Part

  1    1|              báj malasztja ragyogott, amint jobb kezével felmutatott
  2    1|        mellényére.~A kormányos pedig, amint ismét helyére lépett, újabb
  3    1|          bataták ágaitól: sötét volt. Amint itt hallgatva nyomultak
  4    1|            hallgatva nyomultak előre, amint Williám, a hölgyet kezénél
  5    1|               alatt dübörgött a föld, amint mindketten roppant erővel
  6    1|           elhagyottak a szabadulást s amint nőtt az idő, reményök úgy
  7    1|         buborékolt fel a víz színére…~Amint Quarrelson belépett Grundler
  8    2|               nyugossza meg szegényt; amint árkon-völgyön keresztül
  9    2|             megláthassam a szentemet, amint az udvarra kijött, vagy
 10    2|               hirtelen tévelygésemet.~Amint egyszer megsejtve, hogy
 11    2|          szívdobogással a szomszédba.~Amint a kapu eleibe értem, éppen
 12    2|             bükköny volt elibe rakva. Amint beléptem, vállig elpirult
 13    2|            ezen ártatlan állatocskák, amint ismét szépen összegyülekeztek
 14    2|             jőni) s kifelé ballagtam, amint az ajtót éppen nyitnám s
 15    2|     kitelhetőképpen görbén néze reám.~Amint belépek a szobaajtón, –
 16    2|         Szaladj! – mondám magamban, s amint isten tudnom engedé, lábam
 17    2|              csákánnyal, midőn éppen, amint nekem célzott – köd előttem,
 18    2|               szomorú volt szegényke.~Amint beléptem, nagyot köszöntem
 19    3|       leáldozó nap süllyedő fényképe, amint bíborszín fellegei közül
 20    3|   csillagképeivel, mélázva, merengve, amint végigdűltem a gyopár födte
 21    3|              el bírtam nézni a pókot, amint mesterséges hálóját megszövé,
 22    3|         kioltá a besütő tűzvilágot, s amint fogyott a fény, úgy nőtt
 23    3|             úgy festeném a megváltót, amint ti szoktátok, nem a halál
 24    3|          haját homokkal hinté tele, s amint ott fetrenge, a népség összerugdalta
 25    3|               éles kést. Omolt a vér, amint kihúztam belőle. A föld
 26    3|            halál ugorja át az embert, amint számítja főről főre a tizenharmadikat.
 27    4|          kéményén beordítanak. S íme, amint ekép ül a lesben s a távolban
 28    4|            isten! jó sikerrel jártál, amint látom.~– Bizony jóval, de
 29    4|            így még vendégeskedünk is.~Amint ők eképen készülnének a
 30    5|             nők körülállták az anyát, amint a fiút arra látták tartani.~
 31    6|             asszony engedelmeskedett; amint a hívott lélek reá szállt
 32    6|               földre. Még azon éjjel, amint táborába menne, kisérői
 33    6|           követ is megmozgatni rajta. Amint egy száz mázsás követ hoztak
 34    6|             minden sorsváltozatnak, s amint az ember egyik vagy másik
 35    6|            látta tegnap a csillagot”.~Amint mindinkább eszmélni kezdék,
 36    6|           láttam a vén maláj alakját, amint kezeit hóna alá dugva, szomorúan
 37    6|            rendezve az afgánok ellen.~Amint a reggel első sugára sátoromba
 38    6|            hangon elkezde beszélni.~– Amint a Saul-templomához kiértünk,
 39    6|         kicsoda. Odavezették hozzánk. Amint meglátott bennünket, örvendezve
 40    6|              Ezek a tisztelt ördögök, amint közibök értem s a küldött
 41    6| legmulatságosabb az volt az egészben, amint a ceremoniákból észre kezdém
 42    6|           elfödve amazok rohama elől. Amint a gesztikulációkból kivehetém,
 43    7|               és tarka fegyveres nép.~Amint Szolimán Mahmud síremlékéhez
 44    8|                 iszol-e vagy sem? – s amint erre a fullajtár még nagyobbat
 45    8|           fölveté szemeit, s hát imé, amint kezeit, lábait kezdené mozgatni,
 46    9|             az adót fizetni.~Úgy lőn, amint megparancsolá; a szittya
 47    9|      füleiktől fosztani meg.~Úgy lőn, amint parancsolá. Egy hét alatt
 48    9|            lelógó vékony bajuszokkal, amint a bazárok előtt keresztbevetett
