bold = Main text
      Part                                                grey = Comment text

13501   29   |                mondani: a piaccal tele van a nép! – (Aztán még egyszer
13502   29   |                Aztán még egyszer visszatér a kapuból.) Mégsem jól mondtam:
13503   29   |              kapuból.) Mégsem jól mondtam: a népet egészen megtöltötte
13504   29   |                  népet egészen megtöltötte a piac!~„No most már eresszük
13505   29   |                Zsófi asszony s felkiáltott a padlásra:~– No Dallos úr,
13506   29   |                     Mehetnék ám; de bezárt a professzor úr, s elvitte
13507   29   |                   professzor úr, s elvitte a kulcsot. Hanem majd kimászom
13508   29   |                     Hanem majd kimászom én a padlásablakon.~– De ki ne
13509   29   |            padlásablakon.~– De ki ne törje a lábát!~– Nem most próbálom
13510   29   |               kérdé magában Zsófi asszony, a pinceajtóhoz sietve, s úgy
13511   29   |                  fel, mint Hamlet atyjának a lelke.~– Elvitte már a tatár
13512   29   |            atyjának a lelke.~– Elvitte már a tatár az öreget?~– Elvitte
13513   29   |                   az öreget?~– Elvitte biz a professzor a kulcsot.~–
13514   29   |                   Elvitte biz a professzor a kulcsot.~– Hát már én hol
13515   29   |                 megyek ki akkor?~– Ha csak a kulcslyukon nem.~– Fölemelem
13516   29   |               kulcslyukon nem.~– Fölemelem a fejemmel a házat!~– Tudja
13517   29   |                       Fölemelem a fejemmel a házat!~– Tudja mit? Feküdjék
13518   29   |                  több feleletet nem kapott a kérdéseire, lebotorkázott
13519   29   |                     lebotorkázott valahogy a sötétben, ott megkapott
13520   29   |                üres hordót, abba beledugta a fejét, hogy le ne rágják
13521   29   |                                        10. A HOLDDAL JÁRÓ~A diákok elhíresztelték
13522   29   |                         10. A HOLDDAL JÁRÓ~A diákok elhíresztelték az
13523   29   |                 hogy ma megint sétálni fog a lunátikus a kollégium tetején,
13524   29   |                    sétálni fog a lunátikus a kollégium tetején, mert
13525   29   |                Mikor tizenkettőt kondított a nagytemplom óraütője, a
13526   29   |                    a nagytemplom óraütője, a suttogás élénkülni kezdett:
13527   29   |                     minden ember felnézett a magasba.~– Ni! Ahol jön,
13528   29   |                   megáll. Ni, milyen fehér a képe! (Persze, hogy fehér;
13529   29   |                   Hogy tud végigmenni azon a keskeny párkányon? Most
13530   29   |                Most mindjárt énekelni fog!~A holddal járó végigsétált
13531   29   |                   holddal járó végigsétált a tetőzeten, mintha csak a
13532   29   |                   a tetőzeten, mintha csak a síkföldön járna. Köpönyeg
13533   29   |             síkföldön járna. Köpönyeg volt a vállán s gitár volt a kezében.~
13534   29   |                 volt a vállán s gitár volt a kezében.~Lesétált egész
13535   29   |                    kezében.~Lesétált egész a háztető széléig, hogy azt
13536   29   |                 nézni, ott azután leült, s a lábait lelógázta a levegőbe.~–
13537   29   |                leült, s a lábait lelógázta a levegőbe.~– No hiszi-e már
13538   29   |                    kend, hitetlen? – szólt a sajtoskofa az almáshoz.~–
13539   29   |                   Jaj, inkább hiszem, csak a fejemre ne essék!~A rejtélyes
13540   29   |                   csak a fejemre ne essék!~A rejtélyes alak hátravetette
13541   29   |                rejtélyes alak hátravetette a köpönyegét és elővette a
13542   29   |                   a köpönyegét és elővette a gitárját, és először is
13543   29   |                szépen elénekelt egy verset a „földiekkel játszóból!”~
13544   29   |          földiekkel játszóból!”~Hamis volt a zúzája; nem a maga hangján
13545   29   |                   Hamis volt a zúzája; nem a maga hangján énekelt, azon
13546   29   |                 maga hangján énekelt, azon a szép basszus hangon, mert
13547   29   |               vékony falzett hangon, ahogy a maskarák beszélnek.~No ez
13548   29   |                    s ugyancsak nekifeszíté a perspektívát, ha a kréta
13549   29   |             nekifeszíté a perspektívát, ha a kréta alatt meg tudná ismerni
13550   29   |                 valamit megszagolt,~S vevé a bibliát s ekképpen szólt,~
13551   29   |                    Magának így felel.~Mert a holt~Egy szót sem szólt.~
13552   29   |                 Egy szót sem szólt.~Csupán a fényes hold~A szobába világolt.~
13553   29   |                szólt.~Csupán a fényes hold~A szobába világolt.~Meglátta
13554   29   |                 szobába világolt.~Meglátta a hold,~Elmondta a hold,~Úgy
13555   29   |                  Meglátta a hold,~Elmondta a hold,~Úgy volt: úgy volt:
13556   29   |                  hold,~Úgy volt: úgy volt: a hold!~(– Canis tota mater! –
13557   29   |                  amit csak én magam tudtam a megboldogulton kívül; én
13558   29   |                   többet is fog énekelni!”~A lunátikus onnan a magasból
13559   29   |               énekelni!”~A lunátikus onnan a magasból új nótát kezdett.~
13560   29   |                  szeme van az égnek,~Egyik a nap, másik a hold.~Az egyiket
13561   29   |                  égnek,~Egyik a nap, másik a hold.~Az egyiket behúnyja,~
13562   29   |                 hold.~Az egyiket behúnyja,~A másikat kinyitja;~Csak úgy
13563   29   |                  kinyitja;~Csak úgy pislog a földre,~Mint ciklopsz félszemével~
13564   29   |                minek néz~Nappal Árkádiára,~A sült tökök honára?~Mit lát
13565   29   |          kigondolni? – dörmögé Harangi úr.~A holddal járó felhangozta
13566   29   |                   holddal járó felhangozta a gitárját, s felállt a háztető
13567   29   |          felhangozta a gitárját, s felállt a háztető szélére, s rákezdé
13568   29   |                  míg magát az utcán hordja a kánya~Otthon kutyára bízva
13569   29   |                 kánya~Otthon kutyára bízva a hája.~Kedves urambátyám
13570   29   |                  most is azt képzeli,~Hogy a kamasz, húga iránti szerelemmel
13571   29   |                    teli.~Pedig azt azalatt a szép menyecskéért a hideg
13572   29   |                azalatt a szép menyecskéért a hideg majd kileli,~Az igaz,
13573   29   |                 szól. Pedig még hátra volt a negyedik vers – s ez volt
13574   29   |                  negyedik vers – s ez volt a legszebb.~Kedves urambátyám,
13575   29   |                Mert míg gazda nélkül marad a ház:~Padláson, pincén a
13576   29   |                    a ház:~Padláson, pincén a tolvaj bemász!~De már az
13577   29   |                 ordítá el magát Harangi úr a néptömeg közül. – Akárki
13578   29   |                   rohant botját suhogtatva a kollégium felé.~– Csitt!
