Part

  1    1|           szakállal int a két evezősnek, azok szolgai készséggel karolják
  2    2|                   mint akárki más, s biz azok már nem is a legjobbak lehettek.
  3    3|              Most a legvígabb fiú vagyok azok közt, kik kalapjaikat valaha
  4    3|                helyre, tapasztalám, hogy azok, kiknek az esetet elmondtam,
  5    3|                pedig semmijök sem égett, azok összecsoportosultak, összedugták
  6    3|                 becsületben őszültek meg azok.~Egyetlen fia volt az ősz
  7    4|                  hogy mi lesz már ebből. Azok pedig naponként mindig szélesebb
  8    4|               földmívelők mivé lettek?~– Azok is szépen jártak, most minden
  9    4|          felszorították a hegyekbe, most azok esznek ott zabkenyeret s
 10    5|                  az ég kapuit védve most azok ellen, kik ellen egy óra
 11    5|        csapásoknak, mik fejünkre mérvék. Azok helyett, akiket szerettünk,
 12    5|              szerettünk, el fognak jönni azok, kik őket megölték. Látni
 13    6|               nekidöntik a többieknek, s azok egymásra zuhanva, gyakran
 14    6|                perc alatt megelevenültek azok. Száz meg száz alak, mely
 15    6|                  minők most, lett légyen azok neve démon, vagy ember.~
 16    6|        prófétákat a jövendő sorsa felől, azok hallgatva távoztak el tőle;
 17    6|                  mint Indiában, s Meliah azok közé tartozik, kik ifjabb
 18    6|                északkeletnek fordulva.~– Azok az Andromeda csillagai, –
 19    6|              colonel beszélt hozzájok és azok őhozzá.~A bennünket megtámadott
 20    6|              szót mondott az afgánoknak, azok mániákus örömordításban
 21    6|               fejet és tollas kalapomat, azok feltették a véres főre a
 22    6|           hozzákapcsolt események miatt. Azok nem mindennapi dolgok.~Mindnyájan
 23    6|                 az afgánokhoz vinni. Még azok nem tanulták a jus gentiumot;
 24    6|                 és zöldebb mint a másik, azok elkezdtek körülem táncolni
 25    6|       asszonyokat elhajigálták az útból, azok aztán nekiestek bálványuknak,
 26    6|               Egyet intett az öregeknek, azok föloldották kötelékeimet,
 27    7|                  inte a tömlöctartóknak, azok föltárták a csikorgó kapukat,
 28    8|                 Toldalagiék lovászaival, azok leitatták, félkótyagosan
 29    8|             szidta a szebenieket, mintha azok tévedtek volna el, nem ő;
 30    9|                  midőn az engedett időre azok meg nem kerültek, kimondá
 31    9|               mert a legközelebb lévő is azok közül messzebb vagyon országod
 32   10|                szamár, bolond embereket. Azok már most keresik nagy bolond
 33   10|    gyermekfőkötőket szoktam horgacsalni, azok árából vettem.~– Az én cérnámból,
 34   10|      felkapaszkodva szülei ölébe, miután azok által össze-vissza nyalatott,
 35   10|             kedvenc leányának, aminőkben azok csak Oliviának lehettek
 36   10|                  mint saját fiait.~Kettő azok közül, Timoll és Herend
 37   10|            hallgass oda; vidám kiáltások azok, kedvtelő vadászok ujjongatásai.~–
 38   10|         uralkodott, és akiken uralkodék, azok mind áldák és dicsőíték.~
 39   10|               egyszerre minden oldalról. Azok rögtön, mint egyetlen gép,
 40   10|                  a dühödt néptömeg közé.~Azok egy perc alatt ízekre tépték
 41   10|         járt-kelt a légiók között, midőn azok fegyvereiket lerakva mulatoztak.
