bold = Main text
      Part                                                grey = Comment text

 1501    4   |                szereti az ecetes salátát?” A históriai ez: „vajon Tamerlan
 1502    4   |                 vajon Tamerlan piszkálta-e a fogát ebéd után, vagy sem?”
 1503    4   |                fogát ebéd után, vagy sem?” A filozófiai elvégre ez: „
 1504    4   |                    okszerű argumentumokkal a posteriori annak lehetősége,
 1505    4   |                   halhat meg, mint tudós?” A pesti vagyis a carogradi
 1506    4   |                mint tudós?” A pesti vagyis a carogradi kozák hetmánt
 1507    4   |                  megengedte magán történni a tréfát, s hagyja őket továbbra
 1508    4   |             továbbra is fáradni és pihenni a tudományok mellett, látja,
 1509    4   |                    ártanak vele.~– Persze: a sajtószabadságnak vége van?~–
 1510    4   |           elkészíté, továbbra is meghagyta a muszka a magyar irodalomnak.
 1511    4   |             továbbra is meghagyta a muszka a magyar irodalomnak. Semmit
 1512    4   |                    sajtótörvényeken, miket a magyar nemzet, miután litteraturájával
 1513    4   |              föltalált. Ennél rosszabbakat a muszka sem tudott csinálni;
 1514    4   |                    lágyította azokat, hogy a fizetendő büntetési összegek
 1515    4   |                mint ezen törvények szerint a rágalmazási peralapok. Írni
 1516    4   |                 kell bizonyítania, hogy az a hölgy, a kihez írt, sem
 1517    4   |             bizonyítania, hogy az a hölgy, a kihez írt, sem férjnél,
 1518    4   |              Feleséges embernek pedig csak a feleségéhez szabad. Ha egy
 1519    4   |               szabad bizonyítania, hogy az a novellai személy csakugyan
 1520    4   |          rosszéletű ember. Ily módon aztán a magyar litteraturának nem
 1521    4   |             mellett, melynek gyarapítására a cár évenkint százezreket
 1522    4   |               azért küldte ki az országból a kormány, mert gáncsolta
 1523    4   |                    kormány, mert gáncsolta a kormányt.~– Vahot kollégát
 1524    4   |               történt vele?…~… Itt azonban a harminckilenc irámszarvas
 1525    4   |           fölébredtem.~…Ablakomon besütött a nap, arcomon az izzadság
 1526    4   |                  perc alatt felvillanyozta a várost. Hála istennek, tehát
 1527    4   |                  és nem Szlovenszkograd, s a Nyitranszke Sztolici még
 1528    4   |                    még mindíg ott fenn van a hegyek között. A Rákóczi
 1529    4   |                  fenn van a hegyek között. A Rákóczi induló helyett nem
 1530    4   |                  induló helyett nem húzzák a nyekszehruszi saka malat,
 1531    4   |                nyekszehruszi saka malat, s a boltfelírások – hála Istennek –
 1532    4   |               Heves vármegyében nem esznek a kozákok dinnyét s a táblabírák
 1533    4   |                 esznek a kozákok dinnyét s a táblabírák nem hordják Mesopotamiából
 1534    4   |               Mesopotamiából Afghanistanba a municipiumokat és a pragmatica
 1535    4   |          Afghanistanba a municipiumokat és a pragmatica sanctiót, hanem
 1536    4   |                  hanem Bécsből Insbruckba, a hónuk alatt. Petőfit még
 1537    4   |                mindég nem égették meg, sőt a „két ország egyesülése”
 1538    4   |                    egyesülése” verse óta – a Pesti Hirlapban – a legharagosabb
 1539    4   |                  óta – a Pesti Hirlapban – a legharagosabb ellenségei
 1540    4   |                 Gusztiból szuperintendens. A nemzeti színházban az egész
 1541    4   |                    hogy kancsukát kapna, s a magyar akadémia nemcsak
 1542    4   |                    ijesztő álmaimból, s ez a sajtótörvény. Valahányszor
 1543    4   |                   mindég magam körül látom a végtelen havas síkot üvöltő
 1544    4   |                     s szájamban van az íze a halzsírban főtt medvefülnek.
 1545    4   |                 mindíg szabadon kritizálja a minisztériumot, s Vahot
 1546    4   |                 mindíg szabadon védelmezi. A minisztérium egyiken sem
 1547    5   |              Elhallgattak az ágyúk, elhalt a csatazaj, elhullottak a
 1548    5   |                    a csatazaj, elhullottak a hősök. Csak a távol égen
 1549    5   |                  elhullottak a hősök. Csak a távol égen villogott még
 1550    5   |                   valami láng, hallatszott a távol égdörgés, szélsóhajtás.
 1551    5   |                    kik ellen egy óra előtt a hon határait védték.~Sepsiszentgyörgy
 1552    5   |              Sepsiszentgyörgy kapuja előtt a domboldalban, a temetőben,
 1553    5   |               kapuja előtt a domboldalban, a temetőben, ott ültek a székely
 1554    5   |                     a temetőben, ott ültek a székely asszonyok, várva-várva
 1555    5   |                 asszonyok, várva-várva nem a csatából megtérő kedveseiket,
 1556    5   |                 megtérő kedveseiket, hanem a győzelem hírét.~Leültek
 1557    5   |                    győzelem hírét.~Leültek a sírkövekre, a kizöldült
 1558    5   |               hírét.~Leültek a sírkövekre, a kizöldült sírhalmokra, s
 1559    5   |               maguk között találgatták: ez a mieink ágyúja… ez volt mostan
 1560    5   |                  magukban: hogyha visszajő a kedves, győzelemmel térjen
 1561    5   |                    vissza, de ha elveszett a nemzet az eldöntő ütközetben,
 1562    5   |                 hírmondó se jöjjön belőle.~A kápolna küszöbén, a szellős
 1563    5   |                belőle.~A kápolna küszöbén, a szellős kripta ajtajában
 1564    5   |                   az égen, régóta már csak a lelkével lát.~Ide hozatta
 1565    5   |           szobájában. Ide hozatta ki magát a temetőkertbe. Miért nem
 1566    5   |                lába összezsugorodva. Pedig a szív minden gondolatja ott
 1567    5   |                  minden gondolatja ott jár a véres csatatéren. Keserűen
 1568    5   |                  fektetett bibliából olvas a nyomorék az öreg embernek.