13579   29   |                      Hadd essék! Törjék ki a nyaka! Palacsintává lapuljon!
13580   29   |                   szalad is! Már mászik le a háztetőn! Megállj gazember,
13581   29   |                fölmegyek hozzád! Elfoglak!~A jámbor sajtoskofa megcirógatta
13582   29   |                    sajtoskofa megcirógatta a nagytiszteletű urat s keresztényi
13583   29   |                    úr! Ne másszék fel arra a falra!~– Jaj, fussunk innen!
13584   29   |                   kapóra. Úgy elütöm, hogy a pokolra esik.~A lunátikus
13585   29   |               elütöm, hogy a pokolra esik.~A lunátikus válláról csakugyan
13586   29   |                 válláról csakugyan leesett a köpönyeg.~– Meghaltál! –
13587   29   |                   rá Harangi úr, agyonütve a nádsinkóval a köpönyeget. –
13588   29   |                    agyonütve a nádsinkóval a köpönyeget. – Hah. Csak
13589   29   |                    köpönyeget. – Hah. Csak a köpönyegje volt. De megállj.
13590   29   |                  is.~De mármost hová azzal a köpönyeggel?~Ha bemegy a
13591   29   |                   a köpönyeggel?~Ha bemegy a kollégiumba inkvirálni,
13592   29   |               menni: meglátni, hogy mi van a dologban?~
13593   29   |                  nagytiszteletű Harangi úr a tengernyi néptömegen keresztül
13594   29   |           keresztül tudott furakodni, hogy a szabad utat megtalálja hazáig:
13595   29   |                 megtalálja hazáig: azalatt a lunátikus régen lejutott
13596   29   |                   lunátikus régen lejutott a földre a maga bámulatos
13597   29   |                    régen lejutott a földre a maga bámulatos nyaktörő
13598   29   |                    mondaná, hogy nem igaz; a kútnál lemosta az ábrázatjáról
13599   29   |                    lemosta az ábrázatjáról a krétát, s mire a professzor
13600   29   |              ábrázatjáról a krétát, s mire a professzor úr hazakerült,
13601   29   |                tett, mintha észre se venné a közeledőt, háttal állt feléje.
13602   29   |         Kockáztatta, hogy jót húznak végig a hátán „servus humillimus”
13603   29   |                arról Dallos Ádám, hogy ezt a partit ő nyeri meg; engedhetett
13604   29   |                   ütést az ellenfélnek is.~A professzor úr pedig megismerte
13605   29   |                   is. S valósággal az volt a köszöntője, hogy megragadta
13606   29   |               megragadta az ott ácsorgónak a gallérját minden teketória
13607   29   |                 maga előtt az utcaajtón át a folyosóra, onnan meg a konyhába,
13608   29   |                  át a folyosóra, onnan meg a konyhába, s ott magával
13609   29   |                alássan, nem szabad énnekem a nagytiszteletű úr háza előtt
13610   29   |                 Szabad? Nem szabad? Nem az a kérdés. Hanem hogy minek
13611   29   |                 állsz éppen ide? Állhatnál a túlsó oldalra. Háromezerhatszázhetvenhét
13612   29   |                  kapumba?~– Kérem alássan, a testimoniumért jöttem.~–
13613   29   |                olyankor nappal van, amikor a professzor úr az utcán sétál.~–
13614   29   |                   is lunátikus vagy?~– Hát a professzor úr az?~– Bomolj
13615   29   |                 nem vagyok az. Mit beszélt a lunátikus, he?~– Ebből szekundát
13616   29   |               semmit.~– Köszönd! – Hát ezt a köpenyeget ismered-e?~–
13617   29   |                 Nekem úgy tetszik, hogy ez a köpenyeg Nyaviga úré.~–
13618   29   |                   jársz keresztül-kasul, s a szegény Nyavigát páholtatod
13619   29   |                 amíg meg nem fogadod, hogy a húgomra nem veted többet
13620   29   |                   húgomra nem veted többet a szemedet.~– Nem értettem,
13621   29   |               éjszakát. Majd lefekszem ide a tűzhelyre s reggel megizenem
13622   29   |               tűzhelyre s reggel megizenem a dárdásnak, hogy hozza ide
13623   29   |          káromkodni fogok.~S már morzsolta a nagytiszteletű úr a fogai
13624   29   |              morzsolta a nagytiszteletű úr a fogai között a rettentő
13625   29   |           nagytiszteletű úr a fogai között a rettentő átokformulát a
13626   29   |                    a rettentő átokformulát a prozódiából.~„Sic dropax,
13627   29   |                 lefordítani nem is lehet.)~A nagy lármára azonban előjött
13628   29   |                    lármára azonban előjött a szobából a nagytiszteletű
13629   29   |                 azonban előjött a szobából a nagytiszteletű asszony.~–
13630   29   |                   Mi történt? – rivallt rá a felbőszített férj, odatartva
13631   29   |         felbőszített férj, odatartva eléje a nyakánál fogva összeszorított
13632   29   |                  corpus delictit. – Kié ez a köpönyeg? asszony!~– Ez
13633   29   |                    köpönyeg? asszony!~– Ez a köpönyeg? Hát Nyavigáé.