 42   10|             palmíraiak a római légiókra. Azok nyugodtan várták be őket
 43   10|                szétosztott sorain, s míg azok messze hátra maradtak mögötte,
 44   10|                közelgő csoportok fejére.~Azok hulló nyílzápor s lecsapó
 45   10|                  környező római hadakra. Azok egy pillanat alatt talpon
 46   11|           mutassa magát az ismerősöknek. Azok is majd halálra nevették
 47   11|               malomkövek lettek volna, s azok is sokalnák az ott-lételt;
 48   11|                 magyar eledelektől, mert azok itt csak nagy úrnak valók.~
 49   11|                  gazdát, hogy hol vannak azok az egész bivalycsordák,
 50   11|              fölkelek, kimegyek az ólba, azok folyvást kapálóztak, nyerítettek,
 51   12|                romjaira vannak épülve, s azok a kecskék amott királyok
 52   12|       halhatatlan népköltészet, átmentek azok az élő nép szívébe s a messze
 53   12|             társaival játszódó najasz; – azok felvették az általa eltaposott
 54   12|              leült a tópartra társaival, azok virágfüzéreket hoztak, átkötözték
 55   12|              Niobe leányait lelövöldözé.~Azok reszketve simultak meg ez
 56   12|                 szobrászok szemei előtt. Azok még nem bírtak gyönyör és
 57   12|               oly éltető, hogy benne még azok a bokrok is, miket csak
 58   12|              álmai kísérték éjjelenként, azok hervaszták el.~– Mid hiányzik,
 59   12|           szerelem virága örökké nyíljék azok fölött, kik a szerelemért
 60   13|             mozgásba akarta volna hozni, azok sokat beszélhettek volna
 61   13|                tekinte szét társai után. Azok mind szétmaradoztak, csak
 62   14|     márványdarabokat egymásra halmozták, azok sokáig akartak e földön
 63   14|                  háta mögött megjelenni. Azok pedig szépen szedék a sátorfákat,
 64   14|                 színén. Nemsokára jöttek azok, hosszú sorban, szomorú
 65   14|             ellenség kopasz fejei voltak azok, hanem a szép zingarai ifjaké;
 66   14|             libegtek csendesen a vízben.~Azok pedig, akik elszöktek a
 67   15|              feküdtek aranyhajú leányai, azok is aludtak mélyen.~Az égi
 68   15|              menjenek a kokojszáshoz. És azok mégis elmentek.~Azok a kék
 69   15|                  És azok mégis elmentek.~Azok a kék tengerszemek úgy csalogatták
 70   15|               úgy csalogatták messziről, azok a bájos énekhangok úgy hívogatták
 71   15|              ellenem jön is, nem visznek azok engem a víz alá.~Kimenvén
 72   15|                  kérd azokat. Nem üresek azok, mert beléjök a vízbefojtottak
 73   15|                   kacskaringós kígyók, s azok a hemzsegő, ázaléktestű
 74   15|           elzártátok ti gonosz tündérek.~Azok előhozták a zárt palackokat,
 75   16|                magát piszkos condráival; azok aztán csakhogy megszabaduljanak
 76   17|                sem hibás, hanem a Tubáék azok: amiért mindig mendemondáztak
 77   17|     szomszédasszony meg a hat leányának, azok az egész városnak, hogy
 78   17|                érkeztek az éhes aratók s azok, amilyen jó kedvükben voltak,
 79   17|          megvagdalta a lovait, pedig nem azok búsultak az asszonyon, hanem
 80   19|                  baj volt a kisebbekkel, azok mindig félrevitték a dalt,
 81   19|               szállására.~Éppen végezték azok a verset, amint benyitott
 82   19|               elkezdett a fejükre sírni, azok pedig vele együtt.~– Nem
 83   20|                 sorokon; – vérrel voltak azok írva!~Délamerika azon magas
 84   20|                tudná e nép, minő kincsek azok, amik egymásra halmozva,
 85   20|             népnek főnöke, királya, hogy azok békés úton, egymással okosan,
 86   20|                  ki bölcs beszéde által. Azok lettek legjobb barátai.~
 87   20|                 templomát, kivált miután azok aranyból vannak. Azt a huszonegy
 88   20|                 ingoványokat felkutattak azok, míg végre ráleltek az apró
