bold = Main text
      Part                                                grey = Comment text

 7501   17   |                   úgy elijesztgették attól a messzeségtől: hisz az a
 7502   17   |                    a messzeségtől: hisz az a világ végén lakik, apja
 7503   17   |              boldogtalan, akik közül kinek a képe, kinek a neve nem tetszett
 7504   17   |                  közül kinek a képe, kinek a neve nem tetszett a leánynak. „
 7505   17   |                  kinek a neve nem tetszett a leánynak. „Majd én Tóthné
 7506   17   |                   esztendőre kevesebb lett a kérő a háznál; egy egész
 7507   17   |            esztendőre kevesebb lett a kérő a háznál; egy egész farsangon
 7508   17   |                  farsangon át nem járt más a házhoz, mint egy fiatal
 7509   17   |               ígérte, hogy mihelyt leteszi a cenzúrát, mindjárt elveszi
 7510   17   |                  háza tájékára, hogy annak a kapujában ugyan a kérők
 7511   17   |                    annak a kapujában ugyan a kérők miatt a legszebb petrezselyem
 7512   17   |              kapujában ugyan a kérők miatt a legszebb petrezselyem megteremhetett
 7513   17   |                 azután hírét hallják, hogy a patvarista már a cenzúrát
 7514   17   |             hallják, hogy a patvarista már a cenzúrát letette, és meg
 7515   17   |                   azután nagy csapás volt. A leány mindig fiatal, amíg
 7516   17   |                   mindjárt azt mondja róla a világ, hogy vénleány.~Bizony,
 7517   17   |                Máki uram kezdte vakargatni a fejét és Mákiné asszonyom
 7518   17   |                asszonyom az orrát, és mind a kettő arra gondolt, hogy
 7519   17   |                   az mégis nagyon sok lesz a jóból.~No de nem maradt
 7520   17   |                    nem maradt rajtuk.~Volt a hajdani kérők között egy
 7521   17   |                    nem vágná valami nagyba a fejszéjét, ha tizedszer
 7522   17   |                  tizedszer is megkisértené a jó szerencsét.~És ez volt
 7523   17   |              vendég Mákiék házánál, de még a helyet is megtörülték, ahová
 7524   17   |                  is nézték annak, hogy áll a bajusza? sem azt nem kérdezték,
 7525   17   |                 lakni, avagy távol? de még a neve ellen sem tettek kifogást,
 7526   17   |                    kezet adtak neki rögtön a kérőre, napot tűztek ki
 7527   17   |                    kérőre, napot tűztek ki a jegyváltásra, a lakodalommal
 7528   17   |                  tűztek ki a jegyváltásra, a lakodalommal sem vártak
 7529   17   |                választhatott volna magának a sok közül különb vőlegényt
 7530   17   |           menyasszonynak köthette volna be a fejét.~Hanem hát mi gondja
 7531   17   |                 fejét.~Hanem hát mi gondja a más dolgára Tuba szomszédnak
 7532   17   |             szomszédasszonynak?~Elég, hogy a lakodalom nagy vígan ment
 7533   17   |                   nagy vígan ment végbe, s a menyasszony sírt, amennyit
 7534   17   |                    felül is az elváláskor; a többiek aztán kérlelték,
 7535   17   |                    Juci megint újra kezdte a sírást. Herczeg András uramnak
 7536   17   |                   uramnak tetszett eleinte a dolog, mikor a menyasszony
 7537   17   |            tetszett eleinte a dolog, mikor a menyasszony sír, az mindig
 7538   17   |            istállóba.~De amint visszajött, a menyecske akkor is egyre
 7539   17   |                    megszólalt egy kicsinyt a menyecske.~– Ne nevezzen
 7540   17   |              hogyan?~– Ki nem állhatom azt a „ká”-t; nem vagyok én tót.
 7541   17   |                   t; nem vagyok én tót. Az a halálom, mikor úgy mondják.~–
 7542   17   |                 mondjam?~Erre elhallgatott a menyecske és megint sírt
 7543   17   |                    már most csak vége lesz a sírásnak, s komolyabb dolgokhoz
 7544   17   |          rizskásalevest, paradicsommártást a húshoz és pörkölt káposztát
 7545   17   |                  füstölt kolbászokkal: hát a menyecskének a legelső kóstolónál
 7546   17   |           kolbászokkal: hát a menyecskének a legelső kóstolónál csak
 7547   17   |                   kóstolónál csak kifordul a kanál a kezéből, s megint
 7548   17   |           kóstolónál csak kifordul a kanál a kezéből, s megint rákezdi
 7549   17   |                  kezéből, s megint rákezdi a sírást, s végig siratja
 7550   17   |                    instanciára, hogy éppen a rizskásaleves, paradicsommártás
 7551   17   |                  No hát lelkem, ha csak ez a baj, itt a kamra kulcsa,
 7552   17   |              lelkem, ha csak ez a baj, itt a kamra kulcsa, süttess, főzess
 7553   17   |             gondolta magában, hogy mármost a gazdasszonykodásban majd
 7554   17   |                   másnap nagy sütés, főzés a konyhában, majd kigyújtották
 7555   17   |               konyhában, majd kigyújtották a házat. Herczeg András uram
 7556   17   |                   dolga után szokott látni a gazda, tizenkét órakor azonban
 7557   17   |                 meg, vagy Kajafást siratod a prédikációból?~A tréfa még
 7558   17   |                   siratod a prédikációból?~A tréfa még jobban nekiindította
