léphetsz
 7116   15   |               annak erős gyökere van, mint a kötél, összefogja jól a
 7117   15   |                    a kötél, összefogja jól a bürüt, s nem szakad le az
 7118   15   |                 szakad le az ember alatt.”~A juhász jól vigyázott rá
 7119   15   |                óvatosan lépkedve, kijutott a száraz partra, de az a két
 7120   15   |            kijutott a száraz partra, de az a két tarisznya olyan nehéz
 7121   15   |                 tarisznya olyan nehéz volt a vállán; úgy húzták lefelé
 7122   15   |                  vállán; úgy húzták lefelé a földre, végre lerogyott
 7123   15   |                   rögtön bikává változott.~A székely gazda másnap este
 7124   15   |                  támadt e csodaállat, hogy a juhászlegény tüszője azon
 7125   15   |              tüszője azon módon ott maradt a derekán által fűzve s két
 7126   15   |                   két felől ott csüggöttek a pénzes tarisznyák. A vad
 7127   15   |            csüggöttek a pénzes tarisznyák. A vad állat úgy sóhajtott,
 7128   15   |                könnyezett, mint egy ember.~A jámbor székely nem tudta
 7129   15   |               székely nem tudta mire vélni a csodát, de nemsokára meghallá,
 7130   15   |            meghallá, hogy éjszaka ellopták a kápolna csengettyűjét s
 7131   15   |           nagyobbat, mint az előbbi, ennek a fele is ezüstből volt öntve.~
 7132   15   |               hangja, tompán ütődött hozzá a nyelv, nemkülönben, mintha
 7133   15   |                   bőrből lett volna varrva a harang.~Éjszaka pedig odajártak
 7134   15   |                    Éjszaka pedig odajártak a vérszemet vett tündérek
 7135   15   |                    vérszemet vett tündérek a kápolna elé s csufondárosan
 7136   15   |                   csufondárosan kötekedtek a jó öreg remetével, úgy énekeltek
 7137   15   |                   remetével, úgy énekeltek a víz színén, gúnyosan utánozva
 7138   15   |                  színén, gúnyosan utánozva a harang hangját:~Gingalló!~
 7139   15   |              Gingalló!…~Maig is ismerős az a harangszó hangja azon a
 7140   15   |                    a harangszó hangja azon a vidéken, a dajkák mulattatják
 7141   15   |           harangszó hangja azon a vidéken, a dajkák mulattatják vele
 7142   15   |                    dajkák mulattatják vele a gyermekeket.~A remete és
 7143   15   |            mulattatják vele a gyermekeket.~A remete és az egész népség
 7144   15   |                  egész népség sokat jártak a szent kápolnához, énekelve,
 7145   15   |                  énekelve, imádkozva, hogy a boldog Istenanya adja vissza
 7146   15   |               látott az ősz remete: mintha a Szent Szűzanya leszállt
 7147   15   |              Szűzanya leszállt volna hozzá a megnyílt égből s kézenfogva
 7148   15   |              kézenfogva elvezette volna őt a felső kokojszás tóig, ott
 7149   15   |         tengerablakon leszállt vele együtt a vizek alá. A remete reszketett
 7150   15   |                   vele együtt a vizek alá. A remete reszketett magában,
 7151   15   |                   ne féljen, s szállt vele a nagy mélységbe alá. Amint
 7152   15   |                  nagy mélységbe alá. Amint a megdicsőült szent homlokáról
 7153   15   |                   homlokáról szétsugárzott a mennyei világosság, a vízalatti
 7154   15   |        szétsugárzott a mennyei világosság, a vízalatti szörnyalakok ezernyi
 7155   15   |              futottak széjjel előlük, lenn a víz fenekén megpillantá
 7156   15   |                    víz fenekén megpillantá a remete az elveszett harangot,
 7157   15   |                  körülfolyták azt egészen, a százkarú szövedék megkötözte,
 7158   15   |                    megkötözte, s rajta ült a zöld tündérkirály, aludt
 7159   15   |                    mint egy nagy vízi ung, a harang mellett feküdtek
 7160   15   |                  égi szent ekkor azt mondá a remetének:~– Amíg e harang
 7161   15   |                 remetének:~– Amíg e harang a víz alól vissza nem kerül,
 7162   15   |                   vidéken.~Azzal elbocsátá a remete kezét, ki megijedt,
 7163   15   |                   kezét, ki megijedt, hogy a vízben marad, s amint a
 7164   15   |                    a vízben marad, s amint a szent nő keze után kapott,
 7165   15   |                hogy ruhájáról nem csorgott a víz.~Másnap elmondá e látást
 7166   15   |                    Másnap elmondá e látást a vidék lakosainak, rögtön
 7167   15   |            bizakodva magukban, megkísérték a veszélyes utat, leszállni
 7168   15   |                  veszélyes utat, leszállni a vizek alá, s felkeresni
 7169   15   |                    vizek alá, s felkeresni a víz fenekén a harangot.