 1569    5   |                     Ők az utolsó két férfi a városban, az egyik vak,
 1570    5   |                    városban, az egyik vak, a másik sánta, a többi elment
 1571    5   |                  egyik vak, a másik sánta, a többi elment a harcba.~A
 1572    5   |                másik sánta, a többi elment a harcba.~A nyomorék olvas
 1573    5   |                   a többi elment a harcba.~A nyomorék olvas az Izrael
 1574    5   |                  Isten választott népének, a szép háborúról, hol az Isten
 1575    5   |                       nyöszörg felsóhajtva a nyomorék és tovább olvas~„
 1576    5   |                Elszaladott pedig egy ember a harcból és ruháját megszaggatá
 1577    5   |                   vala.”~„Mihelyt bejutott a hírmondó a városba, megzendüle
 1578    5   |                Mihelyt bejutott a hírmondó a városba, megzendüle az nagy
 1579    5   |             kiáltás az? kérdi Éli, hallván a kiáltást.”~„Vala pedig Éli
 1580    5   |                  szemei meghomályosodtak.”~A nyomorék nem bírta tovább
 1581    5   |               írást.~– Nem mondtál igazat. A lemenő nap melegét még érzem
 1582    5   |                  Miért nem olvasod tovább?~A nyomorék kitörülte szemének
 1583    5   |                kitörülte szemének felhőit, a könnyeket és olvasott~„Monda
 1584    5   |                     Monda az ember Élinek: a harcból jövök, a harcból
 1585    5   |                   Élinek: a harcból jövök, a harcból szaladtam el.”~„
 1586    5   |                  Megfutamodék az Izrael, – a te két fiad is megholt,
 1587    5   |               Isten ládáját is elnyerték.”~A nyomorék nem bírta tovább
 1588    5   |               szemmel folytatá halk hangon a bibliai vers jól ismert
 1589    5   |               említeni, hátraesék székéből a kapufélen és meghala.”~      ~
 1590    5   |              kapufélen és meghala.”~      ~A temető árka mellett egy
 1591    5   |                szépek.~Az ég egyik oldalán a lemenő nap lángol, a másik
 1592    5   |               oldalán a lemenő nap lángol, a másik oldalán a fergeteg
 1593    5   |                    lángol, a másik oldalán a fergeteg villog. A székely
 1594    5   |                 oldalán a fergeteg villog. A székely asszony arcát egyfelől
 1595    5   |             székely asszony arcát egyfelől a nap búcsúfénye festi tartós
 1596    5   |               tartós aranyszínre, másfelől a villám vet rá elmúló kékzöld
 1597    5   |                mentül jobban hanyatlik alá a nap, a villám fénye annál
 1598    5   |                jobban hanyatlik alá a nap, a villám fénye annál kékebb,
 1599    5   |                   kékebb, annál sápasztóbb a nő arcán.~Kezét szeme elé
 1600    5   |                    Kezét szeme elé tartva, a távolba bámul, alakja nem
 1601    5   |                   volna faragva.~Ez Judit, a székely asszonyok ős példányképe.
 1602    5   |            életerős karcsúságát megtartják a késő vénség idejéig, kikben
 1603    5   |                késő vénség idejéig, kikben a lélek sem vénül meg, hanem
 1604    5   |                     mint hízelgő folyondár a sugárjegenyéhez.~E leánykát
 1605    5   |                 alakja oly lenge, hogy tán a fuvallat is elvihetné, mint
 1606    5   |                fuvallat is elvihetné, mint a repülő virágmagvat.~Azon
 1607    5   |                     kinek kebléhez simult, a szőke leánykának jegyese.
 1608    5   |            leánykának jegyese. Most elment a csatába. Az anya és a menyasszony
 1609    5   |               elment a csatába. Az anya és a menyasszony szemei tán őt
 1610    5   |                  közelíteni? – kérdi Judit a leánytól, kezével a távolba
 1611    5   |                  Judit a leánytól, kezével a távolba mutatva.~Aranka
 1612    5   |                 közelebb simul hozzá, hogy a mutatott irányt megláthassa.
 1613    5   |                  megláthassa. Feje egészen a nő vállán nyugszik. Még
 1614    5   |              nyugszik. Még nem lát semmit. A kék szem csillagsugára nem
 1615    5   |                   magának utat törni odáig a homályban, hová a fekete
 1616    5   |                    odáig a homályban, hová a fekete szem tűzsugára elhat.~
 1617    5   |                   láthatóbbá lesz az alak. A leányka arcán szerelmes
 1618    5   |                    mintha csitítani akarná a kis nyugtalant.~– Nincs
 1619    5   |                     Oly távolból megismeré a szerelmes vőlegényét, oly
 1620    5   |                 Tántorogva, tétovázva jött a látott alak az úttalan síkon.
