Part

  1    1|               törvénykezelővel, addig a kis tolvajt felakasztják; míg
  2    1|                sűrű bokrok közé zuhant; kis ideig tartó nehéz vergődés
  3    1|                 Williám, alattomban egy kis csónakot faragni kőfejszéikkel
  4    1|                elbúcsúzva bajtársaitól, kis ideig északnak irányozta
  5    2|               szobára emlékszem, arra a kis sötét szobára, a nagy fehér
  6    2|       eszemadtát…~Bizony, csak gyönyörű kis teremtés volt… Beh sokszor
  7    2|                felőle. Azokról a piciny kis kezekről, s azokról a nagy
  8    2|              ürge, és éjjel aztán az én kis Esztikémet iparkodtam magam
  9    2|            megnőttem? Én vagyok ám az a kis szöszke Csallóközi Péter,
 10    2|          sárkány – nézd meg, esznek-e a kis pávák?~(Várj, lesz idő,
 11    2|                  megfogva gyönyörűséges kis forró kacsóját, odahajoltam
 12    2|            Miért haragudnám? – felelé a kis ártatlan, s lesütötte szemeit,
 13    2|                 az enyimből.~Ostoba egy kis kérdés is volt az tőlem,
 14    2|            bojtját csipegeté.~– Szegény kis Esztikém, mennyit kell kegyednek
 15    2|                 az ő nyakán csak vékony kis selyemkendő volt tűzve.~–
 16    2|           odakint.~– De bizony csak egy kis szarvasgombával kívántam
 17    2|                 kegyelmedtől drágalátos kis kacsóját és vele együtt
 18    2|          kacagva csókolta összevissza a kis menyasszonyt, s borotvált
 19    3|             ajtó volt a házon, az ajtón kis ablak; az alacsony kunyhó
 20    4|                szánból ezalatt egy apró kis ember pattan elő, a kucsmája
 21    4|                Egyik kuckóban pedig két kis gömbölyű fejű angyalka guggolt,
 22    4|             lakott. Azt gondolták, hogy kis Kún-Halas városa határába
 23    4|      vármegyében a matyó fiának: látod, kis fiam, ez volt az az ember,
 24    4|            verset ne irj a királyokhoz, kis fiam.~– Hát Lauka Guszti?~–
 25    4|                 minden nyirott főért, s kis idő múlva várat lehetne
 26    5|               kedvesem – rebegi Aranka, kis kezeit szívére nyomva, mintha
 27    5|               mintha csitítani akarná a kis nyugtalant.~– Nincs fegyvere! –
 28    5|         lelkének legszebbik reményét, a kis szőke leánykát.~Ott térdelt
 29    5|               anyja lábai előtt, kedves kis fejét elrejté Judit ruhái
 30    5|            Lábtól, a koporsó mellett ül kis zsámolyon a nyomorék. Arcát
 31    5|         köszörült, fejszét élesített. A kis gyermekek sírtak, ríttak
 32    5|              arcához oly jól illik az a kis, sötét bajusz. Ha dolmányt
 33    6|             nagyszerű rom oldalához egy kis sárból rakott galyiba van
 34    6|                Hát vettétek észre azt a kis fecskefészket, annak az
 35    6|                hadba, anélkül, hogy egy kis, nonpareille betükkel nyomatott
 36    6|           valóban én a leírt helyen egy kis pislogó homályos csillagot
 37    6|             függönyt, egy ott közelálló kis elefántcsont asztalt odarántott,
 38   10|                elbeszélésnek is van egy kis Hübnere. Akkor íródott ez,
 39   10|                ezalatt félrevonulva egy kis erdélyi városba, ott egy
 40   10|                városba, ott egy szegény kis cérnásboltot nyitott, melyben
 41   10|              leányum” körmei közé.~Ez a kis tizenkét éves angyal egész
 42   10|                van az édes mamának, egy kis meglepetést akartunk neki
 43   10|               vagyok?~– Angyál vagy! te kis drágalátus leveli bíka.