 7170   15   |                   felkeresni a víz fenekén a harangot. Egy sem jött vissza
 7171   15   |                   sem jött vissza közülük. A gonosz tündérek ott alant
 7172   15   |                  fiaikat, hogy ne menjenek a kokojszáshoz. És azok mégis
 7173   15   |                  azok mégis elmentek.~Azok a kék tengerszemek úgy csalogatták
 7174   15   |                csalogatták messziről, azok a bájos énekhangok úgy hívogatták
 7175   15   |                  mennie, meg kellett látni a hableányt, mint fürdik az
 7176   15   |           társaihoz vissza.~Három fia volt a székely gulyásnak, kinek
 7177   15   |                  gulyásnak, kinek bojtárja a harangot elsüllyeszté, mind
 7178   15   |                harangot elsüllyeszté, mind a hármat szívből kérte otthon
 7179   15   |            édesanyja, hogy ne közelítsenek a tündérek tanyájához. Bár
 7180   15   |                 Mindennap másik fiú őrizte a legelő gulyát, melynek az
 7181   15   |                    átváltozott bojtár volt a vezető kolomposa. Ez amint
 7182   15   |                 kezdett, magától megindult a tó partjáról s tova terelte
 7183   15   |                   partjáról s tova terelte a csordát, hogy ott ne lepje
 7184   15   |                   éjszaka. Egy este, midőn a legnagyobbik testvéren volt
 7185   15   |                legnagyobbik testvéren volt a sor, ez megköté a vezértulkot
 7186   15   |           testvéren volt a sor, ez megköté a vezértulkot egy fa derekához,
 7187   15   |               mehessen onnan, s maga leült a vízpartra.~A vezértulok
 7188   15   |                    maga leült a vízpartra.~A vezértulok olyan keservesen
 7189   15   |                 nem hajtott rá, hanem várt a tündérekre.~Amint feljött
 7190   15   |                  tündérekre.~Amint feljött a hold a föld fölé, a hableány
 7191   15   |           tündérekre.~Amint feljött a hold a föld fölé, a hableány is
 7192   15   |                feljött a hold a föld fölé, a hableány is megjelent a
 7193   15   |                    a hableány is megjelent a víz fölött: a legidősebb
 7194   15   |                    megjelent a víz fölött: a legidősebb tündérleány volt,
 7195   15   |               foszlánnyá tépnék, elrepülne a légben, mint az őszi ökörnyál.~
 7196   15   |                     mint az őszi ökörnyál.~A pásztor ifjú el volt bűvölve
 7197   15   |               pásztor ifjú el volt bűvölve a tüneménytől, szemét majd
 7198   15   |                szíve dobogását meghallotta a tündérleány.~– Pásztor ifjú,
 7199   15   |                   végy el engem feleségül.~A pásztorlegény felelt neki:~–
 7200   15   |               napfényes domboldalon lakom, a hajnal midőn hasad, különb
 7201   15   |                  Jöjj te hozzám feleségül.~A tündérleány szót fogadott,
 7202   15   |             ifjúhoz, odanyújtá felé kezét, a pásztor ifjú azt gondolta,
 7203   15   |                 hogyha egyszer megfoghatta a tündér kezét, majd kirántja
 7204   15   |                    kezét, majd kirántja őt a vízből, odaszorítja keblére,
 7205   15   |                  sem mehetne többet vissza a vizekbe.~Ámde amint odaadta
 7206   15   |                   Ámde amint odaadta kezét a tündérnek, egyszerre megragadta
 7207   15   |                   megragadta ez őt erősen, a tündérek erősebbek az embereknél,
 7208   15   |              pillantás alatt berántotta őt a vízbe, csak a visszhang
 7209   15   |                berántotta őt a vízbe, csak a visszhang kiáltá utána halálsikoltását
 7210   15   |         halálsikoltását az ifjúnak.~Másnap a középső testvér ment el
 7211   15   |                    középső testvér ment el a tópartra bátyja helyett
 7212   15   |                    tópartra bátyja helyett a gulyát őrizni, éjszaka ő
 7213   15   |                 őrizni, éjszaka ő is kiült a tópartra, neki a második
 7214   15   |                  is kiült a tópartra, neki a második tündér jelent meg;
 7215   15   |                 siralmasan.~Harmadik éjjel a legkisebb testvéren volt
 7216   15   |                   legkisebb testvéren volt a sor.~Anyja, apja hasztalan
 7217   15   |                     nem visznek azok engem a víz alá.~Kimenvén a gulyához,
 7218   15   |                  engem a víz alá.~Kimenvén a gulyához, vitt magával egy
 7219   15   |                 kötelet, azzal összekötözé a tulkokat szarvaiknál fogva,
 7220   15   |                tulkokat szarvaiknál fogva, a legutolsó volt a vezértulok.
