Part

  1    1|              Azt kérded, hogy hát én ki vagyok? kit húsz évi halálra büntetett
  2    2|         földesúr.~Én pedig földetlen úr vagyok.~Otthon – mit volt mit tennem?
  3    2|                Ugye, hogy megnőttem? Én vagyok ám az a kis szöszke Csallóközi
  4    2|                énekhangon dúdolá: – Oda vagyok, oda vagyoooók! – és zokogott
  5    2|            világon, – folytatám – olyan vagyok, mint az árva madár, kit
  6    2|             azon nesszel, hogy nyomában vagyok már a macskagyilkosnak,
  7    2|                jársz itten?~(Tán bolond vagyok, hogy megmondom, gondolám
  8    2|          kastankodjál, mikor itthon nem vagyok, a hatszázezermilliomáldotta
  9    2|                Hát micsoda?~– Szemorvos vagyok, – felelém.~– Már mint borbély, –
 10    2|                   Jaj nekem, úgy én oda vagyok! Nem látok rajta.~– Asszonynéném! –
 11    2|                 szemeihez kapott. – Oda vagyok, oda vagyok. Uramöcsém,
 12    2|               kapott. – Oda vagyok, oda vagyok. Uramöcsém, kedves uramöcsém,
 13    2|               míg engem lát, hisz azért vagyok én mellette, hogy ne hagyjam
 14    2|                  meg aztán oly ember is vagyok én, aki három zsivánnyal
 15    2|             tudtam, hogy farkasveremben vagyok: azt gondoltam, sokkal tiszteletreméltóbb
 16    2|             hova tagadjam? Én szerelmes vagyok Esztikébe.~– De öcsém, csak
 17    2|            szólanod.~– Urambátyámba nem vagyok ám szerelmes.~– De még én
 18    2|          halavány arccal – igen rosszul vagyok.~– Esztikém, ismeri-e kegyed
 19    3|             fiatal voltam, most már nem vagyok az. Hála Istennek, megvénültem;
 20    3|           nevetik.~Most a legvígabb fiú vagyok azok közt, kik kalapjaikat
 21    3|               valaha félreviselték; ott vagyok, hol legtöbb zajjal jár
 22    3|               szerettetik… E nyomorú én vagyok.~Én vagyok az, ki kedvesét,
 23    3|                 E nyomorú én vagyok.~Én vagyok az, ki kedvesét, a hűtlent
 24    5|           tudnám, hogy székely nők közt vagyok, búcsút vennék tőletek,
 25    6|             megrendülését; én vén ember vagyok s mégis oly saját hatással
 26    6|             fényes, kétélű karddal.~„Én vagyok a Malach-Hamowesh, – szólt
 27    6|               én is az elveszettek közé vagyok sorozva, de testemnek nem
 28    6|            érezteté még velem, hogy meg vagyok sebesülve; a belépő tábori
 29    6|            észrevenni, hogy én is beteg vagyok.~– Mi lelt? hol jártál? –
 30    6|               az orvos.~– Meglehet, meg vagyok igézve.~– Vagy tán megmérgezve?
