bold = Main text
     Part                                                  grey = Comment text

 501    3   |                       óh megnyugtató angyala az emberiségnek?~– Akit te
 502    3   |                     megpihen. Védője vagy te az üldözöttnek, terajtad túl
 503    3   |                   előz meg, ez a fájdalom is az életé. Határidon belől nincs
 504    3   |                     szép hazában lakni, mint az ég? Angyalok énekét hallani,
 505    3   |                      És azt a kéjt, mit érez az emberi lélek, midőn az első
 506    3   |                  érez az emberi lélek, midőn az első csókban lelkének másik
 507    3   |                   melyekben egykor laktanak; az ágyat, melyben feküdtek,
 508    3   |                melyben feküdtek, fölkeresik; az asztalról, melynél életökben
 509    3   |               sírbolti leheletet, végigfújja az alvótermeken…~Ember, vigadj!
 510    3   |                   bár most felejteni tudnám!~Az embert önkeze teszi legszerencsétlenebbé,
 511    4   |                      éjjelnek szabad nevezni az ollyan időjárást, mikor
 512    4   |                      a divat. A hó fehérlik, az égen az északfény ragyog
 513    4   |                       A hó fehérlik, az égen az északfény ragyog muszka
 514    4   |                    színekben, délfelé fekete az ég, mint a pinceablak. Vahot
 515    4   |                felviszem kétszázra. Barátom, az irámszarvas megbecsülhetetlen
 516    4   |                 tökéletesen a hónaljáig ért. Az egész emberből csak a kucsmát
 517    4   |                   Kecskemét, Pest, Debrecen, az erdélyiek?~– Jaj, minderről
 518    4   |                      ott száradtak és várták az asztrakáni vásárt. A háttérben
 519    4   |             meglehetősen pirosra volt fagyva az orra, de ez nem gátlá őket
 520    4   |         fülöncsókolás által üdvözölve, ültek az ablak alá, mely vékony halhártyával
 521    4   |                     Chrics. Züh. Tserv. Ezek az orosz alphabet betűi. Nehezen
 522    4   |        keresztülbotorkálni, s úgy meg sírtak az ártatlanok bánatukban, mintha
 523    4   |                   szép!~De hát mit csináljon az ember? ha már egyszer muszkák
 524    4   |                mondja el csak, mik történtek az elmult időkben a szép Magyarországon?
 525    4   |                azonban? Mikor hallották önök az utósó hírt Illyriából?~–
 526    4   |                   serpenyő. Jelenleg ott tót az uralkodó, s országszerte
 527    4   |                    legszebb virág a krumpli; az ablakokban cserepekben tenyésztik,
 528    4   |                 ápolják, mint a georginát, s az úri hölgyek bálokban a virágját
 529    4   |                    erőszakkal ráfogták, hogy az Szvatopluk puskaportartója
 530    4   |                    nemzet? Hol vesztettük el az eldöntő csatát, hol van
 531    4   |                     itt csatára a dolog. Míg az ellenség az országon kívül
 532    4   |                     a dolog. Míg az ellenség az országon kívül volt, a magyar
 533    4   |                    ház, azt felelte: hogy jó az isten, majd eloltja, ha
 534    4   |                  legyen, amivel megegye. Azt az egypár fiatal embert, ki
 535    4   |                   hazafi tanyájába, odaültek az asztala mellé, elették előle
 536    4   |                  bőrkorbácsokkal suhogtattak az ember füle körül. A gazda
 537    4   |                    utóbb a gazdát kiszoríták az udvarra, végre kicsukták
 538    4   |                     udvarra, végre kicsukták az ajtón. S ezzel konyec a
 539    4   |                     kardot, hogy meghordozza az országban, a legelső faluban
 540    4   |                   Kecskemét?~– Meg, csakhogy az egész városnak ráccá kellett
 541    4   |                     szörnyen megsínlik azóta az olajos babot, s nehezen
 542    4   |                      sehogy sem akarta nekik az ott lakhatást megengedni,
 543    4   |                 fölött regnálni; kihirdették az 1848-iki törvényeket a beduinoknak,
 544    4   |            Amerikában. Ott cirkalmozzák most az Orinoco vizén Icaria határát,
 545    4   |                   ért?~– Meghalt. Egy reggel az inasa rosszúl kefélte ki
 546    4   |                    jó úr úgy felindult, hogy az inasát agyonpofozta, maga
 547    4   |                     látod, kis fiam, ez volt az az ember, aki királyokhoz
 548    4   |                  látod, kis fiam, ez volt az az ember, aki királyokhoz verset
 549    4   |                   Hát Lauka Guszti?~– De isz az jól járt. Mintha sejtelme
 550    4   |                   lányt vett feleségül. Most az ipa esztergomi érsek lett
 551    4   |                     Semmi sem lehetetlen, ha az ember megházasodik. Mióta
 552    4   |                      mert nagy befolyása van az udvarnál. Mikor a cárral
 553    4   |                    cárral kontraktust kötött az udvari poétai állomás iránt,
 554    4   |                     kit ő számozni tanított, az ország költségén holta napjáig
 555    4   |                     kamat maga felemésztette az uralhegyi platinabányákat.~–
 556    4   |                    fölségesen. Reggel elmegy az orosz premierministerrel,
 557    4   |                   van, hogy szalmát sem tart az ajtaja előtt, hanem, ha
 558    4   |                     a „vitéz kozákhoz”, hová az orosz hautevoléci elite
 559    4   |                   emlegettél. Miféle színház az?~– Természetesen: hogy a
 560    4   |                    darab veszettül tragikus. Az egész előadás alatt a baromállás
 561    4   |                 kacagás miatt, kivált, mikor az ötödik felvonás végin mind
 562    4   |             szereplők nem keltek föl többet. Az utósó jelenetben mindnyájan
 563    4   |                    festett erdők árnyékában. Az énekesek okosabbak voltak,
 564    4   |                  dolog nagyon egyszerű: hogy az elkeseredés véres forradalmat
 565    4   |                      fegyverezni a nemzetet. Az intelligencia meg volt hasonlva,
 566    4   |                 fegyvert adni a kezébe, hogy az országból ki vigyék katonának;
 567    4   |                   katonának; mikor benn volt az ellen, ily okoskodást kellett
 568    4   |                kellett terjeszteni közte: ez az ellenség nem bántja a szegény
 569    4   |          felszánthatjuk. A gyáváknak ez volt az argumentuma, akik vitézebbek
 570    4   |                  múlva várat lehetne építeni az úri koponyákból. A nép ízenként
 571    4   |                      bátran következik: hogy az akadémia hatáskörébe az
 572    4   |                      az akadémia hatáskörébe az ilyen státustani kérdések
 573    4   |                      e felkiáltás: biafora?” Az orvostani ez: „miért van
 574    4   |                     orvostani ez: „miért van az embernek a szája az orra
 575    4   |                      van az embernek a szája az orra alatt és nem háta közepén?” (
 576    4   |                 cserebogár miért nem szereti az ecetes salátát?” A históriai
 577    4   |                    annak lehetősége, hogy ha az ember egész életében semmit
 578    4   |                      olyan alakban, mint ezt az 1848-ki országgyülés elkészíté,
 579    4   |                     összegek helyett ő fizet az elitéltnek ugyanannyi kancsukát.