 7559   17   |                   még jobban nekiindította a záport, utoljára is könyörgésre
 7560   17   |               kellett Andrásnak fordítania a dolgot, hogy megtudhassa
 7561   17   |                 hogy majd tréfára fordítja a dolgot, de kicsibe múlt,
 7562   17   |                Juci lelkem letépte ujjáról a pamukot, mérgesen zokogva:~–
 7563   17   |                   jobban meggyógyult, mint a maga szamárságaitól.~Azzal
 7564   17   |               szamárságaitól.~Azzal kiment a konyhába, úgy becsapta az
 7565   17   |            becsapta az ajtót, hogy odabenn a kakukkos óra is megállt
 7566   17   |                  betálaltak.~– Hála légyen a papnak! – mondá András gazda,
 7567   17   |               gazda, midőn végre felhozták a levest, s hozzá is ült menten;
 7568   17   |                    de ezúttal neki múlt el a kedve. Gyűrte, amíg gyűrhette
 7569   17   |                   kanállal, amit kiszedett a tányérjára, de mégsem állhatta
 7570   17   |                   lelkem, nagyon kozmás ez a leves.”~Judi lelkem egy
 7571   17   |                  szólt erre, hanem kirúgta a széket maga alól s kiment
 7572   17   |                  széket maga alól s kiment a szobából.~András azt hitte,
 7573   17   |                     András azt hitte, hogy a többi ételért megy, s várta
 7574   17   |                 tollseprűből rántva, ahhoz a húshoz, amit majd behoznak.~
 7575   17   |            Utoljára csak mégis megsokallta a nagy várakozást, s maga
 7576   17   |             várakozást, s maga is kinézett a konyhába, s kérdé a cselédtől,
 7577   17   |               kinézett a konyhába, s kérdé a cselédtől, hová lett az
 7578   17   |                asszony? Az bizony fölvette a kendőjét, s nagy zokogva
 7579   17   |            kendőjét, s nagy zokogva elment a háztól, azt sem mondta senkinek,
 7580   17   |                   sírva utca hosszat végig a megyercsi-utcán. – Nyomrúl-nyomra
 7581   17   |                Jucikáját, hogy az nem ment a Dunának.~Hagyta is magát
 7582   17   |                   Dunának.~Hagyta is magát a jámbor illően lehurrogatni
 7583   17   |                 ugyan bizony nem jól kezdi a dolgát, alig három napos
 7584   17   |                házasok, s máris megugratja a menyecskét a háztól?~– Én,
 7585   17   |                    megugratja a menyecskét a háztól?~– Én, napamasszony?
 7586   17   |                  Isten mentsen meg. Inkább a házam ugorjék meg tőle.~–
 7587   17   |                   az ujjamat is megégettem a főzésben s mégis azt mondta,
 7588   17   |                    azt mondta, hogy kozmás a leves, pedig a szolgáló
 7589   17   |                 hogy kozmás a leves, pedig a szolgáló volt az oka, mert
 7590   17   |                  András uram megadta magát a két asszonyember előtt,
 7591   17   |          felfogadta szentül, hogy soha ezt a szót „kozma” ki nem mondja
 7592   17   |                   őket, visszavitte megint a feleségét a házába.~Tubáné
 7593   17   |             visszavitte megint a feleségét a házába.~Tubáné szomszédasszony
 7594   17   |                 Tuba szomszéd viszont erre a hétre azt az egyet mondta,
 7595   17   |                     hogy majd ment volna ő a feleségéért, ha tőle elszökik!~
 7596   17   |                   látta, mindjárt rákezdte a fohászkodást, majd az volt
 7597   17   |                 fohászkodást, majd az volt a baja, hogy odahaza milyen
 7598   17   |                    kilátás van az ablakból a győri Dunára, itt pedig
 7599   17   |                    győri Dunára, itt pedig a megyercsi utcán, ha az ember
 7600   17   |                    szalmaboglyát; majd meg a cselédektől kellett szenvednie
 7601   17   |                 hogy mint kell őneki ehhez a kakukkos órához hozzá szokni,
 7602   17   |              muzsikáló órához volt szokva.~A jámbor Herczeg András gonoszabbul
 7603   17   |                Utoljára is megsokallta már a sok fohászkodást, a sok
 7604   17   |                    már a sok fohászkodást, a sok kérlelkedést s haszontalan
 7605   17   |             hazament, s Judi lelkem megint a szokott görbe képpel fogadta,
 7606   17   |                  öklével az asztalra, mint a forgós ménkű, s fülébe ordított:~–
 7607   17   |                 beszélj! és ne bámulj abba a gyertyába, mert eloltom.
 7608   17   |              elsápadt, elmeredt elébb erre a szokatlan föllépésre, hanem
 7609   17   |                másnap reggel. Akkor kiment a mezőre, s nem jött haza
 7610   17   |                  este.~Otthon mondták neki a cselédek, hogy háromszor
 7611   17   |                 kicsit ne reszketett volna a szive.~Kivált amint nemsokára
 7612   17   |                     alig tudta kiereszteni a száján, hogy „szabad”, amint
 7613   17   |                 fehér főkötője pedig azzal a nagy széjjelálló fodorral
 7614   17   |                    mellé; András gazda ült a másik mellett, kettőjük
 7615   17   |              mellett, kettőjük között állt a politéros asztal.~– Kedves
 7616   17   |               Herczeg András uram, – kezdé a derék asszonyság– csak azt
 7617   17   |              jöttem én valaha ittasan haza a kocsmából? Panaszoltam meg
 7618   17   |                     Panaszoltam meg valaha a falatját? Koplalt nálam?
