Part

  1    1|                  adhat még egy más világ, nekem – ki tudja mit?~A hölgy
  2    1|                 ideges karjára s szólt:~– Nekem ott fenn van egy védelmezőm:
  3    1|               ezen szellem hangja susogja nekem, hogy még nincs ideje a
  4    1|                csillagok mind azt mondják nekem, hogy még napok vannak hátra,
  5    2|             vennem, hogy a figyelmeztetés nekem szól, s nem tudtam, hogy
  6    2|                    Ígéri? – kiálta, s úgy nekem esett, hogy attól féltem,
  7    2|                  haragos forgattát! Hanem nekem többet át ne kastankodjál,
  8    2|                  mint egy ürgelyuk.~– Jaj nekem, úgy én oda vagyok! Nem
  9    2|                 hogy fáj a könyöke.~– Jaj nekem, pedig fáj a könyököm: de
 10    2|            csákánnyal, midőn éppen, amint nekem célzott – köd előttem, köd
 11    2|             meghaltam és elkárhoztam! jaj nekem én bűnös fejemnek. Mindig
 12    2|             kuksol.~Nagy módom volt pedig nekem mindezeket hallani, éspedig
 13    2|                mit félni, hanem az ötlött nekem meg eszembe, hogy hátha
 14    2|              szólt nekijuhászkodva – mert nekem ellenem esküdött ma minden
 15    2|                   annak a rendi és módja: nekem kellene először szólanod.~–
 16    2|              megtesznek is, csak Esztikét nekem adják.~– No, patvar vigye,
 17    2|           szegényt; még kisírja a lelkét.~Nekem sem kellett ezt kétszer
 18    2|                 nádméztartóért, – mondám (nekem is tüske volt a talpam alatt).~–
 19    3|           ellenségemnek nevezi magát; ami nekem mindegy.~Ezelőtt két évvel
 20    3|                  tetszék ilyenkor, mintha nekem előbb jőne fel a nap, s
 21    3|                 szív kiégett?…Mit adhatsz nekem, mindenható sors, a kínokért,
 22    3|              lehessek.~Ezt mondta a lyány nekem.~Van-e hát, van-e élet a
 23    4|              gazdálkodtam, – szólt Imre – nekem kilencven farkast, nyolc
 24    4|                  egy kék rókát, abból meg nekem lesz nyakravaló.~– Hanem
 25    4|                   azonban önök feleljenek nekem egyet. Mi az ördögöt vétettek
 26    6|          halálangyala, ki átadott tégedet nekem, téged és a te fiaidat és
 27    6|               jobbra, balra.~– Ez a hindu nekem nagyon tudálékosnak látszik, –
 28    6|              parancsokat kezdé kiosztani. Nekem előre kell mennem, az elrontott
 29    6|          érintkezett? Mondjon el mindent, nekem tudnom kell, mert orvosa
 30    6|                   kezdém venni, miszerint nekem azon megtiszteltetésben
 31    7|           hatalmas szultán, mindent adtál nekem, ami e földön boldoggá tehet,
 32    7|                   legyen. Azért ígérd meg nekem azt, és esküdjél meg reá,
 33    7|                   a villámok teremnek. Te nekem kérni hagytál országaidból,
 34    7|                   a te parancsodra! És te nekem megesküvél, hogy nem fogod
 35    8|                    Köszönöm, varga gazda, nekem már sok volt a bor.~– Sok
 36    8|                      Ugyan mi bajom lehet nekem? – kérdezősködék az ott
 37   10|              egyiket, az erzsébetvárosit, nekem szánta. Ott föl is léptem.