 580    4   |                      kell bizonyítania, hogy az a hölgy, a kihez írt, sem
 581    4   |                 különben kancsukát kap, mert az erkölcsiség ellen vétett.
 582    4   |          semmirekellő!” rögtön lekapják érte az embert, s még be sem szabad
 583    4   |                    szabad bizonyítania, hogy az a novellai személy csakugyan
 584    4   |                    nem mesterség kipusztúlni az orosz és tót mellett, melynek
 585    4   |                   feleljenek nekem egyet. Mi az ördögöt vétettek önök, hogy
 586    4   |                     kollégát azért küldte ki az országból a kormány, mert
 587    4   |                      besütött a nap, arcomon az izzadság folyott végig.
 588    4   |                   ujjongató nép vonult végig az utcákon. Az önkénytesek
 589    4   |                     vonult végig az utcákon. Az önkénytesek csapatja toborzott
 590    4   |                  dalolva, táncolva s éltette az uniót, mellynek friss híre
 591    4   |        szuperintendens. A nemzeti színházban az egész opera bátran be van
 592    4   |               északfényével, s szájamban van az íze a halzsírban főtt medvefülnek.
 593    5   |                 Székely asszony~Elhallgattak az ágyúk, elhalt a csatazaj,
 594    5   |                  égdörgés, szélsóhajtás. Tán az elhullottak szellemei kezdettek
 595    5   |                       kérlelhetetlen csatát, az ég kapuit védve most azok
 596    5   |                 mostan Gábor Áron… emez volt az ellenségé… s ez rá az ég
 597    5   |                   volt az ellenségé… s ez rá az ég mennydörgése…~S mikor
 598    5   |                     de ha elveszett a nemzet az eldöntő ütközetben, hírmondó
 599    5   |              világtalanok, két naptalan hold az égen, régóta már csak a
 600    5   |                 miért nem lehetek én ottan!”~Az alkonyat kétes világánál
 601    5   |                   bibliából olvas a nyomorék az öreg embernek. Ők az utolsó
 602    5   |                nyomorék az öreg embernek. Ők az utolsó két férfi a városban,
 603    5   |                 utolsó két férfi a városban, az egyik vak, a másik sánta,
 604    5   |                     harcba.~A nyomorék olvas az Izrael harcairól, nagy,
 605    5   |             harcairól, nagy, nehéz csatáiról az Isten választott népének,
 606    5   |               népének, a szép háborúról, hol az Isten ládája mellett, védve,
 607    5   |                    tovább olvas~„És elnyerék az Isten ládáját és Éli két
 608    5   |                      fejére.”~„És íme Éli ül az útfélen, várakozván, mert
 609    5   |                    útfélen, várakozván, mert az ő szíve nagy rettegésben
 610    5   |               hírmondó a városba, megzendüle az nagy jajkiáltással.”~„Micsoda
 611    5   |             jajkiáltással.”~„Micsoda kiáltás az? kérdi Éli, hallván a kiáltást.”~„
 612    5   |                  kilencvennyolc esztendős és az ő szemei meghomályosodtak.”~
 613    5   |                olvasni, föl talált tekinteni az ősz emberre és szíve elfacsarodott,
 614    5   |                      olvasod tovább? – kérdé az aggastyán.~– Sötét van,
 615    5   |                         Sötét van, nem látom az írást.~– Nem mondtál igazat.
 616    5   |                 könnyeket és olvasott~„Monda az ember Élinek: a harcból
 617    5   |                 szaladtam el.”~„Megfutamodék az Izrael, – a te két fiad
 618    5   |                      te két fiad is megholt, az Isten ládáját is elnyerték.”~
 619    5   |                     zokogásra fakadt s fejét az aggastyán térdeire hajtva,
 620    5   |                       elrejté arcát kezeibe.~Az ősz nem sürgette, hogy olvasson
 621    5   |                     végsorait:~„És mikor Éli az Isten ládáját hallá említeni,
 622    5   |                       de még most is szépek.~Az ég egyik oldalán a lemenő
 623    5   |                   lélek sem vénül meg, hanem az évekkel megerősödik.~Karcsú,
 624    5   |                   fehér, hogy szinte világít az éjben s alakja oly lenge,
 625    5   |                       Most elment a csatába. Az anya és a menyasszony szemei
 626    5   |            menyasszony szemei tán őt keresik az alaktalan távol ködeiben.~–
 627    5   |             Pillanatok múlva láthatóbbá lesz az alak. A leányka arcán szerelmes
 628    5   |                szerelmes hajnalpír ömlik el, az anyáén haragos lángvörösség.~–
 629    5   |            vőlegényét, oly távolból meglátja az anya fia gyalázatát.~Tántorogva,
 630    5   |                 tétovázva jött a látott alak az úttalan síkon. Feje búsan
 631    5   |                   fiára, s a nők körülállták az anyát, amint a fiút arra
 632    5   |                 látták tartani.~A temetőárok az anya és fiú között volt.