 7619   17   |                   volna előtte az asztalt.~A nagy feleselés alatt mind
 7620   17   |                  nagy feleselés alatt mind a ketten odalovagoltak az
 7621   17   |               gazda is sietett vesztegetni a szót.~– Már pedig énnekem
 7622   17   |                   ugyan kegyelmed, mert ez a Juci leányom asztala! –
 7623   17   |                    amellett lármázott mind a kettő, még pedig nem, mint
 7624   17   |                 kettő, még pedig nem, mint a színpadon szokás, elébb
 7625   17   |                     elébb az egyik, azután a másik, hanem egyszerre mind
 7626   17   |                másik, hanem egyszerre mind a kettő.~Utoljára a nagy ütögetésben
 7627   17   |           egyszerre mind a kettő.~Utoljára a nagy ütögetésben kettéhasadt
 7628   17   |                    ütögetésben kettéhasadt a politéros asztal; erre aztán
 7629   17   |                    aztán elhallgatott mind a kettő. Mákiné asszonyom
 7630   17   |                  nagy botránkozást okozván a hívek között annak a látása,
 7631   17   |               okozván a hívek között annak a látása, hogy Herczeg András
 7632   17   |                   felől való ajtón jött be a templomba, míg felesége
 7633   17   |              isteni tisztelet után előfogá a presbiteri gyűlésben Tuba
 7634   17   |                   ez? Miért nem viszi haza a feleségét?~– Hiszen én hazahoznám,
 7635   17   |      szomszédasszony, minek hagyja már ezt a viszálkodást megrögzeni?~–
 7636   17   |               Hiszen én magam is sajnálom, a menyecske is hazamenne,
 7637   17   |                engedi epedni maga után azt a jámbor asszonyt? azt csak
 7638   17   |                 akar. Neki pedig törjék el a lába, ha belép hozzájok.~
 7639   17   |                    látogatott át Mákiékhoz a maga izenetével.~Majd kidobták
 7640   17   |               András! be ne próbálja tenni a lábát, mert mindjárt odacsukjuk
 7641   17   |               lássa Juci leányomat többet. A kutyát is ráuszítjuk.~Tuba
 7642   17   |                szomszéd úgy megijedt, hogy a kalapját is ott feledte,
 7643   17   |                 kinn leste az ajtóban, ott a nyakába borult, bevezette,
 7644   17   |                    s azzal elismerték mind a ketten, hogy egyikök sem
 7645   17   |                   egyikök sem hibás, hanem a Tubáék azok: amiért mindig
 7646   17   |                  kedves Judikáját, s ebben a sok hazahordásban az a kellemetes
 7647   17   |               ebben a sok hazahordásban az a kellemetes volt reá nézve,
 7648   17   |               mintha ismét vőlegény volna, a felesége pedig menyasszony,
 7649   17   |               menyasszony, s most jönnének a paptól, s megint újra kezdenék
 7650   17   |                     s megint újra kezdenék a lakodalmat.~Ebben a mulatságban
 7651   17   |               kezdenék a lakodalmat.~Ebben a mulatságban később is bőségesen
 7652   17   |                 utoljára azt sem tudta már a jámbor, vajon ő vette-e
 7653   17   |                 vette el Mákiné asszonyom?~A sok hazajárásból azután
 7654   17   |          hazajárásból azután mindig maradt a városban egy kis mendemonda, –
 7655   17   |                 Tubáné szomszédasszony meg a hat leányának, azok az egész
 7656   17   |               fának adós, mindig járnak rá a rovással, porcióval, konvencióval,~
 7657   17   |                  ingeinek csak az ujja meg a gallérja gyolcs, a többi
 7658   17   |                ujja meg a gallérja gyolcs, a többi durva pamukvászon,~
 7659   17   |                többi durva pamukvászon,~4. a térdén van egy nagy gumó,
 7660   17   |            valamikor egy embernek kiszúrta a szemét, s maig is fizet
 7661   17   |                  szennyesen elhordja magán a ruhát két hétig is,~8. a
 7662   17   |                   a ruhát két hétig is,~8. a múltkor kék volt a szeme
 7663   17   |                  is,~8. a múltkor kék volt a szeme alja, azt beszélte,
 7664   17   |                   beszélte, hogy megütötte a petrencerúddal, pedig nem
 7665   17   |                 magát, elesett, belecsapta a fejét a fabakterbe,~9. a
 7666   17   |                elesett, belecsapta a fejét a fabakterbe,~9. a feleségének
 7667   17   |                   a fejét a fabakterbe,~9. a feleségének szemére hányta,
 7668   17   |               különb volt kendnél,~11. még a selyemkendőért is szót tett;
 7669   17   |                  más asszony,~12. sajnálja a kávéhoz a cukrot a feleségétől,~
 7670   17   |                     12. sajnálja a kávéhoz a cukrot a feleségétől,~és
 7671   17   |                sajnálja a kávéhoz a cukrot a feleségétől,~és száz meg
 7672   17   |              pletykafélét, amit éppen csak a felesége híresztelhet el
 7673   17   |               Ilyenkor aztán földhöz verte a süvegét keserűségében, s
 7674   17   |                   még egyszer szökjék haza a felesége, otthagyja békével.~
 7675   17   |         Természetesen sohasem tartotta meg a fogadást.~Egyszer éppen
 7676   17   |                  gazdának ki kellett menni a tarlóra, tizennégy aratóhoz,
 7677   17   |                  téged itthon hagylak, itt a kamrakulcsok, tizennégy
 7678   17   |                   arató van odakinn, magam a tizenötödik, főzess számunkra
 7679   17   |                 várta, hogy András kihúzza a lábát, nosza futott az anyjához;
 7680   17   |             anyjához; csak egy szóra, amíg a tüzet megrakják, amíg a
 7681   17   |                    a tüzet megrakják, amíg a víz megforr; ráér hazajönni.~
 7682   17   |                   megjött az apád. Itt van a hajóval Újszőny alatt, de
 7683   17   |             kellett több: rögtön kész volt a menésre, átballagtak szépen
 7684   17   |                   azt hallják, hogy húzzák a Szent András tornyában a
 7685   17   |                   a Szent András tornyában a tizenkettőt.~– Jaj az aratók
 7686   17   |                    szaporán.~Jó lett volna a sietés, de tizenkét órakor
 7687   17   |                  tizenkét órakor kinyitják a hajóhidat az átmenendő hajók