 7221   15   |                    fogva, a legutolsó volt a vezértulok. Azzal saját
 7222   15   |               Azzal saját derekára hurkolá a kötél másik végét s megveregetve
 7223   15   |                 másik végét s megveregetve a vezértulok nyakát, ezt bízta
 7224   15   |                 tündért vadászni. Kicsalom a partra, megfogom a kezét,
 7225   15   |                Kicsalom a partra, megfogom a kezét, s ha akkor azt mondom: „
 7226   15   |                    akkor azt mondom: „hopp a Jézus nevével, Szűz Mária
 7227   15   |                 meglássuk: nem húzzuk-e ki a tündért onnan a vízből?~
 7228   15   |                húzzuk-e ki a tündért onnan a vízből?~A hold ismét feljött
 7229   15   |                    tündért onnan a vízből?~A hold ismét feljött szépen,
 7230   15   |                 hold ismét feljött szépen, a pásztor ifjú gyönyörűen
 7231   15   |              pásztor ifjú gyönyörűen fútta a tilinkóját egy jávorfa alatt,
 7232   15   |                   egy jávorfa alatt, midőn a tengerszem kék tükréből
 7233   15   |                  kék tükréből csak kibukik a legkisebb tündérleány.~Valamennyi
 7234   15   |              ölelnivaló.~Amint meglátta őt a pásztorifjú, elhagyta a
 7235   15   |                    a pásztorifjú, elhagyta a fuvolaszót s megszólítá
 7236   15   |                  jöjj én hozzám feleségül.~A szelíd, szép tündérgyermek
 7237   15   |                    tündérgyermek megszánta a gyönge ifjút, s szelíd csengő
 7238   15   |                 nálad nélkül, – felelte rá a pásztorifjú.~– Mit kívánsz
 7239   15   |              kihajítá övét s gyöngyfüzérét a partra. De az ifjú csak
 7240   15   |                anyámhoz, úgy tartunk, mint a madarat az égben.~A tündérleány
 7241   15   |                   mint a madarat az égben.~A tündérleány szomorúan lebegett
 7242   15   |             tündérleány szomorúan lebegett a víz színén a part füvéig,
 7243   15   |            szomorúan lebegett a víz színén a part füvéig, alant a vízivirágok
 7244   15   |                színén a part füvéig, alant a vízivirágok olyan közelnek
 7245   15   |                    lehetne szakítani őket.~A tündérleány odaérve az ifjúhoz,
 7246   15   |             elkiáltá nagy hangosan:~– Hopp a Jézus nevével, szűz Mária
 7247   15   |                   hajsz!~De kaphatta volna a tündért jobb kézzel is,
 7248   15   |                    volna őt azokkal együtt a tündérleány mély vízfenekére,
 7249   15   |                   csillagában, s hogyha az a bűbájos tűz, mely férfi
 7250   15   |                   minden tündérhatalomnál.~A szép vízilányka csak azon
 7251   15   |                lesz szerető földi asszony.~A zöld vízikirály s a hableány
 7252   15   |               asszony.~A zöld vízikirály s a hableány testvérek, amidőn
 7253   15   |                     amidőn meglátták, hogy a küldött tündér nem bír az
 7254   15   |             odarohantak mind, belefogóztak a tündérleány öltönyébe, a
 7255   15   |                   a tündérleány öltönyébe, a lidérkék, hínárkák átölelték
 7256   15   |                   Mind hasztalan volt már: a tündérnek nem volt ereje
 7257   15   |                   tündérnek nem volt ereje a földi ifjú felett, mert
 7258   15   |                   tündért lefegyverze már.~A tulkok megfeszített erővel
 7259   15   |             kapaszkodtak mindjobban előre, a hableányka már egész térdig
 7260   15   |                  egész térdig kiemelkedett a vízből, látható volt a szegletes
 7261   15   |        kiemelkedett a vízből, látható volt a szegletes fejű szörnyek
 7262   15   |                erőfeszítés, még egy csók s a tündér a szárazon volt,
 7263   15   |                    még egy csók s a tündér a szárazon volt, a szörnyek
 7264   15   |                    tündér a szárazon volt, a szörnyek visszaomlottak
 7265   15   |                    szörnyek visszaomlottak a vízbe, úgy szétcsapva a
 7266   15   |                    a vízbe, úgy szétcsapva a hullámot, hogy az kétfelől
 7267   15   |                    valamennyi fát besodort a partról s egész éjjel zajgott,