 633    5   |                 rajta átmenni. Ott lerogyott az árok előtt.~– Hol hagytad
 634    5   |                  szőke leánykát.~Ott térdelt az anyja lábai előtt, kedves
 635    5   |                 akarta titkolni, hogy zokog.~Az ifjú még tétovázott, még
 636    5   |                    még menyasszonya sem, még az sem marasztja, az sem vigasztalja,
 637    5   |                   sem, még az sem marasztja, az sem vigasztalja, felvánszorgott
 638    5   |                   ingó léptekkel neki indult az úttalan avarnak, nem nézett
 639    5   |               temetőkertben. Egetverő sírás.~Az ősz ember a kriptaajtóban
 640    5   |                    sírást, kérdé, mily sírás az?~– Elveszett Székelyország,
 641    5   |                     vezér is sebben elhullt.~Az ősz ember ezt hallva, kezeit
 642    5   |                  világtalan szemeit fölemelé az égre: „én Uram, én Istenem!”
 643    5   |               székely nők felvevék karjaikba az elhunyt aggot, kinek a veszteség
 644    5   |                       a gyáváit elhajtották, az utolsót most teszik koporsóba.
 645    5   |               utolsót most teszik koporsóba. Az is nyolcvanéves világtalan
 646    5   |                   koporsója körül ott sírnak az elhagyottak. Isten látja,
 647    5   |                      nem tartja senki annak.~Az asszonyok a koporsó körül
 648    5   |               koporsó körül álltak, tele van az udvar is, mindenki elmegy
 649    5   |                     elmegy nézni a halottat. Az utolsó férfi a koporsóban.
 650    5   |                      csatamezőn, kinn futnak az elátkozott világban. Annyi
 651    5   |                    Annyi unokafiú közül csak az egy nyomorék van jelen és
 652    5   |                      felemelte lángoló arcát az asszony tekintetéhez s nagy,
 653    5   |              hősiesen világoltak elő, mintha az erős lélek egy pillanatra
 654    5   |                   leszesz boldog, – folytatá az asszony. – Terád semmi öröm
 655    5   |                     Terád semmi öröm nem vár az életben. Pedig ki tudja,
 656    5   |                 akarsz talán…Csak mégis szép az élet ugye? Még a rongyok
 657    5   |                    nyomorék testében is szép az élet…Még a mankóért sem
 658    5   |                  volna oda a megutált életet az irigylett halálért, – szólt
 659    5   |                     Egy csatatér felett, hol az elemek maguk is csatáznak,
 660    5   |                   segítsen többé, kiragadnád az ellen kezéből a biztos győzedelmet,
 661    5   |              meghalni nem a sírba, hanem föl az égbe.~– Ó, tehetném bár! –
 662    5   |                      fel a nyomorék. – De mi az én hangom? Mik az én karjaim?
 663    5   |                      De mi az én hangom? Mik az én karjaim? Szavam nem hallatszik
 664    5   |                     messziről meglátod jönni az ellenséget, a harangot meghúzod,
 665    5   |                 meggyújtod, s ha látod, hogy az ellenség elfoglalta a várost,
 666    5   |                   rettenetes némber szavait, az utolsó szavaknál kiejté
 667    5   |                   kapu! kiálts város! Eljött az Úrnak rettenetes napja!…~
 668    5   |                      kiterjesztett kezeikkel az égre voltak emelve. Térden
 669    5   |             imádkoznék.~– Jer velem, – szólt az asszony, felemelve őt a
 670    5   |                 sietve, oly élénken haladott az asszony mellett, mintha
 671    5   |                     nem mutatott erővel ment az fel a meredek lépcsőkön,
 672    5   |               feltekintett, a béna kihajlott az ablakból s mankóját leveté.~–
 673    5   |                       Judit megállt közöttük az udvar közepén. Magas, uralkodó
 674    5   |               kedveseink után üresen maradt. Az ismert hangok helyett hallani
 675    5   |                hangok helyett hallani fogjuk az idegen szókat, s arcaitok
 676    5   |                     özvegy bájait érni fogja az idegen kívánó tekintete.
 677    5   |                 halál mindent visszaad, amit az élet elvett, s a halált
 678    5   |                    nem veheti el senki, mint az életet. Ha nem tudnám, hogy
 679    5   |             torlaszolja el szekerekkel, csak az ajtók maradjanak nyitva,
 680    5   |                  forraljanak vizet és olajat az üstben. Az első harangszóra
 681    5   |                   vizet és olajat az üstben. Az első harangszóra mind ide
 682    5   |              kivisszük a város kapujába, ott az utca végén, a kapu előtt
 683    5   |                       házaitokat elrendezni. Az első harangszóra sietve
 684    5   |            harangszóra sietve gyűljetek ide.~Az asszonyok szétoszlottak,
 685    5   |                   verset… Kinek temetésére?… Az utolsó férfinak.~– A lélekharangot
 686    5   |               csengettyűt… Kinek a halálára?…Az egész városnak.~Sepsiszentgyörgy
 687    5   |                    Ezekkel is egy szekér jő, az is a halál szekere, hat
 688    5   |                   felé tart. Sír van jelölve az úton keresztbe.~– Azelőtt
 689    5   |                  mikor a magyar nép elindult az ismeretlen világba hazát
 690    5   |                Kaukázus vad bércei mögött, – az elvált testvérek sohasem
 691    5   |                   ovál arcához oly jól illik az a kis, sötét bajusz. Ha
 692    5   |                 mondaná, hogy nem magyar.~De az öltözet is, melyet visel,
 693    5   |                   visel, oly különös hatású; az a piros, körül prémes süveg,
 694    5   |                 látszik elő hosszú ujjakkal, az a görbe kard, maga a kard
 695    5   |                regére a távol gyermekkorból. Az ember felsóhajt s úgy fáj,
 696    5   |               megkérdeni tőle, mit csinálnak az otthon maradt rokonok? Boldogok-e?