 1621    5   |              lépései alatt inogni látszott a föld.~Térdei olykor megtörtek
 1622    5   |            végerőlködéssel látszott sietni a város felé.~Majd, hogy észrevette
 1623    5   |                felé.~Majd, hogy észrevette a temető dombjára gyűlt nőket,
 1624    5   |              ráismert benne Judit fiára, s a nők körülállták az anyát,
 1625    5   |                körülállták az anyát, amint a fiút arra látták tartani.~
 1626    5   |                  fiút arra látták tartani.~A temetőárok az anya és fiú
 1627    5   |         fegyveredet? – kiálta rá, előlépve a tömeg közül, kemény, elitélő
 1628    5   |              kemény, elitélő hangon Judit.~A fiú felelni akart. Akarta
 1629    5   |                    nem volt ereje szólani, a hang megfagyott ajkán.~–
 1630    5   |                ajkán.~– Szólj, elveszett-e a csata?~A fiú némán inte,
 1631    5   |                Szólj, elveszett-e a csata?~A fiú némán inte, és fejét
 1632    5   |               ottan, ne maradtál volna meg a gyalázat napjaira. Miért
 1633    5   |                 napjaira. Miért jöttél el?~A fiú hallgatott.~– Miért
 1634    5   |                     hol meghalni dicsőség, a csatamezőn. Eredj innen!
 1635    5   |                csatamezőn. Eredj innen! Ez a temető neked helyet nem
 1636    5   |                temető neked helyet nem ad. A mi halálunkban nem osztozol.
 1637    5   |                    de elfelejts bennünket.~A fiú esdő tekintettel nézett
 1638    5   |                    tekintettel nézett szét a nők arcain. Sehol részvét,
 1639    5   |              lelkének legszebbik reményét, a kis szőke leánykát.~Ott
 1640    5   |                vigasztalja, felvánszorgott a földről szótlanul, kezével
 1641    5   |             egyszer sem vissza, elvadultan a puszta erdőkbe eltévedt,
 1642    5   |               látszott meg alatta. Valahol a harasztos völgyben eldűlt,
 1643    5   |                    meg senki.~Jöttek aztán a vesztett csatákból még többen
 1644    5   |              vesztett csatákból még többen a székely ifjak közül. El-
 1645    5   |                    közül. El- kiűzték őket a székely nők egytől-egyig.~–
 1646    5   |               Elátkozták, elhajtották őket a széles világba. Menjenek,
 1647    5   |                    Nagy sírása hallatszott a székely asszonyoknak a temetőkertben.
 1648    5   |         hallatszott a székely asszonyoknak a temetőkertben. Egetverő
 1649    5   |               Egetverő sírás.~Az ősz ember a kriptaajtóban hallván a
 1650    5   |                    a kriptaajtóban hallván a sírást, kérdé, mily sírás
 1651    5   |                   Elveszett Székelyország, a te fiaid, a te unokáid mind
 1652    5   |                 Székelyország, a te fiaid, a te unokáid mind elhullottak.
 1653    5   |                 ágyúi is ott vesztek mind. A vezér is sebben elhullt.~
 1654    5   |                 megszünt világtalan lenni; a mennyei napfény megnyilt
 1655    5   |             megnyilt lelke előtt. Meghalt.~A székely nők felvevék karjaikba
 1656    5   |                    az elhunyt aggot, kinek a veszteség híre élte lángját
 1657    5   |                    ment közöttük elmélázva a nyomorék, s keserűen mondogatta
 1658    5   |                  férfi Sepsiszentgyörgyön. A bátrai elhulltak, a gyáváit
 1659    5   |    Sepsiszentgyörgyön. A bátrai elhulltak, a gyáváit elhajtották, az
 1660    5   |                  és gyermekek maradtak még a városban. Özvegy nők és
 1661    5   |              Özvegy nők és árva gyermekek.~A nyolcvanéves agg koporsója
 1662    5   |          elhagyottak. Isten látja, nem azt a halottat siratják.~Lábtól,
 1663    5   |                 halottat siratják.~Lábtól, a koporsó mellett ül kis zsámolyon
 1664    5   |                   mellett ül kis zsámolyon a nyomorék. Arcát tenyerébe
 1665    5   |                   esett neki hallani, hogy a legutolsó férfi meghalt,
 1666    5   |                  senki annak.~Az asszonyok a koporsó körül álltak, tele
 1667    5   |                  is, mindenki elmegy nézni a halottat. Az utolsó férfi
 1668    5   |                  halottat. Az utolsó férfi a koporsóban. Akit a legvénebbek
 1669    5   |                   férfi a koporsóban. Akit a legvénebbek sem ismertek
 1670    5   |               mostan itten. Kinn feküsznek a csatamezőn, kinn futnak
 1671    5   |             senkinek annyi, mint Juditnak, a büszke lelkű nőnek és Dávidnak,
 1672    5   |                   lelkű nőnek és Dávidnak, a nyomoréknak. És csak ők
 1673    5   |                feje ég, lángokkal háborog. A tűzhányó hegy oldalából
 1674    5   |                hullanának.~Judit félrehíja a nyomorékot a nősírás közül
 1675    5   |               Judit félrehíja a nyomorékot a nősírás közül egy mellékszobába.~
 1676    5   |             kiterítve fekszik, te ott ülsz a ravatal mellett s egy könnyet
 1677    5   |           nyöszörgeni, miről gondolkozol?…~A nyomorék lesütötte fejét
 1678    5   |                  fejedet némán, mint most?~A nyomorék felemelte lángoló
 1679    5   |                    De szólj, ha megjelenne a halál előtted legdicsőbb
 1680    5   |                 arcával, ragyogóbban, mint a csatamezőn, s azt mondaná: „
 1681    5   |                    vesd el mankóidat, vedd a rombolás szereit kezedbe,
 1682    5   |                kezedbe, im én kezedbe adom a világból mindazt, amit szerettél,
 1683    5   |                semmi, amiért visszagondolj a más világról a földre…”~–
 1684    5   |               visszagondolj a más világról a földre…”~– Nem értelek.~–
 1685    5   |               mégis szép az élet ugye? Még a rongyok között, a gyalázat
 1686    5   |                ugye? Még a rongyok között, a gyalázat szennyében, a nyomorék
 1687    5   |                     a gyalázat szennyében, a nyomorék testében is szép
 1688    5   |               testében is szép az élet…Még a mankóért sem kellenek cserébe
 1689    5   |              mankóért sem kellenek cserébe a szárnyak…~– Ó, ne mondd.