 49    9|               nem lehete végét látni.~Amint a császár bölcsei e roppant
 50    9|              Látta őket a láthatáron, amint sötét felhőként odább húzódtak
 51    9|              megállt Hilea közepén, s amint ott egy kopasz gránit kőszálat
 52    9|               általuk félve.”~Másnap, amint táborát kerülné, seregeit
 53    9|             hogy hún nemzetből valók.~Amint a lovagok a kínai tábort
 54    9|              lekapva válláról tegzét, amint nyargalva rohant, nagy nyugodtan
 55   10|             esze nem lett volna, hogy amint az első zörgetésre nem adatott
 56   10|              azon sárosan ott maradt, amint valaki oda az utcáról felhágott.~
 57   10|       tapintata volt e tárgyban, mert amint a készülőt húzták, csakugyan
 58   10|               Palmíra felé sietnek, s amint a hegyekről jövők találkoztak
 59   10|          perzsa sereg sátorai felé, s amint csöndesen odaért, mint egy
 60   10|           messziről látni közeledtét, amint a karvastagságú csemeték
 61   10|              toporzékolva hánykódnak, amint meglátják az elszörnyesztő
 62   10|             tartá kezében dárdáját, s amint a fenevad közel ért, egyszerre
 63   10|              hajtani. Fogd e dárdát s amint látod, hogy kiugrik a bozótból,
 64   10|              vad elrejtőzve feküdt, s amint a lángok melegsége kiállhatatlanná
 65   10|             ormányát hasa alá rejtve, amint a tigris fejének ugrott,
 66   10|               bukfencet a magasban, s amint visszafelé esett, egy kézív
 67   10|      madarakat hozva a királynénak, s amint homlokával érintve a padlat
 68   10|        Zenóbia szavai hangzottak elő, amint kardját kirántva, melynek
 69   10|  kihallatszott dörögve csengő hangja, amint harcosait új viadalra buzdítá;
 70   10|              hang az üldözők közül, s amint Zenóbia hátra tekinte, meglátta,
 71   11|            mentem vissza a kabinba, s amint a félbehagyott képet megpillantám,
 72   11|       odamentem hozzán konverzálni, s amint meg akartam cirógatni a
 73   11|             rám egyszerre tizenkettő, amint beléptem.~– Mindjárt, –
 74   11|         segíteni? – kérdém.~– Rögtön, amint szárazföldet érünk.~– De
 75   11|         emberek, én ő rajta nevettem, amint egyik hajókötéltől a másikig
 76   11|         utolsó, aki elhagyta a hajót; amint féligmeddig magamhoz térve
 77   11|        épített, státusokat alapított, amint ön az itt fekvő levelekből
 78   11|         mindazokhoz; a műtét sikerül: amint megkeményednek kezeim, akként
 79   11|             kellőleg üdvözölhessem, s amint kiállok nagy prozopopoeával
 80   11|           korlátolást nem szívelünk!”~Amint látod, ezek szeretetreméltó
 81   11|              népével megismertetendő.~Amint látni kezdtünk, mentünk
 82   11|           megkér egyet.~Megköszöntem. Amint közel értünk a citoyen hajlékához,
 83   11|            mondék – gyerünk közelebb.~Amint azonban e szép állatok megszagolták
 84   11|               egy lapos kősziklára, s amint ott halásznék, egyszerre
 85   11|             tövissel körülrakni, mert amint lemegy a nap, előjönnek
 86   11|             volt, mint egy gerendely; amint elnyelte a bornyúmat, a
 87   11|               leterítsem a fenevadat.~Amint észrevett, egyszerre fölugrott
 88   11|             lábait két kezével fogta. Amint engem meglátott, elkezdett
 89   11|         dacára is jól esett látnom, s amint tapasztalám, ő is örömest
 90   12|             oly híven állítandja elő, amint én kívánom, annak oly magas
 91   12|        önbizalommal a vén szobrász, s amint észrevette ekkor az ott
 92   12|              mint Vénusz Anadyomenét, amint a habokból felszáll, hosszú
 93   12|        magasra szökellve ismét fel, s amint a köröskörül visszahulló
 94   12|         medencét szinültig töltve.~És amint ablakán kitekintett, egy
 95   12|          csupán fénnyel van rajzolva.~Amint Shirin édelegve füröszté
 96   12|                a másikban már megúnt, amint szokták a hölgyek, kiknek