13634   29   |                  ellopta tőle valaki.~– Az a valaki úgy látszik, hogy
13635   29   |                  fenékkel felfordultan áll a világ az agyamban.~– Úgy
13636   29   |                 mégis itt állsz? – rivallt a nagytiszteletű úr Dallosra.~–
13637   29   |                    le róla, s aztán vigyen a garaboncás.~– De ugyan,
13638   29   |                secundo: mert éjjel kijársz a kollegiumból.~– Ha nem tudok
13639   29   |               tertio: Tarka ruhában jársz, a tógát nem viseled.~– Megbecsülöm,
13640   29   |                Csak fogfájás ellen teszem. A doktor narkótikumot preskribált.~–
13641   29   |                   kanál vízben.~Most aztán a nagytiszteletű asszony is
13642   29   |        nagytiszteletű asszony is beleszólt a perbe.~– Miért van tehát,
13643   29   |                 hogy ugyanezen hibákat meg a te különösen pártfogolt
13644   29   |                észrevenni?~– Kicsodában?~– A szépséges Nyaviga úrban.~–
13645   29   |                   iszik soha.~– Nem többet a soknál.~– Nem jár ki a kollégiumból
13646   29   |              többet a soknál.~– Nem jár ki a kollégiumból éjszakára.~–
13647   29   |                   visel papagáj uniformist a szobájában.~– Hanem az utcán.~–
13648   29   |                   senki lánya után.~– Csak a felesége után.~– Most mindjárt
13649   29   |                   tanúbizonyságot tesznek?~A pinceajtón türelmetlen dörömbözés
13650   29   |                      Mi az itt? Ki az itt? A pincében? Átkozott lunátikus!
13651   29   |             Megmondta! Gyere elő malefice!~A nagytiszteletű a botjával
13652   29   |                 malefice!~A nagytiszteletű a botjával verte a pinceajtót,
13653   29   |            nagytiszteletű a botjával verte a pinceajtót, Nyaviga úr meg
13654   29   |                  volt.~– Hát nyisd ki neki a pinceajtót, mert bezártad! –
13655   29   |                   Professzor úr kinyitotta a zárt a pinceajtón. Arra
13656   29   |            Professzor úr kinyitotta a zárt a pinceajtón. Arra a felemelkedő
13657   29   |                    zárt a pinceajtón. Arra a felemelkedő csapóajtóval
13658   29   |                  rémalak nyomult fel eléje a mélységből, akinek kalap
13659   29   |                helyett egy üres hordó volt a fejére húzva.~– Quis hominum?
13660   29   |                   vagy ember? – rivallt rá a professzor úr; türelmetlenül
13661   29   |          türelmetlenül kopogtatva botjával a furcsa fafövegre. Arra a
13662   29   |                   a furcsa fafövegre. Arra a sajátságos látogató leemelé
13663   29   |                sajátságos látogató leemelé a fejéről a hordót, mint valami
13664   29   |                 látogató leemelé a fejéről a hordót, mint valami kalapot
13665   29   |                immortales! – hőkölt vissza a professzor úr. – Ne izéljen
13666   29   |               ivott?~– Nem, kérem alássan: a máslás nem bor.~– Hogy jött
13667   29   |                      Hogy jött domine ebbe a hordóba?~– Nem tudom, kérem
13668   29   |                    volnék ama Diogenész.~– A lunátikus tudta, hogy itt
13669   29   |                    Ismerjen rám! Én vagyok a professzor! ez meg itt a
13670   29   |                   a professzor! ez meg itt a feleségem.~– Úgy? Maga a
13671   29   |                   a feleségem.~– Úgy? Maga a professzor, akit én meg
13672   29   |                   én meg akarok gyilkolni; a meg a felesége, akit el
13673   29   |                    akarok gyilkolni; a meg a felesége, akit el akarok
13674   29   |                 asszony.~– Igazán? – monda a professzor úr, haragját
13675   29   |                   szegényt: hadd aludja ki a krapuláját. Az emberi gyarlóságok
13676   29   |                  humanum est. Nihil humani a me alienum puto.~– S ilyen
13677   29   |                   ilyen embernek akarod te a mi Veronkánkat adni?~– Ó,
13678   29   |                Nyaviga úr. Csak ide tessék a hárságyra. Így ni. Tegyek
13679   29   |                 Így ni. Tegyek egy vánkost a feje alá? Be ne keverjük
13680   29   |                    alá? Be ne keverjük ezt a szép tarka ruhát.~Nyaviga
13681   29   |             Nyaviga urat csakugyan lehúzta a feje a hárságyra.~– Itt
13682   29   |                   csakugyan lehúzta a feje a hárságyra.~– Itt a köpönyegje.