 31    6|          valamit?~– Semmit, semmit. Meg vagyok igézve.~– Az meglehet: ezek
 32    6|                tudnom kell, mert orvosa vagyok.~Davidson két tenyerébe
 33    6|              odarohantak. Azt hivém, el vagyok veszve. Ekkor a leány odanyujtá
 34    6|            akart lecsöndesülni, semmivé vagyok téve.~– Nincs önnek mitől
 35    6|            ruhát. Láthatjátok, hogy úgy vagyok felöltöztetve, mint valami
 36    6|            akkor vettem észre, hogy ősz vagyok, mint a galamb. A kenőcs,
 37    7|             alszik-e a szultán?~– Ébren vagyok, – szólt Szolimán, meglátva
 38   10|            törvénye: oravicai képviselő vagyok és a Szent Száva-rend lovagja.~
 39   10|                  Dimitri?~– Én a bátyám vagyok, Gerguc.~– Ejnye milliom
 40   10|            belőle száz forint árát. Nem vagyok én koldus.~– Engedje meg,
 41   10|         kulcslyukon jöttél be?~– Itthon vagyok én régen, – felelt Birbuc,
 42   10|       hízelgéssel nyafogá:~– Ugye én jó vagyok?~– Angyál vagy! te kis drágalátus
 43   10|                  Nincs testvérem, magam vagyok, – viszonzá az úrfi, nyakát
 44   10|                 férfi – palmírai polgár vagyok, ki fegyvert emeltem a hódító
 45   10|             jöttél minket?~– Én Zenóbia vagyok, Szíria királynője, egyiptusi
 46   10|           leendsz.~– Én egyszerű polgár vagyok.~– És én egyszerű nő. A
 47   10|                a férfi. – Hivattál, itt vagyok.~Sapor dühös ordítással
 48   10|             lehetni, ki férjednek öccse vagyok, mint Herodénak?~– Te férfi
 49   10|               vele van. Anyám, mért nem vagyok én oly bátor, mint Vaballath?~–
 50   10|              megkövült férfiaknak:~– Én vagyok királytok! E korona azzá
 51   10|             hangja hallatszott ki.~– Én vagyok királytok! Én vagyok a megtapodott
 52   10|                 Én vagyok királytok! Én vagyok a megtapodott féreg, ki
 53   10|               sem fegyver, sem átok. Én vagyok a hetedik gyermek, ki burokban
 54   10|               nem choraea!~– Én Zenóbia vagyok! – viszonzá büszkén a nő,
 55   11|              hogy én igen víg kedélyben vagyok, ne tudja meg soha, hogy
 56   11|                végezém be. Hírvágyó nem vagyok, ezért nem adtam saját nevemet
 57   11|                iránt éppen alkudozásban vagyok, s mely rögtön megérkezendik,
 58   11|                gondolám, hogy én magyar vagyok, s föl sem véve az esőt,
 59   11|               találja gondolni, hogy én vagyok a kapitány, s ő megy el.
 60   11|                tőle.~– Mindenhez; én az vagyok, ami akarok: ha kell művészet,
 61   11|               akarok: ha kell művészet, vagyok szinész, szerelmes vagy
 62   11|           felségesen, s tíz év múlva úr vagyok. Nur courage!~Már ez könnyű
 63   11|                miután megtudta, hogy én vagyok, aki a szállást fölvettem,
 64   11|              nézzek bele.~– Lelkem! nem vagyok én sem mesterember, sem
 65   11|                pedig saját vendégeimmel vagyok elfoglalva.~– Mit? hát ki
 66   11|                  kérdezé, hogy ki és mi vagyok?~Mondám, hogy engem Hurday
 67   11|                azt hivé, magam is benne vagyok, s csak a csónakban vette
 68   11|                 ne keress, mert ahol én vagyok, oda okos ember nem jár.~
 69   11|             olyan országban, ahol magam vagyok a legokosabb ember; én ehhez
 70   11|          legokosabb ember; én ehhez nem vagyok szokva.~Annyit azonban megtanultam,
 71   11|           GARMADYHOZ~Új-Telep, 184–~Nem vagyok citoyen többé. Száműztem
 72   11|             egyben.~Jelenleg Új-Telepen vagyok, az öreg Széki tanyáján,
 73   11|                 már én akkor a tengeren vagyok, vagy tenger alatt.~A világ
 74   11|                  Az a balgatag ember én vagyok. És így van az. Ha nem tudjátok
 75   11|            sajnálom, hogy fiatalabb nem vagyok, hogy elvehetném, vagy vénebb,