 1690    5   |                   Hányszor adtam volna oda a megutált életet az irigylett
 1691    5   |                irigylett halálért, – szólt a nyomorék s halkan tevé utána:
 1692    5   |              nyomorék s halkan tevé utána: a dicső halálért.~– S kinek
 1693    5   |                maguk is csatáznak, magasan a harckiáltás közepében ott
 1694    5   |                 állanál, vérontó angyalául a halálnak, érchangon hirdetve
 1695    5   |                kiragadnád az ellen kezéből a biztos győzedelmet, s magaddal
 1696    5   |                  azt hősiesen meghalni nem a sírba, hanem föl az égbe.~–
 1697    5   |                tehetném bár! – sóhajta fel a nyomorék. – De mi az én
 1698    5   |             karjaim? Szavam nem hallatszik a harcban. Kezem a győzelmet
 1699    5   |                hallatszik a harcban. Kezem a győzelmet el nem veszi senkitől.~–
 1700    5   |                  senkitől.~– Figyelj reám. A győztesek ma vagy holnap
 1701    5   |                 reájuk öröm, nem nyugalom. A házak be lesznek előttük
 1702    5   |                  be lesznek előttük zárva. A fegyverre fegyver lesz a
 1703    5   |                   A fegyverre fegyver lesz a válasz, s ha Sepsiszentgyörgy
 1704    5   |                 méltatlanok. Mi elveszünk, a nőkar gyenge, bár a szív
 1705    5   |             elveszünk, a nőkar gyenge, bár a szív erősebb. Sem fegyverünk,
 1706    5   |               ellenállani, csak akaratunk. A cél úgysem a győzelem, hanem
 1707    5   |                    akaratunk. A cél úgysem a győzelem, hanem a becsületes
 1708    5   |                   úgysem a győzelem, hanem a becsületes halál. Te fel
 1709    5   |                  halál. Te fel fogsz menni a toronyba. Midőn messziről
 1710    5   |              meglátod jönni az ellenséget, a harangot meghúzod, mi akkor
 1711    5   |                harangot meghúzod, mi akkor a halottat elvisszük temetni.
 1712    5   |                 temetni. Sírjánál bevárjuk a nem szeretett vendégeket,
 1713    5   |                 házat külön fogunk védeni. A kétségbeesés megtanít bennünket
 1714    5   |                     s ha erőt akarna venni a gyönge szíveken a félelem,
 1715    5   |                    venni a gyönge szíveken a félelem, a csüggetegség,
 1716    5   |                 gyönge szíveken a félelem, a csüggetegség, hallani fogjuk
 1717    5   |               csüggetegség, hallani fogjuk a toronyból a te harangod
 1718    5   |                 hallani fogjuk a toronyból a te harangod ércszavait,
 1719    5   |                    kebleinkbe. Verni fogod a harangot, míg a csata erőt
 1720    5   |                Verni fogod a harangot, míg a csata erőt nem vesz. Akkor
 1721    5   |                hogy az ellenség elfoglalta a várost, lehányod azokat
 1722    5   |                    várost, lehányod azokat a házak tetejére, s visszafoglalod
 1723    5   |                 tetejére, s visszafoglalod a várost tőle s szikrák özönében,
 1724    5   |              fellegében fölviszed magaddal a magas mennyországba.~A nyomorék
 1725    5   |            magaddal a magas mennyországba.~A nyomorék mindig lázasabb
 1726    5   |            lázasabb reszketéssel hallgatta a rettenetes némber szavait,
 1727    5   |              kezéből mankóit, s odarogyott a nő lábaihoz és annak térdeit
 1728    5   |                   lelke már repülni készül a halál képe felé.~– Lesz-e
 1729    5   |                   fogok lenni. Rám gyújtom a toronytetőt, úgy fogom húzni
 1730    5   |               toronytetőt, úgy fogom húzni a harangot, s mikor már lángolni
 1731    5   |                    már lángolni fog körüle a város, még akkor is verni
 1732    5   |                   még akkor is verni fogom a tüzes, izzó harangot és
 1733    5   |                  harangot és énekelni, míg a láng meg nem emészt: „szolgáidnak
 1734    5   |                   akik megölettek, adattak a hollóknak!” – Ordíts kapu!