 7268   15   |                egész éjjel zajgott, zúgott a tengerszem, mintha nagy
 7269   15   |                    forralnák alulról, vagy a zivatar forgatná fel fenekestül.~
 7270   15   |                  Az ifjú pedig ölébe vette a rablott hableánykát, felültette
 7271   15   |                    ment vele apja házához.~A fiú szülői hogy megörültek,
 7272   15   |               jobban elcsodálkoztak, midőn a szép tündérleányt megpillantották,
 7273   15   |                magával hozott. Ha valahol, a székelyföldön csak van szép
 7274   15   |                    veszi.~Nem is kérdezték a jó öregek egy cseppet sem,
 7275   15   |                  öltözetet szerezni, minőt a székelyföldön viselnek,
 7276   15   |               viselnek, s mikor bekötötték a fejét, senki sem mondta
 7277   15   |                  székely anya szülte, mint a többit.~Az ifjú nagy boldog
 7278   15   |                 Senki sem gyanította, hogy a szép menyecske nem földi
 7279   15   |               mindig nedves folt marad, és a kert virágai vették észre,
 7280   15   |                  napokon ott járt közöttük a víztündér, hogy éledtek
 7281   15   |             körüljárta.~Egyszer fiat szült a tündér; amint világra jött
 7282   15   |                 tündér; amint világra jött a gyermek, megfogta őt lábujja
 7283   15   |                 egészen egy kád vízbe, míg a gyermek elkezdett evickélni,
 7284   15   |                 elereszté egészen s úszott a gyermek magától a víz alatt
 7285   15   |                   úszott a gyermek magától a víz alatt és víz felett,
 7286   15   |                  alatt és víz felett, mint a maszületett ung szokott
 7287   15   |                    látta e tüneményt, mert a tündér egyedül volt, s mire
 7288   15   |                   mire mások jöttek hozzá, a gyermek pólyába volt kötve
 7289   15   |                valahányszor egyedül maradt a tündér gyermekével, mindig
 7290   15   |          gyermekével, mindig kibontotta őt a pólyából s beleereszté a
 7291   15   |                   a pólyából s beleereszté a kád vízbe, hol az vígan
 7292   15   |               vígan lubickolt, le-lemerült a víz fenekére s hamarább
 7293   15   |             hamarább megtanult úszni, mint a földön járni.~Hét esztendős
 7294   15   |                   keresztül és visszaúszta a Szent Anna tavát s felhozta
 7295   15   |                Szent Anna tavát s felhozta a tó fenekéről a beleejtett
 7296   15   |                    felhozta a tó fenekéről a beleejtett aranypoharat,
 7297   15   |               miket anyjának hordott haza. A környék csodabúvárnak nevezte
 7298   15   |                   csodabúvárnak nevezte el a gyermeket.~Azon közben múlt
 7299   15   |                   Azon közben múlt az idő: a fiú embernyi emberré növekedett,
 7300   15   |                növekedett, aki fiatal volt a környéken, mind öreg emberré
 7301   15   |                mind öreg emberré lett már; a vén remete is régen megtért
 7302   15   |                    remete is régen megtért a kis kápolnából más fényesebb
 7303   15   |                    angyalkák ministrálnak, a szeráfok harangoznak; az
 7304   15   |               idejét hosszú idők óta.~Csak a tündér arca nem változott:
 7305   15   |                 tündér arca nem változott: a tündérek nem vénülnek, most
 7306   15   |                mint midőn először elhagyta a hullámokat, úgyhogy aki
 7307   15   |                    templomban, nem múlt el a csapás rólok. A kokojszás
 7308   15   |                    múlt el a csapás rólok. A kokojszás tava pedig megnőtt,
 7309   15   |                megnőtt, hogy szinte elönté a vidéket.~E nagy ínség napján
 7310   15   |                nagy ínség napján kivezette a tündér gyermekét a tengerszemekhez
 7311   15   |               kivezette a tündér gyermekét a tengerszemekhez s megmondá
 7312   15   |            tengerszemekhez s megmondá neki a mély vizek titkait.~– Itt
 7313   15   |                 valók. Egyikünk anyja volt a felhő, másikunké a patak,
 7314   15   |                    volt a felhő, másikunké a patak, az enyim volt az