 97   12|          merőben keresztülvágva, hogy amint feljön a nap, annak túlsó
 98   13|              vagy laboncnak, aszerint amint egyik vagy másik fél katonái
 99   13|               sajátságos fiúk voltak.~Amint annyira vitte a kálvinista
100   13|              a templom udvarán, mely, amint most is látszik, erős, magas
101   13|       hadsereg, ha arra került a sor.~Amint a városon szétfutó hír eljutott
102   13|     elszedettek, másnap korán reggel, amint a kapuk megnyittattak, kimentek
103   13|             mondott – szólt a vezér – amint észrevette, hogy Gerzson
104   13|             mázsás harangja állott, s amint kitekinte a torony magas
105   13|               vette tréfára a dolgot, amint meglátták, hogy laboncaik
106   13|          teher alatt kifáradt a ló, s amint az említett kis patakhoz
107   14|               mutatkoztak Zingarában. Amint a nap lenyugodott, az ég
108   14|                a szemébe ne csüngjön.~Amint így vállaikra tevé kezét
109   14|           szóhoz jutni.~Elhallgattak, amint a vajdát meglátták mindnyájan;
110   14|              miket ők leaprítanak.~De amint odaérkeztek, s megállva
111   15|               is odaterelte azokat, s amint ráesteledett az idő, tüzet
112   15|           csúnyául káromkodott odáig.~Amint azonban a tűz mellé tett
113   15|         tündér már várt reá a parton. Amint meglátta a harangot, gyilkos
114   15|         csengettyűt, beszentelték, de amint meg akarták húzni, nem hallatszott
115   15|            vele a nagy mélységbe alá. Amint a megdicsőült szent homlokáról
116   15|                hogy a vízben marad, s amint a szent nő keze után kapott,
117   15|           volt a vezető kolomposa. Ez amint esteledni kezdett, magától
118   15|              hanem várt a tündérekre.~Amint feljött a hold a föld fölé,
119   15|         többet vissza a vizekbe.~Ámde amint odaadta kezét a tündérnek,
120   15|               egész olyan ölelnivaló.~Amint meglátta őt a pásztorifjú,
121   15|          Egyszer fiat szült a tündér; amint világra jött a gyermek,
122   15|               is ilyen alakban élnek.~Amint a tenger felszínére ért
123   15|               talán éppen be az égbe.~Amint hazatérőben volt az ifjú,
124   17|         fiatal, amíg kérői vannak, de amint egyszer valamely kérője
125   17|              ott marasztották ebédre, amint szándékát előadta.~Nem is
126   17|            kifordult az istállóba.~De amint visszajött, a menyecske
127   17|             elég az hozzá, hogy este, amint hazament, s Judi lelkem
128   17|      reszketett volna a szive.~Kivált amint nemsokára Mákiné asszonyom
129   17|              a száján, hogy „szabad”, amint bekopogtatott.~Mákiné asszonyom
130   17|              hogy kibe bújjék bele, s amint a kezébe volt adva a cirkász-keszkenő,
131   18|           azután az iskolás gyerekek, amint hosszában fel voltak állítva
132   18|              neki senki se beszéljen.~Amint így összeröffent nénémasszonyék
133   19|          mester minden újabb számnál, amint lőn hat, lőn hét, lőn nyolc;
134   19|               végezték azok a verset, amint benyitott hozzájok, s János
135   21|            öntött az asszony szívébe; amint a török éppen ölelgetni
136   21|                 mondá magában a basa, amint ezt megtudta. – Házat már
137   22|            helyen is át volt hidalva, amint a széles párkányos kőfal
138   22|          ujjongatás a tatárok részén, amint a jég megállt; a magyarok
139   23|              infámis mogorva pofával; amint meglátta az ujjamon a rubint,
140   23|      rózsaszín üveggel fedve, amelyen amint betekinték, nagy megdöbbenéssel
141   24|                mint egy alvó tehén, s amint megkérdeztem tőle, hogy
142   24|      puskaformán a vállához szorítva. Amint közelértünk, elordította
143   24|           setét lett a szobában, csak amint a kandalló haldokló tüze
144   24|              hogy engem itt üldözzön. Amint meghúztam az óra zsinórját,
145   24|               a háznál?~Egyszer csak, amint itt legjobban dühösködtem,