 7688   17   |                   azalatt. Furdalták ugyan a lelkét a zsebébe dugott
 7689   17   |                   Furdalták ugyan a lelkét a zsebébe dugott kamrakulcsok,
 7690   17   |                kamrakulcsok, melyek nélkül a cselédek ebédet nem főzhetnek
 7691   17   |                   csak elgondolta, hogy az a kis koplalás nem árthat
 7692   17   |                  azt nézni, hogy mennek át a hidon a terhes hajók.~Herczeg
 7693   17   |                     hogy mennek át a hidon a terhes hajók.~Herczeg András
 7694   17   |             ezalatt csak áldogatta magában a be nem következő gombócokat,
 7695   17   |                    őket, hogy tán eltévedt a szolgáló az étellel, vagy
 7696   17   |                    vagy bizonyosan eltörte a fazekat; de már három órakor
 7697   17   |                   órakor maga sem állhatta a dicsőséget tovább, hanem
 7698   17   |                villát, s ügetett vele haza a városba.~Éppen csak egyszerre
 7699   17   |                 Éppen csak egyszerre értek a kapuba, ő és Juci lelkem.~–
 7700   17   |        atyámuramtól, – felelte nagy bizton a menyecske – nézze csak milyen
 7701   17   |                 uramban is eldűlt e szókra a bornyú; előhítta az ördögöt,
 7702   17   |                  kibe bújjék bele, s amint a kezébe volt adva a cirkász-keszkenő,
 7703   17   |                   amint a kezébe volt adva a cirkász-keszkenő, olyat
 7704   17   |                 nem is haza, hanem apjához a hajóba; elmondta keserves
 7705   17   |                Csak azt sajnálta, hogy azt a nagy kormánygerendát el
 7706   17   |                nagy szörnyen.~– Hol van az a gyilkos, gonosztevő haramia? –
 7707   17   |                 jött elő, hanem felszaladt a padlásra, oda bezárkózott,
 7708   17   |                 padlásra, oda bezárkózott, a hágcsót is felhúzta maga
 7709   17   |                       Gyere ide! Ide gyere a szobába! – ordítá rá fel
 7710   17   |                   uram; – hadd töröm össze a csontodat ezzel az evezővel.~
 7711   17   |                    lehetett volna fordulni a szobában azzal az evezővel.~
 7712   17   |                 Andrásra, hogy szálljon le a padlásról, s menjen ki vele
 7713   17   |                ijesztgetni, hogy rágyujtja a házat, hanem erről aztán
 7714   17   |                kedvükben voltak, megfogták a nyakát hátul, s úgy kidobták
 7715   17   |                   kidobták evezőstül, hogy a lába sem érte a földet.~
 7716   17   |            evezőstül, hogy a lába sem érte a földet.~Ebből aztán olyan
 7717   17   |               dolog vált, amin igazán csak a pap segíthet. Az összezördült
 7718   17   |           összezördült feleket utoljára is a tisztelendő úrnak kellett
 7719   17   |               úrnak kellett összebékíteni.~A derék öregúr jól megpirongatta
 7720   17   |              öregúr jól megpirongatta mind a kettőt.~– Édes fiaim, az
 7721   17   |              vitákért ne menjetek mindjárt a bíróhoz, ne álljatok ki
 7722   17   |                    bíróhoz, ne álljatok ki a piacra a házi ügyeitekkel,
 7723   17   |                    ne álljatok ki a piacra a házi ügyeitekkel, hanem
 7724   17   |                  édes szülőjének sem, mert a házi bajnak az a tulajdonsága,
 7725   17   |                 sem, mert a házi bajnak az a tulajdonsága, hogy ha elhallgatják,
 7726   17   |            Mondhatott ilyen bölcs dolgokat a tisztelendő úr eleget, használt
 7727   17   |                   megint eléje került mind a kettő, hogy békítse ki őket.~
 7728   17   |                békítse ki őket.~Elébb csak a pap elé, de később a bíró
 7729   17   |                  csak a pap elé, de később a bíró elé is került a dolog;
 7730   17   |                később a bíró elé is került a dolog; még a törvényszéknek
 7731   17   |                 elé is került a dolog; még a törvényszéknek is meggyűlt
 7732   17   |           törvényszéknek is meggyűlt velök a baja, mert Juci lelkem azontúl
 7733   17   |                 Komáromba kellett utaznom; a vasúti állomásnál Ujvárott
 7734   17   |                   hogy kegyelmed maga jött a lovakkal, tán beteg a kocsisa?~–
 7735   17   |                 jött a lovakkal, tán beteg a kocsisa?~– De bizony magam
 7736   17   |                   bizony magam vagyok most a kocsis.~– Hát a többi lovai,
 7737   17   |                vagyok most a kocsis.~– Hát a többi lovai, ökrei?~– Azokat
 7738   17   |               mivel szánt?~– Semmivel sem, a földeimet is eladtam.~–
 7739   17   |                 Miért tette azt?~– Kellett a pörre, meg más egyébre.~–
 7740   17   |                      szólt nagyot sóhajtva a jámbor.~– Tán megint odahaza
 7741   17   |                    hajítófát; annak vagyok a koldusa. Hol elváltunk,
 7742   17   |                magam az italnak, elhagytam a gazdaságom, fölfordult az
 7743   17   |                  egész házam; egyik földem a másik után ment el; magam
 7744   17   |                 asszonyodon!~S megvagdalta a lovait, pedig nem azok búsultak
 7745   17   |                    asszonyon, hanem ő maga a jámbor.~Asszonyok, asszonyok,
 7746   18   |                    vakmerő állítás, miután a borban igazság és bölcsesség
 7747   18   |             mindenféle tudományból bevesz, a bortól az ember verseket
 7748   18   |                 ember verseket tanul írni, a bortól a gyáva bátorságot
 7749   18   |              verseket tanul írni, a bortól a gyáva bátorságot tanul,
 7750   18   |                    gyáva bátorságot tanul, a csizmadia politizálni, a
 7751   18   |                   a csizmadia politizálni, a politikus csizmát varrni;
 7752   18   |                  csak akkor értenek igazán a maguk hivatásához, amikor
 7753   18   |                   Borsos István uramnál ez a megfordított viszony a természet
 7754   18   |                  ez a megfordított viszony a természet különös játéka
 7755   18   |                 amíg meg nem nézte: mi van a pohárban? mihelyt azon átesett,
 7756   18   |                    jámbor ember volt, mint a bárány. Az ismerősei már