 44   10|           gyémántus bábu.~Különösen egy kis nyalka jurista szokott mindennap
 45   10|              világ előtt!~– Világ! Ez a kis város, melyet holnap itt
 46   10|            tekintetű, mosolygó arcú nő, kis kék szalagos főkötőben hullámos
 47   10|            kettőjük között számomra egy kis parányi hely?~– Férjemet
 48   10|               vonul utána: vagy egy-egy kis majom veti magát egy fáról
 49   10|               fényes, fekete fogai. Két kis homályos szem tévedt valahogy
 50   10|               de fogytak mindenütt; egy kis csapat maradt csak utoljára,
 51   10|           országért a légionárius azt a kis ágat?~Hadrenden kívül bajtársa
 52   10|                torony, a bástyán rekedt kis csapatnak senki sem mehetett
 53   10|                 egyik tevét, melyen két kis leánya ült, maga előtt hajtá.
 54   11|                 van?~Erre elém tett egy kis orvosságos üveget.~– Hát
 55   11|           elköltvén mellette négy olyan kis orvosságos üveg tartalmát.~
 56   11|                 rekettye közt épült egy kis vityilló keresztül-kasul
 57   11|            elriogassam őket.~Nemrég egy kis fiatal üszőmet kikötöttem
 58   12|                falán, melyből számtalan kis vékony cső állt felfelé.
 59   12|              voltak feltűzve, s midőn e kis sisakokat felfordítám, mindegyikben
 60   13|             Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül
 61   13|                 sem figyelt, akkor is a kis rózsalugasos kerten járt
 62   13|                 ló, s amint az említett kis patakhoz értek, akkor látták,
 63   14|               egy csoportba gyűjté, s e kis csoporttal elindulának a
 64   15|                most fűvel van benőve, a kis vízitündérek országa volt
 65   15|    eljátszadoztak a meleg napfényben, a kis hüvelyknyi tündérkék hintáztak
 66   15|             harangcsengést, elkezdtek a kis lidérkék apró vízigyökerekből,
 67   15|               remete is régen megtért a kis kápolnából más fényesebb
 68   15|               hogy bántson. Apró-cseprő kis lidérkék, lomha szörnyek
 69   15|            azokon ugrálnak ágról-ágra a kis rózsaszínű békák, amik úgy
 70   16|                Meg is halt volna éhen a kis poronty mindjárt az első
 71   16|              ház ajtaja be van zárva. A kis árva fiú úgy elsírdogált
 72   16|                öreg nem jött ezúttal.~A kis árva fiú végre megkérdezé
 73   16|               szabad bemenni, gondolá a kis árva, s hogyan örült, midőn
 74   16|               elmondá, hogy született a kis Jézus jászolban, pásztorok
 75   16|             bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus.~A kis árva úgy el
 76   16|            azokban aludt a kis Jézus.~A kis árva úgy el tudta azokat
 77   16|        kisfiának, kisleányának – amit a kis Jézus küldött nekik.~Olyan
 78   16|             küldött nekik.~Olyan szép a kis Jézus születésnapja!~Csak
 79   16|                ajtajához, ott letérdelt kis kezeit összetéve:~– Édes
 80   16|                ha volna szükséged olyan kis szolgára, amilyen én vagyok,
 81   16|                a nagy Megváltó meghallá kis szolgája kérését, és elvette
 82   17|               bele ne halj: hol van egy kis pamuk, kössük rá frissen,
 83   17|            mindig maradt a városban egy kis mendemonda, – valahányszor
 84   17|              csak elgondolta, hogy az a kis koplalás nem árthat meg