146   24|   kutyaugatást.~Kimentem a folyosóra; amint saját visszhangzó lépteimre
147   24|             más élő lény is lakik; de amint beesteledik, amint sötét
148   24|          lakik; de amint beesteledik, amint sötét lesz, megszólal valahonnan
149   24|       Minthogy bizonyosan tudom, hogy amint elalszom, rögtön megjelen
150   24|           ajkam most is ég a csóktól.~Amint kioltott lámpámat újra meggyújtottam,
151   24|        azoknak, akik nyelvén értenek, amint meg tudja az értetni magát,
152   24|              a második felé fordulva, amint azon egy fejszecsapásra
153   24|      hozzájárulható.~Szegény gyermek! amint a kastélyban váltott lövésekből
154   25|             nyolcvan, majd kilencven.~Amint az év végéhez közelített,
155   25|        sohasem látta azt a helyet.~És amint a fegyvereket érinték a
156   25|               hányják kardélre; hanem amint néhány perc múlva meglátta,
157   25|              csodadolgok vannak írva; amint azt meglátja valaki, aki
158   25|              mint ezerre.~Kurbán bég, amint a vár alá érve, feltekinte
159   25|            nem váratott magára, mert, amint a várhegy gerincébe vágott
160   25|              az eleven legyeket; mert amint a föld népe leégette Déznavárát,
161   27|            most is csupa viaszfoltos, amint a gyertyák lecsepegtek;
162   27|           hozta, szabadságunkkal úgy, amint kellene, nem élhetünk, minthogy
163   27|             nem szükséges megvetnünk.~Amint a városház tornyában az
164   27|              szükséges irományokat, s amint az elnöki székhez ért, amint
165   27|          amint az elnöki székhez ért, amint az irományokat letette az
166   27|          nézve az határoztassék, hogy amint a városba bévett tizenkét
167   27|        őrizete és kísérgetése végett; amint őket csatára akarták tenni,
168   27|            csákány vettetik falainak.~Amint az elítélt keze megszabadult
169   27|            tollas sisakkal a fejükön.~Amint az első harangszó megkondult
170   27|        vászonnemű összehasogattatott; amint a dunnákat feltépték, a
171   27|           csata tüzét meg nem állja!”~Amint a hivatalos nép elhagyta
172   27|              után szóhoz juthasson, s amint egy fél sonka fel volt szúrva
173   27|             mulva hangzik a rivalgás, amint az Ormándy-csapat kiront
174   27|      rémületet a tábor többi részébe.~Amint a debreceni csizmadia ezt
175   27|       vezényszót, se parancsot, hanem amint a céhmester elkiáltá magát: „
176   27|            köz- és magánügyek felett; amint gondolatokba elmerülten
177   27|            készen voltak a jelenetre. Amint a terem megtelt lázadó néppel,
178   27|               De humanissime Ormándy, amint ezt meglátta, hosszú legény
179   27|           felnőtt siheder hazakerült.~Amint a fiú elbeszélé, a tolvajok
180   27|               senki sem felelt, hanem amint a kilincsre tette a kezét,
181   27|           felkapaszkodott a kéménybe.~Amint azonban a kémény tetejéig
182   27|            volt innen is visszatérni.~Amint azonban a keresztvasakon
183   27|             is megtudott.~Vince úrfi, amint esküjét végezte, odalépett
184   27|               syrupus diacodion”-nal.~Amint doktor Tóbiás megjelent
185   27|        mindjárt leszállt a nyeregből, amint Szulali azt mondta, hogy
186   27|             használt: levetkőztették.~Amint a lehúzott kántust kifordíták,
187   28|           szakállú férfi állt előtte, amint a füstös légkörben kivehető
188   28|          vagyok fáradva. Hanem azért, amint megesküdtünk, egy óra múlva
189   28|              be kelle menni.~Azonban, amint az ajtó feltárult, Larisse
190   28|          emberrel? – kérdé hüledezve, amint egyedül maradtak a kupéban.~–
191   28|       hidegvérű, óvatos ember vagyok, amint ön azt néhány nap óta tapasztalhatá;
192   28|            nyúl,… ó irtóztató… érzem, amint hegyes agyara karom elevenét
193   28|            ezideig meg is kapta, mert amint útlevelét kezembe adá, hogy