 697    5   |                      mi nem vagyunk boldogok az új földön. Minket el-elhagyogat
 698    5   |                      elmondanák otthon, hogy az eltávozott testvérek sorsát
 699    5   |                     sóhaj jutna számunkra, s az unokagyermek megtanulná
 700    5   |                      a nagy sírt, keresztben az útban, elzárva vele a kijárást,
 701    5   |                 sírnak, a túlvilág reményét, az élet semmi voltát; – a nőhang
 702    5   |                  halotti dal reszketve, mint az éjféli óraütés, hangzik
 703    5   |                      szemmel. Ki hinné, hogy az ellenség?~A vezető a végzett
 704    5   |                    egy közülök előlép; Judit az, bátor, hideg tekintetével,
 705    5   |                   Ime e sírba most fektetjük az utolsó székely férfit, aki
 706    5   |                    vezére, tanácslója legyen az egész városnak, most elhívta
 707    5   |                      mert, ha nem lett volna az, akkor nem a csata híre
 708    5   |                 Lassankint begyöpösödik majd az út s az utasok nem fognak
 709    5   |                    begyöpösödik majd az út s az utasok nem fognak ide találni
 710    5   |                     mellett köröskörül megnő az erdő és a fű. Mi pedig egyenkint
 711    5   |              engesztelést hozott a városnak. Az asszony elérté a jelt, s
 712    5   |                      kísértetei járnak végig az utcán. Kisírt szemű nők,
 713    5   |                keresik. Boldogtalanok, kiket az őrültség kerget s az öngyilkosság
 714    5   |                   kiket az őrültség kerget s az öngyilkosság vezet. Menjetek
 715    5   |                    visszhangot gerjesztettek az ismeretlen ismerős hangok;
 716    5   |                      fehér kendőt! kiálta rá az asszony. – Döfd e szívbe
 717    5   |                   kiáltának mind egy hanggal az elkeseredett asszonyok s
 718    5   |                 Félre fordította fejét, hogy az asszonyok ne lássák a szeméből
 719    5   |                ezután keményebb szívű embert az asszonyoktól lakott város
 720    5   |             asszonyoktól lakott város ellen. Az letapodtatá lovai patkójával
 721    5   |                 letapodtatá lovai patkójával az utca közepére ásott sír
 722    5   |                     mozdulhat fölülemelkedve az egész városon, népét buzdítani
 723    5   |              Éjszakának idejére küzdetett le az ellenállás. A város kezében
 724    5   |                      a diadalének, alig-alig az elhalók kiáltása, midőn
 725    5   |                       midőn hirtelen, mintha az égből szállnának alá, ártó
 726    5   |                       ártó tüzek repültek le az alanti házak tetőire, az
 727    5   |                     az alanti házak tetőire, az égő szurokkanócok egy perc
 728    5   |                   másikig. A láng emelkedik, az ég fedele izzadni latszik
 729    5   |                vinnék eget ostromló csatába.~Az emberkiáltást túlharsogja
 730    5   |                    mint egy óriási fáklya és az égő lángtető alatt még mindig
 731    5   |                  harang elnémul, talán éppen az esett le.~A két elem ura
 732    5   |               csatatérnek, a szél és a láng.~Az emberek elfutottak onnan.
 733    6   |                  ifjabb éveiben, mint tiszt, az angoloknak Akbár Sah elleneivel
 734    6   |              eseményekre; a rég megholtak és az örökké élők vándor árnyképei
 735    6   |             árnyképei sejtelmesen bolyongnak az élő alakok között, néhol
 736    6   |                magasságra emelve magukkal, s az emberi lélek üldöző tagadása
 737    6   |                      anatémát mondtak rájok.~Az események azonban megtörténtek
 738    6   |             vakságában hisznek, kitörölhetik az alakok jelenlétét az események
 739    6   |            kitörölhetik az alakok jelenlétét az események közül, s akkor
 740    6   |                 előfordulni.~Mister Drayson, az említett kereskedő ugyan
 741    6   |                  ugyan komolyan állítá, hagy az általa elmondottak egy akkori
 742    6   |                      a főbb körülmények egy, az akkori hadjárat eseményeit
 743    6   |              fejedelem őse, első Akbár hívta az angolokat segédül külellenségei
 744    6   |                    guineára menő kárt tettek az országnak. Ily helyzetben
 745    6   |                    Anglia karjai közé vetni. Az angolok védelme alatt ismét
 746    6   |                     esztendőkig.~Ezek voltak az afgánok.~Mikor én a keletindiai
 747    6   |               semmivé volt téve minden. Csak az elébb elfutott szomszédok
 748    6   |            szomszédok hozták hírül, hogy ott az afgánok jártak.~Ezt többé
 749    6   |                     egyike volt Angliában, s az ezen elkövetett injúriát
 750    6   |              falvakat, levágott erdőket, mik az afgánok ittjártáról tevének
 751    6   |               ittjártáról tevének tanuságot.~Az erdő bevágása nekik sajátságos
 752    6   |            befűrészelik a fák derekait, ahol az út végtelen kiterjedésü
 753    6   |                    egy afgánt láttunk volna, az előttünk vonuló karabinier
 754    6   |                menekvő madaraknak támadt elő az erdő romjaiból, saját egybegyűlt
 755    6   |                    osztály nem volt még benn az erdőben, csupán az előre
 756    6   |                      benn az erdőben, csupán az előre küldött két őrlovag
 757    6   |                   őrlovag veszett oda; hanem az utat felfogó fatörzsökkel
 758    6   |            cédruserdeiből vágtatva rohan elő az aranyhomokos Sepra-folyam.