 1735    5   |                Úrnak rettenetes napja!…~És a nyomorék alakja, mintegy
 1736    5   |                   az asszony, felemelve őt a földről. Dávid felvette
 1737    5   |             asszony mellett, mintha nem is a földön járna. Mintha a mankók
 1738    5   |                  is a földön járna. Mintha a mankók helyett máris szárnyakat
 1739    5   |          szárnyakat viselne.~Hogy átmentek a halottastermen, odalépett
 1740    5   |                nemsokára”.~Judit meghagyta a nőknek, hogy ott maradjanak,
 1741    5   |                    ő visszajő, maga elment a nyomorékkal, felvezette
 1742    5   |                 nyomorékkal, felvezette őt a toronyba. Eddig nem mutatott
 1743    5   |                mutatott erővel ment az fel a meredek lépcsőkön, a lélek
 1744    5   |                   fel a meredek lépcsőkön, a lélek látszott őt vinni.~
 1745    5   |                   vinni.~Judit megcsókolta a szegény béna homlokát, s
 1746    5   |             homlokát, s azzal otthagyta őt a toronyban.~Dávid kiült a
 1747    5   |                   a toronyban.~Dávid kiült a torony ablakába, honnan
 1748    5   |                   fölülről utána kiáltott. A nő feltekintett, a béna
 1749    5   |               kiáltott. A nő feltekintett, a béna kihajlott az ablakból
 1750    5   |                    akarok róla lenni,~hogy a kísértet órájában bátran
 1751    5   |              magamat. Azért magamra zártam a torony ajtaját, a kulcsot
 1752    5   |                   zártam a torony ajtaját, a kulcsot íme lehajítom.~S
 1753    5   |                 íme lehajítom.~S levetette a kulcsot a toronyablakból.~
 1754    5   |           lehajítom.~S levetette a kulcsot a toronyablakból.~És azután
 1755    5   |                  toronyablakból.~És azután a távolba nézett.~*~Judit
 1756    5   |                    távolba nézett.~*~Judit a halottasházhoz visszatért.~
 1757    5   |                    arca mutatá, hogy mikor a fiág kihalt, neki kell a
 1758    5   |                   a fiág kihalt, neki kell a fenmaradottak vezérének
 1759    5   |             napjainkat. Túl kellett élnünk a nálunknál jobbakat, túl
 1760    5   |            lakházainkban, éltünk jobb fele a föld alá van téve. De még
 1761    5   |                 még ez nem legsúlyosabbika a csapásoknak, mik fejünkre
 1762    5   |                  nem fogom gyáván megérni. A halál mindent visszaad,
 1763    5   |                     amit az élet elvett, s a halált nem veheti el senki,
 1764    5   |            maradjanak nyitva, rakjon tüzet a kandallóban, a gyermekek
 1765    5   |                rakjon tüzet a kandallóban, a gyermekek forraljanak vizet
 1766    5   |         harangszóra mind ide fogtok jönni. A halottat kivisszük a város
 1767    5   |                jönni. A halottat kivisszük a város kapujába, ott az utca
 1768    5   |               kapujába, ott az utca végén, a kapu előtt keresztben egy
 1769    5   |                   sírt ásunk neki, s ezzel a sírral be lesz zárva a város.
 1770    5   |               ezzel a sírral be lesz zárva a város. Innen élve ki nem
 1771    5   |                    sírt többé. Elfásultan, a kétségbeesés némaságával
 1772    5   |              köszörült, fejszét élesített. A kis gyermekek sírtak, ríttak
 1773    5   |                   gyermekek sírtak, ríttak a pitvarokban, maguk sem tudták,
 1774    5   |                 hogy miért.~Predialó felől a hegyiút kanyarulatában a
 1775    5   |                   a hegyiút kanyarulatában a távolban magas porfelleg
 1776    5   |                 oszlopai kezdtek támadozni a Sepsiszentgyörgyre vezető
 1777    5   |  Sepsiszentgyörgyre vezető úton közelegve.~A harang megkondult.~Egyetlen
 1778    5   |                    ez Sepsiszentgyörgynek, a többit mind ágyúnak önték.~
 1779    5   |               szeretett vendégek jönnek.~– A készülőt húzzák!… A temetésre
 1780    5   |              jönnek.~– A készülőt húzzák!… A temetésre készülő verset…
 1781    5   |                      Az utolsó férfinak.~– A lélekharangot húzzák!… A
 1782    5   |                   A lélekharangot húzzák!… A halálra készítő csengettyűt…
 1783    5   |                 készítő csengettyűt… Kinek a halálára?…Az egész városnak.~
 1784    5   |                  közelget. Egyik kívülről, a másik a városból.~Amazok
 1785    5   |                    Egyik kívülről, a másik a városból.~Amazok mind férfiak,
 1786    5   |                     Amazokkal nehéz ágyúk, a halál diadalszekerei jönnek,
 1787    5   |                    is egy szekér jő, az is a halál szekere, hat fekete
 1788    5   |                  fekete paripától vonatva, a halottas kocsi, rajta a
 1789    5   |                    a halottas kocsi, rajta a koporsó gyászfátyollal beterítve.~
 1790    5   |                 fáklyákkal. Mindkét csapat a kapu felé tart. Sír van
 1791    5   |             Azelőtt fognak találkozni mind a ketten.~      ~Egy csapat
 1792    5   |               csapat cserkesz lovag közelg a városhoz. Ruházatjok, arcvonásaik,
 1793    5   |                 mind valami eltévedt emlék a rég-rég múlt időkből, –
 1794    5   |              rég-rég múlt időkből, – mikor a magyar nép elindult az ismeretlen
 1795    5   |                       üldözte már akkor is a sors, – nem maradhatott
 1796    5   |                  itt-amott letelepedett, – a sors viharjai onnan is kizaklatták, –
 1797    5   |                     egy rész odább ment, – a másik elmaradt, – messze
 1798    5   |               messze Volgán túli földön, – a Kaukázus vad bércei mögött, –
 1799    5   |                  többet, – összekeveredtek a szomszéd fajokkal, – mindenki
 1800    5   |                      s mikor ezredév múlva a világszellem szeszélye ismét
 1801    5   |                    keserű vonalom lepi meg a találkozókat, s mindkettő
 1802    5   |                 karját és nem tudja miért?~A csapat vezére egy szép ifjú
 1803    5   |                vezére egy szép ifjú herceg a Kaukázus vidékéről, napbarnította
 1804    5   |                   arcához oly jól illik az a kis, sötét bajusz. Ha dolmányt
 1805    5   |                     oly különös hatású; az a piros, körül prémes süveg,
 1806    5   |                 piros, körül prémes süveg, a kurta virágos szövetű mellény
 1807    5   |                    elő hosszú ujjakkal, az a görbe kard, maga a kard