 7757   18   |                 uram.~Hát nem ismernéd azt a derék, szálas hajdúkáplárt,
 7758   18   |                    szálas hajdúkáplárt, ki a városháza előtt szokott
 7759   18   |                  sárga zsinórral kihányva? a legmagasabb legény valamennyi
 7760   18   |              valamennyi városhajdú között. A bajusza is úgy áll kétfelé,
 7761   18   |                   is úgy áll kétfelé, mint a lúdlelke, akit nyárson keresztül
 7762   18   |           keresztül szoktak ütni. Ő szokta a tekintetes főbíró urat a
 7763   18   |                   a tekintetes főbíró urat a szesszióból haza kisérni
 7764   18   |         szesszióból haza kisérni mindig, s a vendégeket ő hivogatja össze,
 7765   18   |                   ő hivogatja össze, mikor a Füzitőn nagy halebédeket
 7766   18   |             Füzitőn nagy halebédeket adnak a magisztrátus urai. Ő ül
 7767   18   |                    magisztrátus urai. Ő ül a bakon, mikor a város kocsija
 7768   18   |                  urai. Ő ül a bakon, mikor a város kocsija utazik valahova
 7769   18   |              kocsija utazik valahova azzal a négy szép lóval okulátára,
 7770   18   |                  hát azt sem láttad, midőn a piacon a kofák kosaraiból
 7771   18   |                 sem láttad, midőn a piacon a kofák kosaraiból kiforgatja
 7772   18   |               úrnapja van s körülhordozzák a templomi zászlókat, hát
 7773   18   |                   akkor nem emlékezel arra a hatalmas nagy férfira, aki
 7774   18   |                   kokárdával szokott menni a főtisztelendő úr előtt s
 7775   18   |              ezüstnyelű lámpást? No, ez az a Borsos István, akiről beszélek.
 7776   18   |                   nem emlékeznél, az annak a tanúsága, hogy sohasem laktál
 7777   18   |                 Komáromban, ami persze nem a te hibád.~Borsos István
 7778   18   |                  hibád.~Borsos István uram a legjobb ember a világon,
 7779   18   |                István uram a legjobb ember a világon, amilyet csak ismerni
 7780   18   |                  találni.~Egyszer, – éppen a kukoricatöréskor történt –
 7781   18   |               abban az esztendőben, amikor a kálvinista toronyba felhúzták
 7782   18   |                  nagy ünnepélyhez készült, a főispán urat iktatták be,
 7783   18   |                   nemesség lóháton jött be a rácutcán végig, nagy zászlókat
 7784   18   |                 pántlikákkal, koszorúkkal, a tekintetes főbíró urak vezették
 7785   18   |            tekintetes főbíró urak vezették a járásokat az esküdt urakkal,
 7786   18   |                  mindenik gombja helyében, a másiknak még a kengyelvasa
 7787   18   |                   helyében, a másiknak még a kengyelvasa is csupa merő
 7788   18   |               csupa merő ezüst, maga pedig a főispán úr egy pompás aranyos
 7789   18   |              utcákon kétfelől pedig, egész a vármegyeház kapujáig, ott
 7790   18   |           vármegyeház kapujáig, ott álltak a céhek felállítva sorban
 7791   18   |                    céhek felállítva sorban a maguk zászlóikkal, hat ember
 7792   18   |             zászlóikkal, hat ember kellett a takácscéh zászlóját emelni,
 7793   18   |                    zászlóját emelni, nyolc a molnárokét, a csizmadiákét
 7794   18   |                emelni, nyolc a molnárokét, a csizmadiákét sem bírta el
 7795   18   |               zászló piros selyemből volt, a másik kékes szürkéből s
 7796   18   |                valahány leány férjhez ment a városban, valami mesteremberhez,
 7797   18   |          mesteremberhez, szokás volt, hogy a céh zászlójára egy szalagot
 7798   18   |              ajándékozzon. Képzelhetni azt a sok szalagot! Hát még azután
 7799   18   |                  az iskolák előtt, hát még a cigányok, piros öltözetben,
 7800   18   |            cigányok, piros öltözetben, meg a polgárok zenekarai pofoncsapott
 7801   18   |               dolgot többet!~Hanem mind ez a sok szép csak azután való
 7802   18   |                    Borsos István uram este a nagy szaladgálásból hazavetődött
 7803   18   |                szaladgálásból hazavetődött a maga családi tűzhelyéhez,
 7804   18   |                 tűzhelyéhez, ahol várta őt a kész vacsora, melynél a
 7805   18   |                    a kész vacsora, melynél a vidám és jámbor menyecske,
 7806   18   |                  is leülni az asztalhoz, s a maradékhoz látni.~– Hát
 7807   18   |                  asztalra.~– Hát megnéztem a sok luminációt (értsd illuminációt)
 7808   18   |                   mennyi szépség lesz ott! A Vág-Duna hídjánál van csinálva
 7809   18   |             engedett és folytatá.~– Azután a városház falán ki vannak
 7810   18   |                ahhoz? Diákul van.~– Azután a Szent János kápolnája előtt.~–
 7811   18   |                   azt nem látta kend, hogy a zsidók milyen diadalkaput
 7812   18   |               milyen diadalkaput csinálnak a vármegye-utca végén?~– Zsidók? –
 7813   18   |                    Ugyan már mit csinálnak a zsidók, no?~– Hajh! az lesz
 7814   18   |                     Hajh! az lesz még csak a szép! – kapott rajta Örzsik
 7815   18   |                   urának. – Selyemből lesz a teteje, bársonyból az alja,
 7816   18   |                    fel István uram, kit ez a magasztalás kezdett ingerelni, –
 7817   18   |            ingerelni, – hát ki engedte meg a zsidóknak, hogy olyat csináljanak?~–
 7818   18   |                  olyat csináljanak?~– Hisz a vármegye fundusán vannak,
 7819   18   |              kuriális funduson, – feleselt a menyecske – ott a város
 7820   18   |                 feleselt a menyecske – ott a város nem parancsol.~Ez
 7821   18   |                    város nem parancsol.~Ez a derogálása a városi autoritásnak
 7822   18   |                 parancsol.~Ez a derogálása a városi autoritásnak teljesen
 7823   18   |                   Azt nekem ne mondd, hogy a zsidók selyem diadalívet
 7824   18   |             diadalívet csinálnak, azt csak a bolondnak mondd, én pedig
 7825   18   |                selyem, egy vég bársony lóg a földig.~– Jeges teringette!