 7315   15   |                 tündér, ki ha megharagszik a földre, börtönbe zárja anyáinkat,
 7316   15   |                    tó. Azért van szárazság a földön, azért apadt ki minden
 7317   15   |                 forrás. Eredj fiam, szállj a víz alá, mess egy jó birsalmabotot
 7318   15   |                  bátran közéjük vágsz; ott a sárga liliomokon túl megtalálod
 7319   15   |                  liliomokon túl megtalálod a tündérkirály palotáját,
 7320   15   |                   ezer szobán keresztül, s a szobák gyémánttal s smaragddal
 7321   15   |             szárnyas tengeri ördögök őrzik a bejárást, három sor fog
 7322   15   |                  folyosón átmenve, eljutsz a vízkirály hálótermébe, gyöngyháztól
 7323   15   |                    ennek padozatja, gyöngy a mennyezetje, smaragdcserepekben
 7324   15   |                 azokon ugrálnak ágról-ágra a kis rózsaszínű békák, amik
 7325   15   |                   amik úgy énekelnek, mint a fülemile, s játszadoznak
 7326   15   |           égszínkék gyíkokkal. Közepén van a nagy kristálymedence, melybe
 7327   15   |                   aranyhal torkából, hátul a fülkében álla vízkirály
 7328   15   |                azon ül tündérkirály, ezüst a szakálla, zöldbársony ruhája,
 7329   15   |                     ezüstkígyó van tekerve a körül öv gyanánt. Mellette
 7330   15   |                  üresek azok, mert beléjök a vízbefojtottak lelkei vannak
 7331   15   |                  vannak sorba rakva ottan; a szem is káprázik, hogyha
 7332   15   |                  ez kezedben lesz, vidd ki a palotából, addig vigyázz,
 7333   15   |                  bevégezted és jer vissza.~A csodabúvár szót fogadott
 7334   15   |                   az erdőről, beveté magát a vízbe a sárga liliomokon
 7335   15   |              erdőről, beveté magát a vízbe a sárga liliomokon túl.~Rögtön
 7336   15   |                    túl.~Rögtön körülfogták a vizek szörnyei, négyszegletes
 7337   15   |                kacskaringós kígyók, s azok a hemzsegő, ázaléktestű számlálhatlan
 7338   15   |                   szipolyoznak, s közöttük a hosszú vízalatti állatnövények
 7339   15   |                  gyökereik állati torkába.~A csodabúvár nem ijedt meg
 7340   15   |                 csigaodujába, s megragadva a legtorkosabb szörnyeteg
 7341   15   |                  hova tudott. Azzal felült a megjuhászodott szörnyállat
 7342   15   |               vízkirály palotájához.~Aludt a zöld tündér éppen mohaágyában,
 7343   15   |                   éppen mohaágyában, midőn a csodabúvár lépteinek hangja
 7344   15   |                    erre fölébredt:~– Ki az a vakmerő, ki ide jönni mer? –
 7345   15   |                   összecsapott vele, egyet a botjára, mást meg a hátára;
 7346   15   |                  egyet a botjára, mást meg a hátára; a tündérkirály kiejté
 7347   15   |                botjára, mást meg a hátára; a tündérkirály kiejté kezéből
 7348   15   |                   oly hangon, hogy odafenn a tengerszem mind buggyot
 7349   15   |               adjátok ki az én bátyáimat s a többi jó ifjakat, kik a
 7350   15   |                    a többi jó ifjakat, kik a vízbe fúltak, s kiknek lelkeit
 7351   15   |                   tündérek.~Azok előhozták a zárt palackokat, az ifjú
 7352   15   |                   fehér buborék szállt fel a vizeken keresztül a magasba,
 7353   15   |                    fel a vizeken keresztül a magasba, a szűk palack torkán
 7354   15   |               vizeken keresztül a magasba, a szűk palack torkán keresztül
 7355   15   |                  törvén, emberhangot adva.~A tündérek nyájasan ölelték
 7356   15   |                  Istené az. Adjátok vissza a kápolna harangját, mely
 7357   15   |                  itt van nálatok elrejtve.~A tündérek mind nagy jajkiáltással
 7358   15   |                 sikoltottak fel e szóra, s a vén vízkirály szakálla szemlátomást
 7359   15   |                azelőtt.~Az ifjú megtalálta a harangot, megtisztítá azt
 7360   15   |                 hínártól s kivitte magával a kristálypalotából.~Künn
 7361   15   |                    kristálypalotából.~Künn a vizek alatt megüté azt suhogójával.