 85   17|     tulajdonsága, hogy ha elhallgatják, kis baj, ha kibeszélik, nagy
 86   19|         keresztelve, nem adhatom oda; a kis Józsi: ez meg egészen az
 87   19|               kergette el magától azt a kis porontyot, aki feleségének
 88   20|             mind oly épek, szépek, az a kis bronz színezet nem árt semmit
 89   21|                gyujtogató, aki lakott a kis Péterfia utcában, egy rongyos
 90   21|               puszták közepén, mint egy kis önálló státus, mely magamagának
 91   21|               tetejére.~Az volt tehát a kis alföldi álladalom státusférfiainak
 92   21|             távoltartására; kik ellen a kis respublika szigorú itéletekkel
 93   23|        ámulatomból magamhoz tértem, egy kis névjegyet tarték markomban,
 94   23|              nem vesztem el addig azt a kis eszemet, amit hazulról elhoztam?~
 95   23|           egy-egy külön ajtón egy olyan kis szűk ketrecbe, ahol éppen
 96   23|          egészen sötét volt, csupán egy kis tallérnyi lyuk világított
 97   24|                 kastélyom lesz, ami egy kis rémeskedés hírében áll,
 98   24|               kisértete van, mindig egy kis gyermekes öröm futott el;
 99   24|                 épület volt az, közepén kis tornyocskával, nagy fehér
100   24|                  ultra”.~Az udvaron egy kis alacsony, ötödfél lábnyi
101   24|               Szép társaság.~– Hát ez a kis büszke gnóm, aki úgy lenézett
102   24|                 lenni azzal, hogy ezt a kis jószágot megszereztem. Éppen
103   24|                 hallani: legfeljebb egy kis kutyaugatást.~Kimentem a
104   24|             vigasztalás; hát aztán ez a kis hátahoporjás gnóm; hogy
105   24|              nem is fáj, mit ér azzal a kis pálcával? hozzon nádpálcát,
106   24|               megint másik harmincat.~A kis gnómot is meghódítottam
107   24|          fajából; büszke, mérges, dacos kis fenevad, aki maga jószántából
108   24|              hallottad, mit mondtam?”~A kis szörny erre, mint valami
109   24|           nyugodtan szeme közé néztem a kis tömzsi koboldnak, hidegen
110   24|                 felőle.~Nem úgy, mint a kis gnóm vadász, aki azt a titkot
111   24|                 a faluból elragadozza a kis gyermekeket, azokkal él,
112   24|             Tehát szakállas farkas, aki kis gyerekek húsával él; jó
113   24|               tárgy tűnik szemembe.~Egy kis hímzett cipő ágyam előtt.~
114   24|             álomhoz kezd. Én most ezt a kis bámulatraméltó parányi portékát,
115   24|               valamit, vagy álmomban?~A kis hímzett cipőcske – most
116   24|               soha, csak énekel; mint a kis madárnak az erdőn megvan
117   24|                lakosoknak a veszélyről.~Kis idő múlva hallottam a felriadt
118   24|        sikeréhez közelg.~Most egy rövid kis mondatot tanítok be neki,
119   25|                  A kert aljában áll egy kis hegyes tetejű kerek épület,
120   25|           megkereszteltetni, s hogy egy kis imádságot halljanak oda
121   25|                történtek a palotában.~A kis „penészvirág”, ahogy a halottat
122   25|          bámulat fogott el mindenkit: a kis penészvirág azelőtt egy
123   25|          pallost adatott magának s apró kis kezében úgy villogott az,
124   25|             játszani lehet vele, mint a kis kutyával. – De ha egyszer
125   27|          kitalálni, honnan jönnek ide a kis döngő bogárkák. Röpteiket