194   28|         kidugtam fejemet az ablakon s amint az állomás előtt kofák és
195   28|             is. Megismertem a szavát, amint kocsiablakomtól alig három
196   28|               felől akármit tehettem. Amint egy perc múlva elsötétült
197   28|           zaja.~A másik percben, úgy, amint előre kiszámítám, éles szögletben,
198   29|          felülről. Mi az? mondok. Hát amint feltekintek, ott jár a háztetején
199   29|         nincsen, az jelen sincsen. De amint a vizitátor lefeküdt, nosza
200   29|           egyet, teljes holdvilágnál, amint con amore végig sétált a
201   29|             betörési merénylet ellen.~Amint nagy dérdurral végig robog
202   29|         gyilkos betörőt. S csakugyan! amint az utcaajtón belépett, íme
203   29|                míg nyakon nem kapják.~Amint azonban az utcaajtóba érve,
204   29|        megtudjuk hát, mi volt?~– Hát, amint a padlásablakhoz érünk,
205   29|              elé, melybe a holdkóros; amint ágyát el akarja hagyni,
206   29|         meglepetésben részesült, hogy amint egyért-másért leszállt az
207   29|              magában: „víz, víz!”, de amint a muskátlikat hallotta emlegetni,
208   29|              kedvenc majma is; hát ez amint meglátta, hogy mindenki
209   29|         kedves, a te jó szivedért.~De amint odahajolt Ádám a megboldogultra,
210   29|      örömsikoltozás Veronka részéről, amint a halottat feléledni látta;
211   29|               a nyavalyája volt, hogy amint beállt az est, őrá nézve
212   29|               s elállt a szeme-szája, amint ott látta térden állva a
213   29|             bibliát s ekképpen szólt,~Amint napa kiterítve volt:~Napamnak
214   29|            vissza azt a bibliát, úgy, amint elvetted; mert különben
215   29|             is előmászott a sutból, s amint szemét két ököllel életre
216   30|      hosszabbat alul, a kurtát felül.~Amint belépett a kávéházba, nem
217   30|        vacsora, még talán az ebéd is.~Amint a tálcáról átvette a tejes
218   30|               uram, én láttam Boscót, amint egy üres palackból tizenkétféle
219   30|            lehunyja, addig van is; de amint felnyitja, odavan minden.
220   30|             hogy majd lemegyek hozzá, amint jön rohanva fel hozzám a
221   30|               a hivatal meg nem csal. Amint otthon kikoptam az iskolából,
222   30|               orvosságom sohase volt. Amint kikerültem az iskolából,
223   30|              számokat álmodtam volna. Amint belenézek a hivatalos lapba,
224   30|            várok), hanem még az idén, amint egy képviselőnek a helyét
225   30|         tengeri betegség az utazónak. Amint szárazföldre léptünk, egyszerre
226   31|              karcsú délceg termete, s amint a feje fölé emelt kezében
227   31|          összerázta.~– Sőt láttam is, amint egyik sziklafal a másikkal
228   31|          többször előjöhettek már, de amint egy vadászt, egy parasztot
229   31|           oldalán volt egy szövőszék.~Amint a leányok leugráltak a szamaraikról,
230   31|          megszelidíthetetlen fenevad. Amint azt a tigrisek és kopók
231   31|              többiek. Az ottmaradt. S amint a berzenkedő kakast közelítni
232   32|      beleharapott a vajaskenyérbe; de amint az félrefordult, kivette
233   32|           villogtak nyugtalan szemei, amint belépett. Cifra szűrét a
234   33|               pedig a veres tollasok, amint meglátták az érkezőket,
235   34|            szomszédasszony libáját!~S amint az idő megnyílt, olyan másfélöles
236   34|            távol volt, addig aludtak. Amint nyitotta az ajtót, egyszerre
237   34|            törlészkedtek a lábához, s amint végigvetette magát a pamlagon,
238   34|           Están úr egyetlen örökösét, amint az betolta az ajtót a térdével. (
239   34|              Az apám azt mondta, hogy amint visszajön Londonból, azzal
240   34|        kölcsönösen beleegyeztek, hogy amint a szülők hazaérkeznek, megszerzik
241   35|        megteszi a jelentést s tégedet amint az Új Világban partra lépsz,