 38   10|                 ellenjelöltet emlegetnek.~Nekem éppen az asztalomon volt
 39   10|                 tett koldussá. Maradt még nekem azért elég. Ne gondoljon
 40   10|                 ír is, odádum.~– Nem kell nekem semmi. Itt a pamuk ára.~–
 41   10|                nem ilyen „kík cérna” kell nekem.~– Nem ilyen? A lelked látott
 42   10|                 be, a kiminyon ki? Mutasd nekem zábrázatudat, hadd lássam,
 43   10|                meg, ha megháluk, ki fogja nekem mondani: uram átyum?~Olivia
 44   10|                  szeretem, s az többet ér nekem a világ minden kincseinél.~–
 45   10|                vicispányod fia.~– Kell is nekem, – monda kacér hetykeséggel
 46   10|                  jön ide.~– Ön mondja ezt nekem? Kegyed üt ily hideg tőröket
 47   10|                 valami szerencse volna én nekem.~– Mit? Tán bizony különb
 48   10|                még érdekesebbé fog tenni. Nekem félmillióm van. Amiért mást
 49   10|             Eufrátba! Fejedelem-e ő, hogy nekem ajándékot mer küldeni? s
 50   10|               közül, kik kezeiket ajánlák nekem, egy sem jelent meg, midőn
 51   10|            Sándornak Dáriust adta a sors, nekem Sapor királyt!~A tömegek
 52   10|                   kérdé tőle:~– Mivel van nekem kevesebb jogom melletted
 53   10|                   hangjával rákiáltott:~– Nekem tarts, szörnyeteg.~E hangról
 54   10|              mikor tudod, hogy büntetésed nekem fájna jobban, mint neked.~
 55   10|                 ülök, nem Róma ajándékozá nekem és férjemnek: kardom vívta
 56   10|                 lételét megtagadva búvik, nekem meg illik a páncél és sisak,
 57   11|                  érzek, s lerajzolja őket nekem a legnagyobb élethűséggel,
 58   11|               kezdve a csizmatisztításig. Nekem egyenlő feladat a filozófiából
 59   11|                   szívvel megy Amerikába; nekem tele pénzzel a zsebem, mégsem
 60   11|              Azóta mindig benne jár, hogy nekem és a többi utazóknak jó
 61   11|                  asztalhoz, anélkül, hogy nekem valaki azt mondaná: tartson
 62   11|                 mire észrevettem magamat, nekem nem maradt egyéb, mint egy
 63   11|           megparancsoltam, hogy süttessen nekem pecsenyét meg hozzon bort.~
 64   11|                   legényre, hogy keressen nekem egy bútorozott szállást,
 65   11|               mesterember, sem kereskedő, nekem nem kell a bolt.~– Együtt
 66   11|                   biz az, annyi fizetésem nekem is volt főszolgabíró koromban.~
 67   11|                  védhettem volna magamat, nekem esett, összecsókolt, agyonölelt,
 68   11|                földmíveléshez van szokva, nekem van egy jó barátom, egy
 69   11|                  hozzám s azt mondá, hogy nekem is hozott valamit, de nem
 70   11|              alatt, hát ha ezt a kastélyt nekem ajándékozod!~A citoyen nevetett,
 71   11|                 szerszámait és baromfiait nekem jó pénzért el nem adta volna.~
 72   11|                 Azon pillanatban, melyben nekem ugrott, szerencsésen főbelőttem,
 73   11|                   az ajtón, s bevezette a nekem szánt mátkát, ki merőben
 74   11|           bukfenceztette volna, akkor meg nekem állt, hogy én is birkózzam
 75   11|              emlékül elhoztam hazulról, s nekem adta a magáét, mely szintén