 1808    5   |            ujjakkal, az a görbe kard, maga a kard felkötésének módja,
 1809    5   |                  megjelenik, valami regére a távol gyermekkorból. Az
 1810    5   |                  Boldogok-e? Imádják-e még a régi Istent? Szabadok-e
 1811    5   |               földön. Minket el-elhagyogat a választott Isten. Sokat
 1812    5   |                aztán alkonyatkor kiülnének a magas sziklákra, kunyhóik
 1813    5   |               rokonaik, kiknek feje fölött a nap leáldozik, s mondanák
 1814    5   |                   áldoztak le ők is! – – –~A csapat a város kapujához
 1815    5   |                   le ők is! – – –~A csapat a város kapujához ér, a nők
 1816    5   |               csapat a város kapujához ér, a nők már akkorra megásták
 1817    5   |                   nők már akkorra megásták a nagy sírt, keresztben az
 1818    5   |          keresztben az útban, elzárva vele a kijárást, bezárva a várost.~
 1819    5   |                   vele a kijárást, bezárva a várost.~Mivel lehetne jobban
 1820    5   |               Mivel lehetne jobban bezárni a várost, mely nem akar magába
 1821    5   |                     mint egy sírral, éppen a bejövők útjában?~A lovagok
 1822    5   |                   éppen a bejövők útjában?~A lovagok csapatja megáll
 1823    5   |                    lovagok csapatja megáll a temetkezők előtt. A nők
 1824    5   |                 megáll a temetkezők előtt. A nők énekelnek, bús halotti
 1825    5   |                énekelnek, bús halotti dalt a halálról, a halál után megboldogultakról,
 1826    5   |                   halotti dalt a halálról, a halál után megboldogultakról,
 1827    5   |          megboldogultakról, vigasztalásait a sírnak, a túlvilág reményét,
 1828    5   |                   vigasztalásait a sírnak, a túlvilág reményét, az élet
 1829    5   |                    az élet semmi voltát; – a nőhang különben is szomorú,
 1830    5   |                nőhang különben is szomorú, a halotti dal reszketve, mint
 1831    5   |                 óraütés, hangzik el rajta, a zokogás kitölti a hangok
 1832    5   |                   rajta, a zokogás kitölti a hangok időközeit, s belülről
 1833    5   |               hangok időközeit, s belülről a városból a gazdátlan, egyedül
 1834    5   |           időközeit, s belülről a városból a gazdátlan, egyedül maradt
 1835    5   |         házőrzőebek sejtő vonítása hallik.~A lovagcsapat vezetője leszáll
 1836    5   |             összeteszik, fejökről leveszik a csalmát s a sír oldalára
 1837    5   |              fejökről leveszik a csalmát s a sír oldalára állva, áhitattal
 1838    5   |                   hinné, hogy az ellenség?~A vezető a végzett ima után
 1839    5   |                 hogy az ellenség?~A vezető a végzett ima után közelíteni
 1840    5   |                   ima után közelíteni akar a nőkhöz, kik a sír tulsó
 1841    5   |              közelíteni akar a nőkhöz, kik a sír tulsó oldalán állnak,
 1842    5   |                 mozdulattal visszautasítja a közeledőt.~– Ne közelíts!
 1843    5   |                 kínlódott, mint más ember; a vesztett csata hírére kirepült
 1844    5   |             vesztett csata hírére kirepült a lélek belőle. Vak volt tíz
 1845    5   |                   lett volna az, akkor nem a csata híre ölte volna őt
 1846    5   |                   ölte volna őt meg, hanem a csaták acélai, mint megölték
 1847    5   |               csaták acélai, mint megölték a többit mind. Sepsiszentgyörgy
 1848    5   |              hölgyei ide fogják őt elásni, a városnak kapujába, éppen
 1849    5   |                   városnak kapujába, éppen a bejárás elé, hogy aki be
 1850    5   |                  fognak ide találni többé, a város mellett köröskörül
 1851    5   |                köröskörül megnő az erdő és a fű. Mi pedig egyenkint elhalunk
 1852    5   |                özvegyekhez, kiknek férjeik a csatamezőn maradtak. Azért
 1853    5   |                legyen e sír, mely e várost a világból kizárja, és átkozott
 1854    5   |             éltében és halála után – Amen!~A cserkesz engesztelő arccal
 1855    5   |                    szólt ismeretlen szókat a székely hölgyhöz, s a kebléből
 1856    5   |               szókat a székely hölgyhöz, s a kebléből kivont fehér kendő,
 1857    5   |                 békét, engesztelést hozott a városnak. Az asszony elérté
 1858    5   |                városnak. Az asszony elérté a jelt, s megtagadva intett.~–
 1859    5   |           megtagadva intett.~– Hiába hozod a békét. Amíg itt egy élő
 1860    5   |                 köztetek. Béke nekünk csak a halál. Szomorúság lakik
 1861    5   |                 Szomorúság lakik itten. De a szomorúság csak halottainkért
 1862    5   |           szomorúság csak halottainkért él a szívben, rátok nézve gyűlöletnek
 1863    5   |                  ott. Menjetek innen. Nagy a világ, elfértek benne. Nincs
 1864    5   |                  Pihenni sem jöhettek ide. A nyugalom elköltözött e városból
 1865    5   |                     kik kedveseik sírját s a magukét keresik. Boldogtalanok,
 1866    5   |        öngyilkosság vezet. Menjetek innen.~A cserkesz szívében oly különös
 1867    5   |                  hangok; elmélázva megállt a sír előtt, dárdája nyelére
 1868    5   |                   támaszkodott, szétnézett a gyászos asszonyokon, mintha
 1869    5   |                  növekedett fel, megszokta a parancsszót latolgatás nélkül
 1870    5   |                    magában erőt arra, hogy a városba bemenjen, mint ez
 1871    5   |            kopjádnak hegyéről, vedd le azt a fehér kendőt! kiálta rá
 1872    5   |             fegyveredet, mártsd vérébe azt a fehér kendőt, akkor tűzd
 1873    5   |               asszonyok s odaveték magukat a cserkesz főnök lova elé;
 1874    5   |                   cserkesz főnök lova elé; a paripa tombolt és ágaskodott.~
 1875    5   |                  tombolt és ágaskodott.~És a cserkesz arra gondolt, hogy
 1876    5   |                   és hajuk olyan fekete, – a szépséges cserkesz nőké,
 1877    5   |                hogy az asszonyok ne lássák a szeméből hulló könnyüt,
 1878    5   |                egyet inte fehér kendőjével a hátrahagyott gyászos asszonyoknak,
 1879    5   |                   utána siettek nyargalva, a dárdák süvöltöttek a légben.