 89   20|                  martalékait, de viszont azok sem menekülhetnek előle,
 90   21|                küldhetvén maguk helyett.~Azok sem voltak pedig a járó-kelő
 91   21|               milyen rossz, hogy ihatják azok a férfiak?”~Mikor az megtörtént,
 92   21|  asszonyszemélynek ábrázatját leírni, ha azok nem szépek, amiért is Rácz
 93   21|                 feleségétől s annálfogva azok annak rendje szerint törvényesen
 94   22|                 külön városnegyede volt. Azok között a legfényesebb volt
 95   22|               esztergomi százszorszépek: azok között Berta asszony, burgundi
 96   22|               torkolatánál, s úgy úsztak azok csendesen, hosszú sorban
 97   22|                   miért nincsenek köztük azok az asszonyok?” utoljára
 98   23|                 csak azt sajnáltam, hogy azok is nem láthatnak, kik alattam
 99   23| ezüst-vállzsinóros inasok futottak elém, azok is szörnyű nyájasan nyitottak
100   23|         eljátszottam Romeót és Juliát; s azok az üvegcsillagocskák ott
101   24|             függő képeket is.~– De hátha azok nekem nem kellenek.~– Az
102   24|              jószág ára a holmikkal vagy azok nélkül ugyanaz marad: hetvenezer
103   24|                 láthat utána.~– Milyenek azok a földek?~– Meglehetősek;
104   24|       elbúcsúztam itthoni ismerőseimtől, azok engem egy pár esztendeig
105   24|       elhallgatták. Mármost persze késő. Azok az emberek; uram, mindnyájan
106   24|                  lehetett megtudni, hogy azok miféle emberek.~– Nem mondott
107   24|               kezükben levő Davy-lámpát; azok hirtelen menekültek a kijárás
108   24|       leemelgetni a falakról, hogy talán azok valamelyike képez valami
109   24|                  s néztem, hogy támadnak azok a fényes süvöltő szellemkék
110   24|              alatt megcsókolt. Azon arc, azok a szemek, az a beszédtelen
111   25|                 nagyon sok béka lakik, s azok engem éjszaka nem hagynak
112   25|               lehet, hagyjon békét, mert azok igen vállalkozó emberek.~
113   25|                 a földhöz. Égben jártam.~Azok vállaikra emelék őt s vitték
114   25|              falra volnának festve, mint azok a képek s azok a képek oly
115   25|              festve, mint azok a képek s azok a képek oly erőtlenek, mintha
116   25|               meg a bég lovasait, s amíg azok a szűk téren az ajtóig elvergődtek,
117   25|               lerántott lováról közülök. Azok gyorsan jutottak a paradicsomba.~
118   25|                 beveti a helyét hamuval.~Azok pedig, bárha gyalog voltak,
119   27|            tolvajok ütöttek a kastélyra, azok ölték meg az öreg Onodyt,
120   27|         elfoglalták a zöld hátú békák, s azok az undok gyíkforma vízi
121   27|            kevésbé érdemteljes személyek azok, akik eleven alakban az
122   27|          egynémely céhek „okos levelei”; azok jegyzőkönyvbe tétetnek.~
123   27|                két követet küld a város, azok már elutaztak, járjanak
124   27|                 különösnek tartaná, hogy azok most ő fölötte törvényt
125   27|           galambokat nem bírták elfogni, azok ott kóvályogtak az egész
126   27|              palatinus” – „a fejedelem”. Azok között folyt a vita, miért
127   27|                 harcmének rohamát, mikor azok egy tömegben jönnek.~A roppant
128   27|               kitapasztani. S mit isznak azok odaát? Árpalevet, meg rántott
129   27|                  bátor elszántságra; még azok, kik rántott levessel élnek,
130   27|                  zászló is esett kezére; azok közül az egyik ujdonúj volt,
131   27|                 garabonciát kövessen el, azok mégis megtudták azt az ablakon
132   27|              megismerhette a fákat, hogy azok gesztenyék; láthatta, mennyit
133   27|            ilynemű csodákat követnek el, azok csak jó tündérek lehetnek,
134   27|            tágítani, de tapasztalá, hogy azok faragott kőbe vannak vágva.