13683   29   |                    feje a hárságyra.~– Itt a köpönyegje. Takarózzék be
13684   29   |                 Takarózzék be vele. Ezt is a lunátikus ejtette le.~–
13685   29   |                  le.~– Vigyék el innen azt a dézsát! – mormogá Nyaviga
13686   29   |              dézsát! – mormogá Nyaviga úr; a „lunátikus” szóról az jutván
13687   29   |                 csapdául az ágya elé, mint a minap.~– Azért Veronka mégis
13688   29   |                   ő felesége lesz! – végzé a nagytiszteletű úr, nagyot
13689   29   |        nagytiszteletű úr, nagyot toppantva a lábával és a nádpálcával
13690   29   |              nagyot toppantva a lábával és a nádpálcával nyomatékul.~–
13691   29   |                      nemcsak én éjszakázom a kollégiumon kívül; (pedig
13692   29   |                  baja elég, hogy nem ér rá a másé után járni. Similia
13693   29   |                     Ki parancsol még ennél a háznál?~– Hallgassa csak!
13694   29   |                   csak! Mi csoszog odakinn a folyosón? Csisz-csosz, csisz-csosz!~
13695   29   |                  Csisz-csosz, csisz-csosz!~A rejtelmes csoszogás egyre
13696   29   |             elnémult s várakozva tekintett a nyitott konyhaajtó felé,
13697   29   |           konyhaajtó felé, melyen besütött a tele holdvilág.~A holdfényben
13698   29   |                 besütött a tele holdvilág.~A holdfényben a megboldogult
13699   29   |                   holdvilág.~A holdfényben a megboldogult Tóbiássyné
13700   29   |                 mutatóújjával megfenyegeté a konyhában levőket. A másik
13701   29   |          megfenyegeté a konyhában levőket. A másik kezével pedig Veronka
13702   29   |                    el! – rebegé megrémülve a professzor úr.~– Jaj! a
13703   29   |                    a professzor úr.~– Jaj! a napamasszony lelke! – sikolta
13704   29   |                   sikolta Zsófi asszony, s a kötényét az arcára takarta,
13705   29   |                   takarta, hogy ne lásson.~A rémalak pedig megszólalt
13706   29   |                   Idehallgassatok rám. Ezt a leányt nem adjátok máshoz,
13707   29   |                   vőm uram, add vissza azt a bibliát, úgy, amint elvetted;
13708   29   |                  innen s többet be ne tedd a lábadat ezen a küszöbön!” –
13709   29   |                  be ne tedd a lábadat ezen a küszöbön!” – folytatá kísérteties
13710   29   |                folytatá kísérteties hangon a hazajáró lélek. – „Te pedig
13711   29   |                 reszketve engedelmeskedett a túlvilági parancsnak. Elment
13712   29   |                   remegés közt.~Ott azután a maga természetes hangján
13713   29   |            természetes hangján szólalt meg a megdicsőült lélek~– Hát
13714   29   |                  két nap óta nem ettem.~Ez a fölfedezés, hogy a másvilágon
13715   29   |               ettem.~Ez a fölfedezés, hogy a másvilágon nem adnak enni,
13716   29   |                   érte; Harangi úr szaladt a bibliáért, s nagyon szelíden
13717   29   |               kezet csókolni, s tévedésből a Veronka kezét csókolta meg;
13718   29   |                    kezét csókolta meg; még a Böske is előmászott a sutból,
13719   29   |                  még a Böske is előmászott a sutból, s amint szemét két
13720   29   |              életre dörzsölve, megpillantá a feltámadottat, rohant a
13721   29   |                    a feltámadottat, rohant a csehpampuska-sütőhöz, s
13722   29   |                     az jutott eszébe, hogy a nagytiszteletű asszony a
13723   29   |                   a nagytiszteletű asszony a halála előtti napon azért
13724   29   |                    azért búbolta meg, hogy a csehpampuska-sütő piszkos
13725   29   |            csehpampuska-sütő piszkos volt.~A feltámadottat aztán bevezették
13726   29   |                   bevezették nagy örömmel; a Manci néni is előkerült,
13727   29   |                 megkísérté érthetővé tenni a Harangi család előtt a történteket;
13728   29   |               tenni a Harangi család előtt a történteket; azonban nagyhamar
13729   29   |                  azonban nagyhamar kivette a szájából a szót a megdicsőült,
13730   29   |               nagyhamar kivette a szájából a szót a megdicsőült, s többet
13731   29   |                  kivette a szájából a szót a megdicsőült, s többet vissza
13732   29   |                  neki; hanem elmondta maga a vele és körülötte történteket,
13733   29   |            történteket, bebizonyítva, hogy a nyelve tökéletesen életretért;
13734   29   |                     s ott állt Tóbiássy úr a porköpönyegben, amit hálókabátnak
13735   29   |              használt.~– Meddig fog még ez a nagy lárma tartani idekívül?~
13736   29   |                    csókolsz?~– Nem szoktam a konyhában csókolódni.~Azzal
13737   29   |              csókolódni.~Azzal visszahúzta a fejét a szobába, s betette
13738   29   |                  Azzal visszahúzta a fejét a szobába, s betette maga
13739   29   |                bánva akármit adnak is enni a szegény másvilágról hazatértnek.~–
13740   29   |                      Hallják! menjenek már a pokolba, hadd aluszom!~Ez
13741   29   |                  pokolba, hadd aluszom!~Ez a goromba szó Nyaviga úrtól
13742   29   |                   Nyaviga úrtól jött onnan a hárságyról. Ezt aztán Harangi
13743   29   |                  Megkapták ketten kétfelől a hársnyoszolyát s vendégestül
13744   29   |                udvarra, hogy lába sem érte a földet.~No mármost csakugyan
13745   29   |               csakugyan Dallos Ádié maradt a világ.~– No fiam, Ádi, –
13746   29   |                   volna.~– Nem, gyermekim. A gyászesztendőt ki kell töltenetek.~–
13747   29   |                  ki kell töltenetek.~– Meg a törkölyösi próbaesztendőt –
13748   29   |              Harangi professzor úr. – Amíg a törkölyösiek a rektoriát
13749   29   |                  úr. – Amíg a törkölyösiek a rektoriát állandósítják;
13750   29   |           szeretném tudni, hogy ki volt az a lunátikus? – skrupulózuskodék
13751   29   |              lunátikus? – skrupulózuskodék a professzor úr. – Mert ha
13752   29   |                 fizikai szempontból veszem a dolgot, aki első basszista,
13753   29   |                    kapum előtt ácsorog, az a kollégium tetején ugyanakkor
13754   29   |              sétálhat, akkor nem te voltál a lunátikus. De ha logikai
13755   29   |                 logikai szempontból veszem a dolgot, aki a biblia történetét
13756   29   |           szempontból veszem a dolgot, aki a biblia történetét megénekelte,
13757   29   |         napamasszonytól meghallotta, s aki a Nyaviga kázusát megénekelte,
13758   29   |            idehozta: akkor mégis te voltál a lunátikus.~– Akárki volt,
13759   29   |                Aztán te se járj ide többet a padlásablakon keresztül.