 7362   15   |                   Háromszor nagyot kondult a szent harang.~Első kondulásra
 7363   15   |                   robaj nélkül összeomlott a kristálypalota, fényes oszlopok,
 7364   15   |                  kongásra összezsugorodtak a vizek szörnyei, úgy elenyésztek
 7365   15   |                  szörnyei, úgy elenyésztek a vizek fenekén, mintha nem
 7366   15   |                mintha nem is lettek volna.~A harmadik kondulásnál két
 7367   15   |                   két karcsú süllő úszkált a palota romjai fölött, s
 7368   15   |                 zöld varangy gubbaszkodott a kiálló kémény tetején. Ezek
 7369   15   |                kémény tetején. Ezek voltak a tündérek. Még most is ilyen
 7370   15   |                 ilyen alakban élnek.~Amint a tenger felszínére ért az
 7371   15   |              tenger felszínére ért az ifjú a visszanyert haranggal, ime,
 7372   15   |              tizenkét fehér hattyút látott a víz színén úszni, ahány
 7373   15   |                ahány buborékot kibocsátott a palackból; kettő a hattyúk
 7374   15   |             kibocsátott a palackból; kettő a hattyúk közül odaúszott
 7375   15   |          mindannyian, s bűbájosan énekelve a magasból, elrepültek messze
 7376   15   |               látott pásztort pillanta meg a tulkok előtt, a kolomp a
 7377   15   |               pillanta meg a tulkok előtt, a kolomp a pásztor nyakára
 7378   15   |                   a tulkok előtt, a kolomp a pásztor nyakára volt még
 7379   15   |                 kötve akkor is. Az vetette a harangot a vízbe, melyet
 7380   15   |                  is. Az vetette a harangot a vízbe, melyet most az ifjú
 7381   15   |                     amelyet fia lerontott.~A harangot azután ismét feltették
 7382   15   |            harangot azután ismét feltették a kápolnába s újra hangzott
 7383   15   |            hangzott az imára hívó csengése a vidéken, utasoknak örömére,
 7384   15   |           búcsújáró helye volt e vidék, ez a tó környéke a székely népnek.~
 7385   15   |                    vidék, ez a tó környéke a székely népnek.~Most, ha
 7386   15   |                vannak még valahol tündérek a víz alatt, ismét elfoglalhatják
 7387   15   |                ismét elfoglalhatják bátran a tengerszemeket; nincs harang,
 7388   15   |                  harang, sem énekszó többé a Szent Anna tava körül, csak
 7389   15   |                Szent Anna tava körül, csak a méla, elfogó hallgatás tudatja
 7390   16   |                                            A koldusgyermek ~KARÁCSONI
 7391   16   |                 TÖRTÉNET~Az apját leütötte a hajókötél, a vízbe fulladt.
 7392   16   |                apját leütötte a hajókötél, a vízbe fulladt. Az anyja
 7393   16   |                 forrólázt kapott, meghalt. A kisfiú egyedül maradt, és
 7394   16   |                Mikor kivitték az anyját is a temetőbe, a kisfiú elgondolta
 7395   16   |                   az anyját is a temetőbe, a kisfiú elgondolta magában: „
 7396   16   |                  meg, hogyha valamim fáj?”~A szomszédok is elköltöztek,
 7397   16   |                    ki oda, idegenek jöttek a régiek helyébe, akiknél,
 7398   16   |             helyébe, akiknél, ha megjelent a kisfiú, ha bekérezkedett
 7399   16   |            szögletnél szépen, s úgy nézett a jövőmenő emberek szemébe:
 7400   16   |                kapni, annak ki kell nyitni a száját. Az igazi koldusgyerek
 7401   16   |                   koldusgyerek jobban érti a mesterségét; az utánaszalad
 7402   16   |                mesterségét; az utánaszalad a cifra uraknak, hozzájok
 7403   16   |                     Meg is halt volna éhen a kis poronty mindjárt az
 7404   16   |                   nem árult volna ott azon a szögleten, amelyikhez ő
 7405   16   |                    elnézte, mit ácsorog az a kisfiú ottan olyan sokáig.