135   27|          testének minden porcikája, mint azok a szép sonkák, amik ki vannak
136   27|               írva holmi török betűkkel; azok voltak alkoráni aranymondatok.~–
137   27|                eddig azt sem tudta, hogy azok betűk, azt hitte, valami
138   27|            melyben senki sem háborgatja.~Azok pedig, kik e titkos szövetségnek
139   27|                  váradi parancsnokoknak, azok végezzenek velük.~– Kegyelmed
140   27|               találta, azt gondolá, hogy azok előre mentek, s levén náluk
141   28|                 ujja egy szorítás alatt, azok előtt, kik e rejtett beszédet
142   28|              kellenek, ültesse oda, ahol azok utaznak; ő asszonyságokkal
143   28|              fokhagymás pecsenyét evett; azok nem állják ki. A kalauznak
144   28|          arisztokraták lapjaiba firkált; azok nem győzték pénzzel, akkor
145   28|                tessék meghallgatni, amit azok ütnek miatta. Azt ön nem
146   28|                 vagonban vadászok ültek, azok elkezdtek dalolni egy gúnydalt,
147   29|      perecesekhez át ne menj, fiam, mert azok nem hiszik.~– Hiszen, mire
148   29|                 bekövetkezni, hogy mikor azok, akik a házat építették,
149   29|                 rájuk marad majd a régi; azok se vették a nyakokba a várost
150   29|                  az ősi háznál: elfértek azok is szépen. Ott volt a számukra
151   29|                 asszonynak nem kellettek azok a szőlők, amiket a professzor
152   29|                  úrnak meg nem kellettek azok a kérők, akiket Márta asszony
153   29|                 Erősnek, Bátornak hínak; azok előtt már látatlanban is
154   29|                 édes-kedves volt; amiért azok féltek is tőle, mint a tűztől.
155   29|          asszonyság nem vevé észre, mert azok nagy vitában voltak akkor
156   29|                 így van, – Nyaviga úr; – azok, akik látták, hogy ott volt,
157   29|            megvizezett karcosról, de biz azok, mikor már vették észre,
158   30|                 ajtónagyságú boltablak s azok közt egy pár valóságos ajtó
159   30|             megzöldült kőhalmazok fedik, azok közt korhadó épületfák vannak
160   30|               velem a rosszakaróim, mert azok első intrádára megmondták,
161   30|              azokat verje meg a Pilátus! Azok nem utasítottak el egyenesen,
162   30|             megfogadtam a részeseket; de azok kikötötték, hogy még pálinkát
163   30|             odabenn maradhatnának, akkor azok velem együtt télikabátot
164   30|    földbirtokosnak is volna pénze, akkor azok mind jó prenumeránsok volnának,
165   30|                  az nekem mind nem elég. Azok csak félrendszabályok. Én
166   31|          hullámai a sziklákat paskolják, azok olyan hangokat adnak, mint
167   31|                nemzetbelieket; különösen azok, akik Jang Csen Fui vidékén
168   31|      tartományban lakó embereket?~– Nem. Azok most is élnek és uralkodnak.~–
169   31|                öltözetekben hivalkodnak, azok mindenféle prémeket viselnek
170   31|                vesszeje pedig tövisszár. Azok az emberek, akik ilyen nyíllal
171   31|                emberalakkal találkoznál? Azok onnan többször előjöhettek
172   31|                  kezére nem kerül. Akkor azok el fogják ejteni. Meglelik
173   32|          divatképek a múlt évtizedeiből. Azok közé szépen kiszegezve a
174   32|                  A kezében tartott egyet azok közül a veszedelmes mákfejek
175   33|              mindeniknek van felesége. – Azok értesítik a kortes urakat,
176   33|                  nyomát! Sehol sincsenek azok egy napnál tovább. Viszik
177   33|            jelentkezik, el ne utasítsák. Azok meg is tarták.~A zöld tollas
178   33|                  folyamodványát, melyben azok fegyveres oltalmat kérnek
179   34|             egész légió macskát tartott. Azok között voltak fehér-fekete,
180   34|                  libák kikelnek, úgyhogy azok már januárban kész legelőt
181   34|                  is vannak ám diákok; de azok nem gajdolnak ilyen furcsa
182   34|                peripatetikusok.~– Azine! Azok épen sétálva tanultak.~–
183   35|              fogadta előkelő látogatóit.~Azok közé tartozott Baltaváry
184   35|              világé. Meg lehet nyugodva.~Azok a briliánsok, melyekkel
185   35|           mondhatni „osztozó” testvérek. Azok előtt nincs törvény.~De
186   35|               sürgetős teendői vannak.~– Azok várhatnak! – mondá szárazon