13760   29   |                 vacsorával, mely különösen a szegény megboldogult léleknek
13761   29   |           Tóbiássyné asszonyság is megtért a maga jogos birodalmába.
13762   29   |          nyoszolyájába letenné vala fejét, a másik társnyoszolyából felemelé
13763   29   |                  társnyoszolyából felemelé a magáét a nagytiszteletű
13764   29   |         társnyoszolyából felemelé a magáét a nagytiszteletű élettárs
13765   29   |                  üdvözlő szóval:~– Lelkem! A temetési költségeket, minthogy
13766   29   |                aztán hirtelen fejére rántá a dunnát a nagytiszteletű
13767   29   |             hirtelen fejére rántá a dunnát a nagytiszteletű úr s dehogy
13768   30   |                                         1. A SZOMSZÉDTALAN HÁZ~Egy nagyszerű
13769   30   |             keletkezett, s melynek közepét a jövő században Árpád (vagy
13770   30   |    Márványfoglalatú pinceablakaitól kezdve a rizalitját ékesítő terrakotta
13771   30   |                 görnyedő kariatidák emelik a velencei erkélyeket, nincs
13772   30   |           hiányosság korinthi oszlopokban, a kapu fölött renaissance-kori
13773   30   |    renaissance-kori gipszangyalkák tartják a cimervértet, a háztulajdonos
13774   30   |      gipszangyalkák tartják a cimervértet, a háztulajdonos monogrammjával,
13775   30   |            háztulajdonos monogrammjával, s a háztető francia ormozatát
13776   30   |             függönyökkel, s ha betekintünk a félig nyitott kapun, az
13777   30   |               udvaron márványnimfa invitál a tengercsiga mintájú kúthoz.~
13778   30   |                tengercsiga mintájú kúthoz.~A földszint egyik oldalán
13779   30   |                 selyem és pipere bazárja”. A kapun túl levő része a földszintnek
13780   30   |                     A kapun túl levő része a földszintnek kávéház, s
13781   30   |              földszintnek kávéház, s annak a felirata három nyelven:
13782   30   |               magyarul hirdeti, hogy ez az a híres kávéház a „montenegrói
13783   30   |                 hogy ez az a híres kávéház a „montenegrói fejedelemhez”.~
13784   30   |                   el, melyet jószemű ember a Szent Gellértről is elolvashat,
13785   30   |                gőzhajó társulat hivatala”. A második emelet egyik erkélye
13786   30   |                 ott divatraktár keresendő; a másik erkély botrányosan
13787   30   |                  erkély botrányosan rontja a szimmetriát ürességével.
13788   30   |                    aki még restelli kiirni a szállása falára, hogy ő
13789   30   |             Hasonló mulasztást követtek el a harmadik emelet lakói is;
13790   30   |                   aztán mind valamennyinek a hibáját a padláson befészkelt
13791   30   |                    valamennyinek a hibáját a padláson befészkelt fényképész,
13792   30   |                 befészkelt fényképész, aki a háznak mind a négy falára
13793   30   |              fényképész, aki a háznak mind a négy falára hétországra
13794   30   |            helyesírás szerint. Abból, hogy a háznak mind a négy oldalára
13795   30   |                  Abból, hogy a háznak mind a négy oldalára lehet írni,
13796   30   |                  se oldalt semmi szomszéd.~A háta mögött van egy mélyen
13797   30   |       káposztatorzsákkal; az egyik oldalán a kidült-bedült palánkkal
13798   30   |                üres mészvályúk tartogatják a beléjük hullott esővizet;
13799   30   |               hullott esővizet; mind annak a tanujelei, hogy valaki építeni
13800   30   |                 oda valamit; de beletörött a kése. A palota tulsó felén
13801   30   |             valamit; de beletörött a kése. A palota tulsó felén fekvő
13802   30   |             fényesebb jövendő iránt. Annak a gazdája cserzőgyártulajdonos:
13803   30   |    cserzőgyártulajdonos: mind ide hordatja a cserhulladékot a telkére,
13804   30   |                  hordatja a cserhulladékot a telkére, s mikor az egyszer
13805   30   |                   építkezéshez.~Elől pedig a gyönyörűszép négyszögű tér;
13806   30   |          szalmatörmelékkel, baromfitollal; a közepén két kuvasz igyekszik
13807   30   |                    harmadikat lefülelni, s a távolban füstölög valami
13808   30   |              valami kofa rést tört, s mint a remeterák a csigahéjból,
13809   30   |                   tört, s mint a remeterák a csigahéjból, ott dugta ki
13810   30   |                  csigahéjból, ott dugta ki a fejét, boltot rögtönözve
13811   30   |                   fejét, boltot rögtönözve a palánkból, melyben napszámosoknak
13812   30   |                 spirituszt, pálinka címen.~A háromemeletes palotának
13813   30   |                 járdája is van; amit ugyan a járókelők még szebben elkerülnek,
13814   30   |                 kell rá mászni; annálfogva a járda gránitkockáinak illetékeiből
13815   30   |              illetékeiből szépen kizöldült a búza, sőt a kedvező időjárás
13816   30   |               szépen kizöldült a búza, sőt a kedvező időjárás mellett
13817   30   |                 kellően, amit elhullattak, a pinceraktárba letöltögetéskor.