126   27|              diákok interveniálnak, egy kis csete-paté, egypár bevert
127   27|              néhány polgár elfoglalta a kis templom tornyát s a zendülő
128   27|           komázásnak.~Ha Szulaliban egy kis pénzáru magyar hazafiság
129   27|              csattos cipővel jött haza, kis ujjában hordva mindazt,
130   27|             jöttek.~Senki sem gyanítá e kis, jelentéktelen szövetség
131   27|              fejedelem Erdélyben örül a kis uraságnak, melyben senki
132   27|       martalócok alakjában a nagykállói kis helyőrséget felkoncolni,
133   28|              Azután leszűrte teáját egy kis törtfülű csészécskébe s
134   28|                 az „Arany róká”-hoz egy kis vacsoráért, mert tegnap
135   28|                átcserélve azt ama finom kis sodronykarikával, mely a
136   28|               ideig ütötték, társai egy kis ideig hurcolták, azután
137   28|       Prága-külvárosban fogadtam ki egy kis földszinti házat.~Nem lakott
138   28|                senki, egyedül én és egy kis parasztleány, aki ételt
139   29| legeslegtetejére, nekivetette a hátát a kis toronynak, akiben a csengettyű
140   29|     ottmarasztalják egyszer-egyszer egy kis ozsonnára. Egy kis lépesméz,
141   29|  egyszer-egyszer egy kis ozsonnára. Egy kis lépesméz, mandulás aszalt
142   29|                már harmadszor ment el a kis kapunál, de nem mert bejönni,
143   29|                szék alá.~– Jaj, oda ne! kis macskák vannak a háznál,
144   29|           gyakorolni, hanem odahátul a „kis udvarban”, ami deszkakerítéssel
145   29|         elkülönítve a főudvartól, s egy kis ajtón járnak bele. Ott vannak
146   29|               Annak a tűzfala képezte a kis udvar egyik oldalát. Azon
147   29|             aztán könnyű volt eljutni a kis udvarig, melyet deszkakerítés
148   29|                  Azon volt egy alacsony kis ajtó, melyen ha bedugta
149   29|               kinn, se benn nem volt. A kis leány egyedül volt már,
150   29|                mint neki.~Azonfelül egy kis processzusa is volt még
151   29|           ereszkedett le fejtetőre a mi kis udvarunkba. Mert a lunátikusoknak
152   29|            elmondta, hogy: Itt nyugszik Kis, kinek neve János is – Aki
153   29|                jó lesz az nekem azért a kis charádáért.~– (S még ócsárolja
154   29|                 híva Ádám szobájába egy kis kollációra s Nyaviga pajtás
155   29|            lelte?~– Semmi sem; csak egy kis bort ittam.~– De azt látom.~–
156   29|         engedetlen nyelvvel; – csak egy kis máslást ittam.~– Domine
157   29|           históriát.~El is temették egy kis jó friss vacsorával, mely
158   30|        tisztességes embernek, hanem egy kis házat és telket itt ezen
159   30|            disznópiacnak híttak. Csinos kis ház volt! Olyan szép húsfüstölő
160   30|               végett a konferenciát egy kis sashegyi mellett tovább
161   31|                 volt, mint egy kéthetes kis macska, gyönyörű karcsú,
162   31|           szamárságnak. Ha az ember egy kis tengeri malacnak hosszú
163   31|              fekete szamárcsődör ostoba kis pofáját a császár felé fordítva,
164   31|              lábuk hegye megérintett.~A kis tündér énekelni kezdett.
165   32|               nyulánk gyermek: csak egy kis ingecske volt rajta, mely
166   32|           csaplárnétól:~– Úgyebár, az a kis leány ott árva?~– Az ám.
167   32|           megkente vajjal, s odavitte a kis leányhoz.~– No te „béka!”