 76   11|                 nem vallom be? s ha itt vagyok, itt megőszülök, itt meghalok,
 77   12|                 Akár alszom, akár ébren vagyok, őt látom; majd mosolyg,
 78   12|         Hallottad kívánatát; ezt én nem vagyok képes felérni, ha te az
 79   12|          kérdezősködék bajáról.~– Beteg vagyok – monda Shirin – álmomban
 80   12|               fehér leend, akkor én meg vagyok halva; az Amshaspand azt
 81   12|             örök epedéssel:~– Miért nem vagyok én boldog? Mert nem látom
 82   13|                Kinek híják kendet?~– Én vagyok Tordai Szabó Gerzson, a
 83   15|                olyan idős lett, mint én vagyok, most ismét egymáshoz illünk,
 84   16|                kis szolgára, amilyen én vagyok, vennél engemet magadhoz…~
 85   17|              állhatom azt a „ká”-t; nem vagyok én tót. Az a halálom, mikor
 86   17|              kocsisa?~– De bizony magam vagyok most a kocsis.~– Hát a többi
 87   17|               élet egy hajítófát; annak vagyok a koldusa. Hol elváltunk,
 88   18|              mondd, én pedig bolond nem vagyok.~– Már bizony pedig én magam
 89   18|               teringette! Hát én bolond vagyok, hogy énnekem mered azt
 90   18|                 azt mondani? Hát bolond vagyok én? Mondta azt nekem valaki
 91   18|               szolgálom, hogy én bolond vagyok? A zsidók nem csinálhatnak
 92   18|    megtapogattam.~– Hát akkor én bolond vagyok? – ordítá az asztal közepére
 93   18|              meg bársonyból. Hát bolond vagyok én, mi? vagy ökör, vagy
 94   20|               szebben, mint én, aki nem vagyok sem költő, sem perui bennszülött,
 95   21|               érted.~– Micsoda? hát nem vagyok én különb ember, mint az?
 96   21|               De én még százszorta jobb vagyok, – bizonyozott a csausz –
 97   21|       megcsókolja; én az ilyenre kényes vagyok, a kenyeret meghámozom,
 98   21|              biz én, bíró uram; oka nem vagyok, minek volt porcelánból
 99   21|              Már hiszen, bíró uram, ott vagyok, adjanak ki, vágjanak négyfelé,
100   21|         reszkető embertől.~– Igenis, én vagyok.~– Hát ilyen nyomorult ember
101   22|                    Százszorszépek~Olyan vagyok, mint a lidérc. – Szeretek
102   23|       varrólánykáktól, hogy én szép fiú vagyok; sokat is tartok efelől.
103   23|                 rám ismert, hogy magyar vagyok.~A kaland nekem igen kellemesnek
104   24|               vér, én jámbor kalmár fia vagyok; hozzám nem fognak a méltóságos
105   24|          oknélküli vendégeskedésnek nem vagyok barátja.~Igazán megvallva,
106   24|                én felvilágosodott ember vagyok, akit meg lehet azzal ijeszteni,
107   24|         megérkezett; hehehe, hahaha. Én vagyok nagyságod alázatos komornyikja,
108   24|              hasonló.~Megtudva, hogy én vagyok a jószág jelenlegi birtokosa;
109   24|              magam is halálosan beléjük vagyok bolondulva. Mindezek foganatba
110   24|                szoba, ahol én egy óráig vagyok, lassankint megtelik hidrogénnel
111   24|             bolond közé jutottam, magam vagyok a hetedik, aki ezt a szép
112   24|                mert én meg olyan bolond vagyok, aki emberhússal él, s rajtad
113   24|        heveredni. Éppen olyan kedvemben vagyok most, amikor nem nagyon
114   24|                 megmutatom, hogy én nem vagyok az! sem el nem szököm a
115   24|              elfelejtettem, hogy otthon vagyok.~Szerencsémre a dal megint
116   24|              előttvaló nap.~Hisz én nem vagyok rászedve, sőt ellenkezőleg,
117   24|               nézve, aki szintén úrféle vagyok, átkozott jó vigasztalás;
118   24|               Pista öcsém, én hajdu nem vagyok, hanem majd mindjárt bejön
119   24|             nagyot ütve a mellére:~– Én vagyok a lapponiai király!~– Én