 759    6   |           legmagasabb részét képezik.~Ez már az afgánok tartománya. Útközben
 760    6   |           kiköltözött. Nem találtunk egyebet az agyagból vert üres kalyibáknál.~
 761    6   |                      egy-egy percre előtűnni az erdőből, s ismét sebesen
 762    6   |                  nagy csoportban várnak ránk az afgánok, átkelésünket meggátolandók.~
 763    6   |                 sekélyesebb részén keresztül az ellenség háta mögé kerülendő.~
 764    6   |                      könnyűszerrel legyőztük az átkelés akadályait, s rögtön
 765    6   |                 pokoli ordításra, köröskörül az erdőből töméntelen vad,
 766    6   |                   sátánalakú nép rohant elő, az átkelt csapatokat minden
 767    6   |                 villogtak elő, feketén, mint az éjszaka. Öltözetük is oly
 768    6   |                      rendkívüli volt, mintha az emberek nemzeti szokást
 769    6   |                legyen, s ha szólani hallotta az ember, mintha démonok beszédét
 770    6   |               beszédét hallaná; minden, amit az ember álmaiban látott, regékben
 771    6   |                     kürtrivalgás szólalt meg az erdőből, támadóink megdöbbenve
 772    6   |                    lovaikon visszacsörtettek az erdőbe.~Perc múlva hallható
 773    6   |                 csatarendben vonultunk előre az afgánok nyomában. Lovagaink
 774    6   |                       hogy valaki folytassa. Az épülethez a legkeményebb
 775    6   |                      és fekete bazalt, miken az idők foga egy csorbát sem
 776    6   |                     óriási kaktusztöviseket.~Az építészeti modor is, mely
 777    6   |                    építészeti modor is, mely az épület stíljét elvadítja,
 778    6   |               találni: a vakmerő boltozatok, az óriás architrab, melynek
 779    6   |                    keresztbe fektetni, ahogy az mind e mai napig látható,
 780    6   |                                           2. AZ ÖRDÖG IVADÉKA~A takarodóra
 781    6   |                    lovasságunk is visszatért az üldözésből; én és tiszttársaim
 782    6   |                      akartunk indulni, midőn az őrök egyike hírül adá, hogy
 783    6   |                  ismerte őt, azt hivők, hogy az ellenséget kergeté mind
 784    6   |                egyike figyelmezteté őt, hogy az ily magányos üldözéseknél
 785    6   |            üldözéseknél könnyen otthagyhatja az ember a fejét.~– A fejemet
 786    6   |                     kis fecskefészket, annak az idomtalan épületnek az oldalához
 787    6   |                 annak az idomtalan épületnek az oldalához tapasztva? Ugye
 788    6   |               lovamról leszállva, befeszítém az ajtót. Képzeljétek meglepetésemet.
 789    6   |                  néztem. Magas, karcsú, mint az antilop, arc- és bőrszíne
 790    6   |                    antilop, arc- és bőrszíne az itteni nők szennyes színétől
 791    6   |               színétől elütőleg hasonló volt az aranyhoz, vállaitól kezdve
 792    6   |             egyszer-egyszer keresztüllövellt az indulat hajtotta vér rózsapírja,
 793    6   |                    vad, idegen nyelven, amit az afgánok beszélnek, mintha
 794    6   |                    utóérzést hátra, mint azt az emésztő vágyódást, melynél
 795    6   |                 közbe a vén tüzértiszt.~– De az igaz, – szólalt meg egy
 796    6   |                  Davidson beszédéből, – hogy az a nyelv, amit ezek az emberek
 797    6   |                   hogy az a nyelv, amit ezek az emberek beszélnek, alig
 798    6   |                 valamihez, ami emberi, és ha az a leány is azon nyelvet
 799    6   |                  Micsoda? Hát emberi nyelv-e az, vagy állaté, vagy ördögé?~
 800    6   |               seregünknek vezetőül szolgált. Az afgánok feleségét, gyermekét
 801    6   |                      nagy hosszú szakállát – az afgánok nyelve a gonosz
 802    6   |                utánanézhetnének, hogy igaz-e az, amit mondani fogok?~– Nálam
 803    6   |          földalattival. Gyakran eljárt hozzá az úrnak gonoszlelke, a pokolbeli
 804    6   |                   dárdát kezében tartva, míg az ördög beszélt hozzá. Ilyenkor
 805    6   |            elfelednie. Ilyenkor arra biztatá az ördög, hogy azon dárdával,
 806    6   |                  érzéke föllázadt ellene, és az ördög mégis kényszeríté
 807    6   |                  ördög mégis kényszeríté őt; az izzadtság csurgott homlokáról,
 808    6   |               tajtékot vert s kétszer hajítá az ördögtől kínzatva dárdáját
 809    6   |                   ördögtől kínzatva dárdáját az énekes felé. A fegyver mindig
 810    6   |                      a falba… Nemde, így van az írásban, uraim?…~– Igen,
 811    6   |                 folytasd.~– Egyszer elhagyta az Isten a királyt, a próféta
 812    6   |             országokon túl üldözve kergesse. Az ördög tudta jól, hogy ez
 813    6   |                    hogy ez ember lesz egykor az Isten legnagyobb magasztalója,
 814    6   |                   mit Dávid utóda építendett az egek istenének, biztatá,
 815    6   |                  mert hozzáfogni, félt, hogy az építők kitalálják titkát
 816    6   |                     építők kitalálják titkát az épület alakjából; ekkor
 817    6   |                  maga hozott neki építőket – az alvilágból.~Fekete, szökdellő
 818    6   |                     én, ráakadva a bibliában az érintett helyre.~– Úgy van, –
 819    6   |                 először életében rettent meg az ütközet előtt, az Isten
 820    6   |                rettent meg az ütközet előtt, az Isten lelke, ki a bátorságot