168   32|               te „béka!” Hát kell-e egy kis vajaskenyér?~A gyerek elvette,
169   32|                Akkor vitték kivégezni a kis békának az apját, a nyalka,
170   32|                kaptál! Mégsem örülsz te kis béka? Jövő héten piros cipőt
171   32|             cipőt is hoz keresztapád.~A kis békának erre a szóra mégis
172   33|             megdrágult. Az embernek egy kis gugyira is alig telik.~–
173   33|        választás színhelyére; csak az a kis baja történt, hogy nem tudta
174   34|             szomszédba kölcsönkérni egy kis „sütnivalót”.~Ezért lehetett
175   34|                 a szomszédban lakó Liba Kis Jánosné asszonyom.~Minthogy
176   34|              abban a hosszú utcában hét Kis Jánosné lakik, annálfogva
177   34|           előneveket ajándékozott. Liba Kis Jánosné asszonyom azzal
178   34|                 szépen kizöldül, mire a kis libák kikelnek, úgyhogy
179   34|              csipognak az udvarán: Liba Kis Jánosné asszonyom „egy”
180   34|           Angliába megy: Londonba. Liba Kis Jánosné asszonyom maga saját
181   34|           hazájának. Két nap múlva Liba Kis Jánosné asszonyom száz vagy
182   34|            egymást igen jól: az angolok Kis Jánosné asszonyomat, aki
183   34|                árulja a kövér ludait, s Kis Jánosné az anglust, aki
184   34|          volapük.~Amellett azonban Liba Kis Jánosné asszonyom nem látott
185   34| szomszédasszonyával.~Ugyanis, mire Liba Kis Jánosné asszonyom Londonból
186   34|               őket, mind elragadoznák a kis libáimat.~– No, hát majd
187   34|          vizsgát kellett volna letenni; Kis Jánosné asszonyomnak pedig
188   34|            szent ünnep közeledett. Liba Kis Jánosné asszonyom udvarán
189   34|           személyében átlátogatott Liba Kis Jánosné asszonyom házához.~
190   34|     szomszéduram. Most kelnek javában a kis libák. Ha nincs, aki rájuk
191   34|             hogy a macska el ne kapja a kis libát.~Erre a szóra méregbe
192   34|               kisült kenyereket. A Liba Kis Jánosné asszonyom kenyere
193   34|             erre csak azzal felelt Liba Kis Jánosné, hogy nagyot kacagott
194   34|                 pedig ne kacagjon, Liba Kis Jánosné asszonyom. Mert
195   34|                  Mert közöttünk van egy kis különbség. Az én predikátumom
196   34|              holtig rajta szárad a Liba Kis Katica. Az én fiamat pedig…~
197   34|               fiamat pedig…~De már erre Kis Jánosné asszonyomat is elfutotta
198   34|                  hogy „Gattopolis”.~Két kis fia-cica a nagy játszás
199   34|              kályhasutban keletkezik.~A kis tarka egeret fogott. De
200   34|                 s kihúzott belőle egy – kis négyhetes macskát.~Az még
201   34|        fonálvékony hangon nyivákolva. A kis állat háromszínű volt: fekete,
202   34|              leányára nagyot tartó Liba Kis Jánosnét a fekete földig
203   34|          magával, ugyanekkor fog a Liba Kis Jánosné is egy újabb szállítmány
204   34|           mintha ő keresné a barátságát Kis Jánosnénak. Összebeszéltek,
205   34|               volna tudni, hogy mi ő? – Kis Jánosné mondá meg neki: „
206   34|              bejelentési cédulába.~Liba Kis Jánosné asszonyomnak aztán
207   34|                 a székhelyét a Cityben. Kis Jánosné sohasem járt a Cityben.
208   34|               kandúrért. Ott előmutatta Kis Jánosné az útlevelét, abból
209   34|               az annyit tesz, hogy Liba Kis Jánosné. A szállásadó gazdája
210   34|              értették meg egymást.~Liba Kis Jánosné gyorsan feltalálta
211   34|            ilyen pozitúrában kerül Liba Kis Jánosné szeme elé, a két
212   34|            kiálta a tolmács fülébe Liba Kis Jánosné asszonyom, s azzal
213   34|                szabadon bocsássák.~Liba Kis Jánosné asszonyom szépen
214   34|               uram kezet csókoljon Liba Kis Jánosné asszonyomnak: Albion
215   34|                 legyen. S most már Liba Kis Jánosné asszonyom együtt
216   35|               és sikkasztásra. Csak egy kis bökkenő volt az egész dologban.~