 7826   18   |              tizenhat esztendő alatt, hogy a tekintetes nemes várost
 7827   18   |                     hogy én bolond vagyok? A zsidók nem csinálhatnak
 7828   18   |                 oda elég volna, azután meg a zsidóknak semmi közük az
 7829   18   |                  installációhoz, mert csak a keresztyének kapnak főispánt;
 7830   18   |                  főispánt; meg aztán mikor a tekintetes nemes városnak
 7831   18   |           diadalívet, hát akkor hol vennék a zsidók a selymet, de még
 7832   18   |                  akkor hol vennék a zsidók a selymet, de még meg sem
 7833   18   |                    Tudod-e?~– Már pedig én a tulajdon szemeimmel láttam,
 7834   18   |            tulajdon szemeimmel láttam, még a selymet is megtapogattam.~–
 7835   18   |                  bolondnak. Hol egy kötél?~A jámbor asszony most bánta
 7836   18   |        illuminációról beszélt, szerencsére a ruhaszárító kötél ott kinn
 7837   18   |                  udvaron egyik szederfától a másikhoz volt kötve; s míg
 7838   18   |                ilyenformán kinn rekesztvén a fenyegető férjet.~Borsos
 7839   18   |                Borsos István uram meglevén a kötéllel, s nem tudván bemenni
 7840   18   |                   mívelt azon; összefutott a lármára az egész utca népe.~
 7841   18   |                lármára az egész utca népe.~A nénémasszonyék, a bátyámuramék
 7842   18   |                    népe.~A nénémasszonyék, a bátyámuramék csitították,
 7843   18   |                  csitították, engesztelték a haragba jött férfiút, amitől
 7844   18   |                 házát, úgy veszi ki belőle a feleségét mégis megveri
 7845   18   |                   is parancsol senki, mert a ház is az övé, meg a feleség
 7846   18   |                  mert a ház is az övé, meg a feleség is; hát ő neki senki
 7847   18   |                   csillapítják, odavetődik a lármára Galgó szomszéd.~
 7848   18   |                   vesződik kegyelmed ezzel a sok asszonynéppel?~– Mi
 7849   18   |                 Hát hogyne volna bajom? Az a bajom van, hogy a feleségem
 7850   18   |                bajom? Az a bajom van, hogy a feleségem engemet bolondnak
 7851   18   |             bolondnak tart. Mikor azt meri a szemembe mondani, hogy a
 7852   18   |                   a szemembe mondani, hogy a zsidóknak selyemből lesz
 7853   18   |                   zsidóknak selyemből lesz a diadalívük, meg bársonyból.
 7854   18   |                  azt, nem kegyelmed.~– Hát a feleségem, az istentelen
 7855   18   |                majd megmutatom én, hogy ki a bolond?~– Azt ugyan jól
 7856   18   |                  kegyelmed megverni? Ezzel a hitvány kötéllel? Ér is
 7857   18   |           asszonyszemélynek, fel sem veszi a száraz kötelet. No nézze
 7858   18   |                    Galgó szomszéd megfogja a kötél másik végét, próbabizonyság
 7859   18   |                    próbabizonyság kedvéért a maga hátára ütött vele egyet,
 7860   18   |                  mikor én meg akarom verni a feleségemet, elébb beáztatom
 7861   18   |               feleségemet, elébb beáztatom a kötelet jól sós vízben;
 7862   18   |             uramnak nagy világosság támadt a fejében.~– Helyesen beszél
 7863   18   |                 fejében.~– Helyesen beszél a szomszéd. Egész igazsága
 7864   18   |                    semmibe az én feleségem a verést. Se nem sír, mikor
 7865   18   |                   nem sír, mikor ütöm, sem a szomszédoknak nem panaszkodik,
 7866   18   |                    megállj, kitanultam már a módját. Majd másképp lesz
 7867   18   |                másképp lesz az ezután. Hol a sajtár?~Galgó szomszéd előkereste
 7868   18   |                   szomszéd előkereste neki a sajtárt, tele is merítette
 7869   18   |                   abba azután beleáztatták a kötelet.~– Már most csak
 7870   18   |                 reggelig hadd ázzék itt ez a kötél, addig feküdjék fel
 7871   18   |                addig feküdjék fel szomszéd a padlásra, ne féljen: majd
 7872   18   |                  elverjük közakarattal azt a gonosz asszonyt, hogy példát
 7873   18   |                vehet róla valamennyi.~– Ez a becsületes ember ni! – szólt
 7874   18   |                     No ha valaha baja lesz a városházánál, ha valaha
 7875   18   |           igazságomban pártomat fogta. Azt a kötelet el ne lopja valaki.