13818   30   |          pinceraktárba letöltögetéskor. Ez a vetés a Goldmeyerék boltja
13819   30   |                letöltögetéskor. Ez a vetés a Goldmeyerék boltja előtt
13820   30   |                   előtt virít. Hanem azért a repce is igen szépen áll,
13821   30   |                   szépen áll, mely viszont a kávéház ajtajáig díszlik,
13822   30   |                                         2. A VILÁGÍTÓ POHÁR~A múlt év
13823   30   |                        2. A VILÁGÍTÓ POHÁR~A múlt év egyik borongós novemberi
13824   30   |                   novemberi napján, amidőn a felhők azon látszottak országgyűlésezni
13825   30   |                   az idei adójukat, amivel a földnek tartoznak? egy fiatal
13826   30   |           igyekezett nagy léptekkel elérni a montenegrói fejedelem barátságos
13827   30   |             barátságos küszöbét, akinek ez a moratórium nagyon kedvére
13828   30   |                   kalapja ugyan igyekezett a nyár óta hozzábarnulni az
13829   30   |       hozzábarnulni az őszi időhöz; de még a tökéletes sonkaszint nem
13830   30   |                   sonkaszint nem nyerte el a pipafüsttől. Két nyári kabát
13831   30   |                  egyik sárga, másik barna, a sárgát vette felül, a barna
13832   30   |               barna, a sárgát vette felül, a barna hosszabb volt egy
13833   30   |               híják most az „araszt”, mint a sárga s kilátszott alóla.
13834   30   |                     Őseink is így viselték a dolmányt: a hosszabbat alul,
13835   30   |                   így viselték a dolmányt: a hosszabbat alul, a kurtát
13836   30   |               dolmányt: a hosszabbat alul, a kurtát felül.~Amint belépett
13837   30   |               kurtát felül.~Amint belépett a kávéházba, nem is köszönt
13838   30   |              senkinek, csak egyenesen ment a megszokott szegletbe szemére
13839   30   |                  ült annak az alaknak, aki a helyét elfoglalá.~– No nincs
13840   30   |                       No nincs több asztal a kávéházban, csak ez? – dörmögött
13841   30   |                    az ott talált búslakodó a vele szemközt letelepülőre.~
13842   30   |               szilvapálinka mellett; dehát a mi fiatalemberünk szerette
13843   30   |                    fiatalemberünk szerette a társaságot és beszélgetést.~
13844   30   |              engedelmet kért, megdörzsölte a kezeit, hogy a hideg kimenjen
13845   30   |                megdörzsölte a kezeit, hogy a hideg kimenjen belőlük,
13846   30   |                belőlük, s aztán szétnézett a marqueur után.~A „Kristóf”
13847   30   |                szétnézett a marqueur után.~A „Kristóf” ismerte már jól
13848   30   |                   Kristóf” ismerte már jól a vendégét s hozta számára
13849   30   |                   vendégét s hozta számára a mindennapit; egy pohár forró
13850   30   |                  meg egy zsemlyét.~Ez volt a vendégre nézve az ozsonna,
13851   30   |                    talán az ebéd is.~Amint a tálcáról átvette a tejes
13852   30   |                   Amint a tálcáról átvette a tejes poharat és a süteményt,
13853   30   |                 átvette a tejes poharat és a süteményt, mindjárt le is
13854   30   |                    mindjárt le is tette rá a megfelelő árt, egy piculigramm
13855   30   |                   Kristóf úr markába vette a pszeudoezüst pénzt s megköpködte:~–
13856   30   |                   bélelt télikabát volt, s a mellénye gombjába arany
13857   30   |                uraság azonban nem itta meg a kávét; hanem kezében tartotta
13858   30   |                     hanem kezében tartotta a Pester Lloydot, s annak
13859   30   |                  úgy eltakarta vele magát. A fiatal embernek nem maradt
13860   30   |                  az egyedüli hirlappéldány a montenegrói fejedelem területén)
13861   30   |                    területén) mint azalatt a hirlapnak felé fordított
13862   30   |                    olvasmány: ott hirdetik a doktorok, hogy miféle betegségeket
13863   30   |         betegségeket tudnak ők gyógyítani. A fiatal kedélyt ez is mulattatja
13864   30   |                  nagyon: „de bolondok ezek a doktorok, hogy olyan bajokat
13865   30   |           átellenesének azonban még könnyű a dolga, mert az ablak felé
13866   30   |            fordulva; tehát még lát valamit a betükből; de ő felé az árnyékos
13867   30   |               árnyékos oldala van fordítva a lapnak, s idebenn már sötét
13868   30   |                 világosság nem ég, mint az a spirituszlámpa az asztalon,
13869   30   |             idebenn, Kristóf! – jegyzi meg a fiatalember, a kiürített
13870   30   |                  jegyzi meg a fiatalember, a kiürített pohárból az utolsó
13871   30   |                    morzsát is kiszedegetve a kanállal.~– Még nem gyújtjuk
13872   30   |                       Még nem gyújtjuk meg a gázt; elég világosságot
13873   30   |                 gázt; elég világosságot ad a spirituszlámpa.~A párbeszéd
13874   30   |          világosságot ad a spirituszlámpa.~A párbeszéd által háborgatott
13875   30   |                bosszúsan felkelt, s átment a szomszéd asztalhoz, a Lloydot
13876   30   |               átment a szomszéd asztalhoz, a Lloydot is magával vitte.~