120   24|                   Én pedig az orosz cár vagyok! – viszonzám én rá hirtelen,
121   24|              megtagadsz engem; pedig én vagyok a te lényednek egyedüli
122   24|               egyedüli ura; a lelkedhez vagyok nőve, engem ki nem taszíthatsz
123   24|              saját magam, aki szerelmes vagyok bele.~Szerelmes, holdkóros,
124   24|                őrült”, én az mind magam vagyok.~Egész nap csend van nálam,
125   24|            Holott én saját házamban sem vagyok úr.~A tiszttartó azt válaszolta,
126   24|             nézve, hogy már nagy gyerek vagyok. Egyszóval senki sem tud
127   24|           felőle gondolkozom, kénytelen vagyok képzeletemben valami képet
128   24|                 láttam: valóságos őrült vagyok.~Magas, karcsú alaknak képzelem
129   24|                nem is állítom, hogy nem vagyok az. Minthogy bizonyosan
130   24|             hiszik, a legtüzesebb gazda vagyok; pedig alig várom, hogy
131   24|          Álmodtam hát mindent, vagy meg vagyok igazán őrülve, vagy csakugyan
132   24|                 hogy én bizony most sem vagyok ébren, ez is csak álom,
133   24|                 a fiókomba, de bizonyos vagyok felőle, hogy reggelre mégsem
134   24|                 kezet szorítok. – Hozzá vagyok már szokva minden rendkívüliséghez.~
135   24|                feszegetni. Két oldalról vagyok megtámadva, kétfelé kell
136   25|      penészvirág” volt az, uram. Én nem vagyok az oka; én vigyáztam rájuk
137   25|             hogy lássátok, mennyire más vagyok, mint aki voltam, nézzetek
138   27|               hangon a pirongatott – én vagyok a hibás. A Mitro görög Bécsbe
139   27|             tetszik tudni, én szabó nem vagyok, nem értek a ruhaviseléshez,
140   27|                tetszésük szerint, hibás vagyok; csak az asszonycselédet
141   27|                 vagy nem-lételéről. Nem vagyok én az a csúnya gyáva ember,
142   27|              ahol hat lépésnyi téren én vagyok a bíró. És az kegyelmednek
143   27|           azonkívül debreceni polgár is vagyok, számon kérem, ki vetette
144   27|                évek előtt elhagyá.~– Én vagyok itt, – suttogá a leány; –
145   27|                 Azt nem tudom. Hanem én vagyok az a Szulali, aki haza jöttem
146   27|                 rabságból, mostan pedig vagyok gulyásbojtár a város szolgálatában.~–
147   27|              útját:~– Méltóságos úr, én vagyok az a Szulali, akit a gonosz
148   27|                kérdezé: kijár itt?~– Én vagyok itt, Keresztszegi.~– Az
149   27|               így válaszolt:~– Igen, én vagyok az – apád…~Ilona felsikoltott;
150   27|                  Erről én mind pontosan vagyok értesülve. A terv jól volt
151   27|                kívül reked.~– De én itt vagyok.~– Éppen azért jöttem előre,
152   28|                a másikba esve.~– Dehogy vagyok. A legnagyobb kényszerűség
153   28|                 versenyt, egy kicsit el vagyok fáradva. Hanem azért, amint
154   28|        helytelenül tréfál velem. Én nem vagyok az, aminek ön hisz.~– Én
155   28| tanulmányozhattam elébb. Most kénytelen vagyok így ajtóstól, sőt ablakostól
156   28|                látja ön, hogy én nem az vagyok külsőmben, aki egy óra előtt
157   28|             nevezni. Első buffo bariton vagyok a párizsi Varietés szinháztól.
158   28|               kegyed neki, én kénytelen vagyok eltitkolni, hogy tudok,
159   28|               fejlesztett, – én francia vagyok.~Azzal nyugodt vérrel készíte
160   28|         ismerősök voltak.~– Mössziő, én vagyok az, akinek a torkát meg
161   28|                 hidegvérű, óvatos ember vagyok, amint ön azt néhány nap
162   28|               megfagytam és most halott vagyok. Valahol az útfélen fekszem
163   28|             mikor észrevették, hogy meg vagyok dermedve; azóta a hó betakart,
164   28|              utazhatom sehova, mert ide vagyok szerződtetve.” – „Tudom.