 7876   18   |                     tudja kegyelmed, mikor a kakas másodszor kukorít!~–
 7877   18   |                  betuszkolva Borsos uramat a fáskamrába s lefektetve
 7878   18   |          fáskamrába s lefektetve őt szépen a hárs-ágyra, ahol el is szunnyadt
 7879   18   |                  szunnyadt szépen.~Győztek a kakasok kukorítani, amíg
 7880   18   |           kukorítani, amíg Borsos uram ott a sötét kamrában felébredt.
 7881   18   |                ugyan jól megázott az éjjel a kötél.~– Micsoda kötél? –
 7882   18   |                 azt képzelte, hogy beesett a toronyba az eső, s a harangkötél
 7883   18   |               beesett a toronyba az eső, s a harangkötél ázott meg.~–
 7884   18   |                    ázott meg.~– Hát akivel a kegyelmed feleségét meg
 7885   18   |               olyan igaz, hogy ha megkapom a pruszlikgallérját, mindjárt
 7886   18   |                nekem arról beszéljen, hogy a feleségemet megverjük. Mikor
 7887   18   |                   olyan asszony nincs több a városban. Aztán soha egy
 7888   18   |                amióta összekerültünk…~Erre a beszédre az asszony is kijött,
 7889   18   |                   asszony is kijött, hozta a jó szívvidámító pálinkát
 7890   18   |                   jó puha cipóval, letette a malomkőasztalra a szederfa
 7891   18   |                  letette a malomkőasztalra a szederfa alá. A két szomszéd
 7892   18   |            malomkőasztalra a szederfa alá. A két szomszéd ivott egyet
 7893   18   |                    Aztán ma meg kell nézni a parádét, – mondta Borsos
 7894   18   |                  látja ám Galgó uram ebben a pulykanyomos világban többet.
 7895   18   |          pulykanyomos világban többet. Még a zsidóknak is olyan magas
 7896   18   |                magas diadalívök lesz, hogy a kegyelmetek tornya elsétálhatna
 7897   18   |                  Elhiggye Galgó uram, mert a feleségem látta. Estére
 7898   18   |                    hogy akinek kedve támad a verekedéshez, sohase verekedjék
 7899   18   |               sohase verekedjék azzal, ami a kezébe akad – szárazon,
 7900   18   |                éjszakán át; akkorra azután a verekedő eszköz megkeményül,
 7901   18   |                  eszköz megkeményül, hanem a harag meglágyul.~1855~
 7902   19   |                                   Melyiket a kilenc közül?~Élt egyszer
 7903   19   |                szegény csizmadia itt ebben a nagy Pestvárosban, aki semmiképpen
 7904   19   |                 aki semmiképpen sem tudott a mesterségéből meggazdagodni.~
 7905   19   |              csizmát, nem is azért, mintha a magisztrátus megparancsolta
 7906   19   |         megparancsolta volna, hogy ezentúl a csizmákat fele áron kell
 7907   19   |                adni, munkát is jót csinált a jámbor, maguk a vevők panaszolkodtak,
 7908   19   |                    csinált a jámbor, maguk a vevők panaszolkodtak, hogy
 7909   19   |                olyan egészséges volt, mint a makk.~– Ó, én uram Istenem! –
 7910   19   |             punktum? Egyszer azután eljöve a kilencedik; az asszony meghalt,
 7911   19   |                meghalt, és azután ott volt a punktum.~János mester egyedül
 7912   19   |                János mester egyedül maradt a kilenc gyermekkel a világon.~–
 7913   19   |                 maradt a kilenc gyermekkel a világon.~– Hej, sok van
 7914   19   |                sóhajtozék magában elégszer a jámbor kézműves, mikor éjfélen
 7915   19   |                  éjfélen is túl ott ütötte a mustával a talpat a tőkénél,
 7916   19   |                  túl ott ütötte a mustával a talpat a tőkénél, hogy ennyi
 7917   19   |                 ütötte a mustával a talpat a tőkénél, hogy ennyi lélek
 7918   19   |                  hol egyiket, hol másikat, a ki álmában rosszul viselte
 7919   19   |                 úristennek, még nincsen ok a panaszra; mind a kilenc
 7920   19   |                nincsen ok a panaszra; mind a kilenc egészséges, jó erkölcsű,
 7921   19   |           gyermekeinek semmiféle szándékuk a meghalásra; az már el volt
 7922   19   |                   végeztetve, hogy ők mind a kilencen keresztül dolgozzák
 7923   19   |                    azoknak sem az eső, sem a hó, sem a száraz kenyér.~
 7924   19   |                  sem az eső, sem a hó, sem a száraz kenyér.~Egy karácsonyestén
 7925   19   |               János mester későn tért haza a nagy szaladgálásból, mindenféle
 7926   19   |           pénzecskét szedett be; ami ismét a mesterségéhez, meg a napi
 7927   19   |                 ismét a mesterségéhez, meg a napi szükségek fedezésére
 7928   19   |                  meg is kérdik elébb, hogy a rossz gyermekeknek ne adjanak
 7929   19   |              kellene belőle? micsoda? mind a kilencnek? Az sok volna.