 7406   16   |                  aztán mármost eredj haza!~A kisfiú hozzá volt szoktatva
 7407   16   |                kisfiú hozzá volt szoktatva a szófogadáshoz, s ahogy mondták
 7408   16   |                   ház ajtaja be van zárva. A kis árva fiú úgy elsírdogált
 7409   16   |                    álmában megölelgeté azt a követ, ami olyan jó volt,
 7410   16   |                  volt, hogy gyenge tagjait a szél ellen védelmezte, s
 7411   16   |                  felébredt, mikor úgy fújt a hideg szél! s nyögve fordult
 7412   16   |                   Másnap megint felkereste a jó kofaasszonyt, aki látva,
 7413   16   |               negyednap megint ott találta a jó öregasszonyt.~Ötödnap
 7414   16   |               Ötödnap pedig hiába várt reá a szegleten, sokan jöttek,
 7415   16   |                  az öreg nem jött ezúttal.~A kis árva fiú végre megkérdezé
 7416   16   |               megszólítni):~– Hol van most a jó néne?~– Ma nem fog itt
 7417   16   |                árulni, fiam, – felelt neki a koldus – mert ma ünnep van.~–
 7418   16   |                 ünnep?~– Mert ma született a Jézus, látod, kisfiam, hogy
 7419   16   |                     hogy mennek az emberek a templomba.~Ahová annyian
 7420   16   |                    szabad bemenni, gondolá a kis árva, s hogyan örült,
 7421   16   |                    midőn látta, hogy ebből a nagy-nagy házból, aminél
 7422   16   |             engedik ott gyönyörködni abban a sok szép énekben, s ellenni
 7423   16   |                    szép énekben, s ellenni a sok ékes öltözetű úr között.~
 7424   16   |                 ember azután sokat beszélt a népnek, elmondá, hogy született
 7425   16   |                    elmondá, hogy született a kis Jézus jászolban, pásztorok
 7426   16   |                    hogy szerette azután is a gyermekeket mindig.~Úgy
 7427   16   |                    volna napestig, amit ez a tiszteletreméltó férfi beszélt.~
 7428   16   |                  bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus.~A kis árva úgy
 7429   16   |                 azokban aludt a kis Jézus.~A kis árva úgy el tudta azokat
 7430   16   |               Mosolygó asszonyságok jöttek a boltokba, vásároltak azokból
 7431   16   |               boltokba, vásároltak azokból a tündéri szépségekből, ki-ki
 7432   16   |             kisfiának, kisleányának – amit a kis Jézus küldött nekik.~
 7433   16   |                  küldött nekik.~Olyan szép a kis Jézus születésnapja!~
 7434   16   |                  olyan hideg ne volna ezen a napon! Jó azoknak, akik
 7435   16   |            édesanyjuk keblén hallgathatják a szél süvöltését; de aki
 7436   16   |              időben!~Ismét csak visszatért a templom ajtajához, ott letérdelt
 7437   16   |                  Jézuska, aki úgy szereted a gyermekeket, ha volna szükséged
 7438   16   |                 vennél engemet magadhoz…~S a nagy Megváltó meghallá kis
 7439   16   |                 senki sem tartott magáénak a földön. Ott elaludt a kisgyermek,
 7440   16   |             magáénak a földön. Ott elaludt a kisgyermek, és felébredt –
 7441   16   |                 kisgyermek, és felébredt – a mennyországban…~Ti, kik
 7442   17   |                                            A hazajáró lélek~Érzékeny
 7443   17   |              olvasóm! meg ne rettenj ettől a kisértetes címtől nem jelent
 7444   17   |                   embereket ijesztgessen s a fonalat a motollán összerágja; –
 7445   17   |                   ijesztgessen s a fonalat a motollán összerágja; – hanem
 7446   17   |              összerágja; – hanem jelent ez a cím egy olyan asszonyszemélyt,
 7447   17   |               valami csekélységen összekap a férjével, rögtön szalad
 7448   17   |             léleknek”.~Máki Jucinak hítták a lelkemet, férje után pedig
 7449   17   |                   ezüst gombos mellényt és a templomban a második padban
 7450   17   |                   mellényt és a templomban a második padban szokott ülni,
 7451   17   |                   padban szokott ülni, még a tisztelendő úr is névszerint
 7452   17   |                    le szokott menni üresen a Bánátba s minden ősszel
 7453   17   |                szokott ismét visszakerülni a komáromi sziget alá, és
 7454   17   |             fagyott. Maga Máki uram állván a timon rúdjánál, úgy elvezette
 7455   17   |                    úgy elvezette azt, mint a parancsolat, s gyönyörűen
 7456   17   |                mikor tudniillik meghajtják a hajóhúzó lovakat víz ellenében
 7457   17   |             hajóhúzó lovakat víz ellenében a terhes hajóval, s akkor
 7458   17   |               egyszerre elcsapják baltával a feszült kötelet, mire aztán
 7459   17   |                   mire aztán sebesen átvág a hajó a túlsó partra, mintha
 7460   17   |                 aztán sebesen átvág a hajó a túlsó partra, mintha gőz
 7461   17   |                    ejtett volna kárt, mint a hajójában, mert amilyen
 7462   17   |                     olyan igaz az is, hogy a Viktoria gloria szebb volt
 7463   17   |                    valamennyi hajónál, ami a komáromi sziget alatt megfordult.