 1880    5   |            nyargalva, a dárdák süvöltöttek a légben. A porfelleg elnyelte
 1881    5   |               dárdák süvöltöttek a légben. A porfelleg elnyelte alakjaikat.
 1882    5   |                   elnyelte alakjaikat. Sem a székely hölgyek, sem a cserkesz
 1883    5   |                 Sem a székely hölgyek, sem a cserkesz hölgyek nem látták
 1884    5   |              hölgyek nem látták őt többet.~A sereghez visszatérve, haditörvény
 1885    5   |            haditörvény elé állíták, amiért a parancsot nem teljesíté,
 1886    5   |             parancsot nem teljesíté, s kit a csaták golyója elkerült,
 1887    5   |                  golyója elkerült, megölte a szigorú haditörvény, amiért
 1888    5   |              közepére ásott sír dombját, s a zárva talált házajtókat
 1889    5   |                 Fáradságos harca lett ott, a harc dicsősége nélkül, asszonyokkal,
 1890    5   |                 minden házat. Újra kezdeni a harcot minden utcán, ablakokból,
 1891    5   |                forró vízzel küzdött ellene a fanatikus nép.~És a harang
 1892    5   |                 ellene a fanatikus nép.~És a harang egyre kongott. Sikoltás
 1893    5   |                fegyverzaj közt hallatszott a rémes kongás, kétségbeesésre
 1894    5   |       kétségbeesésre késztő hangok, mikkel a magas torony – mint egy
 1895    5   |                 tetszék, s ha olykor szűnt a nagy zaj, hallatszék a vad,
 1896    5   |               szűnt a nagy zaj, hallatszék a vad, rikácsoló ének onnan
 1897    5   |                   Akik megölettek,~Adattak a hollóknak~Éjszakának idejére
 1898    5   |                küzdetett le az ellenállás. A város kezében volt a hódítóknak,
 1899    5   |           ellenállás. A város kezében volt a hódítóknak, már erősen hallatszott
 1900    5   |                     már erősen hallatszott a diadalének, alig-alig az
 1901    5   |                 egy perc alatt felgyujtják a várost, a viharos forgószél
 1902    5   |                alatt felgyujtják a várost, a viharos forgószél segélyül
 1903    5   |              viharos forgószél segélyül jő a lángoknak, a tüzes zsarátnokot
 1904    5   |                   segélyül jő a lángoknak, a tüzes zsarátnokot végigfúja
 1905    5   |                tüzes zsarátnokot végigfúja a város egyik szélétől a másikig.
 1906    5   |           végigfúja a város egyik szélétől a másikig. A láng emelkedik,
 1907    5   |                  egyik szélétől a másikig. A láng emelkedik, az ég fedele
 1908    5   |                    izzadni latszik tőle, s a fekete füstben a szélkavarta
 1909    5   |                   tőle, s a fekete füstben a szélkavarta repkedő üszköket
 1910    5   |                  emberkiáltást túlharsogja a vihar tombolása.~De legmagasabban
 1911    5   |                   között lobog fennen égve a torony teteje, mint egy
 1912    5   |                    alatt még mindig hallik a szomorú harangkongás, csatának,
 1913    5   |                 Most egyet hirtelen fordul a szél, a lángokat ismét megfordítja,
 1914    5   |                    hirtelen fordul a szél, a lángokat ismét megfordítja,
 1915    5   |                    roppanás hallik, azután a harang elnémul, talán éppen
 1916    5   |                   talán éppen az esett le.~A két elem ura lett a csatatérnek,
 1917    5   |                    le.~A két elem ura lett a csatatérnek, a szél és a
 1918    5   |                    ura lett a csatatérnek, a szél és a láng.~Az emberek
 1919    5   |                   a csatatérnek, a szél és a láng.~Az emberek elfutottak
 1920    5   |               harckiáltás hallatszik még – a vihar üvöltése és a lángok
 1921    5   |                  még – a vihar üvöltése és a lángok ropogása.~Mintha
 1922    5   |            alakjában égnek törekvő lelkeit a harcos férfiaknak, s mentől
 1923    5   |                  annál több rohanna utánok a vitatott csillagos hazába.~
 1924    6   |                                            A láthatlan csillag~A múlt
 1925    6   |                        A láthatlan csillag~A múlt években egy öreg angol
 1926    6   |          pártfogoló harcaiban részt vőn, s a katonai pályát ott kapott
 1927    6   |                 később úgy lett kereskedő.~A következő történetet tőle
 1928    6   |                   hallottam elbeszéltetni.~A természetes és természetfölötti
 1929    6   |                    színt ád e történetnek, a benne uralkodó csillag-
 1930    6   |                   és árnyékul lengik körül a történet folyamát, csodás,
 1931    6   |              uralkodó befolyást gyakorolva a különben természetes eseményekre;
 1932    6   |                   természetes eseményekre; a rég megholtak és az örökké
 1933    6   |                   tagadása elől tömegestül a szentírás sorai közé hátrálva,
 1934    6   |         megtörténtek nálok nélkül is. Akik a sors vakságában hisznek,
 1935    6   |                    is meg vannak említve s a főbb körülmények egy, az
 1936    6   |                                         1. A SAUL-TEMPLOM~Még a mostani
 1937    6   |                      1. A SAUL-TEMPLOM~Még a mostani hindosztáni fejedelem
 1938    6   |                 szorongatva volt; egyfelől a mysorei rajah, Hider Ali
 1939    6   |                    szét seregeit, másfelől a szomszéd nomád népek jöttek