13877   30   |                  Lloydot is magával vitte.~A Kristóf utána szállította
13878   30   |                  Kristóf utána szállította a feketekávét.~– Egészen jéghideg
13879   30   |                     Melegíttesse meg újra.~A Kristóf engedelmesen szót
13880   30   |            fogadott s nemsokára visszajött a párolgó feketével.~A fiatalember
13881   30   |            visszajött a párolgó feketével.~A fiatalember várta türelmesen,
13882   30   |                   benne ez az uraság abban a Lloydban.~Végre letette
13883   30   |                Végre letette az maga mellé a hirlapot, hanem akkor meg
13884   30   |               hanem akkor meg rákönyökölt. A fiatalember szerette volna
13885   30   |                   félt, hogy megharagítja.~A prémes uraság fejét tenyerébe
13886   30   |              tenyerébe támasztva, elkezdte a kanállal a kávét kavargatni,
13887   30   |             támasztva, elkezdte a kanállal a kávét kavargatni, s úgy
13888   30   |                     s úgy nézett bele abba a pohárba, mintha a lánchidról
13889   30   |                bele abba a pohárba, mintha a lánchidról nézne le valaki
13890   30   |                 lánchidról nézne le valaki a Dunába.~– Ejnye, de hideg
13891   30   |                 hideg van idebenn, – mondá a fiatalember, két tenyerét
13892   30   |                    fűtünk, elég meleget ád a spirituszlámpa.~Nemsokára
13893   30   |                  aztán olyasvalamit látott a fiatalember, amitől olyan
13894   30   |                    olyan melege lett, hogy a háta is izzadt bele.~A mogorva
13895   30   |                hogy a háta is izzadt bele.~A mogorva vendég egy percre
13896   30   |              percre megint eltakarta magát a hirlappal, mintha keresne
13897   30   |                 maga elé, elkezdte sebesen a kávét kavarni a pohárban,
13898   30   |                    sebesen a kávét kavarni a pohárban, míg szemei merően
13899   30   |                   éppen hatot mutatott.~És a fiatalember azt látta, hogy
13900   30   |             fiatalember azt látta, hogy az a pohár feketekávé egyszerre
13901   30   |                derengett maga körül. Ettől a látványtól kezdett izzadni
13902   30   |                 látványtól kezdett izzadni a homloka.~Az óra hatot ütött;
13903   30   |               homloka.~Az óra hatot ütött; a prémes úr felemelte a poharat,
13904   30   |               ütött; a prémes úr felemelte a poharat, behunyta szemeit,
13905   30   |                 poharat, behunyta szemeit, a fiatalember pedig felrúgta
13906   30   |                 fiatalember pedig felrúgta a székét, odaugrott hozzá,
13907   30   |                   odaugrott hozzá, kikapta a kezéből a poharat s a tartalmát
13908   30   |                   hozzá, kikapta a kezéből a poharat s a tartalmát odaöntötte
13909   30   |              kikapta a kezéből a poharat s a tartalmát odaöntötte a köpőládába,
13910   30   |                   s a tartalmát odaöntötte a köpőládába, vakmerően ráförmedve
13911   30   |           köpőládába, vakmerően ráförmedve a megtámadottra:~– Hát nem
13912   30   |           szégyenli magát az úr? – ismétlé a két nyári kabátos ifjú ember
13913   30   |                   nyári kabátos ifjú ember a macskaprémesnek, mialatt
13914   30   |                   macskaprémesnek, mialatt a marqueur a padlóra öntött
13915   30   |        macskaprémesnek, mialatt a marqueur a padlóra öntött folyadékot
13916   30   |                  folyadékot törölgette fel a tegnapi ujsággal (még a
13917   30   |                    a tegnapi ujsággal (még a padlón is fénylett a szétömlött
13918   30   |                   még a padlón is fénylett a szétömlött villós méregfolyadék). –
13919   30   |                     veterináriát, letettem a birói vizsgát, voltam két
13920   30   |                  lótok-futok egyik ajtóról a másikra munkát keresni,
13921   30   |                 szállásom nincs, itt hálok a pad alatt; az egyik fülemre
13922   30   |                   egyik fülemre ráfekszem, a másikkal takarózom, s a
13923   30   |                    a másikkal takarózom, s a vasárnapot megbőjtölöm,
13924   30   |                kereset. Azért mégsem ugrom a Dunába. Az úrnak pedig milyen
13925   30   |                    mégis gyufát akar enni?~A megdorgált ember engedte
13926   30   |                     Még egyebem is van: ez a háromemeletes ház is az
13927   30   |                   az enyim.~– Hát akkor mi a baja?~– És azért mégis szegényebb
13928   30   |                   vagyok, mint az úr ebben a másfél nyári kabátban.~–
13929   30   |                       Hát akkor szökjék el a házától, s mindjárt gazdagabb
13930   30   |                    az úr. Nem tanítják ezt a tizenhat iskolában. Pedig
13931   30   |                  az elsőben azt tanítanák: a Hübner helyett. De hát ha
13932   30   |              Hübner helyett. De hát ha már a kávémat elpocsékolta az
13933   30   |                    fel az úr prókátorosan: a stemplit fizesse maga. Hanem
13934   30   |                   hallgassa meg, miben áll a bajom. Tud az úr a financiális
13935   30   |               miben áll a bajom. Tud az úr a financiális kalkulushoz?~– ’
13936   30   |         kalkulushoz?~– ’Sz abba szakadt ki a kabátom könyöke.~– Nohát!