 7464   17   |                   kalamásszal, az orrán az a bolondság kiverve fehér
 7465   17   |                    kiverve fehér bádoggal, a két csipejére odafestve
 7466   17   |                 Máki uram mindenkinek: „ez a Viktória, az meg a Glória;
 7467   17   |                      ez a Viktória, az meg a Glória; ami azt teszi deákul,
 7468   17   |                  tudta Máki uram, végezvén a grammatikát tiszteletes
 7469   17   |               tiszteletes Ónodi uram alatt a révkomáromi gimnáziumban,
 7470   17   |              gimnáziumban, melyet jól esik a nemzeti büszkeségnek kollégiumnak
 7471   17   |              Rácországból, előre beszéltek a nénémasszonyok felőle: mennyi
 7472   17   |              felőle: mennyi mindent hozott a feleségének, leányának!
 7473   17   |              lelkem hosszú, arany függővel a fülében ült le a második
 7474   17   |                  függővel a fülében ült le a második padban, mindjárt
 7475   17   |                   második padban, mindjárt a tekintetes főkurátorné asszonyság
 7476   17   |          főkurátorné asszonyság háta mögé, a hátulsó padokból felálltak
 7477   17   |                 hátulsó padokból felálltak a fehérszemélyek, úgy nézték,
 7478   17   |                  élete párjától, hogy lám, a Máki Jucinak arany függőt
 7479   17   |                    még csak ki sem furatta a leánya füleit, pedig ő már
 7480   17   |                 tán büszkébb volt rá, mint a hajójára, s azt már szóba
 7481   17   |                  valaki! Hogy áll rajta az a meggyszín zsali ruha; akár
 7482   17   |                    kisasszonyon. Földig ér a zöld selyem kendője, nagy
 7483   17   |                piros virágú. Kesztyűt hord a kezén, el ne süsse a nap;
 7484   17   |                  hord a kezén, el ne süsse a nap; hej azért a szép fehér
 7485   17   |                  ne süsse a nap; hej azért a szép fehér bőrért milyen
 7486   17   |                  milyen nagy kár lenne, ha a nap elsütné, a hideg megvenné,
 7487   17   |                   lenne, ha a nap elsütné, a hideg megvenné, nagy munkában,
 7488   17   |                    kicserepesednék.~Te ülj a szobában, leányom, hideg
 7489   17   |                   mit szeretsz? neked csak a tiszta ruhát kell fölvenned,
 7490   17   |            gyöngyen áll rajtad! neked csak a kész virágot kell leszakítanod,
 7491   17   |               selyemből, még gitározni is, a szubrektor úr cselekedte
 7492   17   |                 hogy egyik farsang elmúlik a másik után, Juci mégsem
 7493   17   |                 volt, mikor az utcán ment, a fejét sem fordította félre,
 7494   17   |               félre, úgy lépkedett, mintha a szombati utca csupa tojással
 7495   17   |                 hosszú bajusza van, mindig a szájába lóg.~Azután meg
 7496   17   |                    az ember tetszett neki. A dolog abbamaradt.~Ismét
 7497   17   |                    kancellista is megkérte a vármegyétől s Jucikának
 7498   17   |                  hogy Jikszli uramnak adja a kezét; hanem egyszer azt
 7499   17   |                éppen jó szerencséje akadt. A hajdani szubrektor, ki évek
 7500   17   |                múlva sem tudta elfelejteni a gitárleckéket, miket Jucinak