 1940    6   |                alatt ismét erősbülni kezde a birodalom, s bárha önállóságából
 1941    6   |             külellenségeitől megszabadult. A nomád népek visszavonultak
 1942    6   |                  századokra elrejték őket, a Sind és Ganges partjain
 1943    6   |                    Sind és Ganges partjain a vándorfajok kecskebőrsátrai
 1944    6   |         kecskebőrsátrai helyét elfoglalták a brit kereskedelmi társulatok
 1945    6   |                 tartotta ki legmakacsabbul a harcot. Mikor már a többinek
 1946    6   |         legmakacsabbul a harcot. Mikor már a többinek híre is múlni kezdett,
 1947    6   |                 még akkor is elő-előtörtek a laktalan pusztákból, a Salamon-hegy
 1948    6   |       elő-előtörtek a laktalan pusztákból, a Salamon-hegy havas bércei
 1949    6   |            ördöngös bőrcsónakaikon, mikkel a hegyek közül eredő Indus-folyam
 1950    6   |                    előre sebesen, nyomában a jöttüket megelőző rémhírnek;
 1951    6   |            alkalmatlanabbak kezdtek lenni, a nép puszta nevök előtt reszketett,
 1952    6   |                egyszer végigvonultak, azon a folton még a föld sem termett
 1953    6   |           végigvonultak, azon a folton még a föld sem termett esztendőkig.~
 1954    6   |                voltak az afgánok.~Mikor én a keletindiai hadsereghez
 1955    6   |               akkor is réme, ínsége voltak a hozzájok közel lakóknak.~
 1956    6   |                  találtak megrohanni, mely a Blackfort-ház tulajdona
 1957    6   |              Blackfort-ház tulajdona volt; a telepítvény helyén nem maradt
 1958    6   |                 megölve, lerombolva, hanem a szó teljes értelmében semmivé
 1959    6   |                  elnézni nem lehetett. Míg a vad szomszédok csak a falvak
 1960    6   |                  Míg a vad szomszédok csak a falvak fölégetéseire szorítkoztak,
 1961    6   |          mulatságaik megzavarásáról; hanem a Blackfort-ház már egyszer
 1962    6   |                  Blackfort-ház már egyszer a legtekintélyesebb gyárházak
 1963    6   |                 indíttatott el Kalkuttából a Hindukus felé, négy zászlóalj
 1964    6   |                 voltam én főhadnagy.~Egész a Malhavi határhegyekig legkisebb
 1965    6   |            üldöztetnek, félig befűrészelik a fák derekait, ahol az út
 1966    6   |                keresztül, s mikor üldözőik a veszélyes helyre érnek,
 1967    6   |                    veszélyes helyre érnek, a szélső fákat nekidöntik
 1968    6   |                    szélső fákat nekidöntik a többieknek, s azok egymásra
 1969    6   |                    Ily jelenetnek mindjárt a legelső napokban voltam
 1970    6   |                  pillanat alatt összetörte a halomra zuhanó erdő. E jelenethez
 1971    6   |          felvettetése csak szinpadi tréfa. A fák irtózatos roppanással
 1972    6   |            roppanással hullottak egymásra, a nőttön növekedő harsogást
 1973    6   |               iszonyú kiáltás múlta felül, a közbeszorult vadállatok
 1974    6   |                   madarak halálordítása, s a másik pillanatban, mintha
 1975    6   |                  másik pillanatban, mintha a forgószél ragadná fel magával,
 1976    6   |                 fel magával, egész fellege a menekvő madaraknak támadt
 1977    6   |                ijedt kiáltásával töltve be a levegőt.~Szerencsénkre a
 1978    6   |                   a levegőt.~Szerencsénkre a lovas osztály nem volt még
 1979    6   |              hatolhattunk rajta keresztül.~A brigádvezér, sir Browding,
 1980    6   |                     parancsot adott másnap a továbbnyomulásra.~Déltájon
 1981    6   |        továbbnyomulásra.~Déltájon elértünk a Hindukus hegyek aljáig,
 1982    6   |                 aranyhomokos Sepra-folyam. A távolban meglátszottak a
 1983    6   |                   A távolban meglátszottak a Salamon hegy csúcsai, melyek
 1984    6   |                   lőni nem lehetett rájok.~A lovagok mindig sürűbben,
 1985    6   |                  közelebb tünedeztek elő s a velünk hozott malájok, kiket
 1986    6   |                   előre, hírül hozák, hogy a Sepra tulsó partján nagy
 1987    6   |                átkelésünket meggátolandók.~A kérdéses hely közelébe érve,
 1988    6   |               kérdéses hely közelébe érve, a gyalogezredek a folyam innenső
 1989    6   |             közelébe érve, a gyalogezredek a folyam innenső partját ellepő
 1990    6   |         chinabokrok közé lőnek elhelyezve, a röppentyűtelep egy dombra
 1991    6   |               vadász csatárláncban nyomult a folyam felé, a lovasság
 1992    6   |       csatárláncban nyomult a folyam felé, a lovasság nagy része a folyam
 1993    6   |                felé, a lovasság nagy része a folyam mentében fölfelé
 1994    6   |                   mentében fölfelé vonult, a folyam sekélyesebb részén
 1995    6   |              ellenség háta mögé kerülendő.~A legelső röppentyűre, mely
 1996    6   |                  legelső röppentyűre, mely a túlsó part bokrai közé röpült,
 1997    6   |                gyalog és lovas, ugrált elő a part mögül, a bokrok, a
 1998    6   |                   ugrált elő a part mögül, a bokrok, a sziklák rejtekéből,
 1999    6   |                    a part mögül, a bokrok, a sziklák rejtekéből, s rohant
 2000    6   |                    s rohant összezavarodva a távolabb erdőnek, egy lövést,