 821    6   |                  hallgatva távoztak el tőle; az Urim, Tummim, néma maradt
 822    6   |                       néma maradt kérdésére, az Isten nem jelent meg álomlátásai
 823    6   |                     között. El volt hagyatva az égiektől, vissza kellett
 824    6   |                      holnap jövendője felől. Az asszony vonakodott, félt
 825    6   |                     asszony vonakodott, félt az ördöngősökre szabott büntetéstől;
 826    6   |                   jövendők tudásának lelkét. Az asszony engedelmeskedett;
 827    6   |                     megholt próféta lelkét.” Az asszony port hinte a földre,
 828    6   |                   eltakará arcát palástjába, az asszony reszketve, sikoltozva
 829    6   |                reszketve, sikoltozva tekinte az idézett tüneményre, mely
 830    6   |                     ember, – szólt reszketve az asszony – hosszú bő palástban.” –
 831    6   |                      arccal, mely hasonlatos az olvadó aranyhoz, s kezében
 832    6   |        Malach-Hamowesh, – szólt a tünemény – az úrnak halálangyala, ki átadott
 833    6   |                      kiáltva hítta Asasielt. Az nem kelhetett, a földön
 834    6   |                     feküdt, mint egy árnyék, az úrnak angyala egyik lábával
 835    6   |                      sátor elé s fölmutatott az égre.~„Látod ott ama csillagot?” –
 836    6   |                      tőle.~„Egyet sem látok. Az ég sötét.”~„Úgy meg fogsz
 837    6   |                  tőlök, melyik lát csillagot az égen; ha lát valamelyik,
 838    6   |                     égen; ha lát valamelyik, az élni fog, az menjen el a
 839    6   |                     valamelyik, az élni fog, az menjen el a Paropamisus
 840    6   |                     látják-e azt a csillagot az égen?~Három közülök semmit
 841    6   |                  Másnap megütközött a király az ellenséggel. Látta elesni
 842    6   |                  fegyverével ölte meg magát, az ellenség rátalált, és elvágta
 843    6   |                     hordának köveket kövekre az Astaroth templomához.~Egy
 844    6   |               szétfutottak mind. Abbahagyták az építést, a templom így maradt
 845    6   |                    templom így maradt félbe. Az idő nem bírt azóta egy követ
 846    6   |                csillagjóslatra; ezekből lett az afgán nemzet.~Ezek is, mint
 847    6   |                      beszélik, varázsolnak s az ég csillagaiból jósolják,
 848    6   |                     lesz jó idő harcolni. Ó, az csodás csillagászat, az
 849    6   |                      az csodás csillagászat, az övék. Itt nem egyes embereknek
 850    6   |                     sorsváltozatnak, s amint az ember egyik vagy másik befolyása
 851    6   |                      azt a csillagot, melyet az ördög mutatott Saulnak,
 852    6   |                  mutatott Saulnak, s amelyet az nem látott?~– Ó, igen, –
 853    6   |                     hindu. – Most is ott van az, és most is a harcosok szerencsecsillaga,
 854    6   |         szerencsecsillaga, és most is megvan az a tulajdonsága, hogy akik
 855    6   |                      mellém.~Körüle álltunk. Az ég tiszta volt, a csillagok
 856    6   |               északkeletnek fordulva.~– Azok az Andromeda csillagai, – szólt
 857    6   |                      felé a Tejúthoz látszik az Algol, mely minden két éjjel
 858    6   |                   azon ködfolt közepében van az a csillag, melyet Asasiel
 859    6   |                       S nevetve fogták körül az indust. – Meliah meg akart
 860    6   |                   megdöbbenve néztünk reá.~– Az ördögbe, ne tréfáljatok,
 861    6   |                        kérdé Drumfield.~– Mi az? mi az? – kérdezősködék
 862    6   |                 kérdé Drumfield.~– Mi az? mi az? – kérdezősködék a fiatal
 863    6   |                     beszéd folyamára, s most az élénkebb zajra előjött.~
 864    6   |                    tekinténk egymás szemébe, az arcok elhalványultak; az
 865    6   |                     az arcok elhalványultak; az mégis különös volt, hogy
 866    6   |                     homályosnak nézni, mikor az a legszembeötlőbb fényes.~
 867    6   |                     ismer minden apró mécset az égen, majd ő meg fogja mondani,
 868    6   |                     colonel azt mondta: hogy az Andromeda ködfoltjában nincs
 869    6   |                bolondoztak velünk, csúfolták az öreg malájt, hogy felsült
 870    6   |                    öreg malájt, hogy felsült az asztrológiával; mi pedig
 871    6   |             fényesnek, én magam homályosnak.~Az öreg maláj eltűnt körünkből;
 872    6   |                      maláj eltűnt körünkből; az őrök azt mondták felőle,
 873    6   |                     Nekem előre kell mennem, az elrontott utakat helyrehozhatni,
 874    6   |                  levelet kapott a coloneltől az afgánok vezéréhez átviendőt.~–
 875    6   |                   vörös ábrázatja volt, most az egyszer nagy fehér ábrázatot
 876    6   |                        biztatá a maláj; – ha az én hajam oly ősz volna,
 877    6   |                    hajam oly ősz volna, mint az öné, magam is neki mernék
 878    6   |                      is neki mernék indulni; az ősz hajak ott tiszteletben
 879    6   |                     s még kétszer megfordult az alá esett lovag testén,
 880    6   |                 Smith szájából ömlött a vér, az odafutott orvosok azt mondták,
 881    6   |                 tisztnek inte, hogy vegye át az afgánokhoz viendő levelét.