165   28|                 a cselédnek, hogy beteg vagyok. Azalatt szakállam újra
166   28|                valami élelmezési biztos vagyok, ki a kormány pénzét kezeli „
167   28|                pillanatában én is ember vagyok.~Azt felejtettem el magammal
168   28|             most már ismer engem. Férje vagyok önnek, de amikor akar, elválhat
169   29|                Elállok én szívesen. Nem vagyok elfáradva.~– A kalapját
170   29|             látogatásokkal.~– Nohát itt vagyok most, add meg a csókomat,
171   29|               domine Nyaviga „az”?~– Én vagyok kérem alássan professzor
172   29|                 tudja kend, hogy én pap vagyok. Nekem az esketésért nyolc
173   29|          galambom, hogy én uramatyámmal vagyok egy véleményen, nem teveled;
174   29|            rózsám, gyere be! Csak magam vagyok idebe! Két cigány legény
175   29|                hogy én a professzornéba vagyok szerelmes?~– Biz igen. Hiszen
176   29|                 megyek, már a kéményben vagyok; – most mindjárt lógok.~
177   29|                Ittunk? Én egészen józan vagyok.~– Ahol megvallottam neked,
178   29|                az?~– Bomolj meg! Én nem vagyok az. Mit beszélt a lunátikus,
179   29|        félrebeszéljen. Ismerjen rám! Én vagyok a professzor! ez meg itt
180   29|           apellálsz? Hová apellálsz? Én vagyok itt bíró, hóhér és pap egy
181   30|            azért mégis szegényebb ördög vagyok, mint az úr ebben a másfél
182   30|       jövedelmem, amivel egyszerre úrrá vagyok téve! Ez már csak bizonyos
183   30|                 szép volt. Én poéta nem vagyok, hogy le tudjam írni, hogy
184   30|                 most azután már csak én vagyok hátra magam, mint a ház
185   30|               el a házamtól, mert hozzá vagyok nőve, mint a csigabiga.~
186   30|          változott; mer én meg mészáros vagyok s kármonádlit aprítok belőle.
187   30|               társulatoknál. Hiszen itt vagyok: dolgozni akarok, munkát
188   30|             szememből, hogy mi járatban vagyok. Egyik barátomnak rettentő
189   30|              különb szerencsétlen ember vagyok! Nagyobb úr voltam én, mint
190   30|              különb szerencsétlen ember vagyok az úrnál?~Mint az Ezeregyéjszaka
191   30|             pontos, értelmes hivatalnok vagyok. Valóban nagy szükség volt
192   30|               kettő helyett. Amióta itt vagyok, csak úgy ég a retardatumhalmaz
193   30|            kezem alatt. Igazán példánya vagyok a hivatalnokoknak. Én híztam
194   30|                Igaz, hogy én szorgalmas vagyok, társam pedig rest is, vak
195   30|       krajcárért. Hiszen csak fél napig vagyok szegény ember; a másik felét (
196   30|                amíg ilyen szegény ördög vagyok? Minek lopnám el az időt
197   31|            Csingi császár. – Olyan okos vagyok, mint eddig voltam. Gyerünk
198   31|                s azt mondá: ha én bűnös vagyok, hervadjon el azonnal eme
199   31|                kezemben; de ha ártatlan vagyok, legyen azonnal gyümölccsé
200   31|              ellenem fordul, holt ember vagyok. Miként nagyapád Ani Lui
201   31|                  a százéves szent?~– Én vagyok Luzu, a száztíz éves ember,
202   31|                  Honnan veszed, hogy én vagyok a császár?~– Annak a veled
203   34|             hogy válogatott nagy szamár vagyok.~– Hát elnézem én azt sokszor
204   34|             férj”. Én mint a maga férje vagyok bejelentve. Már most, ha