 7930   19   |                 volna. Egynek vegyen? Hogy a többi azután irigykedjék
 7931   19   |                  örülhet, mégsem veheti el a másiktól.~– No gyerekek:
 7932   19   |                hanem örülünk valamennyien.~A gyerekek úgy örültek annak,
 7933   19   |                örülni kell, majd felvették a házat.~– Megálljatok csak,
 7934   19   |               megtanítalak benneteket arra a nagyon szép énekre, amit
 7935   19   |                 szép éneket tudok ám; erre a napra tartogattam, karácsonyi
 7936   19   |               nyakába; majd lehúzták azért a szép énekért.~– No! mit
 7937   19   |                     mint az orgonasípokat. A két legkisebb az apa térdére
 7938   19   |                   elkezdé János mester azt a szép hangzatos éneket, ami
 7939   19   |               urunknak áldott születésén…”~A nagyobb fiúk és leánykák
 7940   19   |                  első hallásra megtanulták a dallamot, több baj volt
 7941   19   |                    dallamot, több baj volt a kisebbekkel, azok mindig
 7942   19   |                    azok mindig félrevitték a dalt, s ki-kimentek a taktusból,
 7943   19   |          félrevitték a dalt, s ki-kimentek a taktusból, végre mindnyájan
 7944   19   |                tudták azt, s az volt aztán a nagy öröm, mikor mind a
 7945   19   |                    a nagy öröm, mikor mind a kilenc egyszerre vékonyan
 7946   19   |                  vékonyabban zengedezé azt a szép dalt, amit maguk az
 7947   19   |                 hangja kéri onnan felülről a visszhangot tőlük?~Bizonyára
 7948   19   |               visszhangot tőlük?~Bizonyára a gyermekek énekének örülnek
 7949   19   |                  énekének örülnek ott fenn a mennyben.~Hanem annál kevésbé
 7950   19   |              kilenc szobában: egyikben ül, a másikban alszik, a harmadikban
 7951   19   |            egyikben ül, a másikban alszik, a harmadikban pipázik, a negyedikben
 7952   19   |                     a harmadikban pipázik, a negyedikben ebédel; ki tudná,
 7953   19   |                   ki tudná, mire használja a többit?~Ennek sem felesége,
 7954   19   |                 maga sem tudja, mennyi?~Ez a gazdag úr éppen nyolcadik
 7955   19   |                   ételnek íze? miért nincs a hirlapokban semmi érdekes?
 7956   19   |                   elég levegő? miért nincs a ruganyos ágyban csendes
 7957   19   |                    majd vége szakad, hanem a mikor már tizedszer is újra
 7958   19   |               kezdték, nem állhatta tovább a dolgot.~Összemorzsolta kialudt
 7959   19   |                   lement maga hálókabátban a csizmadia szállására.~Éppen
 7960   19   |            szállására.~Éppen végezték azok a verset, amint benyitott
 7961   19   |                egész tisztelettel kelt fel a nagy úr előtt háromlábú
 7962   19   |              székéről.~– Kend János mester a csizmadia, ugye? – kérdé
 7963   19   |              csizmadia, ugye? – kérdé tőle a gazdag úr.~– Igenis szolgálatjára,
 7964   19   |                   száj, mikor evésre kerül a dolog.~– Még több száj,
 7965   19   |               tenni. Adjon nekem egyet ide a gyermekei közől, én azt
 7966   19   |                 külföldre, lesz belőle úr, a többieket is segítheti.~
 7967   19   |                   szemeket meresztett erre a mondásra; nagy szó volt
 7968   19   |                    Kinek ne ütne ez szeget a fejébe?~– Hogyne adná? Persze,
 7969   19   |                   János mester hozzáfogott a választáshoz:~– Ez a Sándorka.
 7970   19   |           hozzáfogott a választáshoz:~– Ez a Sándorka. No ezt nem adom.
 7971   19   |                   ebből papnak kell lenni; a második: ez leány, leány
 7972   19   |                   ez leány, leány nem kell a nagyságos úrnak; a Ferencke:
 7973   19   |                    kell a nagyságos úrnak; a Ferencke: ez már segít nekem
 7974   19   |               Ferencke: ez már segít nekem a mesterségben, enélkül nem
 7975   19   |                    enélkül nem lehetek el; a Jánoska: lám, lám, ez meg
 7976   19   |                  Jánoska: lám, lám, ez meg a nevemre van keresztelve,
 7977   19   |              keresztelve, nem adhatom oda; a kis Józsi: ez meg egészen
 7978   19   |                 látnám, ez ne lenne többet a háznál? No most megint leány
 7979   19   |                   ez semmi; azután itt van a Palika. Ez volt az anyjának
 7980   19   |               szegény asszony, megfordulna a koporsójában, ha ezt idegennek
 7981   19   |                 ezt idegennek adnám; no ez a kettő meg még nagyon kicsiny,
 7982   19   |                kicsiny, mit csinálna velök a nagyságos úr?~Úgy járt,
 7983   19   |           nagyságos úr?~Úgy járt, hogy már a végére ért, még sem tudott
 7984   19   |                   de csak az lett akkor is a vége, hogy ő bizony nem
 7985   19   |                  no; álljon elő, aki akar.~A szegény csizmadia majd elfakadt
 7986   19   |                   sírva, ahogy ezt mondta; a gyerekek azonban e biztatás
 7987   19   |            biztatás alatt apródonkint mind a háta mögé huzódtak; ki kezét,
 7988   19   |                  kapaszkodott bele, s bujt a nagy úr elől.~Utoljára János
 7989   19   |                   valamennyit, s elkezdett a fejükre sírni, azok pedig
 7990   19   |                lehet. Kérjen tőlem akármit a világon, de gyerekemet egyiket
 7991   19   |                  úr Isten nekem adta őket.~A gazdag úr azt mondta rá,
 7992   19   |                 legalább annyit tegyen meg a kedvéért, hogy ne énekeljen
 7993   19   |                  kimondva sem hallotta ezt a szót „ezer pengő”, és most
 7994   19   |                 szót „ezer pengő”, és most a markába nyomva érzé.~A nagyságos
 7995   19   |                most a markába nyomva érzé.~A nagyságos úr megint felment
 7996   19   |                nagyságos úr megint felment a szobájába unatkozni, János
 7997   19   |                   azt félelmesen ládájába, a kulcsot zsebébe tette és
 7998   19   |                  Nem volt szabad énekelni.~A nagyobb gyerekek mogorván
 7999   19   |            gyerekek mogorván kuporodtak le a székre, a kisebbeket csitítgatva,
 8000   19   |                    kuporodtak le a székre, a kisebbeket csitítgatva,