 882    6   |                      már nem volt mit bíznia az ősz hajakban, de annál inkább
 883    6   |                 magam is nemsokára elindulék az utakat javíttatni, mik készakarva
 884    6   |                 járhatatlanokká voltak téve. Az idő egész délig kellemesen
 885    6   |                       S hevesen gombolta fel az öltönyt mellemen. Csak akkor
 886    6   |                  száguldozó lovagok érkeztek az erdőből, s világosan hallám,
 887    6   |                   által meghozott hírt: hogy az afgánok a hozzájok küldött
 888    6   |               kivégezni. „Különös! – suttogá az öreg hindu, – pedig mind
 889    6   |                  Borzadva hallám, hogy én is az elveszettek közé vagyok
 890    6   |                   megmaradt, azt is letörték az újabb lázrohamok. Csupán
 891    6   |              általános támadás volt rendezve az afgánok ellen.~Amint a reggel
 892    6   |                    magamtól.~– De nemcsak ön az, aki így helyre jött, –
 893    6   |                      helyre jött, – folytatá az orvos, beszédre kapva. –
 894    6   |                     orvos, beszédre kapva. – Az éjjel Smith, kiről azt hittük,
 895    6   |                      Szegények, jó volna biz az rájok nézve.~E pillanatban
 896    6   |            örvendetes, csodálkozó kiáltozás. Az orvos kinézett, s perc mulva
 897    6   |                      Azt nem tudom, – felelé az orvos, – ma még titoktartóbb
 898    6   |                  hogy még ne is gyaníthassuk az irányt, melyet kitűzött.~–
 899    6   |                  kinézésén megütközve.~– Ah, az pokoli kaland volt, – felelé
 900    6   |                     örökre meg van rontva.~– Az Istenért, mi történt veled?~–
 901    6   |                Istenért, mi történt veled?~– Az a leány… az a leány! sohasem
 902    6   |                 történt veled?~– Az a leány… az a leány! sohasem fogok nőre
 903    6   |                      Ah barátom, nem feketék az ördögök, hanem asszonyok,
 904    6   |                   asszonyok, szép asszonyok, az ő szemeik lángjában van
 905    6   |                      Ön beteg, – szólt közbe az orvos.~– Meglehet, meg vagyok
 906    6   |                 semmit. Meg vagyok igézve.~– Az meglehet: ezek a hinduk
 907    6   |                      a beszívott illat képes az ő éteri mérgeiket odább
 908    6   |                  benne fogok találni, legyen az férfi vagy nő, vagy ördög,
 909    6   |                    gyöngysora látszott elő s az a tűz, mely fölemelt szempillái
 910    6   |                  alól felém lövelt, nem volt az a leverő, visszataszító
 911    6   |                    csak egy hiányzik belőle, az egész összedűl; a terem
 912    6   |                     lebegett a csésze fölött az üres légben.~– Nafta lehetett
 913    6   |                     légben.~– Nafta lehetett az, – vágott közbe az orvos.~–
 914    6   |                  lehetett az, – vágott közbe az orvos.~– A terem oldalai
 915    6   |                 étkeivel, azután csókjaival. Az asztalka rakva volt ízletes,
 916    6   |                    bizonyosan, – szólt közbe az orvos.~– De nem azért, mintha
 917    6   |                hirtelen lehajolt, azt hivém, az ég szakad rám, minden túlvilági
 918    6   |                 hűsítő érzés maradt hátra.~– Az volt a méreg, – mormogá
 919    6   |                      volt a méreg, – mormogá az orvos magában.~– E pillanattól
 920    6   |                 Midőn ismét magamhoz tértem, az emésztő élvezetláng még
 921    6   |                   akartam húnyni szememet, s az sem volt hatalmamban többé…
 922    6   |                 Mondám, hogy méreg! – kiálta az orvos triumfáló hangon. –
 923    6   |                    növényei képesekké teszik az embereket oly hihetlen hatású
 924    6   |                   padlatra a véres jatagánt, az angora-szőnyeggel egészen
 925    6   |                     tölték el a szivet. Ezek az afgánok voltak, kik egy
 926    6   |                   néhány ördögi szót mondott az afgánoknak, azok mániákus
 927    6   |                     magammal, nem lett volna az ő szabadítására szükségem.~–
 928    6   |                    egy sem jött vissza, csak az utóőrök tudtak megszabadulni.~–
 929    6   |                      tudtak megszabadulni.~– Az afgánok eltávoztával ismét
 930    6   |                  tartani, a mithridat elölte az erősebb méreg hatását s
 931    6   |                    hatását s a vincetoxikont az erős ifjú természet kiheveri.