 76   12|              nagyot, én megadom.~– Ne adj nekem semmit, király. Én nem kérek
 77   12|             hangon mondta:~– Kívánok. Add nekem – Shirint!~…Az emberek arcain
 78   12|                  vagy.~– Szívem gazdag.~– Nekem három ország hódol, trónom
 79   12|        hatalmadnak lehetetlen, lehetséges nekem. A te hatalmad a rombolás,
 80   12|                felébresztettél. Ó teremts nekem egy ilyen tavat, melynek
 81   13|                  nagy histórikus, mondjon nekem erre esetet, ha tud.~A faggatott
 82   13|                   hát akkor jaj neked is, nekem is; – s azzal egyet rántott
 83   14|              engemet szeret, bebizonyítja nekem azt, hogy szeret. Nem elég
 84   15|                kérdé a pásztor.~– Hozd el nekem a Szent Anna-kápolnából
 85   15|                   te el inkább én hozzám, nekem is van kertem, házam, szép
 86   15|                   nem ment el.~– Nem kell nekem sem gyöngyöd, sem aranyod,
 87   15|          válasszon belőlök.~– Nem kell én nekem sem arany, sem ezüst, –
 88   15|               anyjához vissza.~– Nem kell nekem semmi jótok. Amiért én ide
 89   16|                 adni reggel, este? ki vet nekem már ezután ágyat, ki ad
 90   18|                 nagy betűk lámpásokkal…~– Nekem mondod? Hiszen én magam
 91   18|                  már Paprikás volt.~– Azt nekem ne mondd, hogy a zsidók
 92   18|              bolond vagyok én? Mondta azt nekem valaki tizenhat esztendő
 93   18|                  találják csukni, csak én nekem szóljon; – sohasem felejtem
 94   18|                 Ilyen tréfákkal ne jőjjön nekem Galgó uram korán reggel,
 95   18|                   erről az udvarról, csak nekem arról beszéljen, hogy a
 96   19|               emberré akarom tenni. Adjon nekem egyet ide a gyermekei közől,
 97   19|                  a Ferencke: ez már segít nekem a mesterségben, enélkül
 98   19|              senkinek, ha már az úr Isten nekem adta őket.~A gazdag úr azt
 99   19|                  hadd énekeljek én, mikor nekem tetszik; mert az több ezer
100   21|                  volt-e, rút volt-e? arra nekem éppen olyan kevés gondom
101   21|        megesküdtél volna.~– De van ám már nekem uram, török bácsi.~– Majd
102   21|              visel.~– No már elég szép az nekem; aztán ha még oly csúnya
103   21|                 az, akkor is kedves volna nekem, mert derék, jó, nyájas
104   21|                    hát durcás vagy? no az nekem nagyon tetszik; már most
105   21|                Karóba fognak húzni.~– Jaj nekem, kegyelmes bíró uram!~–
106   21|                bíró uram!~– Bizony nem is nekem. Elébb azonban három fával
107   21|                     Elég keserves lesz az nekem.~– Ne félj semmit, vén boszorkány,
108   21|            sóhajtva.~– No ha neked nincs, nekem sincs; – szólt a basa s
109   21|               darab arany, – felelt az.~– Nekem jut kétszáz. No nem bánom,
110   21|                  maradj élve semmirevaló, nekem nem vétettél. Van-e feleséged?~–
111   21|                  hanem legalább küldjetek nekem is a lakodalmi kalácsból.
112   22|         lovászlegényeihez.~– Szolgák! ami nekem nem kell, legyen a tiétek;
113   23|                   magyar vagyok.~A kaland nekem igen kellemesnek tetszett;
114   24|               képeket is.~– De hátha azok nekem nem kellenek.~– Az mindegy.