13937   30   |               kabátom könyöke.~– Nohát! Én a régi okos világban becsületes
13938   30   |              hentesmester voltam. Ismertem a művészetemet alaposan s
13939   30   |                    valami kapitálist, mert a pénz nem való tisztességes
13940   30   |                   házat és telket itt ezen a téren, amelyet azelőtt disznópiacnak
13941   30   |                  akár Stroussberg. Hát még a kert odahátul! Micsoda sárgabarackfák
13942   30   |                bécsi szederfa. Mikor érett a szeder, minden gyermekemnek
13943   30   |                gyermekemnek tulipiros volt a képe a levétől. Nem adtam
13944   30   |         gyermekemnek tulipiros volt a képe a levétől. Nem adtam volna
13945   30   |               levétől. Nem adtam volna azt a fát senki száz forintjáért.
13946   30   |         félesztendőt, amikor megakasztotta a kalbász-üzletet a trichinnyavalya;
13947   30   |            megakasztotta a kalbász-üzletet a trichinnyavalya; hogy a
13948   30   |                    a trichinnyavalya; hogy a Pluto kösse hátul a sarkát
13949   30   |                   hogy a Pluto kösse hátul a sarkát annak az újságírónak,
13950   30   |              kigondolta! – Ekkor beütöttek a boldog aranyidők. A magas
13951   30   |              beütöttek a boldog aranyidők. A magas kormány elkezdte önteni
13952   30   |                    kormány elkezdte önteni a pénzt a háziurak kalapjába.
13953   30   |                    elkezdte önteni a pénzt a háziurak kalapjába. Az ujságok
13954   30   |               nincs. Három baubank alakult a kiépítésére, mindenkinek
13955   30   |             folyhatott volna. Egyik sensál a másiknak adta a kilincset
13956   30   |               Egyik sensál a másiknak adta a kilincset a házamban, azt
13957   30   |                  másiknak adta a kilincset a házamban, azt kérdezve hogy
13958   30   |        nyolcvanezer forintra. Ott volt már a pénz az asztalomra leszámolva:
13959   30   |               egyet gondoltam: visszaadtam a pénzt, megtartottam a házat,
13960   30   |          visszaadtam a pénzt, megtartottam a házat, azt gondoltam, no
13961   30   |                  már van. Ez bizonyos. Ezt a jég sem veri el. Itt van
13962   30   |                  egy hatalmas pénzintézet, a „szűkölködők bankja”. A
13963   30   |                    a „szűkölködők bankja”. A címe is mily bizalomgerjesztő.
13964   30   |                     Az igazgatója sógorom. A titkárja benső barátom.
13965   30   |                  palota felépítésére. Maga a bank vállalkozik rá. Nekem
13966   30   |                 vállalkozik rá. Nekem csak a kész ház kulcsait adják
13967   30   |            kulcsait adják át, s én aláírom a kötelezvényt, mely szerint
13968   30   |              fizetek harminckét esztendeig a kölcsöntől hat percentes
13969   30   |             viszont nyolc száztólit hoz be a ház az egész értéke után,
13970   30   |                   bizonyos kalkulus; ugye?~A hallgató nagyon csóválta
13971   30   |                   hallgató nagyon csóválta a fejét. A háziúr folytatá:~–
13972   30   |                   nagyon csóválta a fejét. A háziúr folytatá:~– Valamennyi
13973   30   |                  legelőre, hogy megelőzzem a többit. Meg is előztem.
13974   30   |                 már tető alatt volt, mikor a többiek még csak a meszet
13975   30   |                   mikor a többiek még csak a meszet ójtatták hozzá. A
13976   30   |                   a meszet ójtatták hozzá. A felvett kölcsön becsületesen
13977   30   |                  rá: akkor volt legdrágább a tégla, meg a napszám. Csakhogy
13978   30   |                    legdrágább a tégla, meg a napszám. Csakhogy kapni
13979   30   |            lehetett! Őszre már készen állt a házam, s télre belé lehetett
13980   30   |               olyan jól nem csinálta volna a stukaturokat, hogy mind
13981   30   |                   volt adva minden szállás a házamban, amikor még be
13982   30   |                  még be sem voltak vakolva a falak. A szálláskeresők
13983   30   |                    voltak vakolva a falak. A szálláskeresők lajtorján
13984   30   |                   az utolsó pinceraktárig. A földalatti magazinokat kivette
13985   30   |                     Ez volt az ő trezorja. A földszint még nedves volt,
13986   30   |                  kivették: az egyik részét a montenegrói fejedelem kávéháznak,
13987   30   |          montenegrói fejedelem kávéháznak, a másikat nagyszerű piperebazárnak.
13988   30   |                  vállalat volt az egyszer! A második emelet egyik felébe
13989   30   |                   be magát. Virágzó üzlet! A másik felét pompásan bebútoroztatta
13990   30   |                  nagy érdem egy parteinál. A harmadik emeletnek egyik
13991   30   |               helyezkedtem el családommal, a közepét egy vasúti főhivatalnok
13992   30   |                  főhivatalnok lepte meg, s a tulsó szárnyában fészket
13993   30   |            Párizsból hozatta ruháit; mikor a doboz megérkezett a postával,
13994   30   |                  mikor a doboz megérkezett a postával, kétezer, háromezer
13995   30   |                     hogy vagy ő maga, vagy a vőlegénye nagyon szépen
13996   30   |               rávett, hogy üvegeztessem be a házam tetejét, hogy ott
13997   30   |             tetejét, hogy ott ő felüthesse a műhelyét. Uram! Még a kapualját
13998   30   |           felüthesse a műhelyét. Uram! Még a kapualját is kivették tőlem;
13999   30   |                 velem, hogy ott kirakhassa a remekműveit. Még egy udvari
14000   30   |                   szó több húsfüstölésről; a feleségem dáma lett, a fiam