 932    6   |                    természet kiheveri. Hanem az, ami a dologban legcsodálatosabb:
 933    6   |                      hogy ön is látta tegnap az Andromedában a csillagot,
 934    6   |                  veszni. Hanem ezt szegényt, az afgánok mai nap alkalmasint
 935    6   |                      végezte beszédét, midőn az őrök egy emberre kezdének
 936    6   |                emberre kezdének kiabálni, ki az erdőből jött feléjök. Alakja
 937    6   |                      káromkodott is hozzá.~– Az ördögbe, ahány van, hát
 938    6   |                mintha látta volna valaha ezt az embert; de senki sem merte
 939    6   |                         A mennykőbe, – szólt az orvos – ön jól tudta magát
 940    6   |                   mikor a levelet nem akarta az afgánokhoz vinni. Még azok
 941    6   |                    parlamenternek, még eddig az ördögök közül senkisem is
 942    6   |            lerántottak a lovamról, s mielőtt az amiensi traktátumnak a követek
 943    6   |              hasonlított mister Snarkinshoz, az élelmezési biztosunkhoz.
 944    6   |                Goddam, ott örömest járhatnak az emberek templomba, – monda
 945    6   |                   emberek templomba, – monda az orvos.~– Ne fészkelődjél
 946    6   |                     Ne fészkelődjél barátom, az asszony vén volt és rút
 947    6   |                 asszony vén volt és rút mint az éjszaka, ha ugyan láttál
 948    6   |                    hasonlított színére nézve az éretlen olajbogyóhoz, megaszalva.
 949    6   |                    olajbogyóhoz, megaszalva. Az asszony láttomra fölkelt
 950    6   |                     tüzet gerjesztettek alá, az érc vöröslött a belső tűz
 951    6   |                énekeltek; a legmulatságosabb az volt az egészben, amint
 952    6   |                     legmulatságosabb az volt az egészben, amint a ceremoniákból
 953    6   |                      kelle részesülnöm, hogy az izzó bálvány karjai közé
 954    6   |                      percben zaj hallatszott az ajtó előtt s egy magas némber
 955    6   |                     fölhevült arccal járulva az áldozók elé s hevesen beszélve
 956    6   |                    jelenlévő afgánokhoz azon az irtózatos démoni nyelven.
 957    6   |                 dühösen veték magokat közbe. Az újon jött némber azonban
 958    6   |                 támadott vita, hogy elfogóim az utóbb jött némber szolgálatában
 959    6   |                 némber szolgálatában álltak, az pedig egy másik bálvány
 960    6   |                      hamis isten összekapott az áldozaton. Attól tartottam,
 961    6   |             megfeleznek. De nem történt úgy; az afgánok úrnőjöknek fogták
 962    6   |                     asszonyokat elhajigálták az útból, azok aztán nekiestek
 963    6   |                     tegyen igazságot, s hogy az meg sem mozdult a kedvökért,
 964    6   |                 tüzet.~Engem pedig felkaptak az afgánok a levegőbe, s vittek
 965    6   |                    volt, arcszíne hasonlatos az aranyhoz, vékony ajkain,
 966    6   |                      Davidson figyelni kezde az elbeszélésre.~– Fején kerek
 967    6   |                 semmi sem látszott más, mint az örök hó és jéghalmok, fehéren,
 968    6   |                     A vezető nő itt megállt, az afgánok letettek a forrás
 969    6   |               verseket mondott, miknek végén az öregek mindannyiszor nagy
 970    6   |                 mekegve keltek föl ültökből, az ifjak pedig kardjaikat verték
 971    6   |                   balkezével felém mutatott. Az öregek felugráltak erre,
 972    6   |                    meg térdeim. Egyet intett az öregeknek, azok föloldották
 973    6   |                   szegélyét, s bebocsátottak az ajtón. A pagoda közepén
 974    6   |                      ajtón. A pagoda közepén az aranyszínű hölgy várt reám,
 975    6   |             tartóztathatám meg magamat, hogy az előmbe nyújtott kezet forrón
 976    6   |                belédugtak volna. Azért éljen az én aranyszinű királyném,
 977    6   |                     nem ragaszkodott egészen az igazsághoz… Az is lehet,
 978    6   |          ragaszkodott egészen az igazsághoz… Az is lehet, hogy mindez eseményt
 979    6   |                    kútforrásaiul megemlítek, az angol nagykereskedő, mr.
 980    6   |               nagykereskedő, mr. Drayson, és az angol hadászati folyóirat
 981    6   |            bevezetést adni egy mesének, hogy az olvasó által azt könnyebben
 982    6   |                     csillagászok felfedezték az Androméda ködfoltfában rejlő
 983    6   |                      vettem a tudomást erről az eddigelé észre nem vett
 984    7   |                      győztesen tértek vissza az ozmán hadseregek.~A föld
 985    7   |                     új örömhír kiáltotta meg az órákat. A nép betöltötte
 986    7   |                     órákat. A nép betöltötte az utcákat, a nők tarka csoportokban
 987    7   |                szakadatlanul Szolimán nevét.~Az Aja-Szófia templomától egész
 988    7   |                      a foglyok szabadulásra.~Az idő gyönyörű volt. Kelő
 989    7   |                    illata ülte el a levegőt, az arany félholdak sűrűen ragyogtak
 990    7   |                  ahol a szultán végighaladt.~Az egész roppant város élni
 991    7   |                 néppel voltak megrakva, csak az Aja-Szófia mutatott sötét,
 992    7   |                      sötétebb börtön.~A zaj, az üdvkiáltás, a tábori zene
 993    7   |                    villanásival.~Utánok jött az imámok és dervisek hosszú
 994    7   |                   fedezve.~A menet után újra az elébbi sorozat ismétlé magát,
 995    7   |                    naptól. Egy szökőkút volt az, mellyel Szolimán népeit
 996    7   |                   mind a tomboló tömeg közé, az élő napvilágra.~Az üdvkiáltás
 997    7   |                     közé, az élő napvilágra.~Az üdvkiáltás mégegyszer oly
 998    7   |             üdvözölve, kik török hit szerint az imádkozó mellett kétfelül
 999    7   |                      állanak, s azzal átadta az ulemának és imámoknak az
1000    7   |                     az ulemának és imámoknak az új templomot, melyet akkor