115   24|                   veszek falusi jószágot. Nekem ahhoz van kedvem, s amihez
116   24|                   újólag biztosítám, hogy nekem olyan vastag idegeim vannak,
117   24|         valahányszor arra gondoltam, hogy nekem olyan kastélyom lesz, ami
118   24| kocsismesterséghez, hanem az nem tetszett nekem, hogy minek sóhajtozik egyre;
119   24|               ugyan minek vallotta azt ki nekem? mármost én hogy tartsak
120   24|                   valamit, akár ő mondott nekem valamit, mindenre akkora
121   24|                  üdvösnek talált; beszélt nekem a Howard-ekékről, a Clayton-cséplőgépekről
122   24|           cselédség, tisztek beléokultak. Nekem valóban igen nagy okom van
123   24|                   gyertyát idehozni, mint nekem oda menni?~– Bocsánatot
124   24|               végtiben ki volt világítva; nekem az is kevés volt; a kandallómban
125   24|                 ropogott, kellett is most nekem a meleg; vacsorám az asztalon
126   24|                  ilyen valaki nem jött; s nekem csakugyan magamnak kellett
127   24|                  ember a vállára veszi, s nekem aztán csak a csőbe kell
128   24|                 Itt van az úrnak a pénze; nekem gázt az ördög se csinál
129   24|                 ábrándozás nagyon, de nem nekem való. El fogom hagyni a
130   24|                 ez az ember nem bárgyú.~– Nekem úgy tetszik, mintha te most
131   24|                   volt rá? mi részem volt nekem e szerencsétlen történetben,
132   24|             házban?~– Bizony mondom, hogy nekem sem lett volna, ha előre
133   25|      megparancsoltam a parasztoknak, hogy nekem két véka eleven legyet szedjenek
134   25|            parancsolatot a bíráknak, hogy nekem reggeltől estig cirkálókat
135   25|            akkorára ereszté. Nem tetszett nekem ez a szemtelen dacolás.
136   25|                fizetése olyan sokba kerül nekem. Igaz, hogy a szultán Khaznéjéből
137   25|              kincstárnok elcsípi felét, s nekem csak illendő megtakarítanom
138   25|             megfizettetem velük, minthogy nekem nem dolgoznak, viszont a
139   25|                volt az az istentelen, aki nekem meg próbált halni?~– A „
140   25|                   karja.~– Esküdjetek meg nekem, hogy így fogtok cselekedni!~
141   27|                 embert, s ehelyett hoznak nekem hatezer vasvillát! Úgy látom,
142   27|                   alku dolga közöttünk. Ő nekem ellenségem, a sors úgy akarta;
143   27|               mindnyájatokat feloldalak a nekem tett eskü alól: az Atyának,
144   28|                  derék leány; különben az nekem mindegy. Önnek az utolsó
145   28|                tehetnének egy szívességet nekem. Ismeri ön mr. Pietrit,
146   28|                  megszabadulok; és hát mi nekem ez a nő? akit csak tegnap
147   28|                  aludni. Még egy év előtt nekem is volt, aki fejét vállamra
148   28|                 útlevelet sajátmagának és nekem. Talán sejtett is valamit,
149   28|                 el s azt később átengedte nekem. Azután elkezdett valamit
150   28|                baj nélkül megmenekül.~Ezt nekem olyan jól megmagyarázta
151   28|                  mondtam Alfrédnak: „tégy nekem egy szivességet, kérj magad
152   28|               terveim igen messze jártak; nekem minden áron francia útlevél
153   28|                 izenettel, hogy küldjenek nekem egy nagy kantalup-dinnyét.
154   28|               tett előtt.~Nappal volt, és nekem nem volt szabad megvárnom
155   28|                mesterséget nem tanították nekem soha.~Hanem valami azután
156   29|            Tóbiássy professzor úr: ha már nekem van mindennapos veszekedő
157   29|            rántást.~– De biz itt maradsz, nekem zöldséget tisztítani.~–
158   29|                   el, hogy szeretsz, amíg nekem egy igazi eleven csókot
159   29|                    golyhó! Hiszen nincsen nekem zsiráf-nyakam, hogy oda
160   29|                  ahol most vagy.~– De van nekem!~– De ide lejönnöd nem szabad.
161   29|                Azt tudod, hogy ezzel csak nekem szereznél igen nagy bajt.~–
162   29|                 kend, hogy én pap vagyok. Nekem az esketésért nyolc garas
163   29|          feledkezzék meg atyám uram, hogy nekem is ígért valami jutalmat.~–
164   29|                   fiatal. Hát meg tudod-e nekem mondani, mikor lesz a vén
165   29|                legjobb.~– Elég jó lesz az nekem azért a kis charádáért.~– (
166   29|                 kondícióra kompetáltok; s nekem nem szabad személyválogatónak
167   29|                  vígasztaljatok! Nem kell nekem a ti vígasztalástok. Menjetek
168   29|              Mikor én sírni akarok, akkor nekem muszáj sírni! Ha még nem
169   29|                falra mázollak! Megeszlek! Nekem mondod, hogy nem szerettem!
170   29|                  magát elveszem.~– De már nekem van ám uram.~– Azt majd
171   29|                   lármázott Harangi úr. – Nekem essék kapóra. Úgy elütöm,
172   29|                   köpenyeget ismered-e?~– Nekem úgy tetszik, hogy ez a köpenyeg
173   29|            minthogy hiába tétettek, aztán nekem meg fogod téríteni.~– De
174   30|               Maga a bank vállalkozik rá. Nekem csak a kész ház kulcsait
175   30|            tisztára kifizeti. S azonfölül nekem évenkint marad hatezernégyszáz
176   30|                  kilencezerhatszáz. Marad nekem valóságos jövedelmem hétezer
177   30|                  rátáját, s mind a hármat nekem kellett törlesztenem.~–
178   30|                   Paoli!” nem hagyott itt nekem egyebet, mint az üres állványokat,
179   30|                  annyi ezer hold, hogy ha nekem annyi volna, már tavaly
180   30|                   sírta az orrát: ez volt nekem a fizetés. Meg se mertem
181   30|                    a leányom sokat mesélt nekem abból a mitológiából Tantaluszról,
182   30|                  becsuktak, ki elszökött; nekem pedig megfogták a nyakravalómat
183   30|             kérték ki a véleményemet? Van nekem összeköttetésem tömérdek,
184   30|                megjelent az asztalon, ami nekem nagyon jól esett. Anélkül
185   30|                   terhét, hát nem kellene nekem gyufa kávéval. Eresszen
186   30|                 állította, hogy ő kimérte nekem a pálinkát, s annak is csakugyan
187   30|                  biztatott, hogy nem kell nekem ott egy krajcárt se kiadnom,
188   30|                   a nyúlpecsenyét kellett nekem megfizetnem, amit a saját
189   30|        instanciámat, most is ott tartják. Nekem pedig azalatt elkótyavetyélték
190   30|        végigolvasson tizenkét hasábot, ez nekem hajlandó lesz kiadni a korrekturát
191   30|                   ujságirók firkáltak, az nekem mind nem elég. Azok csak
192   30|           megismernem. Mire való volna ez nekem, amíg ilyen szegény ördög
193   30|              megteheti az úr: ajándékozza nekem a drága jó kisasszonynak
194   30|        kisasszonynak a fényképét. „Addig” nekem az is elég lesz.~„Akkor”
195   31|            történik itt a földön? Beszélj nekem arról, hogy mit tudsz az
196   31|                 türelmét.~– Ne darálj már nekem annyi minden badarságot
197   31|                   nem adhatok, ajándékozz nekem még egy szót. Ha a leaotungi
198   33|              gazdánál, aki büszke is rá: „nekem még a kocsisom is választó!”~
199   34|                  Nem értem, nem értem. Ez nekem görögül van.~– Hát hogy
200   34|              kurrikulum vitaet proponálta nekem, míg jól el nem tángáltam.
201   34|             tettünk, mikor ifjak voltunk. Nekem is volt egy diákom leánykoromban,
202   34|                 diákom leánykoromban, aki nekem könyveket hordott olvasni;
203   34|                 nemesi szavad. Esküdj meg nekem, hogy nem mondod el senkinek.~
204   35|              őrültek látásától?~– Lehet-e nekem egyáltalában valamitől félnem?~
205   35|                  hörgé:~„Megbocsáthatsz-e nekem?”~A nő ráadta a télikabátot,
206   35|                  Ilyen megbízható emberem nekem a saját fodrászom és parókacsinálóm,